Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-11-23 / 47. szám
Thursday, Nov. 28, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 KÉT ELNÖKASSZONY LEVELE November 1-én folyt le az a széleskörű békemegmozdulás az amerikai nők részéről, amely több mint 20 nagy városban tüntető felvonulásokban jutott kifejezésre és amelyekről az amerikai sajtó — ha szűkszavúan is — megemlékezett. Közölték .azt is, hogy a mozgalmat Mrs. Dagmar Wilson, washingtoni asszony kezdeményezte, aki e célból összeköttetésbe lépett asszonyokkal más városokban. Washingtonban 800-an vettek részt a Fehér Ház előtti tüntetésen és levélben fordultak Mrs. Jaquelin Kennedyhez, hogy “csatlakozzon hozzánk a fegyverkezési verseny beszüntetésére és tegye az emberiség fennmaradását korunk kimagasló célkitűzésévé.” A levelet a Fehér Ház egy alkalmazottja vette át a békéért tüntetők megbizottaitól. A szovjet követség elé is elmentek a tüntetők és hasonló levelet vittek oda Mrs. Nina Krus- csevnek címezve. A levelet átadó bizottságot a követség első titkára fogadta és több tisztviselő részvételével megtárgyalták az asszonyok béke- követeléseit. November 14-én Mrs. Dagmar Wilson kezében volt Kruscsev asszony válasza. Azonnal sajtókonferenciát hivott egybe délután két órára, hogy a levél tartalmát ismertesse. Erről értesítette a Fehér Házat is. “Azt mondták, hogy Mrs. Kennedy válasza készülőben van és még ma számíthatok rá”, mondotta Mrs. Wilson a sajtókonferencián. “Meg is érkezett idejében.” Egy oldal terjedelmű levelében Mrs. Kennedy megegyezett abban, hogy “mint nők, használjuk befolyásunkat a világbéke érdekében. Mint anyák, törődnünk kell férjünk és gyermekeink jólétével.” “Férjem a háborút első kézből ismeri. Meg vagyok győződve, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy azt elkerülje. Tudom, önök meg- _ egyeznek velem, hogy a mi szempontunkból a békéhez vezető ut az erőnkben van és hogy önök támogatják az adminisztráció álláspontját, amely ezt az utát követi.” Ez állt Mrs. Kennedy levelében. Ezzel szemben Mrs. Kruscsev három oldalra terjedő levele több politikai tartalommal rendelkezett. Foglalkozott a német békeszerződés szükségességével és rámutatott arra. hogy ez a “fontos lépés a fegyverkezési verseny beszüntetéséhez, a leszereléshez és a békéhez vezető utón.” “Néhány nappal ezelőtt," november 7-én, a Kremlinben tartott fogadáson férjem N. S. Kruscsev, ismételten ünnepélyesen kijelentette, hogy a Szovjetunió készen áll arra, hogy a nyugati hatalmakkal együtt beszüntesse a nukleáris fegy verek gyártását, megsemmisítse a meglevő készletet és ezzel véget vetnének a kísérleti robbantásoknak. Az atomháború borzalmas, de a bakteriológiai háború sem jobb és mégis vannak, akik nyíltan erről beszélnek. Nos, talán jobb érzés volna egy anyának az, hogy gyermeke nem atombomba által hal meg, hanem a már megszokott bomba áldozata lesz?” — teszi fel a kérdést Mrs. Kruscsev. “Mi azt látjuk szükségesnek, hogy az általános és teljes leszerelésre kell törekednünk” folytatja a levélben. “Ha ezt elértük, akkor véget vetettünk az atomveszélynek, a békét fenyegető állandó támadásoknak és akktí^r anyák aggodalom nélkül nézhetnek gyermekeik jövője elé.” Mrs. Wilson megelégedését fejezte ki a sajtó- konferencián mindkét levél tartalmát illetően, de Mrs. Kruscsev levelét úgy jellemezte, hogy az “megfontoltabb”. Ezt azzal magyarázta Mrs. Wilson, hogy Mrs. Kruscsevnek “több tapasztalata volt a háborúval.” Meggyőződésünk, hogy Mrs. Kennedy nem ki- ván a Mrs. Kruscsevéhez hasonló tapasztalatokat szerezni, aki édes gyermekét vesztette el a fasizmus elleni háborúban. Amerika asszonyai hatalmas erőt jelentenek a békéért folytatott küzdelemben. Jaqueline Ken- nedynek köztük van a helye. A latin-amerikai államok többsége ellenzi a Kuba elleni intézkedéseket A délamerikai Colombia kormánya azzal a javaslattal fordult az Amerikai Államok Szervezetinek Tanácsához, hogy a következő év januárjára hívjanak össze külügyminiszteri kcnferenciEKSZ HATÁROZAT A NUKLEÁRIS HÁBORÚ MEGAKADÁLYOZÁSÁRA Az Egy. Nemzetek Politikai Bizottsága többségi szavazattal két fontos határozati javaslatot fogadott el, egyet az atomfegyverek használatának betiltására háborúban és egyet Afrika egész területének atommentesitésére, úgy az atomfegy- verkisérletek folytatását mint atomfegyver tárolását illetően. A javaslatok mellett a nyugati hatalmak tiltakozása ellenére olyan erős többség szavazott a bizottságban, amely biztosítékot nyújt arra, hogy a közgyűléstől is megkapják a szükséges kétharmad szavazatot. Az első javaslatot Indonézia, Ceylon és 10 afrikai ország nyújtotta be és ez nyilatkozat formájában megállapítja, hogy nukleáris fegyverek használata egy háborúban nemcsak az ellenfél ellen irányulna, hanem “az egész emberiség ellen.” Az egyik szakasz felkéri az ENSZ főtitkárát, tegyen lépéseket egy rendkívüli összejövetel megtartására, ahol az országok egyezményt Írnának alá az atomfegyverek használatának betiltására. A szavazat 60 volt a 16 ellen, 25 állam nem szavazott, 2 hiányzott. Az Egyesült Államok és Anglia azzal érvelt a javaslat ellen, hogy a szovjet agresszióval szemben öngyilkosság számba menne lemondani az atomfegyverek használatáról. Az angol delegátus azonban “zagyvaság”-nak nevezte a szovjet meg- bizott kijelentését, hogy a NATO hatalmak készülnek támadó atomháborúra és hogy ecélból építettek nagyszámú hadibázist a Szovjetunió bekerítésére, atomfegyverekkel felszerelve. Atomháború esetén mindazok az országok, ahol ilyen támaszpontok léteznek, azonnali és súlyos következményekkel járó megtorlásnak vannak kitéve, mondotta S. K. Tsarapkin, szovjet megbízott. Nyugati vélemények szerint az afrika-ázsiai országokat a Szovjetunió által folytatott atomki- sérletek és az atomháborútól való félelmük késztette ennek a határozati javaslatnak a benyújtására. A második javaslatot, amely Afrika területének atom-mentesitésére vonatkozott, 57 szavazattal nulla ellenében fogadta el a bizottság. 42 állam tartózkodott a szavazástól, köztük az Egyesült Államok és Franciaország. A nyugati hatalmak azért utasították vissza a javaslatot, mert az atomfegyver kísérletek folytatására minden ellenőrzés nélkül tilalmat állit fel Afrika területére vonatkozóan és nem nyújt biztosítékot a tilalom megsértése ellen. Mint ismeretes, a nyugati hatalmak Genfben, három éven keresztül a szigorú, és hibamentes ellenőrzési rendszer felállításának követelésével gáncsolták az atomrobbantások beszüntetését tárgyaló bizottság eredményes munkáját. Afrikában csak Franciaország folytatott atomrobbantásokat. Hogy volna az, ha a NATO hatalmak maguk ellenőriznék francia szövetségesüket, hogy ne tegye többé? • Napirenden az általános leszerelés A Politikai Bizottságban az általános leszerelés kérdése került napirendre. Először Valerian A. Zorin a Szovjetunió, utána Adlai E. Stevenson az amerikai tervezetet nyújtotta be. Kicserélték egymással a leszerelésre vonatkozó programjukat tanulmányozás végett. A felszólalásokból kitűnt, hogy továbbra is fennállanak az ellentétek a leszerelési program kivitelezésénél. A Szovjetunió a leszerelést tárgyaló bizottságot a “trojka” alapon ajánlja megszervezni, vagyis hogy a nyugati, a szocialista és az el nem kötelezett orszá- gok egyformán legyenek képviselve benne, to- jabba; hogy az atomfegyver kísérletek beszüntetését is ez a bizottság tárgyalja meg az általános leszerelés keretiben. Az Egyesült Államok ellene van a “trojka ’-sz®. ru tárgyaló bizottságnak és az atomkisérletek beszüntetéséről szóló egyezményt külön bizottság kezébe akarja helyezni. Továbbra is az ellenőrzés kérdésére helyezi a fősulyt, a bizalmatlanság alapján. Az ellentétek e téren nem változtak a két naervhatalom között át. A colombiai küldött, Alberto Zuleta Angel, aki a javaslatot benyújtotta, azzal indokolta meg ennek a lépésnek a szükségességét, hogy Kuba katonai kapcsolata a kommunista tömb államaival és a kubai ügynökök felforgató tevékenysége a kontinens békéjét fenyegeti. Zuleta nem említette javaslatában kifejezetten Kubát, de mindenki előtt világos volt, hogy Fidel Castro országát gondolja. Az Amerikai Államok Szervezetének tanácsülésén először a kubai küldött, Carlos M. Lechu- ga szólalt fel .Rámutatott arra, hogy a colombiai megbízott javaslata egy nagyobb tervnek a része amelynek keretében aztán katonai támadást akar * nak Kuba ellen indítani. A latinamerikai országok többsége elutasította a colombiai indítványt a földrész külügyminisztereinek az összehívására. Különösen Brazília, Argentina, Chile, Ecuador és San Salvador küldöttei voltak azok, akik vonakodtak a külügyminiszterek tanácskozásának javaslatát megtárgyalni. Brazília küldötte végül kérte a Tanácsot, hogy bizonytalan időre halasszák el a colombiai javaslat megvitatását, hogy kormányaiknak legyen idejük megvizsgálni a kérdést. A Tanács úgy döntött, hogy december 4-re újabb gyűlést hiv össze, ahol majd szavaznak a külügyminiszterek összehívásának javaslatáról. A Kuba ellen irányuló colombiai lépést a legélesebben Mexikó küldötte utasította el, mert szerinte egyetlen amerikai állam sem tett semmi olyat “ami Amerika békéjét veszélyeztetné.” Az 1947- ben megkötött kölcsönös segítségről szóló szerződés alapján, amelyet az amerikai földrész államai kötöttek egymással—mondta—csak akkor lehet összehivni a feleket, ha közvetlen veszély áll fenn. A külügyminiszterek tanácsa nem is alkalmas ennek eldöntésére. A colombiai javaslatot csak az Egyesült Államok, Costa Rica, Guatemala és Venezuela támogatták. Az Amerilkai Államok Szervezetének különleges bizottságában, amelynek 9 állam a tagja, az Egyesült Államok kérte a Dominikai Köztársaság ellen a múlt évben hozott szankciók részbeni megszüntetését. Robert F. Woodward, az USA helyettes államtitkára azt állította, hogy a diktatúra alatt sínylődő kis ország jelentős lépést tett a demokratizálódás utján. A helyettes külügyi államtitkár szerint ezt a gazdasági szankciók megszüntetésével kell jutalmazni. »>»»»v»\v\v\>>\>VVV\\V\\\VVVWV\\\V\V\VV öregapja nyomdokában Rockefeller kormányzót “politikai tolvajlás”-sal ' ádolta meg a demokrata part országos bizottságának elnöke, John M. Baily, amiért New York ' ,aros választó kerületeinek átszervezését keresztül erőszakolta a sürgősen összehívott rendkívüli állami törvényhozási ülésszakon. Az átszervezés eredményeként leszűkültek a demokrata párt esélyei és javultak a republikánus állami képviselők megválasztásának lehetőségei. A republikánus Rockefeller éppen azokat a kerületeket szakította széjjel, ahol a demokrata reform mozgalom erős volt, és éppen akkor hajtotta végre politikai sakkhuzását, amikor a demokrata párt Wagner polgármester megválasztásával egészségesebb irányvonal útjára került. “Az egyenlő lehetőségek iiyen megtámadását a rabló-bárók tradíciójának megfelelő politikai tolvajlás példaképének tekintjük, mondotta Bai- li. “Az ön nagyapja nagyon büszke lenne önre, Nelson.” Vannak még, akik emlékeznek azokra a módszerekre, arqiket a Rockefelle: dhasztia megala- pazásakor felhasználtak Nelson elődei. A tárgyilagos történelemkönyvek bővelkednek a részletekben. A mai módszerek semmivel sem becsületesebbe^ még akkor sem, ha a kapitalista törvényesség védelme alatt történnek. AUSZTRÁLIA lakossága, a júniusban megtartott népszámlálás adatai szerint, meghaladta a tiz és fél milliót. Amerikai Magyar Szó ribllskei «very week by Hungarian Word, ina. IS# East l«tk Street, New York S, N. Y. Telephone: AL 4-0397 (lefizetést árak: New York városában, as USA-ban is Z‘mHíIi>b egy évre |7.#9 félévre $4.9#. Minden .—és ktlfKdi -rwágba egy évre *10,0#. félévre »*.#*.