Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-02-15 / 7. szám
Thursday, February 15. 1962 AMERIKAI MAGYAR SZŐ s BOTRÁNYOK SZEGÉLYEZIK AZ ORSZÁGUTAKAT Az állam pénztára kis és nagy csalók fejőstehene. — A korrupció az egész országra kiterjed Kongresszusi kivizsgáló bizottság foglalkozik azokkal a széles körben elterjedt csalási módszerekkel, amelyek az országos és állami útépítésekkel kapcsolatban számos államban felmerültek és amelyeken keresztül lelkiismeretlen, korrupt állami tisztviselők sokmillió dollárt loptak el az ország közpénzéből. A vizsgálatot John A. Blatnik képviselő (Minn. Dem.), a közmunkálati albizottság elnöke vezeti. Az országutak építésénél a szövetségi kormány fedezi a költségek túlnyomó részét. A több államot átszelő utak szövetségi országutak és ezek kiadásainak 90 százaléka a szövetségi pénztárból kerül ki. Az államokon belüli úthálózatért a kormány 50 százalék erejéig fedezi a költségeket. Az útépítési program óriási vállalkozás és kiadásai hatalmas összeget emésztenek fel, ami magában is tág teret nyújt a szabad rablásnak. 41,000 mérföld úthálózatról van szó, amely az eddigi becslés szerint 10 billió dollárba fog kerülni. A Blatnik-committee jelenleg Massachusetts államra fordítja figyelmét, miután már vizsgálatot folytatott Oklahomában, Floridában és New Mexicoban. Oklahomában többek között azt találta, hogy nem tartották be az építés minőségi színvonalát és feltételeit. Floridában a vállalkozó cégek megvesztegették az állami alkalmazottakat és New Mexicoban túlszámláztak olyan gépek, mint traktorok és vízszállító teherautók használatáért, amelyeket valóban sohasem vettek igénybe. Az ezekben az államokban talált visszaélések, a bizottság szerint tipikusak az útépítésnél minden államban burjánzó kihágásokra. Állítólag a Bureau of Public Roads megfelelő lépéseket tett az ellenőrzés megszigorítására. A legtöbb csalás Massachusetts államban került felszínre és arra terjedt ki, hogy felverje azoknak az ingatlanoknak az eladási árát, amelyek a tervezett országutak útjába estek. Ebben az összeesküvésben részt vettek az állam által fizetett beeslők, a felvásárlók és az ingatlanok tulajdonosai. Az országut-csalás csak az egyike a sorozatos korrupcióknak és botrányoknak, amelyek megrázkódtatták Massachusetts államot az utóbbi hónapokban. Állami törvényhozók megvádolták a Vízmüvek Hivatalát, hogy a megvesztegetések meleg ágya. Boston lakói megrendülve figyeltek egy TV adást, mely leleplezte a bostoni rendőrséget, hogy együttműködik a bukmékerekkel. Egy állami alkalmazottat nemrégen elbocsátottak állásából, mert rajtakapták, hogy a tiltott fogadásokat ott köti meg az állami hivatalában. A múlt héten razziát tartottak az állami székházban és egy csomó fogadási szelvényt foglaltak le. Eddig négy embert ítéltek börtönre az összeesküvés vádja alapján, hogy a kormányt ingatlan felvásárlásoknál megkárosították. Másik kettőt azzal vádolnak, hogy a nagyesküdtszék előtt hazudtak, amikor ez a kihágások ügyében vizsgálatot folytatott. A vizsgálat tovább folyik és további letartóztatások várhatók. Az egyik tárgyaláson három vádlottat azért ítéltek ei, mert 60,000 dollárt számoltak fel az államnak egy ingatlanért, amelyet a tulajdonosa 30,000 dollárért volt hajlandó eladni. Egy becslő, egy felvásárló és egy ügy véti volt a három vádlott. A közmunkálatok egyik egyeztetőjét egy évi börtönre és 5,000 dollár pénzbüntetésre ítélték, mert rábeszélt két ingatlantulajdonost, hogy az útépítéshez szükséges területükért 19,500 dollárt kérjenek az eredetileg kért 17,500 eladási ár helyett. Az egyeztető az ügyleten 400 dollárt “keresett”. Az eddig felszínre került ügyletek jelentéktelenek. A felvásárlásoknál elkövetett csalások sokkal nagyobbak és elterjedtebbek, mondja Elliot Richardson, Massachusetts volt államügyésze, aki botrányos ügyekben a bírósági eljárásokat megindította, mielőtt a Kennedy-adminisztráció elmozdította állásából és mást nevezett ki helyette. Ez felveti azt a lehetőséget, hogy politikai kon- sziderációk is szerepet játszanak a vizsgálatnál és a vádemelésnél. Richardson pl. elmozdítása előtt egy összeesküvési vádeljárást kezdett, melyben legalább 15 egyén, több községre kiterjedő nagyszabású ingatlád felvásárlás és többmillió dollárt kitevő birtokkártalanitási . összeg volt érintve. A most folyó vizsgálatnál nem is kérték Richardson közreműködését. Egyelőre magasabb állami tisztviselők nincsenek belekeverve a piszkos ügyletek kivizsgálásába és nem hívták őket kihallgatásra sem. Az uj államügyész, Edward J. McCormack Jr. (a képviselőház uj elnökének, John lW. McCormack- nak unokaöccse) azzal magyarázza saját tétlenségét e téren: “Miután a szövetségi kormány már megindította a vizsgálatot, mi jobbnak láttuk?, nem versenyezni velük ebben a kérdésben.” Álla-fi mi tisztviselők azonban sietnek kijelenteni, hogy" intézkedéseket léptettek életbe a további kihágáy sok megszüntetésére. A Közmunka Hivatal egyik tisztviselője nyugdíjba vonult, másik Tő-öt pedig áthelyeztek olyan munkára, melyben távol esnek a becslés és felvásárlás kényes és kísértésbe vezető ténykedéseitől. I»mm ■ ■ ■ ■ i iiiiiiiiuuiiimi t>,M>i“111 iiii ■ m ■■■■■■ iiiim ■■■RiRKiaiiiiti ■ i ■ ii.f NAGY KORRUPCIÓS BOTRÁNY STRAUSS KÖRÜL A BONNI állam fennállása óta a legnagyobb korrupciós botrány körvonalai bontakoznak ki — feltéve, ha a rendkívül gyanúsítható Strauss hadügyminiszter személye miatt gyors és hatásos akcióra nem kerül sor. A jelenlegi bonni botrányt csak a néhány évvel ezelőtt nagy feltűnést keltő Mercedes autókkal történt megvesztegetéssel lehet egy sorba állítani, amikor is Kilb államtitkárt, Adenauer kancellári hivatalának egyik potentátját kellett állásából eltávolítani és elítélni, bűnös manipulációk miatt. Strauss bonni hadügyminiszter hivatali hatalmát kihasználva, jó néhány millió márka jövedelemhez próbált jutni. E gyanús üzletek közveti- tőjeként ismert jó barátját, a reakciós és szélsőségesen revansista heccsajtótermékek kiadóját, dr. Johann Evangelist Kapfinger passaui kiadót használta fel. E hetvenen felüli bajor pogrom- lo'’aff erkölcseire jellemző, hogy néhány héttel ezelőtt Ítélték el kerítésért és szekszuális kicsapongásért. A Strauss elleni tényeket több fotókópia kíséretében a Spiegel nyugatnémet folyóirat egyik száma közli, mégpedig olyan módon, hogy a leghatározottabban felszólítja a minisztert:'bírósági utón tisztázza magát, vagyis az állítások terjesztői ellen indítson rágalmazási pert. A ZSÍROS KORRUPCIÓS botrány alapja a következő: Willy Braun építészmérnök és Lothar Schloss állítólagos tervezőmérnök 1960. április 13-án Münchenben egy óriási üzlet lebonyolításának megtárgyalására ültek össze Kapfingerrel, Strauss kedvencével. Arról volt szó, hogy a jelenlevők az amerikai megszálló hadsereg 300 millió márkás lakásépítési programjának kivitelezésére pályáztak. Az úgynevezett Rental Guarantee Housing Project keretében több mint 3,000 komfortos lakást terveztek építeni az amerikai csapatok személyzete számára Nyugat-Németország- ban. A szerencsés kivitelezőknek ez az akció, a leg szerényebb becslések szerint is. tiz év leforgása alatt 90 millió márka tiszta jövedelmet hozott volna. Braun és Schloss Kapfingert 25 százalékos részesedéssel vette be az üzletbe. Az akció lebonyolítására Finanzbau A. G. néven egy részvénytársaságot alakítottak és a részvények negyedét (ez névértékben maga 125 ezer márkát tesz ki) ingven adták át Kapfingemek. A nagylelkű ajándékozás fejében Kapfingernek nem kellett egyebet tennie, csupán összeköttetéseit latba vetni. Braun 1961 májusában, amikor a cég gyanúba keveredett, eskü alatt nyilatkozta: “Az aláírás után dr. Kapfinger ur előttem és Schloss ur jelenlétében megelégedését fejezte ki a megállapodás miatt és kijelentette, hogy ez számára bombaüzlet lesz, méghozzá minden rizikó és befektetés nélkül. Egyidejűleg sajnálkozott, hogy 25 százalékos részesedését meg kell feleznie Franz Josef Strauss miniszter úrral. Mindenesetre hagsulyozta, hogy Strauss miniszter nélkül ez a terv úgysem volna megvalósítható, és igy számára ez az osztozkodás elkerülhetetlen.” A Spiegel fotókópiában közli annak a levélnek Kapfinger által hitelesített másolatát, amelyet Strauss 1960 julius 20-án intézett Thomas S. Gates US hadügyminiszterhez ebh«n az ügyben A levélben Strauss “igen tisztelt kollégájának” — igy szólítja az Eisenhower-kormány akkori hadügyminiszterét — legmelegebben figyelmébe ajánlja Lothar Schloss terveit. Kijelenti, hogy az amerikai hadsereg lakásépítési programjának Schloss irodája által kidolgozott terveit a Strauss minisztérium felülvizsgálta és jónak találta. Minden támogatást megérdemel Lothar Schloss, ez a kitűnő tervező — állapítja meg levelében Strauss. NAGYON KINOS lehetett különben Strauss miniszternek, mikor most értesülnie kellett arról, hogy pártfogolt ja, Lothar Schloss nem tervezőmérnök, hanem valamikor —- ird és mondd— ösz- szesen egy félévet hallgatott az egyetemen... Különben ez a kis szakképesítési hiányosság annál inkább sem zavarta Strausst, mert a nevezett Schloss már 1956-ban is részt vett egy francia- országi NATO-épitkezés pályázatán, tehát be« vált nyugatnémet katonai építésznek számit. Szerencsétlen véletlenek összejátszásáról — vagyis arról, hogy Strauss Kapfingertől és a közös Finanzbautól függetlenül javasolta a “tehetséges építészt”, Schlosst, amerikai kollégája figyelmébe — nem lehet, szó. A Spiegel ugyanis közli fotókópiában Straussnak Kapfingerhez intézett augusztus 4-i levelét is. Ebben az Írásban, mely különben a rendkívül baráti “Kedves Jancsi” megszólítással kezdődik, Strauss beszámol cégtársának az eddig megtett lépésekről, és mellékeli az amerikai hadügyminiszterhez intézett ajánlólevelének másolatát is. A SPIEGEL cikke után természetesen az egész nyugatnémet sajtó kénytelen — ha nagyon tartózkodóan is — foglalkozni az üggyel. A legnagyobb meglepetést az keltette, hogy Strausá csak a minisztériuma szóvivője utján foglalt állást az ügyben, és egyelőre megelégszik a részes« ség tagadásán kívül, ezzel a kijelentéssel: “A' miniszter vizsgálja, hogy tegyen-e lépéseket a bíróság előtt.” N. I. Szovjei-kinai kulturális munkatervet írtak alá Moszkvában kulturális együttműködési munkatervet írtak alá a Szovjetunió és a Kinai Nép- köztársaság között. Az előkészítő tárgyalások január 12 és 23 között folytak. A munkaterv előirányozza művészegyüttesek, előadóművészek és más művészeti dolgozók cseréjét, valamint a két ország együttműködésének folytatását a felsőfokú oktatás, a közoktatás, a rádió, a televízió és a sport vonalán. Mint a Moszkvában közzétett hivatalos záró- közlemény megállapítja, “a tárgyalások a hagyományos barátság és kölcsönös megértés szelleméljen folytak”. A fasizmus meredekén Guy Mollet, volt francia miniszterelnök, azt a véleményét fejtette ki egy szocialista összejövetelen, hogy Franciaország jelen helyzete hasonló ahhoz, amilyenben Németország volt Hitler hatalomraj utása előtt. Figyelmeztetett az ellen, hogy a kormányba jobboldali vezetők kerüljenek, mint ahogy Hindenburg annak idején Hitlert és követőit befogadta. Mollet arra a lehetőségre gondolt, hogy a nemzeti egység érdekében De Gaulle vagy az őt követő államfő az ultrajobb AOS vezetőit részesítené ebben az előnyben. Ilyen lépés lehetőséget nyújtana a fasiszta elemeknek, hogy a hatalmat a kezükbe ragadják Franciaországban. Ghana megkapta a voltai erőmű felépítéséhez szükséges kölcsönt Accrában aláírták a voltai erőmű építéséről szóló megállapodásokat. Ennek értelmében a gha- nai kormány 93.6 millió font külföldi, elsősorban, amerikai kölcsönt kap, kereskedelmi feltételek mellett. Ghana 35 millió fonttal járul az erőmű építéséhez és 35.5 millió fontot fordít a témái kikötő továbbfejlesztésére. Az erőmű teljesen ghanai tulajdonban lesz. Ugyancsak sor került a ghanai kormány és a voltai aluminium Company közötti megegyezés aláírására. A vállalat Témában épülő alumínium- kohója az erőmű fő fogyasztója lesz. Az alumi-.- niumkohó nemzetközi konzorcium tulajdona. Az erőmű építéséhez kapott kölcsönöket a ghanai kormány abból az összegből kivánja visszafizetni, amelyet az nluminiummünek eladott áramért kap. . - .
