Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-12-07 / 49. szám

Thursday, December 7, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZo J3_ Magyarok Amerikában Az osztrák terror elől elmenekült ’48-as magyar honvédek látták, hogy a magyar forradalom nem volt elszigetelt harc. 1848 a forradalmak kor­szaka volt, tűz, ami végigvonult Európán, sőt ki­hatással volt még Amerikára is. A forradalmi készség és a jobbágyokat és rab­szolgákat felszabadító vágy és akarat fütötte a magyar menekült forradalmárokat bárhová ve­tette őket a sors 1849 után. Úgy gondoljuk, min­den magyart érdekel, mi is volt a sorsa az Ame­rikába emigrált magyaroknak az 1850-es évek körül, ezért közlésre érdemesnek tartottuk az alábbi epizódot ebből az időből. —E. S. NARCISSO LOPEZ FELSZABADÍTÓ HARCA (Az adatokat Caldwell: The Lopez Expedition to Cuba cimü könyvből és újságokból vettük.) Narcisso Lopez venezuelai születésű spanyol katona volt. 1823-ban Kubában szolgált, onnan Spanyolországba ment, ahol a Carlist csoport el­len harcolt. A harcók folyamán kiváló parancs­nokságáért tábornagynak nevezték ki, később be­választották a szenátusba. Majd Kubába küldték, mint kormányzót. 1843-ban a spanyol politika az ultra-reakciós katonai csoport befolyása alá került és a liberális Lopezt letették a kormányzói tisztségéről, kato­nai rangjáról lefokozták, vagyonát pedig elkoboz­ták. Lopez Kubában maradt. Az 1848-as forradalmi szellem átüt" hatása Kubába is elért és Lopez forradalmat szervezett a spanyol uralom ellen. A forradalmi tevékeny­séget a spanyolok természetesen nem nézték jó szemmel, különösen mikor az már eredményeket kezdett elérni. Le akarták tartóztatni Lopezt, mire ő az.Egyesült Államokba menekült. Több felszabadító expedíciót szervezett a spa­nyolok ellen sikertelenül, ami minket magyaro­kat érdekel, az az 1851 -es felszabadító hadjárat, amelyben ’48-as magyar honvédek is résztvettek. 1851 augusztus 8-án a PAMPERO nevű gőz­hajó 400 felfegyveivett. emberrel indulásra ké­szen állott NEW ORLEANS Lafayette Street-i kikötőjében. Többezer new-orleansi lakos vonult ki a hajóhoz, hogy jókívánságukat fejezzék ki az induló expedíciónak, és ajándékaikkal elhalmoz­ták az önkénteseket. A kikötő parancsnoka úgy találta, hogy a ha­jó túl van terhelve és leparancsolt 100 embert a hajóról. A 100 ember le is jött, de az éjszaka leple alatt lassan vissza lopakodtak, úgyhogy a hajó az eredeti 400-as létszámmal indult el Nar­cisso Lopez altábornagy vezetése alatt. A felszabadító hadsereg helyettes parancsnoka, lábornoka PRÁGAI JÁNOS volt ’48-as honvéd lett. Prágai a Kossuth hadseregében alezredes volt, 1849-ben érkezett Bostonba. Onnan New Yorkba jött, hogy üdvözölje az akkor érkezett Újházi Lászlót — Uj Buda későbbi alapitóját — és annak családját. Prágai 1850-ben könyvet irt a magyar szabad­ságharcról, melyet a Putnam könyvkiadó cég adott ki. Ez volt a legelső könyv Amerikában a magyar szabadságharcról. Prágáin kívül résztvettek a Lopez-expedicióban Blumenthal ezredes, Schlesinger Lajos őrnagy, Radnich Tmre százados, és számos más magyar, akiket a történelem nem névszerint említ, csak mint csoportot. Radnich utászkapitány volt Kossuth hadsere­gében és az elsők között volt, akik Amerikába menekültek. 1849 decemberében érkezett New Yorkba, de nem volt a kőtengerben maradása és inkább a vad nyugatot választotta második ha­zájának. Az iowai Davenportban telepedett le. Davenport városa sok hasznát vette utászi ké­pességének, de minden más munkát is lelkesedés­sel végzett. De harcikészsége és forradalmi nyugtalansága, elszólitotta a békés munka mellől. Amint hírét hallotta, hogy a spanyol iga alatt szenvedő Kuba felszabadítására Narcisso Lopez hadsereget szer­vez, azonnal jelentkezett, több ujbud ii és daven- porti magyarral együtt. Ott volt a magyar csa­pat a PAMPERO gőzös fedélzetén, mikor az aug. 3-án Kuba felé elindult. Augusztus 11-én elérték Kuba keleti részét, Las Pozas falutól 10 mérföldnyire kikötöttek. A hajó megérkezésének hírére a vidék l-A-osai ^’lá­zadtak a spanyolok ellen és támogatták a felsza­badító sereget. Lopez a teljes létszámmal akart a sziget bel­sejébe indulni, de Prágai tábornok ajánlotta, hogy 120 embert hagyjanak hátvédnek, az élelmiszer, felszerelés és a hajó védelmére. A felszabadító hadsereg igy280 katonával és a helybeli forra­dalmi lakosságból toborzott önkéntesekkel indult a harcba. Prágai tábornok napiparancsot adott ki, amely ig.y szólt: 1. A hadsereg tagjai csakis készpénzfizetés el­lenében vehetnek akármit a lakosságtól, a helyi árakat fizetve. 2. Szeszes ital fogyasztása tilos. 3. Főbenjáró bűn a lakosság bántalmazása, vagy a nők molesztálása. Prágai tábornok igyekezett a hadsereg kato­náinak öntudatát és forradalmi lelkesedését emel­ni. A magyar tisztek együtt ettek, együtt laktak a közlegényekkel, semmivel sem akartak előnyö­sebb helyzetben lenni, mint a sorkatonaság. Az offenziva augusztus 13-ig tartott a spanyol KÖZVETLENÜL... BÁLINT IMRE ROVATA Zengem a mát és ha halkabban is, a jövőt. De legjobban esik az emlékezés. Mi, öregek, mielőtt ismét porrá válunk, el-elnézegetiink egy-egy ma­rék port, amiből lettünk. Mert a jövő bizonytalan. Jót is hozhat ,rosszat is, mint mindig, de most különösen hozhat nagyon jót is, vagy borzasztó­an rosszat. És ezért ma nem lehet: magaíeledten csak a mának élni, e rémes, büdös atomnak az árnyéka miatt. És ez a nagyobbik ok, amiért, ha el akarok mosolyogni, ha el akarok lágyulni, el­hagyni magam egy kissé és kifáradt idegeimet pi­hentetni, visszatolom az idő kerekét és emléke­zem. Ebből a szempontból mi öregek szerencsé­sei)!. ek vagyunk, mint a fiatalok, mert nagyobb a múltúnk kincsesháza. Könyveim margói, vagy ahol bennük talpalat­nyi üres hely volt, tele voltak rajzolva, iskoláéra előtt a fekete táblán is ott díszelgett társaim köz­óhajára három fej, amiben specializáltam: Kos­suth, Petőfi és Ferencz József. Úgy hasonlítottak, mondták a barátaim, mintha kiköpték volna őket. Ez művészi kritikának jelenthetett jót, rosszat is. őszinte kritikát akkor kaptam, amikor halálo­san beleszerettem egyik unokanővérembe, az Icá­ba. Jogom volt hozzá, mert rokonom volt és mert már tizenhárom múlottam és ő még tizenöt se volt. Ica egy nap elémtolta az emlékkönyvét, hogy rajzoljak bele valami nagyon szépet, ha tény leg művész akarok lenni, ő csakiscsak művészt, vagy egy katonatisztet akar férjnek. Ravasz kis kacérnő volt az Ica már akkor is. Volt abban a díszes könyvben vagy két tucat beírás, legtöbbje rajzzal ,vagy préselt virággal és még egy papnö­vendéket is befogott az Ica, nyilván azt is azzal hitegette, hogy csakis csak katolikus paphoz fog feleségül menni. Ki emlékszik a régi világ emlékkönyveire? Nem rég találkoztam egy öreganyóval és ezért jutott eszembe ez a téma. ő ünnepi alkalmakkor, neki legalább is azok ünnepnek számítottak, elő szok­ta venni a könyvet. Lapozgatta és elvonultak sze­mei előtt a régi hódolók, a bókok, amelyeket ak­koriban — nem úgy mint a mai cinikus világban — őszintén adtak és őszintén vettek. Nem tudtam, mit Írjak és fessek a könyvbe, mert először is nem lehet romantik ázni az ml, aki­vel az ember tegezési viszonyban van és már látta kócosán és csipásan. Az ember lehet szerelmes, de nem bókolhat ezek után. Másrészt a család is kinevetné. Tehát lerajzoltam az én specializált három fejemet. Legfelül Kossuthot tettem és a rajz elé ezt Írtam: Szeresd Ilazádatt (két t-vel) ■ és lágy hozzá hűül (Három felkiáltójellel, mert azt fontosnak tartottam.) Petőfi mellé csak egy kettős vesszőt tettem, de, hogy tévedés ne essék, a vesszők alá ''áróialben Írtam: (Detto, vagyis ugyanaz, mint feljebb.) Ferencz József mellé ezt írtam: A király kegyelmezzen meg neked és tágé'’, (Nem voltam megelégedve a neked szóval, a té­ged szót ráadásnak szántam:) Az egész család tudta, hogyha felnövök, akkora művész leszek, hogy Munkácsy e’mehet majd za­hadsereg ellen. Bármilyen hősiesem is ‘harcolt a kis sereg, a túlnyomó erő legyőzte őket. Prágai tábornok elesett, Lopez parancsnokot elfogták. A felszabadító hadsereg egyrésze fogságba ke­rült, többek közt Radnich Imre nyolc magyar társával. Lopezt Havannába vitték, ahol 1851 szeptember 1 -én kivégezték. Az elfogott magyarok kálváriája itt kezdődött csak igazán. Amíg a spanyolok az elfogott ameri­kaiakat európai Spanyolországba vitték, hogy majd később valami sarcot, vagy politikai előnyt szerezzenek szabadonbocsátásukért az amerikai kormánytól, addig az idegen származásunkat, köztük a magyarokat az afrikai Centa-ba vitték rabszolgáknak. Másfél évig raboskodott kilenc magyar a forró égöv alatt, a kigyóktól, krokodiloktól hemzsegő dzsungelben, embertelen bánásmódtól szenvedve. De sikerült megszökniük onnan, Mexikóba ke­rültek, ahonnan visszajöttek az Egyesült Álla­mokba. Radnich Imre 1861-ben Lincoln felhívására is­mét harcba ment, mint százados szolgált és végig harcolta a polgárháborút a győzelemig. bot hegyezni és ezért Ica türelmetlenül kapta ki kezemből a könyvet, amikor beérkeztem vele. Nyilván előre fente a romantikus kis fejét az én gyöngyvirágos, tulipános, vagy ibolyás csokrom­má (Azt tudta, hogy rózsát még nem tudok fes­teni.) Ahogy rálapozott a műveletemre, azonnal elbiggyesztette a száját és ahogy végigszántott az olvasnivalón, megvetően végignézett rajtam, mérgesen összecsapta a könyvet és ezt sziszegte: — Te hülye! Azóta sok kritikát kaptam úgy a képeimre, mint az Írásaimra, de ilyen őszintét egyet sem. Ennek a romantikus mesének, mint meséimnek általában, van néminemű morálja. A mai fiatalság nemcsak nem ösmeri, hanem egyenesen lenézi a romantikát. A kocsipark- és mozikombinációban (Drive-in- Theatra) vajon ki nézi a vásznon édelgő, vagy lovagló, vagy gangsztereskedő szülészeket? Hi­szen a kocsiülésen a fiatalok... hiszen tudjuk. És egvpár dollárért, sőt magáért a gyilkosság élvezetéért leütik az embert és egymást. A fiata­lok rabló, gyilkoló és sexuális orgiát iiző bandák­ba tömörülnek és marijuanát füstölnek, heroint fecskendeznek magukba. Ez a rettenetes statiszti­kája a mi életünkben a fiatalságnak, amely mesz- sze esett a romantikától. Ez a “materiális”, aki birja-marja-világ, ez a törvényt nem tisztelő, ci­nikus világ elfagyasztotta a romantikát. Arról eg.v külön tanulmányt lehetne írni, hogy miért nem tiszteli a fiatalság a politikusokat, a bírákat és a rendőröket, a törvények hozóit és végrehaj­tóit. Tudjuk, hogy a romantika annyira nem igaz, mint a szökőkút a halastóval a színházi diszlet- ben. De szép. Az életnek vannak igazságai, mint a tudomány és a logika, de vannak szépségei is, amelyeket nem tudni kell, hanem érezni, élvezni. És ez hiányzik a mi fiataljainkban. Nem szégyelem, hogy emlékkönyvekbe Írtam és rajzoltam annak idején; bárcsak a mai fiatalok is. . . Sajnos a szél ellen. .. ők se tudnak. . . de nem is akarnak. . . FIGYELMEZTETÉS! A detroiti konferencia határozata szerint lapunk elífrzetési ára 1962 január 1-től, évi S10.00 lesz. HOZZA RENDBE HÁTRALÉKÁT! Ha kedve tartja évekre előre is fizetheti a lllíGI ÁRQPÍ K kedvezmény megszűnik január hó 1-én! Még ma küldje be előfizetését! Használja az alanti szelvényt: Magyar Szé> Kiadóhivatala 130 East 16 Street New York 3, N. Y. □ Mellékelve küldök $ ......... hátralékom rendezésére □ Mellékelve küldök 8.............lapom évi elő­fizetésére, 7 dolláros alapon. Név: ... .......................................................... Fim: ...................... ............. ....................... i Várost ............. ......................Állam:..........|

Next

/
Thumbnails
Contents