Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-12-07 / 49. szám
Thursday, December 7, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZo J3_ Magyarok Amerikában Az osztrák terror elől elmenekült ’48-as magyar honvédek látták, hogy a magyar forradalom nem volt elszigetelt harc. 1848 a forradalmak korszaka volt, tűz, ami végigvonult Európán, sőt kihatással volt még Amerikára is. A forradalmi készség és a jobbágyokat és rabszolgákat felszabadító vágy és akarat fütötte a magyar menekült forradalmárokat bárhová vetette őket a sors 1849 után. Úgy gondoljuk, minden magyart érdekel, mi is volt a sorsa az Amerikába emigrált magyaroknak az 1850-es évek körül, ezért közlésre érdemesnek tartottuk az alábbi epizódot ebből az időből. —E. S. NARCISSO LOPEZ FELSZABADÍTÓ HARCA (Az adatokat Caldwell: The Lopez Expedition to Cuba cimü könyvből és újságokból vettük.) Narcisso Lopez venezuelai születésű spanyol katona volt. 1823-ban Kubában szolgált, onnan Spanyolországba ment, ahol a Carlist csoport ellen harcolt. A harcók folyamán kiváló parancsnokságáért tábornagynak nevezték ki, később beválasztották a szenátusba. Majd Kubába küldték, mint kormányzót. 1843-ban a spanyol politika az ultra-reakciós katonai csoport befolyása alá került és a liberális Lopezt letették a kormányzói tisztségéről, katonai rangjáról lefokozták, vagyonát pedig elkobozták. Lopez Kubában maradt. Az 1848-as forradalmi szellem átüt" hatása Kubába is elért és Lopez forradalmat szervezett a spanyol uralom ellen. A forradalmi tevékenységet a spanyolok természetesen nem nézték jó szemmel, különösen mikor az már eredményeket kezdett elérni. Le akarták tartóztatni Lopezt, mire ő az.Egyesült Államokba menekült. Több felszabadító expedíciót szervezett a spanyolok ellen sikertelenül, ami minket magyarokat érdekel, az az 1851 -es felszabadító hadjárat, amelyben ’48-as magyar honvédek is résztvettek. 1851 augusztus 8-án a PAMPERO nevű gőzhajó 400 felfegyveivett. emberrel indulásra készen állott NEW ORLEANS Lafayette Street-i kikötőjében. Többezer new-orleansi lakos vonult ki a hajóhoz, hogy jókívánságukat fejezzék ki az induló expedíciónak, és ajándékaikkal elhalmozták az önkénteseket. A kikötő parancsnoka úgy találta, hogy a hajó túl van terhelve és leparancsolt 100 embert a hajóról. A 100 ember le is jött, de az éjszaka leple alatt lassan vissza lopakodtak, úgyhogy a hajó az eredeti 400-as létszámmal indult el Narcisso Lopez altábornagy vezetése alatt. A felszabadító hadsereg helyettes parancsnoka, lábornoka PRÁGAI JÁNOS volt ’48-as honvéd lett. Prágai a Kossuth hadseregében alezredes volt, 1849-ben érkezett Bostonba. Onnan New Yorkba jött, hogy üdvözölje az akkor érkezett Újházi Lászlót — Uj Buda későbbi alapitóját — és annak családját. Prágai 1850-ben könyvet irt a magyar szabadságharcról, melyet a Putnam könyvkiadó cég adott ki. Ez volt a legelső könyv Amerikában a magyar szabadságharcról. Prágáin kívül résztvettek a Lopez-expedicióban Blumenthal ezredes, Schlesinger Lajos őrnagy, Radnich Tmre százados, és számos más magyar, akiket a történelem nem névszerint említ, csak mint csoportot. Radnich utászkapitány volt Kossuth hadseregében és az elsők között volt, akik Amerikába menekültek. 1849 decemberében érkezett New Yorkba, de nem volt a kőtengerben maradása és inkább a vad nyugatot választotta második hazájának. Az iowai Davenportban telepedett le. Davenport városa sok hasznát vette utászi képességének, de minden más munkát is lelkesedéssel végzett. De harcikészsége és forradalmi nyugtalansága, elszólitotta a békés munka mellől. Amint hírét hallotta, hogy a spanyol iga alatt szenvedő Kuba felszabadítására Narcisso Lopez hadsereget szervez, azonnal jelentkezett, több ujbud ii és daven- porti magyarral együtt. Ott volt a magyar csapat a PAMPERO gőzös fedélzetén, mikor az aug. 3-án Kuba felé elindult. Augusztus 11-én elérték Kuba keleti részét, Las Pozas falutól 10 mérföldnyire kikötöttek. A hajó megérkezésének hírére a vidék l-A-osai ^’lázadtak a spanyolok ellen és támogatták a felszabadító sereget. Lopez a teljes létszámmal akart a sziget belsejébe indulni, de Prágai tábornok ajánlotta, hogy 120 embert hagyjanak hátvédnek, az élelmiszer, felszerelés és a hajó védelmére. A felszabadító hadsereg igy280 katonával és a helybeli forradalmi lakosságból toborzott önkéntesekkel indult a harcba. Prágai tábornok napiparancsot adott ki, amely ig.y szólt: 1. A hadsereg tagjai csakis készpénzfizetés ellenében vehetnek akármit a lakosságtól, a helyi árakat fizetve. 2. Szeszes ital fogyasztása tilos. 3. Főbenjáró bűn a lakosság bántalmazása, vagy a nők molesztálása. Prágai tábornok igyekezett a hadsereg katonáinak öntudatát és forradalmi lelkesedését emelni. A magyar tisztek együtt ettek, együtt laktak a közlegényekkel, semmivel sem akartak előnyösebb helyzetben lenni, mint a sorkatonaság. Az offenziva augusztus 13-ig tartott a spanyol KÖZVETLENÜL... BÁLINT IMRE ROVATA Zengem a mát és ha halkabban is, a jövőt. De legjobban esik az emlékezés. Mi, öregek, mielőtt ismét porrá válunk, el-elnézegetiink egy-egy marék port, amiből lettünk. Mert a jövő bizonytalan. Jót is hozhat ,rosszat is, mint mindig, de most különösen hozhat nagyon jót is, vagy borzasztóan rosszat. És ezért ma nem lehet: magaíeledten csak a mának élni, e rémes, büdös atomnak az árnyéka miatt. És ez a nagyobbik ok, amiért, ha el akarok mosolyogni, ha el akarok lágyulni, elhagyni magam egy kissé és kifáradt idegeimet pihentetni, visszatolom az idő kerekét és emlékezem. Ebből a szempontból mi öregek szerencsései)!. ek vagyunk, mint a fiatalok, mert nagyobb a múltúnk kincsesháza. Könyveim margói, vagy ahol bennük talpalatnyi üres hely volt, tele voltak rajzolva, iskoláéra előtt a fekete táblán is ott díszelgett társaim közóhajára három fej, amiben specializáltam: Kossuth, Petőfi és Ferencz József. Úgy hasonlítottak, mondták a barátaim, mintha kiköpték volna őket. Ez művészi kritikának jelenthetett jót, rosszat is. őszinte kritikát akkor kaptam, amikor halálosan beleszerettem egyik unokanővérembe, az Icába. Jogom volt hozzá, mert rokonom volt és mert már tizenhárom múlottam és ő még tizenöt se volt. Ica egy nap elémtolta az emlékkönyvét, hogy rajzoljak bele valami nagyon szépet, ha tény leg művész akarok lenni, ő csakiscsak művészt, vagy egy katonatisztet akar férjnek. Ravasz kis kacérnő volt az Ica már akkor is. Volt abban a díszes könyvben vagy két tucat beírás, legtöbbje rajzzal ,vagy préselt virággal és még egy papnövendéket is befogott az Ica, nyilván azt is azzal hitegette, hogy csakis csak katolikus paphoz fog feleségül menni. Ki emlékszik a régi világ emlékkönyveire? Nem rég találkoztam egy öreganyóval és ezért jutott eszembe ez a téma. ő ünnepi alkalmakkor, neki legalább is azok ünnepnek számítottak, elő szokta venni a könyvet. Lapozgatta és elvonultak szemei előtt a régi hódolók, a bókok, amelyeket akkoriban — nem úgy mint a mai cinikus világban — őszintén adtak és őszintén vettek. Nem tudtam, mit Írjak és fessek a könyvbe, mert először is nem lehet romantik ázni az ml, akivel az ember tegezési viszonyban van és már látta kócosán és csipásan. Az ember lehet szerelmes, de nem bókolhat ezek után. Másrészt a család is kinevetné. Tehát lerajzoltam az én specializált három fejemet. Legfelül Kossuthot tettem és a rajz elé ezt Írtam: Szeresd Ilazádatt (két t-vel) ■ és lágy hozzá hűül (Három felkiáltójellel, mert azt fontosnak tartottam.) Petőfi mellé csak egy kettős vesszőt tettem, de, hogy tévedés ne essék, a vesszők alá ''áróialben Írtam: (Detto, vagyis ugyanaz, mint feljebb.) Ferencz József mellé ezt írtam: A király kegyelmezzen meg neked és tágé'’, (Nem voltam megelégedve a neked szóval, a téged szót ráadásnak szántam:) Az egész család tudta, hogyha felnövök, akkora művész leszek, hogy Munkácsy e’mehet majd zahadsereg ellen. Bármilyen hősiesem is ‘harcolt a kis sereg, a túlnyomó erő legyőzte őket. Prágai tábornok elesett, Lopez parancsnokot elfogták. A felszabadító hadsereg egyrésze fogságba került, többek közt Radnich Imre nyolc magyar társával. Lopezt Havannába vitték, ahol 1851 szeptember 1 -én kivégezték. Az elfogott magyarok kálváriája itt kezdődött csak igazán. Amíg a spanyolok az elfogott amerikaiakat európai Spanyolországba vitték, hogy majd később valami sarcot, vagy politikai előnyt szerezzenek szabadonbocsátásukért az amerikai kormánytól, addig az idegen származásunkat, köztük a magyarokat az afrikai Centa-ba vitték rabszolgáknak. Másfél évig raboskodott kilenc magyar a forró égöv alatt, a kigyóktól, krokodiloktól hemzsegő dzsungelben, embertelen bánásmódtól szenvedve. De sikerült megszökniük onnan, Mexikóba kerültek, ahonnan visszajöttek az Egyesült Államokba. Radnich Imre 1861-ben Lincoln felhívására ismét harcba ment, mint százados szolgált és végig harcolta a polgárháborút a győzelemig. bot hegyezni és ezért Ica türelmetlenül kapta ki kezemből a könyvet, amikor beérkeztem vele. Nyilván előre fente a romantikus kis fejét az én gyöngyvirágos, tulipános, vagy ibolyás csokrommá (Azt tudta, hogy rózsát még nem tudok festeni.) Ahogy rálapozott a műveletemre, azonnal elbiggyesztette a száját és ahogy végigszántott az olvasnivalón, megvetően végignézett rajtam, mérgesen összecsapta a könyvet és ezt sziszegte: — Te hülye! Azóta sok kritikát kaptam úgy a képeimre, mint az Írásaimra, de ilyen őszintét egyet sem. Ennek a romantikus mesének, mint meséimnek általában, van néminemű morálja. A mai fiatalság nemcsak nem ösmeri, hanem egyenesen lenézi a romantikát. A kocsipark- és mozikombinációban (Drive-in- Theatra) vajon ki nézi a vásznon édelgő, vagy lovagló, vagy gangsztereskedő szülészeket? Hiszen a kocsiülésen a fiatalok... hiszen tudjuk. És egvpár dollárért, sőt magáért a gyilkosság élvezetéért leütik az embert és egymást. A fiatalok rabló, gyilkoló és sexuális orgiát iiző bandákba tömörülnek és marijuanát füstölnek, heroint fecskendeznek magukba. Ez a rettenetes statisztikája a mi életünkben a fiatalságnak, amely mesz- sze esett a romantikától. Ez a “materiális”, aki birja-marja-világ, ez a törvényt nem tisztelő, cinikus világ elfagyasztotta a romantikát. Arról eg.v külön tanulmányt lehetne írni, hogy miért nem tiszteli a fiatalság a politikusokat, a bírákat és a rendőröket, a törvények hozóit és végrehajtóit. Tudjuk, hogy a romantika annyira nem igaz, mint a szökőkút a halastóval a színházi diszlet- ben. De szép. Az életnek vannak igazságai, mint a tudomány és a logika, de vannak szépségei is, amelyeket nem tudni kell, hanem érezni, élvezni. És ez hiányzik a mi fiataljainkban. Nem szégyelem, hogy emlékkönyvekbe Írtam és rajzoltam annak idején; bárcsak a mai fiatalok is. . . Sajnos a szél ellen. .. ők se tudnak. . . de nem is akarnak. . . FIGYELMEZTETÉS! A detroiti konferencia határozata szerint lapunk elífrzetési ára 1962 január 1-től, évi S10.00 lesz. HOZZA RENDBE HÁTRALÉKÁT! Ha kedve tartja évekre előre is fizetheti a lllíGI ÁRQPÍ K kedvezmény megszűnik január hó 1-én! Még ma küldje be előfizetését! Használja az alanti szelvényt: Magyar Szé> Kiadóhivatala 130 East 16 Street New York 3, N. Y. □ Mellékelve küldök $ ......... hátralékom rendezésére □ Mellékelve küldök 8.............lapom évi előfizetésére, 7 dolláros alapon. Név: ... .......................................................... Fim: ...................... ............. ....................... i Várost ............. ......................Állam:..........|
