Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-12-21 / 51. szám
Thursday, December 21 1961 AMERIKAI MAGYAR SZŐ 7 Karácsonyi levél Kritikus levél, amelynek Írója a Világbéke létrehozását kéri Jézus Krisztustól, a “Béke hercegétől” Irta: GERÉB JÓZSEF A keresztények felfogása szerint' a világegyetem teremtője — Jehova isten —, az idő végtelenségének terhe alatt elöregedett és nagyon elfáradt. Különösen nagy tehernek érezte már a rendtartást a Földön, amelyen az emberek már elnépesedtek és egyben nagyon el is romlottak. Hogy könnyítsen a dolgán, közel két évezreddel ezelőtt egy zsidó leányka közreműködésével életre hivta fiát, Jézus Krisztust, akit a rómaiak keresztre feszítéssel kivégeztek ugyan, de Jehova újra életrehivta, magához vette a világot irányitó központba és azóta a Föld kormányzását az ifjú isten vette át. Jézus még földi életében hangoztatta a keresztény legenda szerint —, hogy az embereket meg akarja nyerni az erkölcsös életre és célja az, hogy az emberek között létrehozza az örök BÉKÉT. Ezért Jézust a keresztények, mint a BÉKE HERCEGÉT ünnepük. Karácsony napja tehát nemcsak az ifjú isten születési évfordulója, hanem egyben az EMBEREK KÖZTI BÉKÉNEK IS A SZIMBÓLUMA. Karácsonyt megelőzőleg a vallásos szellemben nevelt gyermekek ezrei Írnak levelet Jézushoz, kérve tőle azt, amire éppen vágynak. Időközönként felnőttek is Írnak ilyen leveleket, különösen olyanok, akik a jelen eseményekre mutatva kritikus szemmel bírálják a Föld kormányzását. Már régebben, elhalt egyik munkástársunk évtizedeken át irt egy-egy ilyen levelet a “Bérmunkás’' cimíi munkáslapba. Elképzelem, hogy ha élne, ma megint Írna egy ilyen “Karácsonyi levelet". Ismerve jól a gondolkodását, megkísérlem, hogy megírjam az idei karácsonyi levelét, amit tőle már hiába várunk. Édes Jézuskám! Megint elérkeztünk születésnapodhoz, Karácsony ünnepéhez. Én már hetek óta készülök a szqn imádságra, amellyel megköszönöm neked azt a nagy fáradságot, amivel végre létrehoztad a világmindenség legértékesebb dolgát, az em- rek közti szeretetet és a VILÁGBÉKÉT. Igazán nagy fájdalmamra esik, hogy ezt az imát nem mondhatom el. Mert hogyan is mondhatnám el akkor, midőn látom, hogy a Te kormányzásod alatt mozgó Földön az emberek egyre nagyobb és nagyobb lendülettel készülnek az egymás kiirtására, hiszen most már csak azt látjuk, hogy közel kétezer éves uralmad eredménye NEM a világbéke megteremtése lett, hanem elvezette az emberiséget oda. hogy a nagy világkatasztrófa elé kerültünk. Uram Jézus, hogyan engedheted meg, hogv a TE NEVEDBEN HÁBORÚT KÖVETELJENEK? Hogyan engedheted meg, hogy háborúkból, millió és millió ember elpusztulásából egyesek nagy hasznot húzzanak? Mert az a nagy baj Uram, hogy a fegyverkezés nagy profitot hajtó üzlet lett. A fegyverkezést viszont a más nemzetek elleni gvíilöletszitás, a háboríts szellem emelése tartja fenn. Ezért van az, hogy a Te kormányzásod ellenére az emberiség egyik háborús krízisből a másikba esik. Rendszerváltozások Emlékezz csak vissza, jó Uram, hogy abban az időben, amikor Te még éltél, a Földön az emberek között a rabszolgarendszer volt az uralkodó. Egyik ember éppen olyan tulajdonosa lehetett a másiknak, mint akár a barmainak. A civilizáció fejlődésével az emberek felismerték ezt a nagy igazságtalanságot és a rabszolgák felszabadultak, — legalább részben és a következő hűbéri rendszerben a jobbágyság foglalta el a helyüket. A rabszolgatartók persze küzdöttek az uj rendszer ellen, ami nem csoda, hiszen meg akarták tartani a rabszolgáikat. Abban az időben a keresztény egyházak vezetői — a Te földi képviselőid —, mind a rabszolgatart ókhoz tartoztak és elnevezték “istentagadóknak” arod at, akik a rabszolgák felszabadítását követelték. Pár évszázad múltán a jobbágyok felszabadítására került a sor. mert a fejlődés folyamata elérkezett ahhol a ponthoz. Jó Uram, a Te földi képviselőid, a papság, megint csak útját akarta vágni az uj rendszer bevezetésének. Újból “istentelennek", gonoszoknak, meg mindenféle rossznak nevezték azokat, akik az emberiség közötti egyenlőséget, tesvériséget és az egyenlő szabadságjogokat követelték. Igazán nem tudom, jó Uram, miért is tűrted Te azt olyan nagyon, de nagyon hosszú ideig? Hiszen mindig csak reád hivatkoztak, a TE nevedben indították meg a háborúkat, a Te áldásoddal küldték egymás ellen az állig felfegyverzett harcosokat, hogy irtsák egymást irgalmatlanul. Ma megint ott vagyunk És nézd csak jó Uram, ma megint egy ilyen nagy krizis előtt áll az emberiség. Most arról van szó, hogy a technikai fejlődés a civilizációt egy lépéssel tovább vitte. Most már tudjuk, hogy amilyen helytelen volt az, hogy egyik ember rabszolgája legyen a másiknak, avagy mint jogtalan jobbágy kénytelen legyen dolgozni neki, éppen olyan hibás és erkölcstelen az is, ha egyik ember a másik munkájának a gyümölcséből él. Az ilyen rendszert “tőkés termelésnek” nevezzük, amelyben nemcsak a munkás, hanem állítólag a TŐKE IS TERMELHET. Valójában azonban nem a tőke, hanem a tőkével bérért felfogadott munkás termeli a javakat, aminek egy részét a tőke tulajdonosa elsajátítja. Jelen századunkban azonban már világosan látható, hogy ez a bérrendszer — amig a tőkések kis csoportjának igen nagy gazdagságot—addig a munkások nagy tömegeinek nyomort és szenvedést hoz. Az 1917-es nagy orosz forradalom óta bebizonyosodott, hogy a tőkés rendszert követő KÖZÖSSÉGI rendszer megszünteti egyesek nagy gazdagságát, de végetvet a nagy néptömegek sze génységének is. Ma már mindenki láthatja azt a TÉNYT, hogy a szocialista termelésre áttért országokban eltűnt a kizsákmányoló gazdagok osztálya, de ugyanakkor igen nagy mértékben emelkedett a néptömegek gazdasági és kulturális színvonala — szóval a nép jóléte. Más jelszavak És mégis, jó Uram, ime mit látunk még itt az Egyesült Államkban is, ahol állítólag a Te legfelvilágosultabb néped lakik? Azok, akik a mások munkájából szerzik az óriási vagyonokat, felvásárolták a sajtót, annak minden ágát, az iskolákat, az egyházakat s minden más intézményt, amelyek a közvélemény irányításában segédkezhetnek, megint elhíresztelték, hogy a szocialista termelés hirdetői gonosz, istentelen felforgatok, akik ellen háborút kell viselni ott, ahol már hatalomra kerültek és üldözni, büntetni, börtönözni kell az olyan országokban, ahol még mindig a tőkés rendszer a mértékadó. Kegyetlen iróniával elnevezték az elnyomáson, kizsákmányoláson nyugvó rendszerüket “szabad világnak”, mig a szocialista országokra a “rabszolga” bélyeget nyomták rá. És mint hajdan, most is az egyházak, a papság vezetik az uj rendszert hirdetők elleni “keresztes hadjáratot.” Uram, megint csak a Te nevedben követelik a szabadság eszméiért lelkesedek bebörtönzését; a háborút, mely világkatasztrófához vezethet. A Te nevedben hirdetik a népek elleni gyűlöletet; a Te nevedben akarják továbbra is fenntartani a gyarmati uralmat; a Te nevedben fosztják meg jogaiktól a színes népeket és a Te nevedben lincselik meg azokat, akik az elnyomás ellen tiltakozni mernek. Lehetséges az jó Uram, hogy mindezekről sem Te, sem jó atyád, JEHOVA isten mitsem tudtok ? i Vagy talán a világegyetem csakugyan olyan nagy, mint ahogyan azt a modern csillagászok mondják, hogy abban billió meg billió olyan égitest lehet, mint a Föld és ha mindegyikben olyan sok baj van, mint itt, akkor megértem, hogy nem sok időtök marad ennek a kis golyóbis ügyeinek felülvizsgálására és igy a Te nevedben garázdálkodhatnak ugv a papok, mint a nevedre hivatkozó politikusok és háborús uszítok is. Mit hoz a jövő? Mondom, jó Uram, bármennyire töröm is a fejem ,nem értem, hogy ha már a Te nevedben ily durván garázdálkodhatnak is azok, akik mások munkája'gyümölcséből akarnak élni, Te nem világosítod fel a “szabad világ” népeit, hogy menynyire elbolonditják őket? Sőt ellenkezőleg, segíted elhitetni velük, hogy a szocialista termelést elfogadó országok népeit “vezetik félre” még akkor is, ha azoknak ma sokkal jobb dolguk van, mint volt az előző rendszerben. Vagy talán csakugyan van valami abban a régi ó-görög közmondásban, hogy akiket az istenek el akarnak veszíteni, előbb megzavarják az agyukat ? Talán a háborús őrület csakugyan elvezet ahhoz a ponthoz, amikor kipróbálják a második világháború után kifejlesztett borzalmasan pusztító fegyvereket? A száz megatonos hidrogénbombákat? Az országok elpusztítására képes gigantikus lövegeket, amelyeket nemcsak a bombázó gépek, hanem a távlövegek segélyével mindenüvé elküldhetnek ? Hiszen éppen most ismerte be számos kormány szervezet — maga a Federal Trade Commission is —, hogy a shelter-épitők hangzatos hirdetéseit nem kell komolyan venni. És mégis a háborús profitért egyre magasabbra hág a háborús uszítás. Hogy van az Uram, hogy Te nem btinteted meg azokat, akik ily szemérmetlenül “játszanak” a borzalmas fegyverekkel? Most, Karácsony idején, erre a kérdésre vala- milyen választ kellene kapnunk. Mert mit ér az imádkozás a békéért, ha arra a válasz a még nagyobb háborús uszítás? Belátod ugye jó Uram, hogy itt sok-sok hiba van. Es ha Téged nem, hát kit okoljunk azokért? Erre a kérdésre szeretne választ kapni az, aki igazán őszintén hive a VILÁGBÉKÉNEK. Börtön könnygáz, a négerek ellen (Folytatás az első oldalról) Albany .rendőrfőnöke, Laurie Pritchett kijelen-» tetre, hogv mindenkit bebörtönöz, ha egész Georgiában kell is részükre helyet keresnie, annyira megteltek a börtönök. A gyermekeket a Camilla nevű helység börtönében tartották fogva ügyük tárgyalásáig. Csak kevesen tudták a kivetett 400 dolláros óvadékot beszerezni, hogy a börtönből kiszabaduljanak. Asa Kelley, a város polgármestere az állami rendőrséget is kihívta a tüntetők ellen, sőt az állam környékbeli katonaságát is mozgósították kérésére. A tüntetők a városháza elé vonultak és térden állva imádkoztak a letartóztatott 11 néger és fehér diákért.Mások röpiratokat osztogattak a zsúfolásig megtelt Shiloh baptista templom előtt, támogatást kérve és bojkottra szólítva fel a híveket a fehér üzletek ellen, amelyek négereket csak a legpiszkosabb és legalacsonyabbrendü munkára hajlandók alkalmazni. Az ifjak többnyire az “Albany Állami Egyetem” és a közeli középiskolák tanulói. Rájuk szegezett fegyverekkel a kis város piszkos mellékutcáiba terelték őket, onnan a börtönbe, ahol összezsúfolva hagyták őket étien szomjan ,még a legelemibb szükségletük kielégítését is megtagadva, több mint 7 óra hosszat, amig valamennyiük adatait felvették és helyet találtak részükre más börtönökben. Atlantából Charles McDew, a Diákok Erőszak Elleni Bizottságának elnöke, sürgős kérelmet intézett Robert Kennedy igazságügyminiszterhez, hogy támogassa alkotmányos jogaikat, védelmezze meg az ifjak életét és intézkedjen a bebörtönzött ifjak szabadon bocsátására. A letartóztattak tárgyalása hétfőn kezdődött. Ezek között van dr. Rev. King, aki visszautasította az óvadékot és börtönben maradt. A legfelsőbb bíróság kedvezően döntött A Legfelsőbb Bíróság kedvezően döntött a 16 louisiana-i néger diák ügyében. Három esetről volt szó, amelyben a Baton Rouge-i egyetem diákjai ülősztrájkot rendeztek “lunch counter”-ok- nál, ahol nem voltak hajlandók kiszolgálni őket. A déli bíróság csendháboritásért Ítélte el a diákokat. A Legfelsőbb Bircság ezt most elvetette azzal, hogy a diákok békés magatartása nem bizonyítja a vádat. A döntés azonban igen szükkörü volt, mert még arra sem terjedt ki, hogy eltörölje az éttermi szegregációt, sőt utalást sem tett arra. A déli fajvédők szerint egyáltalán nincs jelentőséggel a rengeteg, még folyamatban lévő “sit-in” ügyre, amelyeknél a vád “tilosban járás” (tresspass). “The Congress of Racial Equality”, amely az ülősztrájkokat és a szabadságutasokat támogatja, úgy nyilatkozott New Yorkban, hogy a legfelsőbb bíróság döntése történelmi jelentőségű.
