Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-10-19 / 42. szám
Thursday, October 19 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Fodor Erna: Romániában jártam v. Kluj (Kolozsvár) az ifjúság városa Kolozsvár nagyon szép város, amely a Szamos partján fekszik. Az erdélyi kultúra székházának ismerik és érthetően, mert valóban olyan sokféle iskolája van, hogy megérdemli ezt az elnevezést. Lakosságának száma 170,000 s miután állandóan rengeteg diák van a városban, a fiatalság olyan tömegesen látható, hogy az ember önkénytelenül is öregnek érzi magát ebben a “fiatalok” városában. Kluj ugyanakkor tartományi székhely is. A tartomány összlakossága meghaladja az egy milliót. Kolozsvárott a lakosság 40—48 százaléka magyar, de a tartománynak csupán 20 százaléka az, tehát a többség román. Az üzleti feliratok először románul, de a legtöbb helyen magyarul is' láthatók. A magyar kultúra azért itt is virágzó. Napilapjuk: “Az Igazság.” Ez valaha kis illegális lap volt, amely 1945-ben rendszeresen megjelenő napilappá vált. A lapnak nincsenek anyagi gondjai. Munkatársai két telexxel dolgoznak, hogy a híreket a világ minden részéből azonnal átvehessék. 1949 óta Kovács András a lap főszerkesztője. Csinos, jómegjelenésü 35 éves férfi. Nős, van egy 12 éves kisfia. “A régi világban nem lehettem volna főszerkesztő,” mondta beszélgetés közben, "mert mint szegény parasztszülők gyermeke, az eke mellé kerülhettem volna csupán, vagy legjobb esetben ipari szakmát tanulhattam volna.” Már a lapnál dolgozott, amikor befejezte iskoláit. Az “Igazságnak” 36 tagú szerkesztősége van. Vannak munkásirói, bár legtöbb újságíró egyetemet végzett. Havi fizetésük 1,800 leitől felfelé. Lápjuk négy oldalas. Gazdasági és kulturális kérdésekre fektetik a hangsúlyt, de a bírálatokat és a lelkesítést is fontos munkának tartják. Mérnökök is dolgoznak a lapnál, mint újságírók, mert bizonyos dolgokban szaktudásra is szükség van. Bírálataikat nagyon komolyan veszik az országban és “még az állami szervek is kötelesek válaszolni a sajtó bírálatára”, — mondták a szerkesztőség tagjai. A város kulturéletéről rengeteget lehetne Írni. A régi világban is volt itt kulturélet, egy-egy könyvből 1500 példányt is kiadtak. Ma a könyvek legkevesebb 5—6000 példányban jelennek meg és rendkívül olcsók. Két állandó pazar kiállítású színháza van Kolozsvárnak, az egyik magyar 1400 férőhellyel és van két opera is. A nagy színházak művészei kijárnak a falvakba. 35 ilyen színházi csoportjuk van és 10 operettet adtak elő az elmúlt évben. Van ezenkívül különböző csoportokban vagy 10 ezer műkedvelőjük is. Ezeket a szakszervezetek látják el színházi kellékekkel. A városban évenként 10 premier, azaz szinházbemutató van. Bukarestből is jön ide színház vendégszereplésre. Könyvtáraik rendszeresen látogatottak. Csupán a munkáskönyvtárnak 6,000 rendszeres olvasója volt az elmúlt évben. A könyvtáros megfigyelt egy kazánkovácsot, aki két év leforgása alatt 139 komoly könyvet olvasott, rendszeres munkája mellett. Van filharmonikus zenekaruk is. Az “Igazság” napilap mellett itt jelennek meg az “Utunk” és “Korunk” cimü irodalmi lapok is. Az “Utunk” 16 éves és az írószövetség központi lapja. Irodalmi hetilap, amelyet az üzemekben, sőt falvakban is olvasnak. Kisenyed faluból egyszerre kaptak 64 uj előfizetőt. Az irók gyűlésein több százan jelennek meg, egyesek leveleket, sőt kritikákat is küldenek be a laphoz. Ezt a lapot is az állam tartja fenn; 16—22 oldalon jelenik meg. A “Korunk” c. folyóirat szintén Kolozsvárott jelenik meg. Ez már régebbi lap; régebben olyan fél-legális, hol betiltott, hol megtűrt lap volt. A “Korunk”-at Gaál Gábor iró alapította, aki Mike Gold hires könyvét: “Jews Without Money” fordította magyarra. 1940-ben, mikor Erdélyt Magyar- országhoz csatolták, Ilorthyék betiltották a lapot s akkor megszűnt. A felszabadulás után indult meg ismét és ma nagyon elterjedt, közszeretetben álló irodalmi folyóirat. Kolozsvárott szerkesztik m g a “Napsugár” cimü gyermekujságol: szerkesztőségi tagjai a legjobb írókból kerülnek ki. Látogatás az orvosi egyetemen A kolozsvári orvosi és gyógyszerészeti egyetem 3 fakultással működik. Általános, belgyógyászat, gyermekgyógyászat és fogászati szakkokal. Teljesítményi követeléseik a diákok szempontjából egyre magasabbak. Az egyekm épületeihez tartozik egy h,580 ágyas kórház. Maga az egyetem 19 épületből és 44 szárnyból áll. Az orvosképző három részlegre oszlik: orvoAképző, gyógykezelő és mindennemű tudományos kutatás. Komoly munkát végeznek a prophylaxis terén is. Nemcsak a város, de a falvak asszonyai között is rendszeres rákszürő vizsgálatokat folytatnak. A Cardio vascular — gyógyítás (szív és erek) a röntgen és vérnyomás terén nemzetközi elismerést vívtak ki maguknak. Nemzetközi orvosi konferencián tettek jelentést vizsgálataik eredményéről, amelynek két falu lakosságát vetették alá. Az egyik falu gazdag volt, jól élt, bőségesen táplálkozott, a másik szegény volt és nagyon kevés zsírt fogyasztott. Az eredmény, hogy a szegény faluban alig volt szívbaj, kevesebb volt a magas vérnyomásos és agyvérzéses megbetegedés. A szocialista orvostudomány, illetve orvosi ellátás, teljesen ingyenes. Az egyetem kórházában 47 féle étkezést kaphat a beteg, aszerint, hogy mire van szüksége. A betegek minden szükségletüket megkapják, akár van pénzük, akár nincs. Intézményeik célja az emberek épségben tartása, védelme a kórok ellen. Nemcsak a betegeket figyelik, de az egészséges munkásokat is. Az élmunkás kapja a legnagyobb figyelmet, mert jóléte fontos az egész nép részére. Az egyetemen atomkutatásí szakosztály is van, természetesen csupán gyógykezelési célokra. A nukleáris fizikát itt izotópok készítésére használják. Először volt alkalmam megnézni, hogyan tárolják és alkalmazzák az izotópokat a gyógyászat terén. Büszkén mutatták meg az uj, Romániában készült “plexi” üveget. Hihetetlenül olcsón állítják elő és ezzel védekeznek a Gamma sugarak ellen. Mielőtt megtanulták gázokból való előállítását, Nyugat-Németországból drága valutáért vásárolták. Valaha Romániában minden kutató munkálat egyéni volt, ha egyáltalán volt ilyen, mert soha semmiféle pénzügyi alap nem állt a kutatók rendelkezésére. Ma a kutatás szükségszerű, sőt kötelező, mert szorosan összefügg a nép jólétének kérdésével. A kolozsvári egyetemi kórház segítséget nyújt az anyáknak is. A nőtől függ, hogy elfogadja-e az anyaságot, vagy abortuszt kér. Régen 20 százalék volt a gyermekhalandóság, amit sikerült 2 százalékra csökkenteni. A klinikai szülés kötelező minden nőre. Mentőautót küldenek bárki részére ingyenesen. Az orvos köteles a gyermeket az első 24 órában meglátogatni. Bármely világvárosnak megfelelő sebészeti osztálya van a kolozsvári egyetemi kórháznak. Has, gyomor, máj, epe, Sőt szivoperációra is felkészültek. A főiskola hallgatói a 3-ik évtől már figyelik az operációkat. A környék kórházai ugyanis a súlyos eseteket ide irányítják. Több sebészeti teremben jártam. Finom műszereik, mütő asztalaik, lámpáik hazai gyártmányúak, narkózishoz cseh gépeket használnak. Szép eredményeket értek ul a szívsebészet terén. 37 perc alatt végeztek u egy ilyen rendkívül komplikált műtétet. Bemutatták az egyik legjobb sebészüket, a 33 éves Pope De Popa nevű orvost, aki ’53-ban végzett. Román neve ellenére magyarul beszélgettünk. Dr. Popa valóban román származású, de Kolozsvárott megtanult magyarul. Megmutatta az utasítása szerint készült gépezetet, amellyel kikapcsolják a beteg vérkeringését, illetve a készülék veszi át a műtét tartamára. Különösen hatásos munkát végeztek az ideg- rendszer kutatása terén. Kérésemre néhány beteget is meglátogattunk. Szép tapétás ajtajú, kétágyas, fehér szobában fék szenek a betegek. Az egyikben Monosez Teréz volt Szamosujvárról, ahol mint könyvelő dolgozik. Nem győzte dicsérni a kórházat és azt, hogy miképpen adták őt vissza az életnek. Az egyetem kutató részlegében a legfiatalabb a nukleáris részleg. Mindössze két és fél éve, hogy betatron és kobalt izotópokat készítenek. Uj kórházat terveznek az izotóp diagnosztika részére, de ez csak két év múlva lesz kész. A ’’Geiger Counter” (radioaktivitás mérője) román képmását is bemutattak. Kolozsvár másik egyeteme Kolozsvárott ‘ van még egy tudományos egyetem. Feljáratánál nagy betűkkel van kiű'va: “Triasca Lupta Pentru Pace Si Prietenca Int re Popcare”. (Éljen a békéért és a népek közti barátságért vívott harc.) Ez nem uj intézmény. Kolozsvár már a 16-ik században is ktllturköz- pont volt. Iskolái kezdetben inkább vallási alapon működtek. Jogi és teológiai fakultása 1870- ben alakult. A lakosság román, magyar, német, szerb és tót volt. Első a Ferenc József után elnevezett egyetem volt, melyben csak magyar nyelvén tanítottak, egy román tanszékkel. A diákok többsége viszont román volt. Később a román uralom alatt a román királyról, Ferdinándról nevezték el és 1940-ig mindössze egy magyar tanszéke volt. A régi világ .teljes sovinizmusát tükrözte vissza. Csak a népi erők előretörésével, 1945 után változott meg itt is a helyzet. Az egyetem ma két hires erdélyi tudós nevét viseli: Babes és Bolyai egyetemnek hívják. Az első román a második magyar. 1959-ben alakult igy ki, amikor két egyetem: a Victor Babes és a Bolyai Farkas egyetem egyesült. Ma mindkét nyelven rendszeresen tanítanak az egyetemen. A történelem magyar és román nyelven tanulható. Az ókort magyarul, Románia történelmét románul tanítják. Vannak csak román, vagy csak magyarnyelvű előadások is. A tanuló tetszése szerint választhat, de francia, angol és orosz nyelvet is tanítanak. Dr. Fekete, az egyetem dékánja szerint 6 részleg van a matematika, fizika,- természettudományok, filológia, történelem, jog és közgazdaság tanítására és minden részleg több szekcióból áll. Csak történelmet pl. 25 főből álló tanári kar tanít. Vannak levelező tanfolyamok is a dolgozók részére. Otthon kidolgozhatják az elküldött anyagot, s csupán vizsgák előtt. 15—20 órán át kapnak magyarázatokat a nehezebb részlegekről és aztán vizsgázhatnak. Az egyetem 5 éves. A diákok legnagyobb része ösz- töndijas. A szülők részére anyagilag nem sok gondot okoznak, mert még zsebpénzzel is ellátják őket. Rendesen jól is tanulnak, mert gondoktól mentes az életük. A diákok otthonokban laknak; saját szememmel láttam 7 uj diákotthont, amelyben éppen akkor fejeződtek be az építési munkálatok. Akinek mégis fizetni kell. valami oknál fogva, évenként nem több mint 200 lei tandijat fizet. A tanárok magas fizetési kategóriába tartoznak és nagy megbecsülésben részesülnek. Szeptember 15-én fizetésemelést kaptak, ami különben általános volt egész Romániában. Külön városrész épült az egyetemi tanári kar részére. Egyrészében már laknak, másik részlege hamarosan beköltözhető lesz. Az 5 szobás, mel- lékhelyiséges, balkonos lakásokért 80 lei házbért fizetnek. Az egyik tanár szerint a házbér jövedelme 40-ed részének felel meg. Rengeteg az iskola és a muzeum . Kolozsváron Kolozsváron van még agrár, politechnikai, zene, képzőművészeti- és pedagógiai főiskola, a rengeteg középiskolán kívül. Van mindenféle kultúrintézménye, “folklore” intézete, képtára, néprajzi múzeuma, gyógyszerészeti és történelmi múzeuma. A kultúra egyre jobban terjed a felszabadulás óta. Temesvár, Brassó, Petrozsónyben is vannak főiskolák, nem is beszélve a Jasi-i egyetemről, amely a legrégibb egész Romániában. Kolozsvárról Nagybánya és Szatmár felé 'ült utunk, de itt már nem sokat időzhettünk. Valójában csak a két város főterét láttuk. Nézegettük az uj épületeket és a gyönyörű parkokat a lőtéren, de sietnünk kellett, mert még aznap Nagyváradra igyekeztünk, ahol be is fejeztük komoly látogatásunkat. Nagyvárad rendkívül élénk város és éppen a korzó idején érkeztünk oda. Csak úgy nyüzsgőtt az utcán a nép. Maga a város központja viszont elég öregnek és megviseltnek látszott. Uj építkezést inkább a külső részeken láttunk. Itt román a hivatalos nyelv, miután a lakosság többsége román származású, de azért itt is beszélgethettem magyarul. Ugylátszik itt is kétnyelvűik az emberek. Visszafelé * Szebenen, Bogarason és rengeteg más erdélyi városon, falun mentünk keresztül. Ezekről nem adhatok pontos jelentést, mert nem volt elég időnk ahhoz, hogy valóban megláthassuk, miképpen változtak a nép életkörülményei. Egy bizonyos, amerre csak elhaladtunk, építkezéseket láttunk a falvakban, városokban egyaránt. Egyes falvak mentén nem győztük az uj házakat megszámolni. Bizonyos, hogy vége az apró ólakra emlékeztető, parányi-ablak u. szalma - fedeles házaknak. Itt is csak úgy, mint Magyar- országon igényesebbek már az emberek; a falvak lakéi is nagy “iker”-ob!akokat raknak az uj házasra, amelyek levegőt, napsugarat és kultúrát hoznak az életükbe.
