Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-08-10 / 32. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 10, 1961 JL Amerikai állampolgárok Kelet-Berlinben Nem mindennapi találkozóra került sor a demokratikus Berlinben, a Minisztériumok Házában. Az Egyesült Államok huszonhét polgára jött át Nyugat-Berlinből, hogy a német béketervezettel kapcsolatban tájékozódó jellegű megbeszélést folytasson a Német Béketanács vezetőivel. A vendégeket Heinz Willmann, a Német Béke- tanács főtitkára üdvözölte, majd Kanitzer professzor ismertette a német nép béketervezetét, amelyet nemrégiben hagyott jóvá az NDK kamarája. Coutéher volt demokrata párti szenátor hozzászólásában az Egyesült Államok kormányának hivatalos álláspontjára helyezkedett és azt fejtegette, hogy amennyiben bármit is változtatnak a jelenlegi helyzeten, az könnyen háborúhoz vezethet. Emil Fuchs professzor válaszában konkrét példákkal illusztrálta a nyugat-berlini állapotokat és bebizonyította, hogy a helyzet rendellenes, tarthatatlan, “éppen ezért — mondotta — szükséges, hogy az illetékes kormányok tárgyaljanak egymással.” Haber newyorki szakszervezeti vezető hangoztatta: Nem ért egyet Coutcher fejtegetéseivel, és honfitársaival ellentétben a legokosabbnak azt tartaná, ha a kérdéseket valóban tárgyalások utján oldanák meg. Dr. Jerome Davis professzor, az amerikai csoport vezetője is Habéi- véleményét osztotta. “Csoportunk többsége úgy vélekedik — mondotta —, hogy a legjobb lenne, ha demilitarizálnák Németországot.” Gil Green kijött a börtönből Gilbert Green ike volt az Amerikai Kommunista Párt 11 vezetőségi tagjának, akiket 1949- ben a Smith-törvény alapján elítéltek, ő volt az utolsó közülük, aki a múlt héten, börtönbüntetését letöltve, kiszabadult. Azonnal újra letartóztatták a Smith-törvény egy másik szakasza, az úgynevezett “párttagsági” vád alapján. Egy szövetségi biró 5 ezer dollár óvadék lefizetése ellenében megengedte Greennek, hogy visszamehessen családjához Chicagóba. Megosztaná szemét a vak munkásvezérrel Henry Winston, a börcönben megvakult és nemrég kiszabadult kommunista vezető levelet kapott Carlos Albrado Marin kubai munkástól. A kubai f munkás az egyik szemét ajánlotta fel a börtönhatóság hanyagsága miatt megvakult Winston- nak. Winston sürgönyileg mondott köszönetét Marinnak e nemeslelkti felajánlásért. “Emberies érzését tanúsító ajánlata mélyen meghatott. Szívből köszönöm. Nem fogadhatom el, mert nálam a szemideg sorvadása a probléma. “Igaz öröm tudni azt, hogy Kuba törekvése a társadalmi előrehaladásért, a nemzeti szabadságért és a békéért ilyen embereket teremtett, mint ön. “Boldogít az a tudat, hogy bár a látóképesség- től meg vagyok fosztva, láthatok az ön és az önhöz hasonló férfiak és nők szemén keresztül, akik mélyen szántó emberi és társadalmi meglátással rendelkeznek. Mi együtt folytatjuk a harcot a fel- szabadulásért. ^ “Ismételten, szívből fakadó hálával, melegen ölelem.” Kuba uj pénzre cserélte ki a régit A kubai kormány az elmúlt vasárnap és hétfő folyamán a kubai nép birtokában levő peso-kat uj bankjegyekre cserélte ki. A peso az amerikai dollárral egyenértékű. Az uj peso egyenlő értékű marad a régivel. A kicserélésre azért volt szükség, hogy megakadályozzák az országból, kicsempészett sokszáz millió peso-nak inflációs felhasználását Kuba gazdaságának gyengítésére. Szombaton délben beszüntettek minden közlekedést a külvilággal és a kicserélés utón a kinrekedt kubai régi peso értékét vesztette. Ez a guantánamei amerikai támaszponton található pénzösszegre is vonatkozik. A kubai kormány intézkedésének másik okául azt hozta fel, hogy a peso-t eddig külföldön — az Egyesült Államokban és Angliában — nyomtatták. Ez a tény alkalmat nyújthat arra, hogy pénzhamisítás által ártsanak a kubai gazdaságnak. A csere idejére az ország üzleti forgalma szünetelt a legszükségesebbek kivételével. 3,000 csereközpontot állítottak fel a folyamat akadálytalan lebonyolítására. A kubai ENSz megbízott Kuba elleni uj agresszió előkészítésével vádolja az amerikai kormányvezetőket. A tagállamok között kiosztott levélben hivatkozott arra “a kihívó, fenyegető, háborús. ultimátumszerű hangra”, amelyet a Kongresszus egyes tagjai használtak Kuba ellen a mult heti repülőgéprablás kísérlete alkalmával. Kuba az ENSz biztonsági tanácsának rendelkezésére bocsátja az Electra személyszállító repülőgépet. amelyet előzőleg a kubai kormány tudtán kívül Havannába kényszeritettek. Ugyanakkor visszaköveteli azokat a kubai repülőgépeket, amelyeket az amerikai hatóságok jóváhagyásával ma- gánérdekeltségek lefoglaltak és értékesítettek. A külügyminiszterek találkozója A hét végén Párisban összeültek az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Nvugat-Német- ország külügyminiszterei azon céllal, hogy összeegyeztessék álláspontjukat a berlini kérdésben. Általánosságban megállapodtak abban, hogy meg kell erősíteni katonai erejüket és hogy felkérik szövetségeseik hozzájárulását ehhez a felkészültséghez. Fontos részletét képezte megbeszéléseiknek az a kérdés, hogy miképpen alkalmazzanak gazdasági megtorlást a Szovjetunió és a szocialista államok ellen, abban az esetben, ha különbékét kötnek a Német Demokratikus Köztársasággal. Az egyezkedés kérdése is felmerült, de nem határoztak abban, hogy megtegvék-e erre- nézve az első lépést. A nyugatnémet és a francia külügyminiszter véleménye az volt, hogy ha a nyugat szólítaná fel a Szovjetuniót az egyezkedésre, akkor azt a nyugat gyengeségének tekintenék. E lépés elvetése igen megnyugtatta a nyugatnémet dr, Brenta not. Ugyancsak elfogadták azt a német ajánlatot, hogy Nyugat-Berlin lakóinak szavazatára bizzák annak eldöntését: akarják-e továbbra is a nyugati megszálló csapatokat Nyugat-Berlinben? A 11,000 idegen katonával megszállott városrészben ebben a kérdésben szavazatot elrendelni, klasszikus példája annak a “szabad választásnak”, amellyel a német kérdést a nyugati hatalmak meg akarják oldani. Bizonyítja ez azt a kétkedést is, a.mi fennáll azon nyugati kijelentéssel szemben, hogy ők “jogi alapon” tartják megszállva Berlint. Dean Rusk, amerikai külügyminiszter a NATO tanácsának tesz jelentést a tervezett katonai megerősítésről, azután Adenauerrel fog találkozni az utóbbi olaszországi nyaralójában. Az Egyesült Államok ENSz bizottságának a feje három hétig tartózkodott Európában. New Yorkba visszatérve nyilatkozott az újságíróknak. Azt állította, hogy az európai országokban sehol nem tapasztalta azt a háborús idegességet, mint itt az Egyesült Államokban, bizonyos körök részéről. Az óceán túlsó felén az az általános vélemény, hogy a berlini válság nem fog “háborúvá fajulni, mert sem Kruscsev, sem a Nyugat nem akar háborút” — mondotta Stevenson. A politikusok jelentős része is azt tartja — nem szólva a tömegekről —, hogy a “tárgyaló terem ajtaját nyitva kell tartani,” ahogy Kennedy elnök is célzott erre a beszédében. A tunéziai helyzet Bizerta elfoglalásával kiéleződött francia—tunéziai helyzetről is nyilatkozott Stevenson, aki több napot töltött Párizsban. Kénytelen volt megállapítani, hogy a francia közvélemény állásfoglalása jelentősen különbözik a hivatalos nézettől, az ENSz-re vonatkozólag. A francia kormány ugyanis mereven elzárkózott attól, hogy a nemzetközi szervezet tárgyalja az ügyet, vagy akár csak közvetítsen is a kérdésben. Pedig ennek a kérdésnek a megoldása igen fontos — állapította meg ENSz főmegbizottunk. “Azt hiszem, hogy egy kölcsönösen kielégítő megegyezésre meg va* REPÜLŐGÉPRABLÁS A HÁBORÚS HISZTÉRIA SZOLGÁLATÁBAN A Los Angeles és Houston közötti repülőjárat egyik Boeing 707-es gépén két utas revolverrel— a kezében arra akarta kényszeríteni a pilótát, hogy változtasson irányt és tartson Kuba felé. A pilóta' nem vesztette el a fejét, hanem kijelentette, le kell szállnia El Pasonál, mert kifogyott az üzemanyag. Közben értesítette az El Paso-i repülőtér parancsnokát, hogy Havannába megy és ezért üzemanyagot akar felvenni. El Fasóban a két gengszter megengedte, hogy a 6Ö utas közül 61 leszálljon, egy állapotos asz- szonv hisztérikus kitörése miatt. De négy utast és a gép hattagú személyzetét túszként visszatartották. Közben FBI emberek és határőrök vették kőiül a gépet, sőt az egyik közülük fegyvertelenül felszállt, hogy megadásra szólítsa fel a banditákat. Később még egy határőr is felment a gépbe, miközben több utas és a személyzet tagjai közül is néhány leugrott onnan. Órák teltek igy el. A banditák ekkor kényszeritették a pilótát, hogy indítsa el a gépet és menjenek már. Az FBI és a határőrök, valamint a közben beérkezett városi rendőrség kézifegyverekkel kilőtte a repülőgép kerekeinek gumiját és az egyik motort is használhatatlanná tették. Ekkor a gépben lefegyverezték a két támadót. Mialatt az ország rádiói órákhosszat azt hirdették, hogy kubaiak akarták átcsempészni a repülőgépet, kiderült, hogy a támadók amerikaiak, Leon Bearden 38 éves és fia Cody Bearden 16 éves, az arizonai Chandlerből. A kongresszus egyes tagjai felhasználták az esetet arra, hogy a legélesebb kirohanást intézzék Castro és kormánya ellen. Úgy állították be az ügyet, mintha Kuba állna a támadás mögött Hiestand rep. képviselő Kaliforniából táviratot intézett az elnökhöz, amelyben követelte, hogy erélyesen lépjenek fel Kuba ellen. Engel szenátor (D., Calif.) “háborús lépésnek” nyilvánította az esetet és ellenintézkedést követelt. Emanuel Geller brooklvni demokrata képviselő követelte, hogy az USA zárja el Kubát a külvilágtól és vegye tengeri és légi blokád alá. Mások ultimátumról beszéltek és fegyveres támadásról Kuba ellen, hogy “elriasszák” őket attól, hogy ehhez hasonlót újból elkövessenek. Róbert Welch, a Birch Society vezetője is megszólalt, amerikai tengerészek kiküldését Kubába és a Castro-kor- mány megdöntését ajánlotta. A két amerikai elfogása után bevallotta, hogy semmi köze nem volt sem Kubához, sem annak kormányához és ők csak ki akartak szökni az országból. Ezért parancsolták a pilótának, hogy tart son Havannába. Az idősebb Bearden büntetett előéletű. az alap” — tette hozzá. A franciák kijelentették, hogy nem akarják örökké fenntartani bizertai bázisukat. Azt azonban még körülbelül sem részletezte Stevenson, hogy mikor szándékoznak kivonulni a volt gyarmatosítók erről a fontos Földközi-tengeri támaszpontjukról. “Tunézia a csapatok kivonását akarja” — jelentette ki Stevenson. Hozzátette, hogy tárgyalt De Gaulle elnökkel és a francia külügyminiszterrel és úgy tapasztalta, hogy “ezek hajlamosak arra, hogy békésen oldják meg a problémát.” tSVVXA/VWWX/WWVWVXn/VWWVXAASVVVWXn/VA/Vt Amerikai Magyar Szó Cabllskfd every week by Hungarian Word, Ine, 111 Emit l«th Street, New York S, N. Y. Telephone: AL 4-M97 wvmvvwwwwwwwwvwwwwwwwww 114fixetésl árak: New York városában, aa CSA-baa to Kanadában egy évre 97.00 íéiérre 94.00. Minden máa k&lf&dl országba egy évre 940.00, félévre 91.00. n/wAA/vvwvxnn/vinAnAnnA/vwxr.wvvv'vwwvvvvvvtAnA/vuvA/vuvvvvvvvvvwuwwvvvvwcw Európában nincs háborús hisztéria Stevenson visszaérkezett európai útjáról és nyilatkozott tapasztalatairól
