Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-11-09 / 45. szám
2 Thursday, November 9, 1961 Anyák a bombakisérleíek ellen Az Egyesült Államok több mint 2Q városában sokszáz anya tüntetett az atomfegyverkisérletek folytatása ellen. Magukkal vitték gyermekeiket is és sokan gyermekkocsit tolva “sztrájkoltak a békéért”. New Yorkon kívül Washington, D. C.- ben, Newark és Elizabeth, N. J.-ben, Albany, Ithaca, Syracuse és más New York állambeli városokban, 1 leíróiban, Los Angelesben, San Franciscóban és az ország más városaiban meneteltek az asszonyok a bőkért. New Yorkban két felvonulás volt, az egyik a Szovjetunió ENSz kiküldöttségének épülete előtt. A I elvonulás hattagú bizottsága Kruscsevminisz- tereinökhöz intézett levelet vitt be az épületbe. A bizottság három óránál hosszabb időt töltött a szovjet megbízottak társaságában. A másik felvonulás az amerikai Atomic Energy Commission központja előtt tüntetett és egy delegáció hasonló levelet nyújtott át dr. Glenn L. Seaborg, az AEG titkárához címezve. Washingtonban 800 asszony vonult a Fehér Ház elé. ahol Mrs. John F. Kennedy-hez cim- zett levelet nyújtottak át. Azután átmentek a szovjet követség épülete elé és ott Mme. Krus- cso ’hez intézett levelet kézbesítettek. Az amerikai asszonyok mindenféle atomfegyver kísérlet azonnali és végleges beszüntetéséért tüntettek. Ha a mozgalom országos, s mi több, vitává ráncokat öltene, akkor célkitűzése biztosítva volna. A “SZABID SAJTÓ” HŐSE Az Inter-American Press Association —- az amerikai földrészre kiterjedő sajtószövetség, évente érdemrendet osztogat a Szabad Sajtó Hőse néven. Ebben az évben a Havannában levitézlett Diario de la Marina cimü reakciós újság kiadóját, Jose I. Rivero-t tüntette ki az érdemrenddel. A Szövetség eljárása annyira felbőszítette Theodore Draper amerikai írót, hogy a N. Y. Times-hoz intézett levelében tiltakozott ellene. “A Diario de la Marina a kubai társadalom leg- reakciósabb köreit képviselte”, írja Mr. Draper, aki maga sem nagy barátja a Castro-kormány- nak. Több könyvet irt, melyekben a kommunizmust hátrányosan ismertette. A “szabad sajtó” szellemével való ilyen sérelmes visszaélés azonban mélyen felháborította. “Az újság szolgalelkíien támogatta a Batista- diktaturát és a világon minden hasonló diktatúrát. Sohasem tiltakozott a Batista-rezsim elnyomásai és brutalitásai ellen. “Amióta Miami Beachen megjelenik, gyakran visszaélt a vendégjoggal. Márc. 18-iki számában pl- megbélyegezte a ‘State Departmentben levő baloldaliakat’ és a ‘szocialistákat Washingtonban”, akik állítólag elárulták a Castro-ellenes harcot. Alig egy hónap múlva történt Kuba kudarc - bafult megtámadása. “Valami betegesen különös jelenség az, hogy egy ilyen újság kiadóját szemelik ki a ‘Szabad Sajtó Hősének’. Sajnálatos, de ez az eljárás jelképezi a nyugati földrész hatalmas sajtóérdekeltségeinek álláspontját.” “A Diario de la Marina jelképezi a kubai nép szemében a kubai társadalom azon rétegét, amely mindig legtávolabb állt a demokráciától és a nép érdekét szolgáló reformoktól... Ha valaki arra szólítaná fel a népet, hogy térjen vissza arra az életmódra, amit a Diario de la Marina szimbolizál, az a Castro-kormány létének meghosszabbítását és megerősítését szolgálná,” fejezte be méltatlankodását a liberális Mi-. Draper. LATIN AMERIKA HÍREI . ECUADORBAN a diákság vezetésével nagy tüntetések folynak a kormány ellen. A tüntetésnek eddig 14 halálos áldozata van, főleg diákok. Az általános elégedetlenség hatására J. M. Velasco elnök kormányának tagjai lemondtak. Az elnök diktatórikus eszközökkel próbálja fenntartani uralmát. A MAGASABB bérért és a vasutak államositőAMERIKA! MAGYAR SZÓ — - -irrin-ir r~n— I------------------------------------------------------------------------------------------------ mi ,m m súuak megtartásáért küzdő argentínai vasutasok két. szakszervezete tovább folytatja egv hét óta tartó sztrájkját. Az általános Szakszervezeti Szövetség támogatja harcukat és kétnapos általános sztrájkra hívta fel Argentina egész munkásosztályát. Akinek a Pentagon túl liberális Edwin A. Walker vezérőrnagy lemondott a katonai szolgálatról. Lemondását hosszú nyilatkozatban hozta nyilvánosságra, amit a szenátus Felkészültségi albizottságához nyújtott be. Az albizottság kihallgatást folytat a Védelmi Miniszte rium azon intézkedése tárgyában, amellyel korlátozza a hadsereg tisztjeinek nyilatkozatait és ultra reakciós kijelentéseit politikai kérdésekben. Ez év áprilisában E. Walker nyúlt megrovásban részesült és elmozdították az Európában állomásozó 24. gyalogezred parancsnokságától, azzal vádolva, hogy legénységét pártoskodó politikával igyekezett befolyásolni az 1960-as választásokban való részvételre. Baloldalinak nevezett demokrata párti politikusokat, köztük Mrs. Roo- seveltet is. Walker politikai álláspontja szélsőségesen jobboldali. Fasiszta irányzatúnak lehet minősíteni. Nyilatkozatában nemcsak elvakult kommunista ellenességről tesz határozott kijelentést, hanem kommunista behatolásról beszél a kormányban 30 évre visszamenően. Azt állítja, hogy “5-ik oszló])” létezik az iskolákban és más közintézményekben. Kijelenti, hogy' azért hagyja ott a hadsereget, mert ott korlátozzák szabadságát és a hadseregnek saját belátása szerinti vezetését, ami abból áll, hogy kioktathassa katonáit az “ellenség” igazi kilétéről és milétéről. Hazáját ezentúl polgári minőségben fogja szolgálni, mondotta Walker, akiről köztudomású, hogy tagja a John Birch Societynak. Walkerről valószínűleg rövidesen hallani fogunk olyan környezetből, ahonnan az amerikai nép érdekei ellen csoportosuló szélső .jobboldali elemek intézik aljas támadásaikat. A hadsereg parancsnoksága elfogadta Walker lemondását. Tiltakozik az egyetemi ifjúság % Napról-napra szaporodó bizonyítékok mutatnak rá arra, hogy milyen romboló hatással van az amerikai demokratikus jogokra a Legfelsőbb Bíróság döntése az Amerikai Kommunista Párt elnyomására. De biztató jelenségek is vannak arra, hogy az amerikai nép hagyományos szabadság- érzelmei felülkerekednek és harcos ellenállás fejlődik ki a reakció intézkedései ellen. A newyorki egyetemi ifjúság gyönyörű példáját szolgáltatja a demokratikus jogokban való hitének és ragaszkodásának, mert szembeszáll az egyetemek vezetőivel, akik szolgamódon behódoltak a reakció irányvonalának. A műit hónapban történt, hogy a Queens College diákjainak vitaklubja meghívta Benjamin J. Davis kommunista vezetőt előadónak. Az egyetem elnöke, Harold W. Stokes megakadályozta az előadás megtartását. Az összes városi egyetemek elnökeiből álló Adminisztrációs Tanács ezután határozati javaslatban tilalmat rendelt el, hogy a Kommunista Párt tagjai ne tarthassanak előadást az egyetemeken. “A Legfelsőbb Bíróság legutóbbi intézkedése az Egyesült Államok kommunista pártjára vonatkozóan”, volt a Tanács indokolása a határozat hozatalára. Az iskolavezetők eljárása először a diákok körében okozott felzúdulást. A N. Y. Times vezércikkben élesen elitélte a határozatot, hogy a Tanács megindokolása “sérti a fakultás és a diákság intelligenciáját.” Rövidesen ezután Mr. Davis meghívást kapott a Columbia Egyetem Action nevű politikai csoportjától, hogy vegyen részt egy előadáson, amelyen több szónok “Az Elméleti Szabadság és a Szónoki Tilalom”-hoz fog hozzászólni. A City College területén több mint 1,000 diák 2 órás szabadtéri gyűlést tartott, amelyen az egyik felszólaló Samuel Hendel, az egyetem politikai tudomány osztályának elnöke volt. A Tanács tilalmi határozatának jogi megalapozását úgy jellemezte, hogy “elképesztően rossz és hamis.” A gyűlésen megszólaltatták Benjamin J. Da- vis-t is, akinek üzenetét szalagfelvételen hozták el. “Ha megengedik, hogy ez a tilalom fennálljon, akkor az elméleti szabadság az ablakon repül ki”, mondotta a Kommun N PéW titkára. A Columbia Egyetem fórumán Mark Lane állami képviselő is az elméleti szabadság és véleménynyilvánítás 'szabad gyakorlása mellett szólalt fel. Mr. Davis kijelentette, hogy “Moszkva minden aranya nem vásárolhatna ilyen publicitást, mint amit a tilalom megindított. Több helyre meghívták, még a Wisconsin Egyetem is felkért, hogy beszéljek ott,” A City College diákjai harsány “igen”-nel feleltek arra a kérdésre, hogy hajlandók-e az előadások bojkottálásával kifejezni tiltakozásukat a szólásszabadság megsértése ellen. Nyugat -Némefországban még mindig érvényben vannak a hitleri törvények Méltán kelthetett megdöbbenést az egész világon az a hir, hogy a Német Szövetségi Köztársaság rendőrsége letartóztatott egy jugoszláv tisztviselőt Münchenben. Lazar Vracaric, aki egy nagy zágrábi állami vállalat vezetője, üzleti utón járt Nyugat-Német országban amikor Adenauer rendőrsége elfogta azzal a váddal, hogy a második világháború alatt több német katona lelövésében bűnrészes volt. A hivatalos rendőrségi jelentés azt is megemlíti, hogy Vracaric náci-ellenes harc folyamán követte el az ellene emelt vádakat. Az eset még a polgári közvéleményben is mély megütközést keltett. A sajtó rámutat arra, hogy ez az első eset, amikor egy második világháborús ellenállót, aki a szövetségesek oldalán küzdött, német katonák elleni “bűncselekmény” vádjával vonnak felelősségre! Hát már ide jutottunk 16 évvel a tömeggyilkos fasizmus leverése után. Ki meri még tagadni, hogy a bonni rendszer nem Hitler nyomdokain jár? A jugoszláv üzletembert annak az elfogatóparancsnak az alapján tartóztatta le a müncheni rendőrség, amelyet a náci megszálló hatóságok bocsátottak ki 1941-ben Jugoszláviában! Tehát a németek őrzik a hitleri rendelkezéseket és ma is azt tekintik érvényesnek. Ezek után senki előtt n^m lehet kétséges, hogy a németek semmit nem változtak, futhatatlan gyűlöletet táplálnak magukban mindazokkal szem ben, akik harcoltak és küzdöttek Hitler elleti. Meglapulva, ugrásra készen várják azt a pillanatot, amikor szabadon engedhetik vadállati ösztönüket. Mikor fogják végre belátni politikánk vezetői ott Washingtonban, hogy milyen veszélyes fenevadat támogatnak és segítenek. Milliárdokat adtunk a nyugat-németeknek arra, hogy helyreállíthassák nehéziparukat és ezzel lehetőséget biztosítottunk a számukra hadiiparuk kifejlesztésére. Kormányaink elvakult szovjetellenes politikája folytán — akik már mindenütt és mindenben csak vörös posztót láttak és látnak — a NATO legerősebb tagjává vált Adenauer és társainak országa. De a vélt fenyegetés helyett nem sokkal nagyobb veszélyt idéztek-e fel mindezzel? A hitleri téveszmékkel megfertőzött németek lelkében soha nem szűnt meg a gyűlölet az amerikai nép ellen. Ha továbbra is jelenlegi politikánkat folvtatjuk és növeljük a Bundeswehr erejét és NATO-beli befolyását, akkor arra ébredhetünk egy napon, hogy felelősségre vonják a második világháború amerikai katonáit is, mert a führer ellen mertek harcolni. Ennek bekövetkezte a németeknél csak hatalom kérdése. Ha meg van az erejük hozzá, akkor semmire nincsenek tekintettel. Jó lenne, ha Lazar Vracaric esete felrázná a világot és rádöbbentené az egykori Hitler-ellenes koalíció államainak kormányait — igy a miénket is ott Washingtonban — arra, hogy jó lesz ha felülvizsgálják a németekkel kapcsolatos politikájukat és letérnek arról a veszélyes útról, amelyre Adenauer és társai akarják vezetni őket. Nem jó játszani a tűzzel, mert mindent elégethet. Nem jó szövetkezni azokkal, akik Hitler törvényeit követik! WWXAAA/WWIAAA/WWWWVWWWWWWIA/Wt Amerikai Magyar Sző Published every week by Hungarian Word, Ine, U* Kait . 18th Street, New York t, N. Y. Telephone: AL 4-039? awwwwwwwwMwwwwwwwwmvwMM *l4fixeté*t árak: New York Tarosában, as CSA-baa k Kanadában egy évre 17.00 félévre $4.00. Mindé» »Ai küií&dl órai ágba egy évre $10.0«, félévre $1.00
