Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-10-26 / 43. szám

Magyar Távirati Iroda Hírei KÁDÁR BESZÉLT MOSZKVÁBAN Kádár János, az MSZMP első titkára beszédet mondott a Szovjetunió Kommunista Pártja 22. Kongresszusán. Többek között kijelentette: “Nem csak pártunk, hanem minden becsületes magyar dolgozó, aki szivén viseli a szocializmus és a béke ügyét, teljes mértékben helyesli a beszámolók, a programtervezet, a Szovjetunió kommunista párt­ja kongresszusának fő irányvonalát. Nálunk, Ma­gyarországon a felszabadulás után népi hatalom született és nagyszerű szocialista fejlődés bonta­kozott ki. Ez a nemzeti ujjászületésszámba menő fejlődés a személyi kultusz következtében súlyos törést szenvedett. A revizionisták, a burzsoák, a nemzetközi imperializmus kihasználta a személyi kultuszt, a szektás politika okozta súlyos törést és 1956-ban kirobbantotta az ellenforradalmi fel­kelést, amely népünknek nagy szenvedést okozott. Pártunk és népünk drágán fizetett a hibákért és az árulásért: nem kér többé a revizionizmusból sem. Mi egy utón haladunk a Szovjetunió kommu­nista pártjával, mert nincs ma a magyar nép ér­dekének jobb szolgálata, mint az az eltökéltség, 'hogy a szovjet—magyar barátságot mind erő­sebbé, örökre megbonthatatlanná tegyük párt­ós állami kapcsolatainkban, az élet minden terü­letén.’’ MŰEMLÉKEK KARBANTARTÁSA ÉS A II. ÖTÉVES TERV A nemrégiben elfogadott második magyar Öt­éves terv költségvetésében még a korábbi évek jelentős beruházásainál is nagyobb összeg szere­pel az egyházi műemlékek helyreállításának cél­jaira. A magyarországi műemlék-állománynak mintegy harmadát teszik ki a becses egyházi mű­emlékek, számuk félezret is meghaladja. A kor­mány a felszabadulás óta évről-évre milliókat biz­tosit karbantartására és restaurálására: egyedül a budapesti műemlék templomokra az utóbbi évek ben 30 millió forintot költöttek. Teljesen helyreállították például a belvárosi-i___________________________­AMERIKAI MAGY \R SZÓ Battyány téri Szent Anna plébánia-templomot, a templomot, s hosszadalmas, gondos munkával befejezéshez közeledik a budavári Mátyás temp­lom helyreállítása is. Hasonló kiterjedt munka folyik a vidéki városokban és falvakban. A ma­gyar állam a következő években további 50 millió forintot fordít a műemlék-jellegű templomok helyrehozására, gondozására. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET A budapesti Vígszínházban nagy sikerrel újí­tották fel Molnár Ferenc: Játék a kastélyban cí­mű vígjátékét. A darabot Benkő Gyula rendezte, főszerepeiben Ruttkai Éva,. Páger Antal, Deák Sándor, Bilicsi Tivadar arat nagy sikert. Budapest belvárosában, a népi iparművészek állandó termében ezekbej^a hetekben több hírne­ves keramikus-művész "mutatja be alkotásait. Nagy az érdeklődés például Tamás László mun­kái iránt, aki a népi kerámia egyik legnemesebb hagyományát, az önmázas haban cserépkészitést újította fel. A habanok művészete Ivelet-Szlová- kiából eljutott Magyarországra is, de feledésbe merült. Tamás László nagy érdeme, hogy vissza­nyúlt e szép hagyományokhoz, méghozzá teljes sikerrel. A kiállítás másik ismert részvevője a vi­lághírű Kántor Sándor, akinek alkotásai nagydi­jat nyertek a brüsszeli világkiállításon. Láthatók a tárlaton a külföldön is jólismert nádudvari fe­kete cserepek, s a mezőtúri fazekasok szépalko­tásai is. SÚLYOS SZÁRAZSÁG MAG YARORSZÁGON Magyarországot az utóbbi hónapokban súlyos aszály sújtja, ilyen hosszú szárazságra nagyon régen nem volt példa. Júniustól napjainkig az utóbbi másfél évtized legkevesebb csapadéka hullott. Az aszály ellenére sem lesznek azonban zavarok az ország ellátásában. A termelőszövet­kezetekbe egyesült mezőgazdaság megtermelte azt. a gabona, illetve takarmánymennyiséget, mely a lakosság ellátásához, valamint az állatok takar­ni ányozásához szükséges. TILTAKOZNAK A MAGYAR CSILLAGÁSZOK Magyar tudományos körökben — akárcsak vi­lágszerte — tiltakozással fogadták a Midas tipusu uj amerikai mesterséges hold fellövését, amely dipol-gyürüt létesít a Föld körül. A magyar csil­lagászok tiltakoznak a világürkalózkodás ellen és hangoztatják, hogy ez a kísérlet legfeljebb a ké­mek munkáját könnyíti meg és reményeket fűz­nek hozzá a szovjet űrhajózási sikerekre félté­keny szűk amerikai rétegek, akik azt hiszik, hogy a fémtii-gyürü időveszteséget okozhat a szovjet űrkutatásban. sporthírek Vasárnap rendezték Budapesten a Magyaror­szág—Hollandia labdarugó világbajnoki selejtező mérkőzést. A magyarok az első találkozón, Rot­terdamban 3:0-ra győztek, s ezzel már bekerül­tek a chilei döntőbe. A válogatott valószínűleg ezért játszott fölényeskedve és csak az utolsó negyedórák hajrájával sikerült a 3:3 arányú döntetlent kiharcolnia. A magyar csapat egyéb­ként decemberben — a világbajnokság előkészü­leteként — dél-amerikai túrára utazik és több ország válogatottjával méri össze tudását. Thursdav, October 26, 1961 Amnesztia Szíriában A sziriai kormány szerda okt. 18-án közlemény­ben jelentette be, hogy szabadon bocsátott 400 korábban állítólag törvénytelenül bebörtönzött személyt. A közlemény hozzáfűzi, hogy további vizsgálatok döntik el 71, még mindig fogva tar­tott egyén szabadon bocsátását. Újabb országok ismerték el a Sziriai Arab Köztársaságot. Legutóbb Svájc és Görögország jelentette be a Sziriai Arab Köztársaság elisme­rését és a diplomáciai kapcsolatok felvételére vo­natkozó kívánságát. Az algériai ideiglenes kormány nyilatkozata a párizsi tüntetésekről é Tuniszból érkezett jelentés szerint az algériai ideiglenes kormány tájékoztatási minisztériumá­nak- szóvivője nyilatkozatot adott ki a párizsi tüntetésekről. A nyilatkozat bejelenti, hogy a tüntetéseket, amelyek nem a francia nép, hanem a gyarmatosító rendszer és annak szégyenletes faji politikája ellen irányultak, a Nemzeti Fel- szabadulás Frontja (FLN) szervezte. “Szeret­nénk, ha a francia nép végül megértené, hogy érdeke közös Algéria népével és fokoznia kell harcát a komoly tárgyalások megindításáért” — hangzik a nyilatkozat. Múlt héten Párizsból érkezett jelentések sze­rint összeütközésekre került a sor a francia ren­dőrség és az algériaiak között. Az egyik össze­csapásban két algériai életét vesztette. 1,500 algériait deportáltak az összeütközés után. • 312 X 21 =289340% 4-2309801/3982 + 34050=8981Z2 9472 • ! A SZÁMOK BESZÉLNEK j n írja Eörsi Béla | Jg O • 312X2.t=289340%J-2309801/3982 + 34050=898>29472« A világ közvéleménye és a háború A'JCBS televízió “Háború és béke”'programja elég tárgyilagosan igyekezett bemutatni a világ, közvéleményét a háború és béke kérdésében. A riporterek a különböző országokból arról jelen­tettek, hogy a legtöbb helyen háboruellenes han­gulat uralkodik. Franciaország: csak egy ember akar Berlinért háborúba menni és ez DeGaulle. Az ország pol­gárháború előtt áll, nincs egységesen kialakult vélemény, s az algériai kérdés van az előtérben. ' Anglia: a "Labor Party” elárulta a békefrontot azzal, hogy a háborúra uszító NATO oldalára vit­te át a párt többségét. Ez azonban nem sokat je­lent. Nincs senki Angliában, aki Berlinért életét áldozná. Legfeljebb arról lehet szó, hogy néhány unatkozó angol hölgy szívesen elszórakozna a né­met katonákkal. A semleges államok képviselői nem voltak meg­elégedve Kennedy elnöknek az Egyesült Nem­zetekben elhangzott beszédével. A hangulat elő­ször langyos, majd hűvös volt. Az amerikai lapok elfelejtették megírni, hogy az ázsiai és afrikai delegátusok az elnök beszédét nem tapsolták meg, s különösen feltűnő volt az indiai delegáció visel­kedése, akik a beszéd után csalódásukat fejezték ki. Miért? Kennedy elnök a Szovjetunió “csatlós államainak elnyomott népeit” sajnálta, de nem Ítélte el egy szóval sem Franciaországot, Portugá­liát és Dél-Afrikát a színes nemzetek szörnyű el­nyomása miatt. Leszerelési javaslatát nem tar­tották elég őszintének. Nyilvánvaló, hogy a Szov­jetunió sem szerelhet le teljesen addig, amig a Kínai Népköztársaságot az Egyesült Nemzetek­ből kizárják. Az egyik kanadai lapban levél jelent még egy Torontóban élő angolszármazásu nőtől,' aki össze­hasonlítást tesz az elnök által megnevezett úgy­nevezett vazallus államok és Dél-Afrika, vala­mint Angola és más afrikai államok népei között. Megemlíti, hogy Afrikában egy 8 órás autóbusz ut nem tartozik a ritkaságok közé. Útközben a fehér utasok bemehetnek bármelyik vendéglőbe és elvégezhetik szükségleteiket. A bennszülött utasok számára ez lehetetlen és legfeljebb a közeli bokrokba mehetnek. Viszont az úgynevezett csat­lós államokban nem lehet külön padokat, parko­kat, fürdőhelyeket, házakat, fürdőszobákat, isko­lákat látni kommunisták és nem-kommunisták ré­szére. A kávéházban kiszolgálják a nem-kommu­nistákat is. Rámutatott a levél még arra is, hogy Washingtonban és New Yorkban nem alázzák meg a fehérbőrű kommunistákat, mint ahogy ezt a U.S.-re szavazó sötétbőrü UN-delegátusokkal és diplomatákkal teszik Washingtonban. A levél élesen rámutat arra a tényre is, milyen nagy a különbség aközött, ahogyan a Szovjetunió viselkedik a határain lévő gyengébb államokkal (amelyeket Kennedy elnök gyarmatoknak neve­zett) és ahogyan a NATO tagállamok gyarma­taikkal bánnak. De ennek a szemfényvesztésnek ma már nincs hatása. Nyugat-Németország józanabb gondolkodású lakossága úgy érzi, a CBS riporter szerint, hogy Dulles—Adenauer politikája illúzió volt. Az ’50-es évek elején Németország két ajánlatot kapott; egyet Dullestól, hogy fegyverkezzen fel a NATO mellett; a másikat Sztálintól, hogy maradjon sem leges és akkor egyesülhet Kelet-Német országgal. Nyugat-Németország Dulles tanácsát követte ab­ban az illúzióban, hogy ha belép a NATO-ba. ak­kor egyesülhet a keleti részekkel és a régi hatá­rokat visszaállítják! Most azonban a Szovjetunió benyújtotta a számlát, s ez az ára annak, hogy nem maradt semleges. A németek (nemcsak Hit­ler) elvesztették a háborút és semmit sem lehet újból kezdeni. A berlini kérdés tulajdonképpen már elintézést nyert. Nvugat-Berlin prosperitása idővel megszűnik, mert fogyasztói az úgynevezett vasfüggöny mögött vannak. Kelet-Németország nem fogja a közlekedési jogokat egyszerre meg­szüntetni, hanem a “szalámi” rendszer szerint égy kicsit az egyik helyen, egy kicsit a másik he­lyen fogja a közlekedést korlátozni és a világ nem fog háborúba menni egy-egy kis lépés mi­att. A nagyhatalmak, különösen Ny ugat-Európá­ban, nem egységesek és a berlini kérdés után ttjabb és újabb kérdések fognak felmerülni. A hidegháborút nem lehet megnyerni, de az öldöklő háború sem lehet felelet ezekre a kérdésekre. Két igen érdekes tény kei'iilt napvilágra a CBS-program folyamán: a) a NATO tábornokok szerint nincs semmi ok a félelemre az orosz had­sereggel szemben. Bármilyen jók is az orosz ka­tonák és a tüzérség, NATO-nak olyan “tiszta” bombával felszerelt gépei (sőt ágyúi i?) vannak, amelyekből kis “tiszta” bombát lehet kilőni anél­kül, hogy Németország szenvedne miatta. Az egész orosz hadsereget ez a pár felszerelt hadosz­tály órák alatt meg tudja semmisíteni, b) Arra a kérdésre, hogy a világ (főként a nyugati szö­vetségesek és a: semleges népek) közvéleménye el van-e készülve a világháborúra, a NATO tábor­nokok azt a meglepő választ .adták, hogy ebbén a háborúban nincs szükség a néphangulatra, sem a nép önfeláldozására, mert a háborút a NATO 3 óra alatt elintézi. Ennél tovább nem fog az tar­tani. Ugylátszik, hogy az emberiség, sorsa tényleg felelőtlen őrültek kezébe került. A népeknek még annyi beleszólásuk sem lesz saját sorsukba, mint az első és második világhálómban volt.

Next

/
Thumbnails
Contents