Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-07-20 / 29. szám

-12

AMERIKAI MAGYAR SZŐ_______;v-~. "_______________ Thursday, July 20, 1061

KÖRBE-KÖRBE

írja: PAAL MÁTHÉ

TÖRTÉNELMI LECKE ,AMIT KONZERVATÍV ÉS LIBERÁLIS URAINK EGYFORMÁN NEM TANULTAK MEG

A munkásmozgalom, akárcsak a szabadságharcosok és a haladás minden előretörése, a mindenkori uralkodó osztály üldözésével találkozik. A történelem tanúsága szerint minden üldözés, térről*, börtön ellenére azok a megmozdulások, amelyek az elnyomó rendszer ellen irányultak egy haladottabb társadalom megalapozásáért, előbb- utóbb a haladás győzelmével végződtek.

Annak ellenére, hogy a polgári társadalmi rend is ilyet, harcok után győzte le a haladást gátló feudális x*endszert, mégsem tanulta meg a leckét és most ő az, amely minden eszközzel igyekszik a fejlődést meggátolni még hozzá abban a hitben, hogy ezt szuronnyal és börtönnel elérheti. S nem az okokat, hanem az okozatot akarja megszüntetni, akárcsak a kuruzsló, aki flastrommal ragasztja le a vérbajt jelző kiütéseket, melynek következtében a beteg test gyorsabban rothad.

A forradalom szülőföldje

Az Amerikai Egyesült Államok hosszú, véres harcok, még hozzá foi’radalmi haxxok árán jött létre,mégis hihetetlen türelmetlenséget tanúsít — fennállása óta — minden reformmal, társadalmi haladással sezmben, megcsufolva nemcsak a fennen hangoztatott demokráciát, hanem a Függetlenségi Nyilatkozat azon kitételét is, amely megadja a népnek azt a jogot, hogy a neki nem tetsző kormányzatot kicserélhesse.

Nincs az Egyesült Államokban egyetlen olyan szervezet, amely azt hirdetné, hogy a mai kor- mányzati i*endszert fegyvei'rel kell megdönteni. A törvényhozás és most a legfelsőbb törvényszék mégis úgy határozott, hogy az Amerikai Kommunista Párt erőszakkal akarja megdönteni kormányzatunkat és ezen véleményét főleg hivatásos besúgók vallomásaira és állítólagos kommunista ii-ásokra, beszédekre alapozza. Viszont ezt bizonyítani egyetlen amerikai kommunista párttag beszédéből, Írásából nem tudják, sőt meg sem próbálták. Megelégedtek azzal, hogy feltételezzék: ezek a vezetők gondolatban hívei a fegyveres felkelésnek.

Ezen az alapon dobtak egy csomó embert börtönbe, amely valóban amerikai specialitás, mert ilyen alapon még Horthyék sem töltötték meg a börtönöket. Ugylátszik a mi nagy demokráciánknak még egy kis szépségflastromra sincs szüksége, ha a haladást akarja meggátolni.

Szovjet szolgálatban

Még ennél is kétségbeejtőbb az, hogy most minden kommunistát szovjet ügynöknek nyilvánítanak, aki — ha nem regisztrál, mint ügynök .— börtönbe mehet időtlen időkre. Nem bizonyítékok, hanem feltevések alapján döntöttek afelett, hogy az amerikai és szovjet kommunisták egyforma elvi állásponton vannak; hogy az amerikai kommunisták is hívei a szocialista társadal- mi rendszei’nek; hogy a háboi'u és béke kérdésében a Szovjet álláspontját tai'tják helyesnek, amely teljes leszei*elést hirdet; hogy egyformán ellenzik a gyarmati rendszert, a dolgozók elnyomását és kizsákmányolását stb.

Arra, hogy a párttagok, vagy akár a vezetők ügynökök, kémek volnának, nincs semmi bizonyíték; még egyetlen kommunista párttagot sem ítéltek el kémkedésért, pedig egy csomó ember került már ezen az alapon bi’ötönbe, cie egy kommunista párttag sem volt köztük.

Az a vád, hogy a Szovjet ügynökei volnának, szintén nevetséges, erre semmi bizonyíték nincs, sőt egyetlen kommunistát sem vádoltak ezzel a bíróságon.

Elvi közösség sem lehet indok, mert elsősorban a szocialista tanok, amelyek a munkásosztály nemzetköziségét hirdetik, nem a szovjetek találmánya; nem Kruscsev, Stálin, de még nem is Lenin találta ki azokat, hanem sok évtizeddel a Szovjetunió megalakulása előtt már nemzetközi szervezet (ami már ma nem létezik,) az első a második és a harmadik Internacionálé hirdette ezt. Már vagy 90 évvel ezelőtt az akkori magyar koi*mány emelte ezt a vádat a munkáspárt vezetői ellen, a bix*óság felmentette a vádlottakat

a hűtlenség vádja alól. - . > • - . Senkinek, kivéve a “Klánistákat”, nem jut eszébe, hogy a katolikusokat, illetve a katolikus egyházat hűtlenséggel vádolja, pedig náluk első az egyház, s csak azután következik az állam. Az egyház tanai szerint az egyháztag köteles szembeszállni az állam olyan törvényeivel, amelyeket az egyház ellenez. Az Amerikai Kommunista Párt sehol sem hirdet ilyesmit az államhatalommal szemben.

Ki vádolná az amerikai zsidóságot izraeli ügynökséggel azért, mert óriási összegeket gyűjt Iz- i*ael felsegitésére; vagy mert ellenez olyan törvényeket, vagy kormányintézkedéseket, amelyek ugyan nem szólnak Izrael ellen, de kedveznek az árab államoknak?

Valójában a kommunisták ellen hozott töltények a haladást, a szabad kritikát, az uralkodó osztálynak nem tetsző szei*vezkedést akarják meggátolni.

Azok a liberálisok, szakszervezeti vezetők, akik most tapsolnak, elfelejtették, hogy ezeket a törvényeket bál-mikor ráruházhatják bármelyik pártra, vagy munkás szervezetre, amelyik útjában van a mindenkori uralkodó osztálynak.

Mit old meg?

Nem old meg semmit. Börtönbe tehetik a kommunistákat, megszüntethetik, vagy föld alá kényszeríthetik őket, de az osztályharcot mégsem szüntethetik meg. Az 5—6 millió munkanélküli sem tűnne el, az éhező könyöradományokon tenMIND több gazdaságilag gyengén fejlett, független ázsiai és afrikai ország fordul a Szovjetunióhoz gazdasági segitségért. Ennek az az oka, hogy a nyugati tőkés országok által nyújtott “segítséggel” elletétben a szovjet gazdasági segítség célja és az elmaradott országok érdeke pontosan egybeesik. A Szovjetunió ugyanis azért nyújt a függetlenségüket kivívott országoknak gazdasági segítséget, hogy azok megteremthessék önálló iparukat és megvédhessék függetlenségüket S ez egyúttal minden antiimperialista politikát folytató elmaradott ország célja is, s ehhez támogatást a nyugati hatalmaktól sohasem kaphatnak.

Az önálló ipar megteremtése nem megy gyorsan. A gyengén fejlett országoknak rendszerint csak gazdag nyersanyagforrásaik vannak, de hiányoznak a szakemberek és pénzügyi alapjuk sincs az iparosításra. Ilyen körülmények között az ország hitelre szorul, de ezt rövid idő alatt nem képes visszafizetni. A Szovjetunió számol ezzel s ezért segélyeit többnyire hosszúlejáratú — 12— 30 évi — hitelek formájában adja. Ilyen lejárati idő a nyugati segélyek esetében ismeretlen, mivel itt a visszafizetési határidő többnyire 5—12 év. A szovjet hitel kamata is alacsony: 2.5 százalék, mig a tőkésországok többnyire 4—7 százalékos kamatot szabnak meg. Még a tőkésországok “nemzetközi” hitelintézetei sem tesznek kivételt, így például mint a Foreign Affairs cimü folyóirat irta: Amikor a Világbank Szíriának 30 millió dolláros kölcsönt ajánlott fel 4.75 százalékos kamat mellett és azzal a feltétellel, hogy a fejlesztési tervek vezetőinek amerikaiaknak kell lenniük,, a Szovjetunió 100 millió dolláros kölcsönt ajánlott Szíriának 2.5 százalékos kamatra és nem kötötte semmiféle feltételhez azt.”

A Szovjetunió tekintettel van arra, hogy a magas kamatláb nehezíti a visszafizetést, és túlságosan nagy terhet jelentene, azért alacsony a szovjet kamatláb. A nyugati segélyeket visszafizetni a nagy kamattól függetlenül is nehéz, mert k törlesztést többnyire dollárban vagy más kemény valutában kérik és ez újabb terhet ró az országra. A szovjet hitelt ezzel szemben árukkal kell visszafizetni, mégpedig olyan árukkal, amelyeket a segélyben részesülő ország általában exportál, például az Egyesült Arab Köztársaságnak elsősorban gyapottal, Ceylonnak főleg teával és gumival stb. Több Ízben előfordul az is, hogy valamely nagy beruházásnál csak akkor kell megkezdeni a visszafizetést, ha az abból létesített gyár vagy energiaforrás már működik és hasznot hajt.

A SZOVJETUNIÓ jelenleg a gazdaságilag- gyengén fejlett országoknak körülbelül 2.4 milliárd uj rubel értékben nyújt hitelt. Ennek keretében 20 országban mintegy 350 ipari üzemet létesítenek szovjet támogatással. A hiteleket általában a leginkább rászoruló országok kapják.

gődő-milliók is ift maradnának, az á sok millió amerikai, aki mélyen a létminimum alatt dolgozik, továbbra is éhezne családjával együtt; a faji megkülönböztetés elleni harc is fokozódna.

Ha a történelem által feladott leckét - megtanulnánk és bizonyítani akarnánk, hogy gondolkozó emberek vagyunk, akkor be kellene ismernünk, hogy a modern fejlett technika korában a háború egyenlő az emberiség öngyilkosságával s csak egy ut van, a teljes leszerelés.

Ha ez megtörténne, nemcsak 5—6 millió fiatal, erőteljes jelenlegi katona kerülne be a termelésbe, hanem az őrült hadikiadások is megszűnnének, s a sok ezer millió dollárt a nép jólétének emelésére fordíthatnánk. Tudósaink, akik ma tudásukat a minél sikeresebb emberölésre használják fel, a nép boldogságának javára dolgozhatnának, és ez az ország ténylegesen sikeres versenytársa lehetne minden más rendszerű országnak a nép jólét tekintetében.

Ez a verseny természetesen csak úgy lehet sikeres, ha megszüntetnénk az óriási különbségeket ember és ember között, ha minden ember a termelésben töltene egy pár órát naponta. Fejlett technikánkkal olyan jólétet tudnánk teremteni, hogy eljutnánk az emberi boldogság csúcsára és más fejlett országok népének segítségével Afrika, Ázsia, Délamerika népeinek is jólétet biztosíthatnánk.

Az Egyesült Államok gazdagsága, ipari fejlettsége a legalkalmasabb arra, hogy megtegye a kezdeményező lépéseket a fenti boldog korszak felé.

Ázsiában ezek között első helyen India áll. Indiában a szovjet technikai segítség keretében 27 nagy ipari létesítmény épül, illetve épül majd a harmadik ötéves terv keretében. Ezek között van a blihai acélkombinát, mely jelenleg már több mint 1 millió tonna acélt gyárt évente, ami India összes acéltermelésének majdnem egyötöde. Egy tavaly megkötött szerződés értelmében az acélművet évi 2.5 millió tonna kapacitásúra bővítik. De ez csak a segítség egyik része. A megtermelt acélból hasznos szerszámokat és gépeket is kell termelni, de India képtelen erre, mert nincs elegendő feldolgozóüzeme. Ezért a többi között szovjet segítséggel Ranchiban (Bihar tartomány) épül egy 80,000 tonna kapacitású üzem, amely nehézipari gépeket és exkavátorokat gyári, és Durgapurban (Nyugat Bengália) egy bányászati gépeket készítő üzem, Madrasz tartományban egy 250 ezer kilowatt kapacitású erőmű — hogy csak néhány nagy létesítményt említsünk.

A másik rendkívül elmaradott ázsiai ország Indonézia. Indonéziának sincs nehézipara, s könv- nyüipara korszerűtlen, nem képes a lakosságot közszügségleti cikkekkel ellátni. Sürgős és hathatós segítségre van szüksége, hogy az elmaradottságból kiemelkedhessen, s a legnagyobb segítséget ehhez a Szovjetuniótól kapja. A segítség keretében megépül Indonézia első nagy acélüzeme, és Indonézia a vasimportját 30 százalékkal csökkentheti. A mezőgazdaság termelékenységének növelésére épül egy 100,000 tonna évi kapacitású szuperfoszfát műtrágyagyár ugyancsak létesül két, egyenként 10,000 hektáros, teljesen gépesített, nagyüzemi! rizsgazdaság. A közlekedés megjavítására 660 km. hosszúságú autóút is épül.

AFRIKÁBAN a legnagyobb szovjet segítséget az Egyesült Arab Köztársaság egyiptomi tartománya kapja. Óriási jelentőségű ebből a szempontból az asszuáni nagygát felépítése. Ha a gát az öntözőberendezéssel együtt elkészül és kész lesz az ott épülő 2 millió kilowatt kapacitású vi- zienergia-telep —Egyiptomban 800,000 hektárral bővül majd a megművelhető földterület (ami a jelenleg müveit föld egyharmada), és a villamos- energia-termelés 10,000 millió kilowattórára emelkedik, amely többszöröse a most termelt ösz- szes villamos energiának. Ezenkívül 100 egyéb fontos ipari létesítmény épül Egyiptomban, közöttük több acélüzem, 6 gépgyártóüzem, 12 vegyi és olaj feldolgozógyár stb. Az EAK volt az első közép-keleti ország, amely az atomenergia békés felhasználásában is segítséget kapott a Szovjetuniótól.

Guinéában több ipari üzem, közöttük cementgyár, konzervgyár, malmok, cipőgyár stb.; Ghánában egy teljes halászati termékeket feldolgozó üzem. 200,000 kW. kapacitású vizienergia-telep; Etiópiában egy olajfinomító, és kutatások foly(Folytatás a 13-ik oldalon)

MWWVVVVWV/WUVVWVWW/l/VWVWWWWMWVVWWWWVnWWWaWVWWWWWWWWVVVWVV

Szovjetunió és a gyengén fejlett tőkésországok gazdasági kapcsolatai