Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-07-20 / 29. szám
11 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 20, 1961 Magyar Távirati Iroda Hírei A STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A Központi Statisztikai Hivatal kiadta jelentését a népgazdaság 1961 első félévi tervteljesité- séről. A félév folyamán az ipar napi átlagos termelése 13 százalékkal haladta meg az 1960 első félévi szintet, a teljes termelési tervet pedig az ipar mintegy 4 százalékkal túlteljesítette. Az egy- íőre jutó ipari termelés 8 százalékkal emelkedett, kétharmad részben a termelékenység, s csak egy harmadrészben a létszám emelkedéséből kifolyólag. A mezőgazdaságban a félév végén a szántóterület 95 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. Munkabérekre négy százalékkal nagyobb összeget fizettek, mint a tavalyi év első felében. Az egy munkásra és alkalmazottra jutó havi átlagkereset egy százalékkal volt magasabb. Junius 30-án Magyarország lakosainak száma 10,46,000 volt, 25,000-rel több mint január elsején. Magyarország egész területén befejezéshez közeledik az aratás. Az előzetes jelentések szerint gabonából jó termés volt. Idén történt meg először a magyar mezőgazdaságban, hogy az átlagos búzatermelés országos méretekben meghaladja a holdankinti 10 mázsát. E kiváló eredmény elérésében nagy szerepe van a gépesítés előrehaladásának. Jelenleg 43,000 traktor dolgozik Magyarországon (A Horthy-rendszer utolsó éveiben alig 10,000 volt) s 5,000 kombájn és 6,000 traktoros aratógép vágja a gabonát. (A felszabadulás előtt egyetlen kombájnja sem volt Magyarországnak.) Mindez azt jelenti, hogy a gabonának ma már több mint 75 százalékát arathatják géppel. LISZT—BARTÓK FESZTIVÁL . Liszt Ferenc születésének 150. és Bartók Béla születésének 80. évfordulójáról nagyszabású fesztiválon emlékeznek meg idén ősszel Magyarországon. A fesztivál keretében szeptember 25 és 30 között zenetudományi kongresszust rendeznek, amelyen 15 ország 50 tudósa vesz részt. Szeptember 24 és október 9 között a világ minden tájáról összesereglő kb. 60 fiatal zongorista találkozik a nemzetközi zongoraversenyen. Végül a szeptember 25 és október 31 között rendezendő zenei heteket is a két nagy magyar zeneszerző emlékének szentelik. AZ UJ MAGYAR MŰSZER Nemzetközileg is nagy feltűnést keltett az uj magyar műszer, az elektronikus vezetékkutató, amely a föld felszín alatt levő vízvezetékek, kábelek, stb. helyét érzékeli, anélkül, hogy a földet fel kellene ásni. Csanda Ferenc mérnök — a készülék egyik tervezője — nemrég érdekes kísérletbe fogott. Ismeretes, hogy Magyarország több pontjáról tételezhető fel, hogy ott nyugszik hármas koporsójában Attila a nagy hun király. Csanda most az uj műszerrel elkezdte a kutatásokat a feltételezett helyeken. Legutóbb Budapest környékén a műszer egy helyen nagyobb fémtömeget jelzett a földben, amelyről a szakemberek feltételezik, hogy értékes archeológiái lelet. A terület feltárása rövidesen megkezdődik. Lehet, hogy az érctömeg nem az, amire gyanakszanak, de lehet az is, hogy az ásatások igazolják a reményeket. • Az elmúlt héten zajlott le Veszprémben hat ország (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, a Német Demokratikus Köztársaság) legjobb középiskolás diákjainak harmadik nemzetközi matematikai olimpiája. A versenyt 48 induló közül Bollobás Béla, a Budapesti Apáczai- Csere János Gimnázium (volt Református Gimnázium) most érettségizett diákja nyerte, aki a feladatokat a megengedett 8 óra helyett 25 perc alatt oldotta meg. Az ifjú matematikus zseni a tavalyi olimpián is első volt, két évvel ezelőtt pedig harmadik helyezett. JAVUL A CIGÁNYOK SORSA A felszabadulás nagy változást hozott Magyar- országon a cigányok életében is, akik azelőtt többségükben vándorló életmódot folytattak. Termés eaetesen a cigányok letelepítése még nem történ- íiétett,ineg teljesen, de ezen a téren már Ván'né* hány szép eredmény. Érdekes példa erre a Pomá- zon működő Szegkovács Szövetkezet, amelynek tagjai túlnyomó részt cigányok. A 11 éve alakult szövetkezet ma kiválóan dolgozik, tagjai közül nem egynek a két-háromezer forintot is eléri a havi jövedelme. Többen vettek vagy építettek közülük házat, sokan uj bútort, rádiót, motorkerékpárt vásároltak. A kiöregedett szövetkezeti tagok pedig nyugdijat élveznek. Tizenegy éve a szövetkezet tagjainak 95 százaléka analfabéta volt, s ma mindegyikük taníttatni akai’ja gyermekeit. Tanévzárás és diplomakiosztás a főiskolákon A Pécsi Pedagógiai Főiskolán 200 végzős növendék vette át ünnepélyes külsőségek között az oklevelét. A fiatal pedagógusok közül csaknem minden negyedik szerzett idegen nyelvű diplomát, oroszt, németet vagy délszlávot. A német és délszláv szakos tanárok a nemztiségi vidékek általános iskoláiba kerülnek, ahol anyanyelvükön tanítják majd a gyemekeket. Megtartották a Színház- és Filmművészeti Főiskolai tanévzáró ünnepélyét is. Olthy Magda főigazgató ünnepi beszédében elbucsuztatta a főiskola végzett növendékeit. Idén negyvenhat hallgató: tizenkilenc színész, hat szinházrendező, egy dramaturg, tiz filmrendező és tiz operatőr hagyja el a főiskolát. 73 uj doktort avattak a Szegedi Tudomány- egyetemen. A doktorrá avatottak közül 48-an most végezték el a jogi kar levelező tagozatát, 25-en pedig korábban voltak hallgatói az egyetem bölcsész- és természettudományi karának. Az uj doktorokat dr. Antalffy György, a Szegedi Tudományegyetem rektora köszöntötte. RÖVID HÍREK 1780-ból származó latin nyelvű gyümölcsfastatisztikára bukkantak a nyíregyházi levéltárban. A statisztika szerint már abban az időben 10,000 alma- és körtefát tartottak nyilván a Fel- ső-Tiszatájon. Az ősi fákból alig néhány maradt meg Ókenéz és Aranyosapáti községek árvízvédelmi területein. • TÍZ LEMEZT váltó gramofon gyártását kezdi meg ősszel az Ipari Müszergyár. A kitünően sikerült konstrukció előállítási költsége nem haladja meg az automatika nélküli régi lemezjátszó költségeit. • TIZENNÉGY évvel ezelőtt kezdett kaktuszt gyűjteni dr. Kiss József szombathelyi állatorvos, s ma már 15 ezer növény van gyűjteményében. Több 50—100 éves tő is akad közöttük, ezeket Mexikóból kapta: van kaktusza Peruból és Chiléből is. • AUTOMATIZÁLT aszfaltkeverő telep tervein dolgoznak NDK-beli és magyar mérnökök. A közös tervezés eredményeként jövőre kezdik gyártani Magyarországon a korszerű útépítéshez nélkülözhetetlen telepek berendezéseit. • Több mint 200 pár dankasirály rakott fészket az idén a fehértói rezervátum Korom-szigetén. A fiókák többsége már kikelt. Az aranysárga tollazatú pelyhes kis madarakat néhány hetes korukban az Országos Madártani Intézet gyűrűjével látják el, hogy tudományos adatokat szerezzenek a madarak téli vonulásának útjáról. • A szeghalmi Móricz Zsigmond Járási Művelődési Ház sárréti ének- és táncegyüttese szombat és vasárnap esténként műsorral köszönti az aratásban kitűnt szövetkezeti dolgozókat. A 30 tagú együttes a környék hagyományos táncait, az ország más vidékein szokásos táncokat mutatja be műsorában. • VÁNDORLÓ ANGOLNÁKAT fogtak a szolnoki Felszabadulás Halászati Termelőszövetkezet tagjai. Az európai vizekben ritka halak az Atlanti óceánból több ezer kilométeres ut után érkeztek a Tisza szolnoki szakaszához. Az Erfurtban folyó Nemzetközi Kertészeti Kiállításon a legkiválóbb magyar gyümölcsök, zöldségfélék és virágok eddig 22 arany, 8 ezüst és 3 bronzérmet, továbbá két elismerő oklevelet nyerteké ' .. . ......... A HABÁN KERÁMIÁK MŰHELYÉBEN Kávés-, teás-, boros-, dohányzókészletek, vázák, mindenfajta edények — használati tárgyak és szobadíszek — tarka sokasága fogad bennünket a Kaposvári Agyagipari Szövetkezet műhelyeiben. Tamás László, a “népművészet mestere” szívesen vezet végig bennünket a műhelyeken, s tőle tudjuk meg azt is, hogy a sárközi diszitő- elemekkel, a cirokfestéssel, s főként az ugyneve- vezett habán mintákkal ékített idényeket szívesen viszi haza otthonába a környék lakossága. A szövetkezet egyébként Budapestről, sőt, külföldről is sok megrendelést kap: jelenleg például angol exportra készít dohányzókészleteket, tavaly meg Belgiumba szállított, s ma már úgyszólván nincs olyan ország, ahová ne jutottak volna el a kaposvári cserepek. Tamás Lászlóról, az itt látott szép kerámiák fő ihletőjéről vajon mit is állapíthatna meg a felületes szemlélő? Külsőre tisztes iparosember, olyan amilyen sok millió él még a világban, s végzi szorgos, hasznos munkáját. Naphosszat ül az ősi fazekasszerszám, a korong mellett, és fáradhatatlanul formálja az anyagot. Ám, aki kissé közelebbről is megismerkedik vele, hamarosan megtudja, hogy ez a deriis, munka közben vidáman anekdotázgató fazekas: igazi művész. Művész és kutató. Egy igen értékes hagyomány életrekeltése fűződik a nevéhez: ő újította fel a lassacskán feledésbe merült habán edények készítését. A habán kerámiák, a 16. században a Felvidékre bevándorolt anabaptista fazekasoktól kerültek hozzánk. E régi edények — hasas bödönök, korsók — kizárólag alkalmasak voltak liszt, tojás, zsir, olaj és más élelmiszerek tárolására. Tamás László és munkatársai esze és keze nyomán ezek a mi szemünkkel nézve vaskos, ormótlan edények kecses vázákká, meg a már említett mai használati tárgyakká finomultak. De ha összehasonlítjuk ezeket a múzeumokból, meg öreg parasztházak homályából előkerült munkákkal, azt látjuk, hogy híven őrzik 18—19. századi elődeik élénk színeit, ámbár jócskán akad olyan is, amelyik — a megrendelők kívánsága szerint — lágyabb, pasztellszínekben pompázik. Bizony nem volt könnyű felújítani a feledésbe ment mázkészitési, festékkeverési eljárásokat, hogy a hagyományos minták régi színeiket kapják. De sikerült, s tulajdonképpen ez az, amit Tamás Lászlónak, meg a vele együtt kísérletezőknek köszönhetünk és az, hogy a maguk tervezte, uj vonalú edények mind magukon viselik az ősi minták formai jellegzetességeit, anélkül azonban, hogy utánzatok lennének. A habán kultúrának minálunk az utóbbi évtizedekben nem akadt művelője. Most már azonban nagyon biztató, hogy Tamás Lászlón kívül többen is fáradoznak a mai követelményekhez igazodó kimunkálásán: Falusi Julia, Szirmai Olga néjfmüvészek és mások. Külön említést érdemel Tamás mester egyik igen fiatal tanítványának, az alig 20 éves Barth Máriának mind gazdagabban kibontakozó népművész-munkássága. Azt mondják rá: komoly Ígéret. Éppen, amikor ott jártunk, jó forma- és arányérzékkel, szabad kézzel festette az angliai útra induló dohányzókészletekre a hagyományos és mégis egyéni habán mintáit. Ezeknek a szorgalmas és tehetséges művészeknek köszönhető, hogy a nagy múltú magyar habán kerámia nagy jövőnek néz elébe. Sz. S. Sikert arat a kalocsai népművészet Nemrégiben magyar népművészeti kiállítást nyitottak a hollandiai Achenben. Különösen a kalocsai Népművészeti Ház készítményei arattak nagy sikert a Holland látogatóközönség körében. A kalocsai Népművészeti Ház — amely a felszabadulás után állami támogatással létesült — szorgos munkával gyűjtögeti össze azokat a régi ruhadarabokat és tárgyakat, amelyek híven megőrzik a müvészkezek nyomait. A népművészet ma is elevenen él Kalocsán. Egyik legtevékenyebb művelője a 75 éves Kovácsné Király Ilus, aki him- zőtüjével utánozhatatlan hűséggel örökiti meg Kalocsa világszerte ismert fűszernövényének, a paprikának, valamint az Alföld ezerszinü virágainak motívumait. Egyébként Kalocsáról rengeteg hímzett térítőt és népviseleti ruhát vásárolnak rendszeresen különféle külföldi cégek, főleg Franciaországból, Angliából, Hollandiából, Nyugat- Németországból, de még tengerentúli országokból is, . ...
