Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-08-10 / 32. szám

LATIN-AKERIKA MEGSEGÍTÉSE Hidegháborús hisztéria volt a szülöanyja annak a tragiko­mikus helyzetnek, amibe a kongresszus néhány tagja bele- j lovalta magát, mikor indulatosan s meggondolatlanul Kuba ; azonnali gazdasági körülkerítését és katonai megszállását követelték, mert egy repülőgép elrablási kísérletét Castro müvének nyilvánították. Pedig csupán a nemzeti tragédiánk­ká fejlődött szenzációs bűnözések egy különleges példájával álltak szemben. Egy büntetett előéletű texasi apa 16 éves fiát avatta fel az elburjánzott amerikai életmód gyakorlatá­ba, ami szerencsésen nem sikerült. Vajon valóban meggondolatlanságból tették meg háborúhoz vezető ajánlataikat a kongresszusi tagok? Vagy tudatosan gyakorolták a nemzeti politikánkban újabban erősen burján­zó hidegháborús hisztériát? Sajnos országvezetőink körében egyre gyakoribbak ezek a szocialista rendszer gyűlöletéből fakadó, szélsőséges és veszélyes kijelentések. Mi győzhetné meg vezetőinket, hogy a gyülöletkeltés és erőszak már elavult eszközök és nem oldják meg a problé­mákat? Hiszen a gazdasági megszorításokat és a háborút már 1917 óta igénybevették a szocialista országok ellen és ma mégis rettegés és félelem tölti el a kapitalista vezetőket a Szovjetunió ereje, fejlődésének gyors irama és tudományos teljesítményeinek szenzációs sikerei miatt. Az Uruguayban összegyűlt latinamerikai országoknak Kennedy elnök 50 évre szóló Segélynyújtást ajánl fel gazda­ságuk felépítésére és éhező, nyomorgó népük életszínvonalá­nak emelésére. Ez elismerést érdemlő igyekezet. Miért nézik mégis egyes latinamerikai vezetők gyanús szemmel az aján­latot? Részben, mert nem látnak benne elég garanciát nem­zeti szabadságuk és gazdasági függetlenségük kifejlődésére. Másrészt a Kuba ellen irányuló és növekvő megtorlások az amerikai imperialisták részéről, megerősítik bizalmatlansá­gukat az “ajándékot nyújtó északi kolosszussal” szemben hogy az nem hajlandó lemondani a kizsákmányolásról és az abban rejlő profitharácsolásról. Az önzetlen segélynyújtás követendő példáját a Szovjet nyújtja. Erről a gyakorlati példák sokasága és a megsegí­tett országok tapasztalatai tanúskodnak. Szülőföldünk, Ma­gyarország gyors előrehaladása kimagasló bizonyítéka en­nek. Déli szomszédaink sem elégedhetnek meg kevesebbel. Éhező millióik kötelezővé teszik rájuk az imperialista ki­zsákmányolás megszüntetését. A békés egymás mellett élés és önzetlen segélynyújtás elvét, amit a szocialista országok egymás között gyakorolnak, ki kell terjeszteni az egész em­beriségre, mert a visszamaradt országok fejlődését csak ez biztosíthatja. Az Uruguayban folyó összejövetel csak úgy lehet kiinduló pontja az amerikai földrész országai békés egymás mellett élésének, ha ennek az igyekezetnek Kuba is részese lesz. A HÁBORÚS HISZTÉRIA ELLEN Alig másfél évtizede, hogy az emberiség kikerült történel­me eddigi legnagyobb háborújából és már újabb és újabb nemzetközi feszültség vészfelhői gyülekeznek a fejünk felett. Kormányunk hatalmas összegeket szavaz meg hadikiadások­ra és minden törekvésünk arra irányul, hogy haderőnket növeljük. Ebben a mesterségesen feszült légkörben különö­sen jelentősek azok a megállapítások és intelmek, amelyek a szovjet miniszterelnök részéről legutóbb elhangzottak. Rá­mutatott arra a veszélyre, amit egyes, a háborús hisztériá­tól megszállt politikusok elő akarnak idézni azáltal, hogy azt hirdetik, a háború nem is jelent különösebb veszélyt Ameri­ka népére. Egy esetleges fegyveres konfliktus — mondta Kruscsev — nem érne véget addig, amig mindkét fél fel nem használná az összes fegyvereit. A jelenleg meglévő fegyverek pedig bőven elegendők arra, hogy az egész emberiség eltűn­jön a Föld színéről. Mégegyszer ismételni szeretném — hangsúlyozta a szov­jet kormányfő —. hogy a Német Demokratikus Köztár­sasággal való békekötéssel nem akarjuk megcsorbitani a nyugati hatalmak jogait. “Nyugat-Berlinbe való utazás aka­dályozása, vagy Nyugat-Bex-lin blokádja szóba sem jön.” Ezek a kijelentések el kell, hogy gondolkoztassák politikánk irányitóit, akik annyit hangoztatták az utóbbi időben, hogy a Szovjetunió jogainkat fenyegeti. Ugyancsak megszivle- lendő az egész emberiség számára a beszéd befejező monda­ta, amelyet a nagyhatalmak vezetőihez intéz: “Találkozzunk a kerekasztal konferencián őszinte szándékkal eltelve, ne te­remtsünk háborús pszichózist, tisztítsuk ki a légkört, tá­maszkodjunk az értelemre és ne a thermonukleáris fegyve­rek erejére.” Ezeket a mondatokat támasztja alá a szovjet űrkutatás hatalmas sikere is. A Vostok II. űrhajó és utasának dicső­sége a tudomány eredménye. Azé a tudományé, mely az egész emberiség kincsévé válhat a természet erőinek a le­győzésében. De egyben figyelmeztetés mindannyiunk számá­ra, hogy elkerüljük a háborút, hisz a technikai eredmények teljessé tennék pusztulásunkat. Ezzel a szovjet űrhajó szim­bólummá vált a világ szemében, amelynek sikere a békés együttélésre kell, hogy ösztönözze az egész emberiséget. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act ot March 2, 1879, at the P. O. of N. Y-, N T. Vol- X. No. 32, Thursday, August 10,1961 NEW YORK, N. Y. A második szovjet űrhajós szenzációs teljesitménye Tizenhétszer utazta körül a Földet Herman S. Titov őrnagy. A to­vábbi űrkutatást hatalmas lépéssel vitte előre a Vostok II. űrhajó világtörténelmi útja Augusztus 6-a ismét nagy- nap volt az egész emberiség történetében, mert Gagarin után, már másodszor járt si­kerrel a Föld körülrepülése élőlény által eddig még el nem ért magasságban. Az ameri­kai keleti időszámítás szerint 2 órakor hajnalban bocsátot­ták fel a Szovjetunióban a Vostok II. űrhajót, Herman S. Titov őrnaggyal a fedélze­tén. Az űrhajó 4,731 kilo­gramm (10,400 font) súlyú volt, miután megszabadult utolsó rakétájától is, amely a körforgás pályájába vitte. Ez a hatalmas tömeg 160 mér- I földre emelkedett a Földtől j orbit pályájának legtávolab- i bi pontján, de a köipálya leg- j közelebbi pontja is legalább Ilii mérföldnyire esett boly­gónktól. | Az űrhajó 18,000 mérföld I sebességgel tette meg kör- I mozgását. 17-szer repülte kö- | rul földünkét 25 órás út ja fo­lyamán. A hajó utasa, Her­man S. Titov szovjet őrnagy, pontos helyzetjelentést adott élménye minden fázisáról. Há romfogásos ebédet evett dél­ben (moszkvai időszámítás szerint), 5 órakor megvacso- rázott, majd 7 és fél órát j aludt az űrhajóban. Mikor a Szovjetunió felett i repült el a televízió közveti- ■ tette a 26 éves iirutas nyu- ; godt és mosolygó arcát. Titov első alkalommal felbocsátása után 1 óra és 38 perc eltelt é- I vei Moszkva felett jelentke­zett és a következő üzenetet küldte hazájába: “A Vostok II. szovjet űrhajó fedélzeté­ről jelentem a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a szovjet kor­mánynak és személy szerint Nikita S. Kruscsevnek. A Vostok II. szovjet űrhajó si­keresen halad utján. Az ösz- iszes műszerek rendesen mü- ! ködnek. Jól érzem magam, i Kérem adják át szívélyes üd- j vözletemet az egész szovjet | népnek. Titov űrhajós.” ; Kruscsev szovjet miniszter- elnök rádióválaszt küldött az i űrhajósnak és a szovjet nép I nevében gratulált nagy telje- | sitményéhez. “Az egész szov- ijet nép végtelenül örül az ön ! sikeres repülésének és büszke I önre. Én szívélyesen üdvöz- í löm önt, hazánk és a dicsősé- | ges Kommunista Párt hűsé­ges fiát.” Gagarin., aki Halifaxban tartózkodott a Vostok II. útja alatt, szintén üdvözletei jut­tatott el Herman Titovhoz. Ebben az üzenetben baráti szerencsekivánságait fejezte ki kollégájának a sikeres tel­jesítmény felett. Mikor negyedszer végezte el keringését a Föld körül, je­lentette, hogy nagyszerűen bírja a súlytalanság állapotát. Miután már 8 és fél órát töl­tött a súlytalanság régióiban i és 148,000 mérföldet tett meg szédítő sebességgel, azt üzen- | te a rádió hallgatóinak, hogy ; nagyszerű hangulatban van és megtartotta teljes munka- képességét. A jelentés szerint a Vostok II. belsejében a legkelleme­sebb hőmérséklet uralkodott az ut folyamán, 20—22 Cel­sius fok (68—71.6 Fahren­heit) és a viszonylagos ned­vesség 70 százalék volt. így minden feltétel biztosítva volt arra, hogy Titov kellemesen érezze magát, ezen a tudo­mány számára olyan fontos kísérlet folyamán. A moszk­vai rádió mikor ismertette a körrepülést, utalt ennek a jö­vő szempontjából való fontos­ságára : “A repülés célja, hogy tanulmányozza a huza­mosabb orbitutazás és a Föld felszínére való leszállás ha­tását az emberi testre; to­vábbá az is a célja, hogy ki- kisérletezze az ember munka­bírását a súlytalanság tarta­ma alatt.” Miközben a Vostok II. a Föld küi v'öző pontjai felett haladt ei, j .,ósa üdvözlete­ket juttatott el a népekhez és nemzetekhez. Mikor Kanton felett repült Ázsia népeinek sugározta jókívánságait, mig Melbournenál az ausztráliaia­kat üdvözölte. Washington fe­lett is elhaladt az űrhajó va­sárnap délelőtt, időszámítá­sunk szerint d. e. 10.54-kor és üdvözletét küldött az ame­rikai népnek. Rádiójelentés szerint, az Egyesült Államok több városa felett látható volt az űrhajó keringési útja folyamán. AMERIKAKÖZI ÉRTEKEZLET URUGUAYIAK Vasárnap megkezdődött az Amerikaközi konferencia Uru guay fővárosa, Montevideo közelében levő “milliomosok üdülőhelyéiT', Punta del Este tengerparti helységben. A de­legátusok érkezésekor Monte­video lakói megmutatták, hogy szivük merre húz. A N. Y. Times szerint “2,000-nél nagyobb tömeg” volt a repü­lőtéren, amikor Douglas Dil­lon, amerikai pénzügyminisz­ter és Ernesto Guevara, Kuba iparügyi minisztere pár perc­nyi időkülönbséggel megér­keztek. A tömeg a jólöltözött Dillon ellen mély csöndben, há tatforditva tüntetett, mig a katonai gyakorlóruhában meg érkező kubai delegációt zász- lólengetéssel, hangos baráti üdvözlettel, “Cuba, si! Yan- quis, no!” kiáltásokkal üdvö­zölte. A gyűlés megnyitásán fel­olvasták Kennedy elnök üze­netót, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Államok 1,000,000,000 dollárt hajlandó kiutalni az első év terveinek kivitelezésére. Dillon részletezett tervben vázolta Latin-Amerika fejlő­désének útját. Egyik feltétel­ként azt állította fel, hogy az országok adó- és földreform­mal járuljanak hozzá gazda­ságuk fellendítéséhez. ígére­tet tett, hogy a U. S. csatla­kozni fog a nemzetközi kávé­kereskedelem szabályozó szer­ződéshez és a nemzetközi ón­egyezményhez. Mindkét ter­mény a latinamerikai külke­reskedelem legfontosabb ré­szét alkotja. Megfelelő kö­rülmények között az országok a következő 10 éven belül 20,- 000,000,000 dollár külföldi be­fektetésre számíthatnak, — monta Dillon, amit az USA, európai országok, Japán és nemzetközi pénzintézmények eszközölnének a latin orszá­gokban. Egyes államok, különösen! Argentina, ellenezte Dillon azon ajánlatát, hogy egy kü­lönleges, “magas szakértelem­mel rendelkező bizottság” vizs gálja felül az államok gazda­sági programját és intézze a befektetések sorrendjét. Úgy érzik, hogy ezzel saját orszá­guk vezetésében alárendelt szerep jut a latinamerikai kor mányoknak. Az értekezlet tovább folyik. A Szovjetunió erőmű építési minisztere kijelentette, hogy országa vil­lamoserőmüvek terén felül­múlja az összes ipari országo­kat az Egyesült Államok ki­vételével. A Szovjetunió ugyanakkor az összes kapita­lista országokat felülmúlta vi Hamosenergiáj a növelésének arányával az 1954 és 69 közti időszakban.

Next

/
Thumbnails
Contents