Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-07-20 / 29. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 20, 1961 "A hidegháború beteggé teszi a világot” (Befejező közlemény) Adolf Heusinger bizonyára jóváhagyta, hogy Nyugat-Németország, vagy a NATO nukleáris fegyvereket kapjon. De ezt a Szovjetunió nem tűrheti el. Meddig fogjuk még a nyugat-németek reményeit táplálni azzal, hogy átvehetik Kelet- Németországot, a saját feltételeik alapján, s visz- «zaállithatják az 1937-es határokat? I. F. Stone a nyugat-németek ezen álmát Kelet-Európa lázálmának nevezi. • “Zsidó szabad” volt az embertelen kifejezés, amivel a náci Einsatzgruppe vezetői Himmlernek bejelentették, hogy kegyetlen megbízatásuknak egy-egy adott területen eleget tettek. William L. Shirer Írja, hogy 1942. aug. 31-én Himmler utasítást adott egy Einsatz-csoportnak, hogy a minski börtön száz lakóját végezzék ki, mert látni akarja, hogy ez miként történik. Himmler látta és majdnem elájult. Senki sem jutott barbárságban mélyebbre a világtörténelem folyamán, mint a nácik. Shirer “A harmadik Birodalom Emelkedése és Bukása” c. müvében leírja a “Zsidó kérdés végleges megoldását”, ezt az íratlan utasítást, amit Gőring adott Heydrichnek a zsidók kiirtására. Tizenegy millió embert kellett kiirtani. Shirer könyvének 958-974 oldalain Írja le a szörnyű eljárást, amit nem is lehetne ilyen nyilvános gyűlésen felolvasni, amit azonban mindenkinek olvasnia kell, bármilyen szörnyű legyen is az. Ha élőlények el tudták viselni ezeket a szörnyű megaláztatásokat, akkor ia legkevesebb, amit mi tehetünk, hogy elolvassuk, min mentek keresztül, hogy ezzel megerősítsük elhatározásunkat: véget kell vetni az embertelenségnek. Talán az volt a lealacsonyitás mélypontja, amikor az aranyat kitépték a fogakból (néha az emberek fogait kihúzták, vagy kiütötték még a kiirtás előtt) ; vagy -amikor a nők haját levágták, hogy náci ágyak részére matracot készítsenek belőle. Nürnbergben felolvasták Hermann Graebe eskü alatt tett vallomást, melyben mint szemtanú beszél a Dubnoban legyilkolt 5,000 zsidóról. “Kiáltozás, vagy sirás nélkül vetkőztek le, családok szerint csoportosultak, megcsókolták egymást, búcsúztak és vártak. . . 15 percig álltam az árok közelében, s nem hallottam panaszt, vagy könyörgést... Egy fehérhajó öreg asszony karjaiban tartott egy egyéves gyermeket, énekelt neki, csiklandozta, a gyermek élvezettel gügyögött. A szülők könnyes szemekkel nézték. Egy apa kézenfogta tiz évesnek látszó fiát és halkan beszélt hozzá. A fiú könnyeivel küzdött. . . Az apa égre nézve simogatta a fiú fejét.. . Jól emlékszem egy leányra, karcsú volt és fekete hajú; mikor elhaladt mellettem, magára mutatott és ezt mondta: Húsz éves vagyok”. • Cedric Beifrage Írja: “Az amerikai riporterek, amikor 1945-ben Dachauban jártak, elképedve nézték a tábort, és azt is, amit a közvetlen környékén láttak. A tábor néhány mérföldre fekszik a Hitler által épített gyönyörű Autobahntól, bájos bajor villák közepette. A kis házak előtt — akárcsak az iowai tornácokon — rokonszenves becsületes falusiak ültek a hintaszékben. Amikor az újságírók feltették a kérdést, hogy furcsa dolog ilyen helyben kényelmesen hintázni, igen nagyon meglepődtek. Ezek ott ültek a hintaszékben a Hit- ler-i évek idején és ezt tették ma is. Nem tudták, hogy 1933 óta mit tettek a táborban saját honfitársaikkal? — kérdezték tőlük. Hát hallottak néhány mende-mondát, de természetesen nem hitték, hiszen civilizált németek ilyesmit nem csinálhatnak, s egyébként is a tábor lakói vörösök, és a falusiak csak a saját ügyeikkel törődtek, ehhez semmi közük.” • S hogyan állunk saját hazánkban? Amikor a “szabadságutazók” Montgomerybe mentek ököllel, táskákkal,vascsövekkel ütlegelték őket. Tizenöten ütöttek egy diákot. Szánalmas holmijukat, iskolakönyveiket, leveleiket, szakadt ruhadarabjaikat egy csomóba rakták és elégették. Az amerikai benszülött fasizmus csúf arculata ez, s túl sok jó amerikai csak ül a hintaszékben. A kongresszusi inkvizíció megsemmisíti az alkotmány első függelékét és százak életét teszi tönkre, és túl sok jó amerikai csak ül a hintaszékben. Frank Donner megírta a hírhedt Un-American Committee történetét, (Ballantine Books, 60 cent), amit tiz millió amerikainak kellene elolvasni, hogy tanuljon belőle és megértse, hogy miért kell ennek az üldöző bizottságnak eltűnnie. • De a “szabadságutazók” száma növekszik, mind több és több amerikai követeli a bizottság eltörlését és a holnap jobb lesz, mint a ma. A hidegháborúnak véget kell vetni. El kell határoznunk, hogy ezen a földtekén együtt kell élnünk, ahogy azt Isten kitervezte. Minden emberi lénynek méltóságát — legyen az zsidó, vagy keresztény, fehér vagy fekete, keleti, vagy nyugati a profit és hatalom szempontjai fölé kell helyezni. Csak akkor lehet elfelejteni majd Auschwitzot, Dachaut, Treblinkát, Belsent, Dublint s huszonöt más haláltábort. Csak akkor lesz az emberiségnek jövője. Gagarin Angliában Páratlanul lelkes fogadtatásban részesült Angliában Juri Gagarin, a világ első űrhajósa, amikor a Londonban folyó szovjet ipari vásár vendégeként megérkezett. Mindenütt óriási tömeg ünnepelte. Sajtóértekezletén több mint 1,000 újságíró vett részt, amit TV-n közvetítettek. London főpolgármestere, Macmillan miniszterelnök és a kormány tagjai, valamint Erzsébet királynő külön fogadást rendeztek számára. Manchesterben az öntők szakszervezete tiszteletbeli tagnak választotta a volt vasmunkást és aranyérmet nyújtott át neki. Az angol bolygóközi társaság ugyancsak az első aranyéremmel tisztelte meg. Hazautazása előtt Gagarin koszorút helyezett el Marx Károly sírjára Londonban. Mit ért alatta Kennedy elnök szójátéka az “uj határokéról (new frontiers) lassanként elveszti minden jelentőségét-, amint uj elnökünk nem mutat semmi hajlandóságot eltérni az elődje által szikárrá taposott ösvényről. Legújabb ballépése a “rabországok hete” felújítása, amelynek két évvel ezelőtti bevezetése Eisenhower egyik szélső-reakciós tevékenységei közé tartozik. Mint minden más kétértelmű kifejezést, úgy ezt is alkalmazni lehet tetszés szerint. Mig a reakció a népi demokráciákat nevezi tévesen rabországoknak, a jobban értesülteknek, amikor e szót hallják, a mi déli államaink, Formóza, Dél-Korea, Dél-Vietnam, a latin-amerikai országok és még néhány magát “szabadénak nevező ország jut eszébe, ahol szabadságutasok börtönben vannak, ahol idegen tőkések által pénzelt és felfegyverzett kormányok szegénységben, nyomorban, tudatlanságban tartják népük túlnyomó részét a “szabad világ” nagyobb dicsőítésére. Emanuel Celler, newyorki országgyűlési képviselő is megértette az idők szavát. “Felszabadi- tási’ akciók vezetésére egymással versengző 5—6 “szervezet” által összehívott tömeggyülésen, amit a nagyobb hatás kedvéért a UN épülettel szemben levő járdán tartottak meg, -r- s amelyen a N. Y. Times szerint 150 egyén lézengett — Celler kénytelen volt eltérni az előre elkészített szónoklata frázisaitól és megmondani hallgatóinak, hogy a lehetőség célkitűzésük megvalósítására egyre nalványodik. Olyan az, mint amikor egy acélrudat puszta kézzel varrótű nagyságúra akar valaki lefaragni, mondotta, ezzel érzékeltette a történelmi valóságot. Ideje volna már abbahagyni e félrevezető hideg háborús szemfényvesztést és egy egészségesebb irányzattal helyettesíteni, a népek közti barátság és megértés kiépítésével. WVWWVWVW^WVWWVW* Junius 30-án Jacinto Torras külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével kubai kereskedelmi küldöttség tartózkodott Budapesten. A küldöttség hasznos megbeszélést folytatott a külkereskedelmi vállalatok képviselőivel a magyar— kubai árucsereforgalom néhány időszerű kérdéséről. HOGY NYARAL A SZEGÉNYEMBER? Nem mindenki mehet luxus-szállodába, vagy tengeri hajózásra a kánikulában, ahol mulathat. Vannak, akik odahaza töltik a nyári napokat, egy-két hétre elmennek egy csendes nyaralóba, ahol nagyon is elkelne egy kis szórakozás. Ezen olvasóink szórakoztatására beszereztük a magyar humoristák legjobb müveit. A könyvek messze távolból jöttek, igy csak korlátolt mennyiségben állnak rendelkezésünkre. Mindenki siessen beküldeni rendelését. Ajánlatos a rendelt könyv mellett egy másik könyvet is megjelölni, hogy ha időközben a könyv kifogyott volna, eleget tehessünk a rendelésnek. Alacsony árak! - Küldje be rendelését még ma! Tersánszky J. Jenő: Rossz szomszédok. — Az én fiam (vászonkötésben, 478 oldal) $2.50 Tersánszky J. Jenő: Szerenád. — Vadregény (vászonkötésben, 468 oldal) .............. $2.50 Török Sándor: Tolvajok (384 oldal) ................................................................................. $1.75 Török Sándor: Vidéken volt primadonna (356 oldal) .................................................. $1.75 Asziánvi Károly: Hét pofon. — Aludni is tilos (473 oldal) ...................................... $2.50 Darvas Szilárd: Nevetni is lehet (154 oldal) ................................................................. $1.10 Hunyadv Sándor: Téli sport. — Nemes fém (307 oldal) .......................................... $1.75 Tabi László: Mesterségem címere (novellák, színdarabok, jelenetek (356 oldal) . . $1.75 Gádor Béla: Sót vegyenek (279 oldal) .............................................................................. $1.50 Gádor Béla: Néhány első szerelem története (291 oldal) ............................................ $1.25 Heltai Jenő: A 111-es (vászonkötésben, 270 oldal) ...................................................... $1.75 Remenyik Zsigmond: Ebből egy szó sem igaz (153 oldal) .'....................................... $1.10 Karinthy Frigyes: Tanár ur kérem (82 oldal) ............................................................. —-75 A fenti árakhoz kötetenként 10 cent portó- és csomagolási költséget kell hozzászámítani. Kérjük használja az alanti szelvényt! AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th SUeet, New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg részemre az alább jelzett könyveket. Mellékelek $..................*t. Név: .............................................................................................................................................. Ciin: ...................................................... Város:............................................ Zóna: ............