Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-11-16 / 46. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 16, 1961 «m m • • mw-m'm-m m ««i a mama a m ■■ ■ ■ i ■i«JL«b ■■■ ■■■i. ■ ■ ■ ■■ i Munkásmozgalom Rövidebb munkahetet a munkásoknak David J. McDonald, a United Steelworkers of America elnöke, az acélmunkások New Yorkban és Pittsburghban megtartott kerületi gyűlésein határozott kijelentést tett arra vonatkozóan, hogy az 1962-ben megújítandó munkaszerződésnél “minden rendelkezésünkre álló lendülettel” har­colni fognak a rövidebb munkahétért a munkabér leszállítása nélkül. * Az acélszakszervezet vezetői rámutattak arra, hogy az automáció és a termelékenység előreha­ladása az utóbbi három évben 300,000 acélmun­kást tett munkanélkülivé. Ezeket a munkásokat újra keresethez kell juttatni a munkaidő lerövi­dítése, átképzés és más módszerek segítségével. Azt is kilátásba helyezték, hogy a munkáltatók még a tárgyalások megindítása előtt szakszerve­zet-ellenes kampányt fognak indítani. “A munkások ellenfelei nincsenek megelégedve a Taft-Hartlev- és a Landrum-Griffin-törvények- kel és még erősebb munkáselnyomó törvényeket akarnak létrehozni”, mondotta McDonald és hogy csak a munkások növekvő politikai tevékenysége képes ezt ellensúlyozni. “Olyan embereket kell beválasztanunk a kongresszusba, akik megértik és képviselni tudják a mi érdekeinket... Politi­kai tevékenységünket más problémák megoldása végett is fejlesztenünk kell, mint a munkanélkü­liség, stb., mondotta McDonald. Rendörkutyák a sztrájkolok ellen Cincinnatiban rendőrkutyákkal megerősített őrséget állítottak sztrájkoló munkások pikatvo- nala mellé. A munkások az Electrical Radio and Machine Workers tagjai, akik a Queen City Di­nettes, Inc. cég ellen sztrájkoltak. A városi AFL- CIO tanács elnöke, Al Billik, a helyi rádióállomá­son keresztül hozta nyilvánosságra tiltakozását a rendőrfőnök eljárása ellen. “Még a látványa is ezeknek a hatalmas állatoknak, amint feszülten várják gazdáik parancsát, romboló hatással van a közhangulatra”, mondotta. A munkástanács tagjai kifogásolták a városi ügyvezetés nyilatkozatát, amely szerint “a kutya csak olyan eszköze a rendőrségnek, mint a rendőr bot. könnygáz és a fegyver.” “Ezek szerint tehát el lehetünk készülve arra, hogy a rendőrség a legújabb működési eszközét, a vérebet ráuszíthatja sztrájkoló munkásokra”, tiltakozott a munkástanács. A sztrájkban már létrejött a megegyezés, de Cincinnati városi tanácsában még mindig folyik a vita a rendőrkutyák használatának tisztázására. Egy veszteit sztrájk Jackson, Mich.-ben, a Sparton Corp. 150 mun­kása hatheti sztrájk után kénytelen volt nemcsak visszavonni követeléseit és elfogadni a régi mun- keszerződés két évre való meghosszabbítását, ha­nem újabb engedményeket tenni a vállalatnak a munkairam gyorsítására. A régi szerződésbe bele­foglalták azt, hogy a vállalatnak jogában van “tökéletesíteni” a munkamódszereket az üzemé­ben. A Sparton Corp. vezetősége ráijesztett a mun­kásokra, hogy az üzemet le fogja zárni. A mun­kanélküliségtől rettegő alkalmazottak abbahagy­ták a sztrájkot, mire a vállalat megváltoztatta terveit. A munkások a United Steelworkers 3303 sz. lokáljához tartoznak. A vállalati üzemi szállí­tó szalagot készít az autóipar részére. Ahol hiányzik a munkáscntudat A szakszervezeteknek óriási harcot kell vivniok állandóan az ellen, hogy a munkáltatók nagyobb munkairamra kényszerítsék a dolgozókat a ter­melékenység emelésére, a profitjuk érdekében. Ez az egyik módszer arra, hogy a gyárosok keve­sebb munkaerővel nagyobb termeléseredményt ér­jenek el. A munkások'számára a hajsza és a mun­kanélküliség jut osztályrészül ebből. Ezért az egy munkás termelésének színvonalát munkaszer­ződéssel határozzák meg. Elyria, Ohioban, a Bendix-Westinghouse Auto­motive Air Brake Co. munkásai vádat emeltek néhány munkástársuk ellen az Auto Workers Lo­cal 971 vezetőségénél, amiért a meghatározottnál gyorsabb tempóben dolgoztak, öt munkásról volt szó, akik megsértették az unió szabályokat, szem­behelyezkedtek a többséggel, ezzel felbontották az üzem egységét azért, hogy a többieknél többet ke­ressenek. Eljárásukkal a szakszervezet és mun­káltató közötti viszonyt befolyásoltákUmég pedig a munkások hátrányára. A lokál vezetősége az öt munkást bűnösnek találta. Kettőt $100, illetve $175 pénzbüntetéssel, hármat pedig egyenkint 195 dollár pénzbüntetéssel és szakszervezeti tag­ságuk két évre való felfüggesztésével sújtottak. Munkájukat azonban nem vesztik el. Az Ítéletről értesítő levélben a szakszervezet azt irta nekik, hogy “eljárásuk a sztrájk-piketvonal átlépésével hasonlítható össze” és amikor a polgári sajtónak nyilatkozatot adtak, “a szakszervezetük és mun­kástársaik elleni publicitást végeztek.” A lokál 1,100 tagja szavazattal jóváhagyta az Ítéletet. Az elitéit munkások körül egy kis szakszerve­zet-ellenes klikk alakult ki, amely az Ítéletet meg­fellebbezi, előbb a szakszervezeti fórumoknál, “de ha kell, a bírósághoz visszük”, mondották. A választások haladó irányú eredményei New Yorkban Wagner polgármester 400,000 szavazattal győzte le republikánus ellenfelét. — Wagnert a szakszervezetek Brotherhood Party ja, a liberálisok, a néger és portorikói szavazópol­gárok összefogása támogatta, amikor felvette a harcot a korrupt demokrata pártgépezet ellen és ez a koalíció segítette győzelemhez. Vele együtt beválasztottak a városi tanácsba nyolc reformista demokrata tanácstagot is, akik most Stanley Isaacs liberális republikánus tanácstaggal együtt többséget alkotnak. Harlenmben a kisebbségek szavazatai 3:1 arányban Wagnert támogatták. A Brotherhood Party vonalán 58,556 szavazat volt. Harry Van Arsdale, a párt elnöke “kielégítő eredmény”ként könyvelte el ezt az első próbálko­zását az uj pártnak. A szavazatokon kívül a mun­káspárt puszta megalakulásával is jelentős hatást gyakorolt a newyorki politikai fejleményekben, s ez már a demokrata előválasztásoknál jelentke­zett a gépezet jelöltjének elbuktatásával. A mun­káspárt, a liberális és a demokrata párt reformis­táiból álló koalíció olyan erőt jelent a városban, amely a Wagner-adminiszfráció jövőbeni műkö­dését hatásosan befolyásolhatja a nép, a munká­sok, a néger és portorikói kisebbség érdekében. Wagner a választás előestéjén az Amalgamated Clothing Workers üzemi megbízottai előtt azt Ígérte, hogy adminisztrációja a következő négy évben, közelebb hozza a valósághoz “azt az álmot, hogy ez legyen az első világváros nyomortanyák nélkül, amelyben minden gyermek elsőrendű ok­tatásban részesül és a munkások tisztességes fi­zetést kapnak.” Wagner igazi tüzpróba előtt áll. Az állami de­mokrata párt “demokratizálása”-ért kell kam­pányt vezetnie, továbbá a republikánus vezetés alatt álló álami törvényhozó testület és Rockefel­ler kormányzó népellenes intézkedései ellen kell felvennie a harcot. Albanyban a házbérek ellenőr­zését szolgáló törvényekben a háztulajdonosok érdekében hoztak változást, ami ellen New York­ban nagy a felháborodás.. Demokrata párti győzelem volt Texasban is, ahol Henry Gonzales másod-generációs mexikói­amerikai legyőzte a Goldwater-elveket követő re­publikánus kongresszusi jelöltet, akinek érdeké­ben Eisenhower maga agitált. Pedig Gonzalest azzal vádolták meg, hogy elnéző a kommuniz­mussal szemben. New Jerseyben, az Eisenhower-adminisztráeió volt munkaügyi miniszterét, James P. Mit.chelt legyőzte a demokrata kormányzójelölt, Richard JV Hughes. A SZOT üdülőhajóján 3,600 szakszervezeti be­utalt vett részt az idén bécsi, pozsonyi és orsovai hajóuton. A baráti országokban több mint két­ezren nyaraltak. NÉGYNAPOS MUNKAHETET KÉRNEK Michael Quill, a Transport Workers Union el­nöke beadta a newyorki közlekedési munkások esedékes uj munkaszerződésére vonatkozó köve­telményeket. A földalatti vasút és az autóbusz- vezetők munkaszerződése november 30-án, illetve december 31-én jár le. A főkövetelések a követ­kezők : • A 32 órás, négynapos munkahét bevezetése a jelenlegi 40 órás 5 napos munkahét helyett, fizetéslevágás nélkül. • 15 százalékos béremelés. • Hosszabb szabadság és több ünnepnap az automáció hatásának ellensúlyozására. • A nyugdíj összegének felemelése. A Transit Authority, amely a város közleke­désügyeit intézi “oktalanénak nevezte a szak­szervezet követeléseit és azt állítja, hogy azok teljesítése csak úgy lehetséges, ha 30 centre eme­lik az utazás árát. Quill viszont ragaszkodik ah­hoz, hogy a 15 centes menetdijat meg lehet és kell tartani. H a a városnak többe kerül a közleke­dési munkások bérezése, akkor a különbözetet fe­dezzék a Transit Authority más bevételeiből, ame­lyek feleslegként mutatkoznak. A feltételek telje­sítése Quill szerint 100,000,000 dollárba fog ke­rülni, a Port Authority viszont 120 millió dollár­ra becsüli a különbözetet. Az autóbuszvezetők órabére $2.50 és $2.70 között váltakozik. A szakszervezet és a városi ügynökség között meginduló tárgyalások időpontját még nein álla­pították meg. Quill rövid európai látogatásra in­dult. ÚJÍTÁSOK v A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSBAN Kennedy elnök néhány héttel ezelőtt aláírta a Társadalombiztosító Törvény legújabb módosítá­sát, amely férfiaknak is lehetővé teszi a korai nyugalomba vonulást, amit nők részére már 1956 óta engedélyeztek. A módosítás a 62 és 65 évek közötti férfiakat érinti és célja, hogy azokon, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem tudnak már alkal­mazást kapni — segítsen. A 62 és 65 évek közti férfi már ez évi augusí tus hónapokra is kaphat nyugdijat, de ha 65. év előtt vonul nyugalomba, kisebb nyugdíj fogja megilletni és ezt a leszállított összeget azután sem emelik fel, amikor már elérte a 65. évet. Az elhunyt munkásnő eltartott férje és elhunyt munkás eltartott szülei szintén már 62 éves ko­rukban igényelhetnek nyugdijat, de ezek járandó­ságait nem csökkentik, mint ahogy az özvegy­asszonyokat is teljes nyugdíj illeti meg már 62. születésnapjuktól kezdve. , A 65 évnél fiatalabb munkás nyugdija attól függ. hogy hány hónapnál előbb veszi igénybe a nyugdijat. Ha már 62 éves korától kezdve kér nyugdijat, csak annak az összegnek 80 százalékát kapja meg, amely 65 éves korában illetné meg, átlagos évi keresetét alapul véve. Ila 63 éves ko­ráig vár a nyugalombavonulással, alap-nyugdijá­nak 86 és kétharmad százalékát és ha 64 éves koráig vár, 93 egy harmad százalékát kapja meg. A százalékokat úgy állapították meg, hogy a munkások átlaga körülbelül ugyanazt az össze­get kapja kézhez élete folyamán, bármikor is vo­nul vissza. A 62 éves korában visszavonult munkás legkö­zelebbi hozzátartozói éppúgy részesülnek az “el­tartottak nyugdijában”, mintha 65 éves koráig várt volna. Ilyen hozzátartozók a 62 évesnél idő­sebb feleség, vagy a fiatalabb feleség is, ha olyan gyermek van a gondozásában, aki társadalmi biz­tosítási járadékra jogosult. Ilyen gyermek az, aki 18 évnél fiatalabb vagy gyermekkora óta tö- kételesen rokkant. A Szenátus pénzügyi bizottsága szerint, amely ezt a módosítást ajánlotta: “a 62 éves férfiakra vonatkozó módosítás célja, hogy azok nehézségeit enyhítse, akik betegség miatt, vagy a gépek tér­hódítása, illetve technológiai vívmányok követ­keztében, 65-ik évük előtt kénytelenek nyugalom­ba vonulni.” Ha részletesebb.felvilágosítást óhajtunk a tör­vény fentérintett —- vagy egyéb — módosításai­ról, kérjük a “LEAFLET NO. 1” cimü röpiratot a Társadalombiztosító Hivatal legközelebbi fiók­jától. A 62 és 65 év közötti férfiak, avik várako­zás helyett már most szeretnék Beszállított) nyugdijukat megkapni, szintén a fenti fiókhoz forduljanak.

Next

/
Thumbnails
Contents