Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-07-20 / 29. szám

Thursday, July 20, 1961

AMERIKAI MAGYAR S/ó

25

Aratás idején a mai Magyarországon

Megérkezett az uj gabona a fővárosba

Julius 1-én, szombaton délben ünnepélyesen fogadták az első gabonaszállitmányt a budapesti Gizella Malomban. Az időjárás előrehozta a gabona érési idejét: tavaly július 9-én érkezett meg a fővárosba az uj búza. Az idén tehát egy héttel hamarább került sor az első szállítmány átvételére.

A hagyományos buzafaj Iáknál valamivel előbb értek be a mind népszerűbb szovjet és olasz fajták, ezért szombaton zömmel ilyen búza érkezett a Gizella Malomba. Az első küldeményt Pogrányi Pál, a körös tété tier, i Dóm Termelőszövetkezet főkönyvelője adta át a molnároknak. Salomvári László, az Ujszilvási Állami Gazdaság igazgatója az állami gazdaságok első termését hozta Budapestre.

Az immár hagyományos ünnepségen dr. Sághy Vilmos élelmezésügyi miniszterhelyettes mondott beszédet.

Ezután Muczina Ferenc, a Gizella Malom igazgatója ünnepélyesen átvette a termelőszövetkezetek és' az állami gazdaságok képviselőitől az első gabonaszállitmányt.

lliol a gép arai mindent

A dohogó gépóriás kiér a tábla szélére. Mellé- áll a vontató s ömlik a sötétpiros buzazuhatag a pótkocsiba.

— Mennyivel ad baveseb’ et, mint a San Pasto- re? — kérdezi a kombájnvezetőt Varjas Gyula, _ kereken 3.000 holdas székesfehérvári Szabad Élet elnöke.

— Nem sokkal — válaszolt egv kicsit fáradtan a kombájnvezető.

Ezen a táblán — magyarázza az elnök — több buzafajtát vetettünk kísérletképpen. Az öt-öt hol das parcellákba San Pastore. Autonómia, Be- zosztaja, Bánkuti 1201-es és Fertődi került. Most a Bánkutit vágják.

— S mit mutat a kísérlet? — kérdezem.

— A San Pastore holdanként 36 mázsát, az Autonómia 37.1 mázsát, a Fertődi 32 mázsát adott.

De hát ezek csak kísérleti parcellák — kifogásolhatja valaki. Igaz, de mégis sok mindent jelentenek, mutatnak a jövőből. És ez a jövő már nincs messze. Hisz a tsz. buzatermésátlaga legalább 25 mázsa lesz az idén, pedig 535 hold a búza vetésterülete. Háromszorosa ez annak, amit a korábbi évtizedekben ebben a határban átlagban adott a búza. Nem csoda, hogy még a legidősebb termelőszövetkezti tagok is azt mondják: ilyen emberemlékezet óta nem volt.

És még álmodni sem álmodhatott olyan aratásról a parasztember, ami ma már valóság ebben a szövetkezetben. A kevés rozs kivételével, gép arat le mindent. A két kombájn, s az egy rendrevágó aratógép már végzett kétszáz hold őszi árpával, s a búza nagy részével is. Az aratást a jövő hét elejére befejezik. S a csépléssel is végeznek még júliusban, hiszen a cséplés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kombájnok felszedik a rendekről a levágott termést.

Az aratás tehát már egészen más, a gabona útja rövidebb, vele a munka kevesebb, mig a szántóföldről a magtárba jut. S ha már a magtárnál tartunk, nagyon érdemes megemlíteni: ez a szövetkezet az eredetileg tervezett 44 vagon búza helyett szász vagon szállítására kötött szerződést, s minden hold buzavetés után kereken 19 mázsa kenyérgabonát ad az országnak.

Uj kombájnosrekord napi 1050 mázsa

A Veszprémi Állami Gazdaság küngösi területének bakonyi üzemegységében négy kombájnos: Nagy László, Domkó József, Horváth Ferenc és Bordács József elhatározta, hogy eléri a napi 800 mázsás cséplési teljesítményt. Az országos rekord 754 mázsa volt/

Szerda reggel jul. 5-én négy orakor kezdték meg a munkát. Nagy László és Horváth Ferenc egy 106 holdas olaszbuza-táblán látott munkához. A tábla 40 mázsán felüli átlagtermést Ígért.

Késő este Nádasi Elemér agronomus telefonon közölte, hogy Nagy László kbmbájnos 1050 mázsás napi teljesítményével uj országos kombáj- nosrekordot ért el a cséplésben. Horváth Ferenc teljesítménye a négyórás géphiba ellenére is 711

mázsa. Tomkó ^József 752, Bordás József ped* 714 mázsa búzát csépelt el.

A vasutasok, az erdészek és a diákok is segítenek Jánosházán

A futó zápor kissé enyhítette a forróságot. De a hirtelen jött csapadék a kaszásokat is kiparancsolta a gabonából, fordulhattak vissza oda, ahol hajnali háromkor kezdték a munkát — a borsótáblába. Ha nem lehet vágni a gabonát, kaszálják a magnak hagyott borsót. Ilyenkor legjobb a borsóban dolgozni, eső után nem pereg a szem. Szinte lopkodják az időt a 40 hold borsó levágására a jánosházi Petőfiben. Mert ahogy kisüt a nap, felszárad a talaj, folytatni kell a gabona aratását.

Sürget az idő, gyorsan megértek a kalászok az idén, bizony minden percet ki kell használni ezekben a napokban a 2600 kataszteri holdas termelő- szövetkezetben, ha mindent idejében be akarnak takarítani. Sok a gabonavetésük, pontosan 1,000 hold, de most van az ideje a borsókaszálásnak, s a réten még mintegy 10 vagon széna behordásra vár. A gépállomás pedig csak 560 hold gabona betakarítását vállalhatta.

— Két héttel ezelőtt bizony még nem tudtuk, hogyan takarítjuk be a termést — mondja Lendvai Ferenc, a szövetkezet elnöke. — Harminc, kaszára fogható emberünk van és 440 hold a kézi aratnivaló. Ezért aztán körülnéztünk a faluban, kiket hívhatnánk segítségül az aratás idejére. Számba vettük a vasutasokat, az erdészeti dolgozókat. Megegyeztünk velük. így sikerült még 15 kaszást szerezni. Hármas, hatos csoportokban dolgoznak az aratók, aszerint, ahogy a kedvük tartja.

Mintegy 70 asszony is szorgoskodik a határban. Most mindenkire szükség van. Ha megérett a gabona vágni kell, mert különben elpereg a jónak ígérkező termés. A szövetkezet vezetői ezért gondoltak arra, hogy a fiatalokat is bevonják a munkába. Az aratógépek után a kévéket középiskolás diákok és az általános iskola felsőtagozatos tanulói hordják össze. A szövetkezeti tagok gyerekeinek a munkaegységét odaírják a szülőkéhez, s azoknak a fiataloknak, akik nem tsz-tagok gyerekei, azonnal fizetnek.

Megmozdult tehát a község apraja-nagvja Jánosházán, hogy gyorsan, szemveszteség nélkül betakaríthassák a kenyérnekvalót. Cs. F.

A felvásárlás megyei ‘főhadiszállásán’

A gabonafelvásárlás Csongrád megyei “főhadiszállásán” sűrűn csörög a telefon: egyre-másra érkeznek a hírek a Terményforgalmi Vállalat központjába, arról, hogy a felvásárlótelepeken gvülik, szanorodik az uj gabona. De gond, nehézség is adódik bőven, s a “vezérkar” nem kéleke- dik az intézkedéssel.

— Az idei felvásárlás nagyobb feladat számunkra minden eddiginél — mondja Zarándi Gyula, a felvásárlási osztály vezetője. — A végleges termésbecslések és az első kombájnaratási eredmények alapján biztosra vehető, hogy búzából legalább egy mázsával több terem holdanként, mint tavaly. A termelőszövetkezetek eredetileg, tehát termelési terveik szerint 1231 vagon kenyérgabona értékesítésére kötöttek szerződést a megyében. Az utóbbi héten egymást követék a pótszerződések. A búza aratása mindenütt megkezdődött, s most már a felvásárlás is általánossá vált. Az első buzaszállitmánvok a szegvári Gorkij Tsz-ből, az eperjesi Ifjú Gárdából, a hódmezővásárhelyi Előre és Bem tsz-ekből érkeztek a felvásárlótelepekre.

Az uj búza fajsulya magas, minősége kitűnő. A tárolás a legnagyobb gondunk. Összesen 6400 vagon gabonát kellene elhelyeznünk, s ezzel szemben, csak 4200 vagonnak van hely raktárainkban. Felkutattuk az igénybe vehető tárolási lehetőségeket, a gépállomási színektől a községi kultur- otthonokig, és a honvédség segítségére is számítunk.

Szűkölködnek férőhely dolgában a termelőszövetkezetek is. Különösen a fiatalabb szövetkezetekben okoz sok fejtörést az uj gabona tárolása. Az ilyen tsz-eken segít a csongrádi szövetkezetek helyes kezdeményezése.

A hét csongrádi szövetkezet csaknem 35 vagon búzát értékesít terven felül. Jóformán egyik szövetkezetnek sincs elegendő raktára, és aratás

előtt sok száz mázsa gabona elhelyezése nem volt biztosítva. A szövetkezeti vezetők hosszas tanakodás után úgy határoltak: nincs más hatra,

mint hogy a tagok poriéin található homo aromát, magtárakat kérjék kölcsön.

Egv-egy szövetkezeti gazda esetenként 100— 150 mázsa gabona tárolására is képes. Utánajártak, hol, mennyi gabonásak jut hely, és szabályszerű tárolási szerződést kötöttek a ga~dákkal. A gazdák teljes anyagi fel lősséggel vállalták az uj gabona biztonságos tárolását. Helvenként bárt is kapnak tárolásért. Az apadási sulyveszteségre a Terményforgalmi szabályai érvényesek. Ahol szükség van a gabona forgatására, szárítására, ott ez munkaegységre történik.

Jön a mozgóból!

Suhog a kasza, dől a rend. A kaszás nem nézhet félre, a kasza útját kiséri a tekintete, mintha meg volna babonázva. A marokszedők és a kévekötők fel-fel-egyenesednek, titokban sűrűn kacsingatnak a dülőut irányába. Aztán valaki, a legszemfülesebb vagy a legszomjasabb, tlkialtja magát: — Jön a mozgóbolt!

A gumikerekű kocsi odaér a tábla végére, s tikkadt férfiak, asszonyok veszik körül: — Egy korsó sört. . . Egy pohár málnát. . . Egy üveg bambit. . . Egy almuskát. . .Egy doboz Ko^suíhot ...Tíz deka savanyu cukorkát... követik egymást a rendelések, csak győzzék szuásral a kiszolgálók.

Puxler András a 70. évében jár,, éppen kedvére való elfoglaltság mozgóboltosnak lenni, bár nem könnyű a dolga. Reggel hatkor érdeklődik a brigádvezetőknél, hol, merre dolgozik a tagság. Azután jégért szódavízért megy, a sört helyébe viszik, s nyolc óra körül már indul is 10—15 kilométeres kőrútjára. Az elsők mindennap az aratók, majd a kapások kerülnek sorra, s végül hazafelé menet a kocsisok az istállóknál. Meleg napokon másfél-két hektó sör és 20—25 üveg szódavíz fogy el, természetesen borral, málnával. Az asszonynép között igen kelendő a cukorka és a csokoládé. Két hete járja a határt a mozgóbolt, s megszokták, megszerették a tolnaiak. M. S,

Üzem-ellátás, javítószolgálat Borsod megyében

A Borsod megyei északi fekvésű falvak határában is már mindenütt aratnak. A megyében a kézi kaszásokon kívül mintegy 240 aratcgép, 145 kombájn, és több mint 600 traktor dolgozik most a búzaföldeken. Hogyan biztosítják ennyi erőgépnek az üzemanyagot, milyen a javítószolgálat és a pótalkatrész-ellátás helyzete ? — ezzel a kérdéssel kerestük fel a Gépállomások Eorsod megyei Igazgatóságának vezetőit.

Elöljáróban örömmel újságolták, hogy üzemanyag-szükségletüket sikerült az aratás egész ide jére folyamatosan, zökkenőmentesen fedezniük. Csak a dieselmotorokhoz szükséges DAX—89-as jelzésű, speciális nyári kenőolaj bizonyult az első napokban “hiánycikknek”, ez leginkább a sátoraljaújhelyi járásban okozott gondot a gépállomások dolgozóinak. De a megyei vezetőség példás segítőké, zséggel néhány nap alatt előteremtette a DAX—-SOasból is az egész nyárra elegendő mennyiséget. Nagyobb gondot okoz azonban az üzemanyag eljuttatása a földekre: kevés a teherautó. Hogyan küzdik le ezt a nehézséget?

—LJgy, hogy az üzemanyagszállitó teherautókkal két műszakot szerveztünk.

A javítószolgálatot négy gépállomáson — a mezőnyáradin, a mezőcsátin, a mérain és az alsóvadászin — korszerűen felszerelt műhelykocsi teszi gyorssá, hatékonnyá. Másutt viszont, ha nagyobb a hiba, s az aratóbrigádokhoz beosztott helyszíni szerelő nem boldogul, be kell vontatni az elromlott gépet a gépállomás műhelyébe.

Végezetül azt is megtudjuk, hogy a pótalkatrész-ellátás sokat javult a múlt évekhez viszonyítva. Ami azonban még most hiányzik: az univerzális traktorok egyes típusainak tápszivattyui, az aratógépek lánckerekei, felsodró görgői és nincs például adagolóelem -tartalékuk. Egy egy bosz- szantó “apróság”: a helyszíni szerelők motorkerékpárjaihoz nem tudtak tartalékláncot szerezni. Mindenesetre, bizakodóan jegyzik meg, hogy a minisztérium most kérte fel a hiánycikkek listáját és remélik: az intézkedés mégsem maracl el.' Sz. E,