Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-10-12 / 41. szám
Thursday, October 12, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 A cigaretta és a rákbetegség “Harminc éven keresztül napi két csomag cigarettát szívtam. Most két éve nem dohányzom. Nem akarok dicsekedni vele, először is megjártam. Tudniillik már másodszor hagytam abba a dohányzást. Először néhány évre, azután, amikor kijött a tüdőrákra való figyelmeztetés. Eleinte nem sokat törődtem vele. Azt mondták eleinte, hogy a sok cigarettázás tüdórákat okoz. Azután megcáfolták. Talán mégis, mondták újra. Végül pedig minden jelentés azt hozta, hogy igenis, a cigarettázásnak sok köze van a tüdőrákhoz. Az is igaz, hogy sokat köhécsel- tem. A cigaretta köhögés minden reggel elfogott. Elhatároztam, hogy abbahagyom. Erős elhatározás, egy kis akarat kellett hozzá mindössze. No, meg három heti mizéria. Egy egész éven át nem dohányoztam. Büszke is voltam magamra. Már olyan biztonságban éreztem magam, hogy néha kértem egy-egv szippantást a barátomtól. Egy-két szippantást csupán, majd elszívtam egy egészet néhanapján. Észre se vettem és ott voltam, ahol azelőtt. Két csomag cigaretta naponta és a köhögés. Ismét megfogadtam, hogy abbahagyom. Most azonban már más metódust használtam. Láttam, hogy az akarattal, az erős akarattal mennyire mentem. Folyton arra gondoltam tehát, hogy milyen undorító dolog is a cigarettázás. Milyen borzalmas szaga van a csikókkal és hamuval telt tálcának. Milyen rosszízű lett a szám a cigarettázás után. Milyen piszkos dolog is a cigarettázás. Milyen undorító és mennyire gyengeség az egész. Állandóan ezeket hangsúlyoztam magamban, piszkos, ronda, undorító mig kondicionáltam magam, mint Pavlov professzor kutyái. Most valóban úgy érzem, hogy undor fogna el, ha rágyújtanék egy cigarettára. (A Tuberculosis and Health Asscoiation közleménye.) Brazília független külpolitikát akar folytatni Neves brazil miniszterelnök a kongresszusban ismertette kormányának bel- és külpolitikai programját. A miniszterelnök rámutatott, hogy mivel az infláció növekedése, a fizetési mérleg deficitje és több országrész elmaradottsága miatt Brazília számottevő gazdasági nehézségekkel küszködik, ezért az egyik legfontosabb feladat a népgazdaság távlati tervének kidolgozása. A miniszterelnök részletezte kormánya külpolitikáját. Hangsúlyozta, hogy Brazília független külpolitikát fog folytatni és nem csatlakozik egyetlen tömbhöz sem. A kormány legfőbb külpolitikai célja — mondotta Neves — a béke megőrzése. Vigyázzunk arra, hogy sohase hozzuk függő helyzetbe Braziliát más államoktól vagy államcsoportoktól. A brazil kormány sikraszáll amellett, hogy egyetlen ország se avatkozzék be Kuba belügyeibe. Brazília állhatatosan védelmezni fogja a gyengén fejlett országok népeit. A brazil kormány határozottan támogatja a leszerelés eszméit — mondta a miniszterelnök — és aktivan részt vesz e kérdés megoldásában. Brazília mindent megtesz a német kérdésről folytatandó tárgyalásokhoz szükséges helyzet kialakításáért. A kormányt — jelentette ki befejezésül a brazil miniszterelnök — jelentős okok késztetik arra, hogy rendezze diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait minden országgal, ideértve a szocialista tábor országait is. A kapcsolatok rendezése nem függ majd ideológiai tényezőktől. A riiodesiai vizsgáló bizottság Hammarskjöld szerencsétlenségéről Az AP jelentése szerint a Hammarskjöld repülőgépét ért katasztrófát kivizsgáló bizottság — amelynek élén Maurice Barber ezredes, a rhodé- ziai polgári légiforgalom igazgatója áll — egy -hétnél is hosszabbra nyúló vizsgálat során arra a megállapodásra jutott, hogy a szerencsétlenséget inkább véletlen, mint szabotázs okozta. Megállapították, hogy a repülőgép futóművét már kibocsátotta és leszálláshoz készülődött, amikor kb. 15 méter magasságban fáknak ütközött, majd lezuhant. A vizsgálat végső eredményét előreláthatóan csak hetek múlva szövegezik meg. TIZENKÉTEZER holland katona indul Nyu- gat-Németországba, hogy részt vegyen a két hónapig tartó ottani NATO-hadgyakorlatokon. 95,800,000,000 dollár egy évi kiadás Az Egyesült Államok kongresszusa a fenti ösz- szeget bocsátotta Kennedy elnök rendelkezésére, egy évi költekezésre. Ez a legmagasabb összeg, amit egy békeévben a kongresszus kiutalt. Ez 12 billió dollárral több mint a tavalyi kiutalás. Kivételt képeztek a háborús évek. A 2. világháború alatt 1942-ben 147 billió, 1943-ban 114 billió és 1951-ben, a koreai háború idején, 97 billió dollár állott az elnök rendelkezésére. Kennedy elnöknek a kongresszushoz benyújtott kérelmei végösszege ugyan ennél nagyobb volt, de itt-ott a kiutaló bizottság levágott néhány milliót és állítólag kb. 3 billió dollárral kevesebbet kapott, mint amit kért. De a 95 billió dollár még nem a végösszeg. Minden év folyamán felmerülnek kiadások, amit a kongresszus külön megszavaz az elnök kérésére. A kiutalt összeg nagyobbik fele, 47,614,246,750 dollár katonai kiadásokra, illetve “védelemre” van kiutalva. Ebben van az Army, Navy, Air Force, a hadvezetőség, a civil védelem és a katonai építkezés részére történt kiutalás. 4,723,345,000 dollár van külföldi segélyként feltüntetve, ami szintén magában foglal katonai költekezést, de teljességében is a hidegháborút szolgálja. Ennél kevesebbet szántak az ország egészségügyi nevelés ügyi és jóléti kiadásaira, összesen 4,260,429,000 dollárt beleértve az ezeket az ügyeket szolgáló hivatalok adminisztrációs költségeit is. Van még két X-el megjelölt tétel, vagyis amiről az adófizetőknek nem kell tudni. Az egyik összeg 9,200,000,000 dollárról szól és ebben az ál- lamkölcsönök évi kamatjában kb. 9 billió dolláros összege van benne, a másik 3,466,602,978 dolláros összeg pót- és kiegészítő kiadások gyűjtőnévvel van megjelölve. Ha az amerikai adófizető a közelmúlt ismereteit hívja segítségül, akkor ebbe a majdnem három és fél billió dolláros kiadásba beillesztheti pl. a Central Intelligence Agency költségeit, amik kémkedési és más országok belügyeibe való beavatkozási (esetleg fegyveres megtámadási) működésének fedezésére szükségesek. Az adófizető elgondolkodhat afelett, hogy ezek a fantasztikus összegek, amiket vezetőink a háborús feszültség élezésére és a pusztítás eszközeinek gyártására használnak fel, mennyi nemes célt szolgálhatnának az emberiség jólétének megteremtésére. Mississippi helyi szokásai Jackson, Miss.-ben szövetségi bíróság foglalkozik az NAACP (National Ass’n for the Advancement of Colored People) beadványával, amelynek az a célja, hogy megsemmisítse Mississippi állam szegregációs törvényeit, amelyeket' a közlekedési szerveken és állomásokon gyakorolnak. A tanuk kihallgatása során John Frazier, néger egyetemi hallgató elmondta, hogy egy állami sheriff (rendőr), egy helyettes sheriff és egy csapat fehér szemlélő brutálisan elverte, mert nem volt hajlandó az autóbusz hátulsó — négereknek fenntartott — részében utazni. Az incidens 1960 aug. 27-én történt Winona, Miss.-ben a Trailways megállónál, amikor Frazier Atlantából útban volt hazafelé Greenville, Miss.-be. Az állami rend őrei rendőrbottal és ököllel verték, mondotta a néger diák és ezután a “béke megbontása” vádjával bebörtönözték. Egy másik tanú, J. Will Young, a városi autóbusz társulat ügyvédje kijelentette, hogy ba a biróság nem hoz gyors határozatot a perben, a közlekedés szünetelni fog a városban, mivel a néger utasok tömegesen megtagadják a szegregációs rendeletek betartását és oda ülnek, ahova akarnak. “Az autóbusz vezetőnek a rendelet szerint meg kell állítania a kocsit, ha utasok megszegik az ülési szabályzatot.” Mr. Young ugylátszik elvárja, hogy a szövetségi biróság úgy fog dönteni, hogy a “helyi szokásokat”, az elkülönített utazást, tovább is fenn kell tartani. Döntés csak 10 nap múlva lesz. Francia-tunéziai egyezmény Bizertáról A francia kormány és tunéziai hivatalos körök egyidejüleg.bejelentették, hogy egyezményt írtak alá, amelynek értelmében megkezdik a francia csapatok kivonását Bizerta városából. A francia erők azokba az állásokba vonulnak vissza, amelyeket a júliusi véres harcok előtt elfoglaltak. így lényegében helyreáll az összecsapásokat megelőző helyzet. A bizertai támaszpont egyelőre továbbra is a franciák kezén marad. Fontos dokumentumokat fogadott el a Béke-Világtanács elnöksége Szeptember 21-én befejezte kétnapos varsói ülését a Béke-Világtanács elnöksége. A hivatalos tájékoztatás szerint a Béke-Világtanács elnöksége a leszerelés kérdésének tárgyalásakor elhatározta: felszólítja az összes országok kormányait, hogy tegyenek megfelelő lépéseket a hathatós ellenőrzéssel együttjáró teljes leszerelés megvalósítására. A leszerelés végrehajtása véget vetne mindenfajta nukleáris fegyverkísérletnek is. Az elnökség nagy figyelmet szentel a német kérdésnek. Az a vélemény alakult ki, hogy ezt a problémát a két létező német államnak a jelenlegi határok között való elismerése, illetőleg Nyugat- Berlin szabad város státusának az ENSz felügyeletével történő biztosítása utján kell megoldani. Az elnökség véleményének pontos ismertetésére táviratot küldött az ENSz 16. közgyűlése elnökének, továbbá, Kruscsev szovjet miniszterelnöknek. Ezenkívül küldöttséget menesztett a Szovjetunió és az Egyesült Államok varsói nagykövetéhez, s tájékoztatta őket az ülésszak lefolyásáról és határozatairól. Az elnökség végül határozatokat és más fontos dokumentumokat fogadott el. Bernal professzor nyilatkozata A Béke-Világtanács elnökségi ülése alkalmából Lengyelországban tartózkodó J. Bernal, a Béke- Világtanács elnöke nyilatkozott Pálos Tamásnak, az MTI varsói tudósítójának: — Nehéz időket élünk — mondotta Bernal professzor —, mert sok oly szikra van a világon, amelyből az egész emberiséget megperzselő, pusztító láng lobbanhat fel. Legutóbb a német probléma s az ezzel kapcsolatos nyugat-berlini helyzet hevitette a nemzetközi légkörtr Úgy vélem, hogy most minden erővel az említett két kérdés rendezésére kell törekedni, mert ezek tisztázása elősegítené más nemzetközi problémák megoldását is. Nincs a világon olyan becsületes és józanul gondolkodó ember, aki másképp képzelné el a megoldást, mint békés tárgyalások utján. A háború veszélyével terhes feszült nemzetközi helyzetben a békemozgalom legfontosabb feladatát az erők összpontosításában, az akcióegységben látom. Erről tárgyaltunk most Varsóban is, amikor azt vizsgáltuk, hogyan lehetne még eredményesebben mozgósítani a világbéke közös zászlaja alá a társadalom minden erejét. Meggyőződésem, hogy a békeharcosok egyesitett erőfeszítései a háborúra spekuláló amerikai, angol, nyugatnémet és francia militaristák akarata ellenére is megakadályozhatnak egy újabb világégést, s a hidegháború jegét a tárgyalások meleg szele olvasztja majd fel. Bernal professzor a leszereléssel kapcsolatos legutóbbi szovjet—amerikai közös nyilatkozatra utalva kijelentette: “A felelős politikusok felismerik a jelenlegi helyzet súlyát és érzik a tárgyalások parancsoló szükségszerűségét. Ez a nyilatkozat is arra mutat, hogy a nagyhatalmak hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek. , Szerintem a válság legsúlyosabb napjait már túléltük. Most már nyilvánvaló az egyedüli megoldás: tárgyalni kell, ki kell kövezni a teljes leszereléshez és a többi vitás kérdés békés rendezéséhez vezető utat.” Bernai professzor végül néhány szót szólt hazája békemozgalmáról. Megemlítette, hogy Angliában a békeharc mind nagyobb erővel folyik és mind jelentősebb tömegbázisra támaszkodik. Figyelem, Detroit és környéke! A PETŐFI KÖR okt. 21-én, szombat este 7 órakor NAGYSZABÁSÚ SZÜRETI MULATSÁG a Petőfi Kör összes helyiségeiben 8124 Burdeno Street Szőlőlopás — Bírósági eljárás — Magyar táncok Szólótáncok: Lonnie Bensie s Leslie Bertalan és még többen Kitűnő ételek és italok, importált magyar borok Szilágyi Dezső és zenekara játszik BELÉPŐDÍJ 1 DOLLÁR Vacsorát már este 6 órakor felszolgálnak
