Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-10-19 / 42. szám

Thursday, October 19 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Fodor Erna: Romániában jártam v. Kluj (Kolozsvár) az ifjúság városa Kolozsvár nagyon szép város, amely a Szamos partján fekszik. Az erdélyi kultúra székházának ismerik és érthetően, mert valóban olyan sokféle iskolája van, hogy megérdemli ezt az elnevezést. Lakosságának száma 170,000 s miután állandóan rengeteg diák van a városban, a fiatalság olyan tömegesen látható, hogy az ember önkénytelenül is öregnek érzi magát ebben a “fiatalok” városá­ban. Kluj ugyanakkor tartományi székhely is. A tartomány összlakossága meghaladja az egy mil­liót. Kolozsvárott a lakosság 40—48 százaléka ma­gyar, de a tartománynak csupán 20 százaléka az, tehát a többség román. Az üzleti feliratok elő­ször románul, de a legtöbb helyen magyarul is' láthatók. A magyar kultúra azért itt is virágzó. Napilapjuk: “Az Igazság.” Ez valaha kis illegális lap volt, amely 1945-ben rendszeresen megjelenő napilappá vált. A lapnak nincsenek anyagi gond­jai. Munkatársai két telexxel dolgoznak, hogy a híreket a világ minden részéből azonnal átvehes­sék. 1949 óta Kovács András a lap főszerkesztő­je. Csinos, jómegjelenésü 35 éves férfi. Nős, van egy 12 éves kisfia. “A régi világban nem lehet­tem volna főszerkesztő,” mondta beszélgetés köz­ben, "mert mint szegény parasztszülők gyermeke, az eke mellé kerülhettem volna csupán, vagy leg­jobb esetben ipari szakmát tanulhattam volna.” Már a lapnál dolgozott, amikor befejezte iskoláit. Az “Igazságnak” 36 tagú szerkesztősége van. Vannak munkásirói, bár legtöbb újságíró egye­temet végzett. Havi fizetésük 1,800 leitől felfelé. Lápjuk négy oldalas. Gazdasági és kulturális kér­désekre fektetik a hangsúlyt, de a bírálatokat és a lelkesítést is fontos munkának tartják. Mérnö­kök is dolgoznak a lapnál, mint újságírók, mert bizonyos dolgokban szaktudásra is szükség van. Bírálataikat nagyon komolyan veszik az ország­ban és “még az állami szervek is kötelesek vála­szolni a sajtó bírálatára”, — mondták a szer­kesztőség tagjai. A város kulturéletéről rengeteget lehetne Írni. A régi világban is volt itt kulturélet, egy-egy könyvből 1500 példányt is kiadtak. Ma a könyvek legkevesebb 5—6000 példányban jelennek meg és rendkívül olcsók. Két állandó pazar kiállítású színháza van Ko­lozsvárnak, az egyik magyar 1400 férőhellyel és van két opera is. A nagy színházak művészei ki­járnak a falvakba. 35 ilyen színházi csoportjuk van és 10 operettet adtak elő az elmúlt évben. Van ezenkívül különböző csoportokban vagy 10 ezer műkedvelőjük is. Ezeket a szakszervezetek látják el színházi kellékekkel. A városban éven­ként 10 premier, azaz szinházbemutató van. Bu­karestből is jön ide színház vendégszereplésre. Könyvtáraik rendszeresen látogatottak. Csupán a munkáskönyvtárnak 6,000 rendszeres olvasója volt az elmúlt évben. A könyvtáros megfigyelt egy kazánkovácsot, aki két év leforgása alatt 139 komoly könyvet olvasott, rendszeres munkája mellett. Van filharmonikus zenekaruk is. Az “Igazság” napilap mellett itt jelennek meg az “Utunk” és “Korunk” cimü irodalmi lapok is. Az “Utunk” 16 éves és az írószövetség központi lapja. Irodalmi hetilap, amelyet az üzemekben, sőt falvakban is olvasnak. Kisenyed faluból egy­szerre kaptak 64 uj előfizetőt. Az irók gyűlésein több százan jelennek meg, egyesek leveleket, sőt kritikákat is küldenek be a laphoz. Ezt a lapot is az állam tartja fenn; 16—22 oldalon jelenik meg. A “Korunk” c. folyóirat szintén Kolozsvárott jelenik meg. Ez már régebbi lap; régebben olyan fél-legális, hol betiltott, hol megtűrt lap volt. A “Korunk”-at Gaál Gábor iró alapította, aki Mike Gold hires könyvét: “Jews Without Money” fordí­totta magyarra. 1940-ben, mikor Erdélyt Magyar- országhoz csatolták, Ilorthyék betiltották a lapot s akkor megszűnt. A felszabadulás után indult meg ismét és ma nagyon elterjedt, közszeretet­ben álló irodalmi folyóirat. Kolozsvárott szerkesztik m g a “Napsugár” ci­mü gyermekujságol: szerkesztőségi tagjai a leg­jobb írókból kerülnek ki. Látogatás az orvosi egyetemen A kolozsvári orvosi és gyógyszerészeti egyetem 3 fakultással működik. Általános, belgyógyászat, gyermekgyógyászat és fogászati szakkokal. Tel­jesítményi követeléseik a diákok szempontjából egyre magasabbak. Az egyekm épületeihez tarto­zik egy h,580 ágyas kórház. Maga az egyetem 19 épületből és 44 szárnyból áll. Az orvosképző három részlegre oszlik: orvoAképző, gyógykezelő és mindennemű tudományos kutatás. Komoly munkát végeznek a prophylaxis terén is. Nemcsak a város, de a falvak asszonyai között is rendszeres rákszürő vizsgálatokat folytatnak. A Cardio vascular — gyógyítás (szív és erek) a röntgen és vérnyomás terén nemzetközi elisme­rést vívtak ki maguknak. Nemzetközi orvosi kon­ferencián tettek jelentést vizsgálataik eredmé­nyéről, amelynek két falu lakosságát vetették alá. Az egyik falu gazdag volt, jól élt, bőségesen táp­lálkozott, a másik szegény volt és nagyon kevés zsírt fogyasztott. Az eredmény, hogy a szegény faluban alig volt szívbaj, kevesebb volt a magas vérnyomásos és agyvérzéses megbetegedés. A szocialista orvostudomány, illetve orvosi el­látás, teljesen ingyenes. Az egyetem kórházában 47 féle étkezést kaphat a beteg, aszerint, hogy mire van szüksége. A betegek minden szükség­letüket megkapják, akár van pénzük, akár nincs. Intézményeik célja az emberek épségben tartása, védelme a kórok ellen. Nemcsak a betegeket fi­gyelik, de az egészséges munkásokat is. Az él­munkás kapja a legnagyobb figyelmet, mert jólé­te fontos az egész nép részére. Az egyetemen atomkutatásí szakosztály is van, természetesen csupán gyógykezelési célokra. A nukleáris fizikát itt izotópok készítésére használ­ják. Először volt alkalmam megnézni, hogyan tárolják és alkalmazzák az izotópokat a gyógyá­szat terén. Büszkén mutatták meg az uj, Romá­niában készült “plexi” üveget. Hihetetlenül ol­csón állítják elő és ezzel védekeznek a Gamma sugarak ellen. Mielőtt megtanulták gázokból való előállítását, Nyugat-Németországból drága valu­táért vásárolták. Valaha Romániában minden kutató munkálat egyéni volt, ha egyáltalán volt ilyen, mert soha semmiféle pénzügyi alap nem állt a kutatók ren­delkezésére. Ma a kutatás szükségszerű, sőt köte­lező, mert szorosan összefügg a nép jólétének kér­désével. A kolozsvári egyetemi kórház segítséget nyújt az anyáknak is. A nőtől függ, hogy elfogadja-e az anyaságot, vagy abortuszt kér. Régen 20 százalék volt a gyermekhalandóság, amit sikerült 2 száza­lékra csökkenteni. A klinikai szülés kötelező min­den nőre. Mentőautót küldenek bárki részére in­gyenesen. Az orvos köteles a gyermeket az első 24 órában meglátogatni. Bármely világvárosnak megfelelő sebészeti osz­tálya van a kolozsvári egyetemi kórháznak. Has, gyomor, máj, epe, Sőt szivoperációra is felkészül­tek. A főiskola hallgatói a 3-ik évtől már figyelik az operációkat. A környék kórházai ugyanis a súlyos eseteket ide irányítják. Több sebészeti te­remben jártam. Finom műszereik, mütő asztala­ik, lámpáik hazai gyártmányúak, narkózishoz cseh gépeket használnak. Szép eredményeket értek ul a szívsebészet te­rén. 37 perc alatt végeztek u egy ilyen rendkí­vül komplikált műtétet. Bemutatták az egyik legjobb sebészüket, a 33 éves Pope De Popa nevű orvost, aki ’53-ban végzett. Román neve ellenére magyarul beszélgettünk. Dr. Popa valóban román származású, de Kolozsvárott megtanult magyarul. Megmutatta az utasítása szerint készült gépeze­tet, amellyel kikapcsolják a beteg vérkeringését, illetve a készülék veszi át a műtét tartamára. Különösen hatásos munkát végeztek az ideg- rendszer kutatása terén. Kérésemre néhány beteget is meglátogattunk. Szép tapétás ajtajú, kétágyas, fehér szobában fék szenek a betegek. Az egyikben Monosez Teréz volt Szamosujvárról, ahol mint könyvelő dolgo­zik. Nem győzte dicsérni a kórházat és azt, hogy miképpen adták őt vissza az életnek. Az egyetem kutató részlegében a legfiatalabb a nukleáris részleg. Mindössze két és fél éve, hogy betatron és kobalt izotópokat készítenek. Uj kórházat terveznek az izotóp diagnosztika részé­re, de ez csak két év múlva lesz kész. A ’’Geiger Counter” (radioaktivitás mérője) román képmá­sát is bemutattak. Kolozsvár másik egyeteme Kolozsvárott ‘ van még egy tudományos egye­tem. Feljáratánál nagy betűkkel van kiű'va: “Triasca Lupta Pentru Pace Si Prietenca Int re Popcare”. (Éljen a békéért és a népek közti ba­rátságért vívott harc.) Ez nem uj intézmény. Kolozsvár már a 16-ik században is ktllturköz- pont volt. Iskolái kezdetben inkább vallási ala­pon működtek. Jogi és teológiai fakultása 1870- ben alakult. A lakosság román, magyar, német, szerb és tót volt. Első a Ferenc József után elne­vezett egyetem volt, melyben csak magyar nyel­vén tanítottak, egy román tanszékkel. A diákok többsége viszont román volt. Később a román uralom alatt a román királyról, Ferdinándról ne­vezték el és 1940-ig mindössze egy magyar tan­széke volt. A régi világ .teljes sovinizmusát tük­rözte vissza. Csak a népi erők előretörésével, 1945 után változott meg itt is a helyzet. Az egye­tem ma két hires erdélyi tudós nevét viseli: Ba­bes és Bolyai egyetemnek hívják. Az első román a második magyar. 1959-ben alakult igy ki, ami­kor két egyetem: a Victor Babes és a Bolyai Farkas egyetem egyesült. Ma mindkét nyelven rendszeresen tanítanak az egyetemen. A történelem magyar és román nyelven tanul­ható. Az ókort magyarul, Románia történelmét románul tanítják. Vannak csak román, vagy csak magyarnyelvű előadások is. A tanuló tetszése szerint választhat, de francia, angol és orosz nyelvet is tanítanak. Dr. Fekete, az egyetem dé­kánja szerint 6 részleg van a matematika, fizi­ka,- természettudományok, filológia, történelem, jog és közgazdaság tanítására és minden részleg több szekcióból áll. Csak történelmet pl. 25 főből álló tanári kar tanít. Vannak levelező tanfolya­mok is a dolgozók részére. Otthon kidolgozhat­ják az elküldött anyagot, s csupán vizsgák előtt. 15—20 órán át kapnak magyarázatokat a nehe­zebb részlegekről és aztán vizsgázhatnak. Az egyetem 5 éves. A diákok legnagyobb része ösz- töndijas. A szülők részére anyagilag nem sok gondot okoznak, mert még zsebpénzzel is ellátják őket. Rendesen jól is tanulnak, mert gondoktól mentes az életük. A diákok otthonokban laknak; saját szememmel láttam 7 uj diákotthont, amely­ben éppen akkor fejeződtek be az építési munká­latok. Akinek mégis fizetni kell. valami oknál fogva, évenként nem több mint 200 lei tandijat fizet. A tanárok magas fizetési kategóriába tartoz­nak és nagy megbecsülésben részesülnek. Szeptember 15-én fizetésemelést kaptak, ami különben általános volt egész Romániában. Külön városrész épült az egyetemi tanári kar részére. Egyrészében már laknak, másik részle­ge hamarosan beköltözhető lesz. Az 5 szobás, mel- lékhelyiséges, balkonos lakásokért 80 lei házbért fizetnek. Az egyik tanár szerint a házbér jövedel­me 40-ed részének felel meg. Rengeteg az iskola és a muzeum . Kolozsváron Kolozsváron van még agrár, politechnikai, zene, képzőművészeti- és pedagógiai főiskola, a renge­teg középiskolán kívül. Van mindenféle kultúrintézménye, “folklore” intézete, képtára, néprajzi múzeuma, gyógysze­részeti és történelmi múzeuma. A kultúra egyre jobban terjed a felszabadulás óta. Temesvár, Brassó, Petrozsónyben is vannak főiskolák, nem is beszélve a Jasi-i egyetemről, amely a legré­gibb egész Romániában. Kolozsvárról Nagybánya és Szatmár felé 'ült utunk, de itt már nem sokat időzhettünk. Valójá­ban csak a két város főterét láttuk. Nézegettük az uj épületeket és a gyönyörű parkokat a lőté­ren, de sietnünk kellett, mert még aznap Nagy­váradra igyekeztünk, ahol be is fejeztük komoly látogatásunkat. Nagyvárad rendkívül élénk város és éppen a korzó idején érkeztünk oda. Csak úgy nyüzsgőtt az utcán a nép. Maga a város központja viszont elég öregnek és megviseltnek látszott. Uj építke­zést inkább a külső részeken láttunk. Itt ro­mán a hivatalos nyelv, miután a lakosság több­sége román származású, de azért itt is beszélget­hettem magyarul. Ugylátszik itt is kétnyelvűik az emberek. Visszafelé * Szebenen, Bogarason és rengeteg más erdélyi városon, falun mentünk keresztül. Ezekről nem adhatok pontos jelentést, mert nem volt elég időnk ahhoz, hogy valóban megláthas­suk, miképpen változtak a nép életkörülményei. Egy bizonyos, amerre csak elhaladtunk, építke­zéseket láttunk a falvakban, városokban egy­aránt. Egyes falvak mentén nem győztük az uj házakat megszámolni. Bizonyos, hogy vége az apró ólakra emlékeztető, parányi-ablak u. szalma - fedeles házaknak. Itt is csak úgy, mint Magyar- országon igényesebbek már az emberek; a falvak lakéi is nagy “iker”-ob!akokat raknak az uj há­zasra, amelyek levegőt, napsugarat és kultúrát hoznak az életükbe.

Next

/
Thumbnails
Contents