Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-08-10 / 32. szám
LATIN-AKERIKA MEGSEGÍTÉSE Hidegháborús hisztéria volt a szülöanyja annak a tragikomikus helyzetnek, amibe a kongresszus néhány tagja bele- j lovalta magát, mikor indulatosan s meggondolatlanul Kuba ; azonnali gazdasági körülkerítését és katonai megszállását követelték, mert egy repülőgép elrablási kísérletét Castro müvének nyilvánították. Pedig csupán a nemzeti tragédiánkká fejlődött szenzációs bűnözések egy különleges példájával álltak szemben. Egy büntetett előéletű texasi apa 16 éves fiát avatta fel az elburjánzott amerikai életmód gyakorlatába, ami szerencsésen nem sikerült. Vajon valóban meggondolatlanságból tették meg háborúhoz vezető ajánlataikat a kongresszusi tagok? Vagy tudatosan gyakorolták a nemzeti politikánkban újabban erősen burjánzó hidegháborús hisztériát? Sajnos országvezetőink körében egyre gyakoribbak ezek a szocialista rendszer gyűlöletéből fakadó, szélsőséges és veszélyes kijelentések. Mi győzhetné meg vezetőinket, hogy a gyülöletkeltés és erőszak már elavult eszközök és nem oldják meg a problémákat? Hiszen a gazdasági megszorításokat és a háborút már 1917 óta igénybevették a szocialista országok ellen és ma mégis rettegés és félelem tölti el a kapitalista vezetőket a Szovjetunió ereje, fejlődésének gyors irama és tudományos teljesítményeinek szenzációs sikerei miatt. Az Uruguayban összegyűlt latinamerikai országoknak Kennedy elnök 50 évre szóló Segélynyújtást ajánl fel gazdaságuk felépítésére és éhező, nyomorgó népük életszínvonalának emelésére. Ez elismerést érdemlő igyekezet. Miért nézik mégis egyes latinamerikai vezetők gyanús szemmel az ajánlatot? Részben, mert nem látnak benne elég garanciát nemzeti szabadságuk és gazdasági függetlenségük kifejlődésére. Másrészt a Kuba ellen irányuló és növekvő megtorlások az amerikai imperialisták részéről, megerősítik bizalmatlanságukat az “ajándékot nyújtó északi kolosszussal” szemben hogy az nem hajlandó lemondani a kizsákmányolásról és az abban rejlő profitharácsolásról. Az önzetlen segélynyújtás követendő példáját a Szovjet nyújtja. Erről a gyakorlati példák sokasága és a megsegített országok tapasztalatai tanúskodnak. Szülőföldünk, Magyarország gyors előrehaladása kimagasló bizonyítéka ennek. Déli szomszédaink sem elégedhetnek meg kevesebbel. Éhező millióik kötelezővé teszik rájuk az imperialista kizsákmányolás megszüntetését. A békés egymás mellett élés és önzetlen segélynyújtás elvét, amit a szocialista országok egymás között gyakorolnak, ki kell terjeszteni az egész emberiségre, mert a visszamaradt országok fejlődését csak ez biztosíthatja. Az Uruguayban folyó összejövetel csak úgy lehet kiinduló pontja az amerikai földrész országai békés egymás mellett élésének, ha ennek az igyekezetnek Kuba is részese lesz. A HÁBORÚS HISZTÉRIA ELLEN Alig másfél évtizede, hogy az emberiség kikerült történelme eddigi legnagyobb háborújából és már újabb és újabb nemzetközi feszültség vészfelhői gyülekeznek a fejünk felett. Kormányunk hatalmas összegeket szavaz meg hadikiadásokra és minden törekvésünk arra irányul, hogy haderőnket növeljük. Ebben a mesterségesen feszült légkörben különösen jelentősek azok a megállapítások és intelmek, amelyek a szovjet miniszterelnök részéről legutóbb elhangzottak. Rámutatott arra a veszélyre, amit egyes, a háborús hisztériától megszállt politikusok elő akarnak idézni azáltal, hogy azt hirdetik, a háború nem is jelent különösebb veszélyt Amerika népére. Egy esetleges fegyveres konfliktus — mondta Kruscsev — nem érne véget addig, amig mindkét fél fel nem használná az összes fegyvereit. A jelenleg meglévő fegyverek pedig bőven elegendők arra, hogy az egész emberiség eltűnjön a Föld színéről. Mégegyszer ismételni szeretném — hangsúlyozta a szovjet kormányfő —. hogy a Német Demokratikus Köztársasággal való békekötéssel nem akarjuk megcsorbitani a nyugati hatalmak jogait. “Nyugat-Berlinbe való utazás akadályozása, vagy Nyugat-Bex-lin blokádja szóba sem jön.” Ezek a kijelentések el kell, hogy gondolkoztassák politikánk irányitóit, akik annyit hangoztatták az utóbbi időben, hogy a Szovjetunió jogainkat fenyegeti. Ugyancsak megszivle- lendő az egész emberiség számára a beszéd befejező mondata, amelyet a nagyhatalmak vezetőihez intéz: “Találkozzunk a kerekasztal konferencián őszinte szándékkal eltelve, ne teremtsünk háborús pszichózist, tisztítsuk ki a légkört, támaszkodjunk az értelemre és ne a thermonukleáris fegyverek erejére.” Ezeket a mondatokat támasztja alá a szovjet űrkutatás hatalmas sikere is. A Vostok II. űrhajó és utasának dicsősége a tudomány eredménye. Azé a tudományé, mely az egész emberiség kincsévé válhat a természet erőinek a legyőzésében. De egyben figyelmeztetés mindannyiunk számára, hogy elkerüljük a háborút, hisz a technikai eredmények teljessé tennék pusztulásunkat. Ezzel a szovjet űrhajó szimbólummá vált a világ szemében, amelynek sikere a békés együttélésre kell, hogy ösztönözze az egész emberiséget. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act ot March 2, 1879, at the P. O. of N. Y-, N T. Vol- X. No. 32, Thursday, August 10,1961 NEW YORK, N. Y. A második szovjet űrhajós szenzációs teljesitménye Tizenhétszer utazta körül a Földet Herman S. Titov őrnagy. A további űrkutatást hatalmas lépéssel vitte előre a Vostok II. űrhajó világtörténelmi útja Augusztus 6-a ismét nagy- nap volt az egész emberiség történetében, mert Gagarin után, már másodszor járt sikerrel a Föld körülrepülése élőlény által eddig még el nem ért magasságban. Az amerikai keleti időszámítás szerint 2 órakor hajnalban bocsátották fel a Szovjetunióban a Vostok II. űrhajót, Herman S. Titov őrnaggyal a fedélzetén. Az űrhajó 4,731 kilogramm (10,400 font) súlyú volt, miután megszabadult utolsó rakétájától is, amely a körforgás pályájába vitte. Ez a hatalmas tömeg 160 mér- I földre emelkedett a Földtől j orbit pályájának legtávolab- i bi pontján, de a köipálya leg- j közelebbi pontja is legalább Ilii mérföldnyire esett bolygónktól. | Az űrhajó 18,000 mérföld I sebességgel tette meg kör- I mozgását. 17-szer repülte kö- | rul földünkét 25 órás út ja folyamán. A hajó utasa, Herman S. Titov szovjet őrnagy, pontos helyzetjelentést adott élménye minden fázisáról. Há romfogásos ebédet evett délben (moszkvai időszámítás szerint), 5 órakor megvacso- rázott, majd 7 és fél órát j aludt az űrhajóban. Mikor a Szovjetunió felett i repült el a televízió közveti- ■ tette a 26 éves iirutas nyu- ; godt és mosolygó arcát. Titov első alkalommal felbocsátása után 1 óra és 38 perc eltelt é- I vei Moszkva felett jelentkezett és a következő üzenetet küldte hazájába: “A Vostok II. szovjet űrhajó fedélzetéről jelentem a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak és személy szerint Nikita S. Kruscsevnek. A Vostok II. szovjet űrhajó sikeresen halad utján. Az ösz- iszes műszerek rendesen mü- ! ködnek. Jól érzem magam, i Kérem adják át szívélyes üd- j vözletemet az egész szovjet | népnek. Titov űrhajós.” ; Kruscsev szovjet miniszter- elnök rádióválaszt küldött az i űrhajósnak és a szovjet nép I nevében gratulált nagy telje- | sitményéhez. “Az egész szov- ijet nép végtelenül örül az ön ! sikeres repülésének és büszke I önre. Én szívélyesen üdvöz- í löm önt, hazánk és a dicsősé- | ges Kommunista Párt hűséges fiát.” Gagarin., aki Halifaxban tartózkodott a Vostok II. útja alatt, szintén üdvözletei juttatott el Herman Titovhoz. Ebben az üzenetben baráti szerencsekivánságait fejezte ki kollégájának a sikeres teljesítmény felett. Mikor negyedszer végezte el keringését a Föld körül, jelentette, hogy nagyszerűen bírja a súlytalanság állapotát. Miután már 8 és fél órát töltött a súlytalanság régióiban i és 148,000 mérföldet tett meg szédítő sebességgel, azt üzen- | te a rádió hallgatóinak, hogy ; nagyszerű hangulatban van és megtartotta teljes munka- képességét. A jelentés szerint a Vostok II. belsejében a legkellemesebb hőmérséklet uralkodott az ut folyamán, 20—22 Celsius fok (68—71.6 Fahrenheit) és a viszonylagos nedvesség 70 százalék volt. így minden feltétel biztosítva volt arra, hogy Titov kellemesen érezze magát, ezen a tudomány számára olyan fontos kísérlet folyamán. A moszkvai rádió mikor ismertette a körrepülést, utalt ennek a jövő szempontjából való fontosságára : “A repülés célja, hogy tanulmányozza a huzamosabb orbitutazás és a Föld felszínére való leszállás hatását az emberi testre; továbbá az is a célja, hogy ki- kisérletezze az ember munkabírását a súlytalanság tartama alatt.” Miközben a Vostok II. a Föld küi v'öző pontjai felett haladt ei, j .,ósa üdvözleteket juttatott el a népekhez és nemzetekhez. Mikor Kanton felett repült Ázsia népeinek sugározta jókívánságait, mig Melbournenál az ausztráliaiakat üdvözölte. Washington felett is elhaladt az űrhajó vasárnap délelőtt, időszámításunk szerint d. e. 10.54-kor és üdvözletét küldött az amerikai népnek. Rádiójelentés szerint, az Egyesült Államok több városa felett látható volt az űrhajó keringési útja folyamán. AMERIKAKÖZI ÉRTEKEZLET URUGUAYIAK Vasárnap megkezdődött az Amerikaközi konferencia Uru guay fővárosa, Montevideo közelében levő “milliomosok üdülőhelyéiT', Punta del Este tengerparti helységben. A delegátusok érkezésekor Montevideo lakói megmutatták, hogy szivük merre húz. A N. Y. Times szerint “2,000-nél nagyobb tömeg” volt a repülőtéren, amikor Douglas Dillon, amerikai pénzügyminiszter és Ernesto Guevara, Kuba iparügyi minisztere pár percnyi időkülönbséggel megérkeztek. A tömeg a jólöltözött Dillon ellen mély csöndben, há tatforditva tüntetett, mig a katonai gyakorlóruhában meg érkező kubai delegációt zász- lólengetéssel, hangos baráti üdvözlettel, “Cuba, si! Yan- quis, no!” kiáltásokkal üdvözölte. A gyűlés megnyitásán felolvasták Kennedy elnök üzenetót, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Államok 1,000,000,000 dollárt hajlandó kiutalni az első év terveinek kivitelezésére. Dillon részletezett tervben vázolta Latin-Amerika fejlődésének útját. Egyik feltételként azt állította fel, hogy az országok adó- és földreformmal járuljanak hozzá gazdaságuk fellendítéséhez. ígéretet tett, hogy a U. S. csatlakozni fog a nemzetközi kávékereskedelem szabályozó szerződéshez és a nemzetközi ónegyezményhez. Mindkét termény a latinamerikai külkereskedelem legfontosabb részét alkotja. Megfelelő körülmények között az országok a következő 10 éven belül 20,- 000,000,000 dollár külföldi befektetésre számíthatnak, — monta Dillon, amit az USA, európai országok, Japán és nemzetközi pénzintézmények eszközölnének a latin országokban. Egyes államok, különösen! Argentina, ellenezte Dillon azon ajánlatát, hogy egy különleges, “magas szakértelemmel rendelkező bizottság” vizs gálja felül az államok gazdasági programját és intézze a befektetések sorrendjét. Úgy érzik, hogy ezzel saját országuk vezetésében alárendelt szerep jut a latinamerikai kor mányoknak. Az értekezlet tovább folyik. A Szovjetunió erőmű építési minisztere kijelentette, hogy országa villamoserőmüvek terén felülmúlja az összes ipari országokat az Egyesült Államok kivételével. A Szovjetunió ugyanakkor az összes kapitalista országokat felülmúlta vi Hamosenergiáj a növelésének arányával az 1954 és 69 közti időszakban.
