Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-12-07 / 49. szám
Thursday, December 7, 1961 AMERIKAI MAtíYAR SZÓ JLL Délen az ipar változásokat létesített Évek óta halljuk, hogy megmozdult a néger nép a déli államokban és felemelve a szolgaságtól meggörnyedt hátát, uj emberi méltóságot, fehérbőrű embertársaival egyenlő jogokat követel magának. Olvastuk a little-rocki eseményeket, ahol néger gyermekek harcoltak, hogy iskolákba mehessenek; ismerjük a négér és fehér diákok harcát az egyenjogusitásért az éttermekben, a vasutakon, színházakban stb. ^rról viszont elég keveset hallunk, milyen változások jönnek létre a régi “plantation”-ek által uralt déli államokban. Pedig a társadalmi és gazdasági erők is megmozdultak és óriási változásokat hoznak létre minden tekintetben, a déli államok életében. Miami, a gazdagok játszótere már régen közismert és prosperál. Az igazi szegény déli államok Dél-Garolina, Georgia, Alabama, Mississippi és Louisiana.Az ország e legszegényebb földrészei ma fontos szerephez jutottak úgy az iparban, mint a földművelés terén. Fontos szerep jut részükre az ország nukleáris és űrprogramjában. Eddig teljesen az északra szorultak tőkéért, ma már saját bankjaik finanszírozzák befektetéseik egy részét, sőt már megkezdték a technikai személyzet tanítását is: A nép elhagyja a farmokat és egyre jobban és jobban a városokban tömörül, ami maga is változást jelent és radikális változást hoz létre a társadalom terén is. A városok lakói jobban élnek, mig a falvaké egyre rosszabb körülmények között tengődnek. Mississippiben még mindig állnak a bemohosodott urikastélyok, úgymint a polgárháború előtt. Sok tekintetben most is olyan itt a helyzet. Politikusai, mint Eastland szenátor, ma js visszatolnák az idő kerekét, de azért itt is van valamilyen változás. Aberdeen, Angus és Hereford szarvasmarhákat legeltetnek a volt fehér gyapot-földeken. A “plantation”-ek földjét pedig a nagy részvénytársaságok uralják, irodáik már a közeli városokban vannak. A Mississippin a régi forgókerekü gőzös helyét a modern Diesel-motoros vontatók foglalták el, melyek rá- dárral, elektronikus készülékekkel és egyetlen vontatóuszály bárkáival többet képesek szállítani, mint hét, egyenként száz kocsiból álló tehervonat. A változás 1930 óta van folyamatban, franklin D. Roosevelt gazdasági szakértői a legnagyobb gazdasági problémának minősítették a déli államokat. Itt mindenben az ország többi része után kullogtak; szegény, tudatlan volt a nép és egészségtelen körülmények között élt. A rengeteg “sharecropper” (mezőgazdasági munkás) alig keresett eleget a legszükségesebbre. Pellagra, tuberkulózis és malária pusztította a déli államok szegény lakosságát. Még ma sem érte el az ország többi részén meglevő életnívót, de már megindult és halad előre. 1940 előtt a nép jövedelme fele volt az ország többi részében lévő átlagnak. Ma a kétharmadánál tart. Az ipar 7.5-szer annyi értéket termel, mint azelőtt és kétszer annyi embert foglalkoztat. A föld megművelése is hatalmas változáson ment át. Mississippiban még ma is nagy gyapottermelés folyik és Dél-Karolinában a farmok 69 százalékkal több kukoricát termelnek. 40 százalékkal több a legelő, mint 1940 előtt volt. 1939- ben a gyapot képezte a bevétel 46 százalékát és 23 százalék a marhaállományból származott. Ma ez éppen fordítva van. Georgiában és Mississippiben a marhatenyésztés komoly méreteket öltött. Ide is bevonultak a gépek A farmokról egyre több menekül a városokba. A sharecropperek és az öszvérek majdnem eltűntek, helyüket a gépesített nagy farmok vették át. Ma fele annyian élnek a farmokon, mint 20 évvel ezelőtt, de termelésük értéke több mint ötszörösére emelkedett, a marhaállomány pedig a réginek a kilencszerese. Az igazi forradalmasítást azonban az ipar terjedése hozza a délre, illetve annak gazdasági életébe. A dél gazdag természeti kincsekben: fában, olajban, földgázban és vizierőmüvekben. Karolinától Louisianáig rengeteg iparcikket gyártanak, mint textilt, repülőgépeket, autókat, léghütőké- szülékeket, bútorokat. 1947 óta megkétszereződött a vegyszerek gyártása, a papírgyártás pedig a háromszorosára emelkedett. Louisiana állam olyan gazdag földgázban, hogy biztosítja az iparok ellátását, valamint bő vizei határtalan mennyiségű vizierőmüvekkel láthatják el. New Orleanstól északra menve, elbámulhatunk a Eaton Rouge alatt^ rengeteg kémiai gyár, olajfinomító, kén és aluminium gyár láttán. A II. világháború óta az amerikai tőke 2 billió dollárt fektetett ide be egy 140 mérföldes szalagszerü területen, amelyet Amerika uj “Ruhr-vidékének” neveznek. A rengeteg friss viz mellett kénbányák mennek le 2,000 fábnyira a Mexikói-öböl alá. Észak-Alabama kis helyisége, Huntsville, 16 ezer lakossáról 72 ezerre emelkedett 10 év alatt. Fontos központja a távlövegekkel való kísérletezéseknek és azok gyártásának. Űrrepülési központja készítette el a Saturnus ürlövésre alkalmas készüléket és olyan hatalmas motort, amely a tervek szerint felviszi az első nagy űrhajót. Az Aiken, Dél-Karolinában levő 2 billió dolláros üzemben 7,000-ren dolgoznak nukleáris üzemanyag előállításán. A textilgyártás esik, más veszi ót a helyét Valamikor a Dél legnagyobb iparát a textil- gyártás képezte. Dél-Karolina még mindig a második helyen áll a textilgyártás terén, de évenként igy is 1,200 munkás veszti el kenyerét, részben az automatizálás, részben az üzemek lezárása követkézéiben. Viszont tömegesen jönnek ide a fémgyártó üzemek. Georgia háromszor annyi elektromos gépet gyárt ma, mint 1954-ben. A sötét délen a gépgyártás megkétszereződött az utolsó 7 év alatt. Persze a fizetések itt jóval alacsonyabbak, mint az ország többi részében; a U. S. News és World Report szerint legalább 10—15 százalékkal. A szakszervezetek itt még gyermekcipőben járnak. A munkásság alig 10 százaléka szervezett a városokban is. Az ipar képzettebb munkásokat igényel és igy lassanként el fog tűnni a jelenlegi majdnem teljes Írástudatlanság úgyhogy az állam kénytelen lesz a jobb iskolák bevezetésére. A tanultabb munkás igényei is növekedni fognak. A munkás, aki képtelen volt az első 4—5 eleminél tovább menni, ma iskolába küldi gyermekét, ha lehetséges, bármilyen nagy anyagi áldozat árán is. Különben nagy változás ment végbe az emberekben. Rengetegen hagyják ott a déli nyomorúságot, különösen a négerek, akiknek száma az öt államban 8 százalékkal csökkent az utóbbi tiz évben. Atlanta ma a déli államok leggyorsabban fejlődő városa. Ma több mint egymillió lelket számlál a tiz év előtti 550,000-el szemben. Igaz, hogy1' 1700 gyára is van. New Orleans pedig hatalmas dokkjaival a délamerikai kereskedelmet bonyolítja le. Birminghamban nagyon rossz volt a helyzet, mert az acéliparra támaszkodott, amely bizony erős hanyatlásnak indult. Ma viszont hatalmas orvosi kutató központot kapott 17 millió dolláros befektetéssel, amely a déli államok orvosi központjává emeli. • 312x2‘=289340%-r2309801/3982+34050=898D9472* ! A SZÁMOK beszélnek! írja Eörsi Béla = H O» • 312X2A =289340%=2309801 /3982+34050=898\'z 9472 • Az európai közös piac gazdasági jelentősége Ha valaki megkérdezhetne egy Mars-lakót, hogy mi az, ami a Földünket legjobban fenyegeti, biztosan azt válaszolná, hogy az éhségtől eltekintve — az atombomba. Ha viszont valaki azt kérdezné, hogy mi a legnagyobb jótétemény a Földön, erre az volna a válasz, hogy a tömegtermelés. A második világháború hadiipara nagy mértékben előmozdította a tömegtermelés technikáját és ma az amerikai, a szovjet és az európai gyárak öntik magukból az árucikkeket. Ugyanakkor a mezőgazdaság gépesítése is nagy léptekkel halad előre, s remény van ott is a közeljövőben a tömeg termelésre. Az igy előállitott árucikkeknek és mezőgazdasági termékeknek piacokra és fogyasztókra van szükségük. Amig a tervszerű gazdálkodás meg tudja állítani a túltermelést, addig a profitra épített gazdasági rendszer csak a gazdasági válság kegyetlen eszközeivel képes ezt elérni. A tömegtermelés nagy gazdasági egységeket követel. Az Egyesült Államok lakói jelentékeny részének magas fogyasztási igényei úgy, ahogy biztosítják a termékek nagyrészének elhelyezését. A Szovjetuniónak a legközelebbi évtizedekben nem lesznek gondjai ezen a téren, hiszen ott van Kina, Korea, Vietnam, stb. árura éhes lakossága, amely várja az ipari termékeket. Rövidesen egy harmadik gazdasági hatalommal, az egyesült európai piaccal kell számolni, ami könnyen az egyesült európai federációra vezethet. Az európai (Angliával kibővülő) kb. 300 milliónyi, magasnivóju lakossággal rendelkező piac komoly vetélytársává válhat az Egyesült Államoknak. Az amerikai újságok komoly cikkekben foglalkoznak a Kennedy-adminisztráció terveivel, amelyek vámpolitikánk megváltoztatását Ígérik. A Kennedy-kormánynak azonban nem lesz könnyű ezt keresztülvinni, mert az amerikai ipar szereti a vámvédelmet és az ebből eredő extra profitot. De előreláthatólag a berlini válság lassú megoldásával ez a kérdés lesz a világ beszédtárgya a következő esztendőben. Mit jelent a közös piac megerősödése? Mitől tarthat az Egyesült Államok, ha az európai piac megerősödik? Nyugat-Európa igen jó piac volt jobb árucikkeink részére; ezt könnyen elveszíthetjük. De a közös piac könnyen elveheti az afrikai, sőt a délamerikai piac lehetőségeit is. Ezen utóbbi erősen visszahathat az Egyesült Államok gazdasági életére és újból óriási munkanélküliséget vonhat maga után. Végül az európai közös piac szívesen szállít bárkinek, még az amerikai térképeken nem szereplő Népi Kínának is, ami óriási lehetőségekkel kecsegtet. Hogyan állunk ma az amerikai termelési költségekkel? Az amerikai autóipari dolgozók pl. ötször olyan magas munkabérért dolgoznak, mint a francia, s -háromszor annyiért, mint a belga autóipari dolgozók. Az Egyesült Államok fejlettebb termelési módszere ma még könnyen felszívhatja ezt a kü- lönbözetet, sőt ma még iaz amerikai autó előállítása (a magasabb munkabérek mellett is) olcsóbb mint az európai autóké. De vajon meddig tarthat ez a helyzet ? S mi lesz a következménye annak, ha a helyzet lényegesen megváltozik? Az amerikai ipar kénytelen lesz az automatizálást gyorsabban bevezetni. A ’60-as években a munkanélkülivé vált szakképzetlen munkások szá- ' ma erősen fog szaporodni, márcsak azért is, mert a mezőgazdaság nagyobb gépesítése következtében milliók költöznek majd a városokba. A ’60-as években 6,400,000 25 éven aluli ifjú fog jelentkezni a munkáspiacon. A gyorsabb automatizálás következtében az értelmiségi, mérnöki, technikai munkalehetőség 10 százalékkal fog emelkedni, a hivatalnoki és elárusítói munka- lehetőség 28 százalékkal és a szakképzett munkások munkalehetősége 22 százalékkal fog emelkedni. Ezzel szemben aligha lesz több szakképzetlen munkásra szükség. Ezért iskolarendszerünket feltétlenül át kell alakitanunk, ipariskolákat kell létesíteni, hogy legalább az ifjúság jobb munkalehetőségekhez jusson. A most iskolát végső 16— 18 évesek negyed része az iskola elvégzése előtt abbahagyja 41 tanulást és igy még a uinimális középiskolai műveltséget sem tudja els. játitani. Ezeknek a fiataloknak kell majd alkalr lat adni arra, hogy az uj gazdasági életbe beille« skedhes- senek. Ugyanakkor az európai közös piac cs. k akkor fogja az amerikai árucikkeket beengedi i, ha ők is szállíthatnak Amerikába. A gyeiig iparok emiatt tönkre fognak menni, vagy telje en automatizálnak. Ez is ideiglenes munkané' süliséget jelent majd. Az európai közös piac (egymás között /ánimen- tesen kereskednek) hatására el kell az Egyesült Államoknak készülnie, s jobb előbb, mir ; később. NKRUMAH, Ghana elnöke, Accrában, az Egyesült Államok által rendezett vásár me .-nyitásán kijelentette, hogy országa a “pozitív semlegesség” hive és ezért nem mentegetőzik : Szovjetunióval és a kelet-európai államokkal, valamint Kínával fenntartott kereskedelmi k ipcsolatai miatt.
