Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-07-20 / 29. szám

Thui'sday, July 20, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 TÖBB HOZZÁSZÓLÁST KÉRÜNK AZ ORSZ. SAJTÓKONFERENCIA PROGRAMJÁHOZ “Barátaim! Üdvözletei hozok azoktól a hűséges nőktől és férfiaktól, akik a közeljövőben ünnepük a Magyar Szónak Amerika legrégibb haladó szellemű mun­káslapjának a 60-ik évfordulóját. A fajgyűlölet, a kizsákmányolás ellensége ez a lap kezdettől fogva és életének hosszú évein át folytonos harcot vívott az emberi jogok fenntar­tásáért, az egyenlőség, a jobb, a bőségesebb élet kiterjesztéséért mindenkire. Életszeretete a békét szolgálta s a pusztítás, a háború ellen küzdött mindig. E lap olvasói hozták létre Amerika legelső fa­sisztaellenes szervezetét. így van mit iinnepelniök. Az a hirhedt Eichmann Magyarországon a náci megszállás alatt, a magyar Eichmann-ok segítsé­gével 618,000 férfit, nőt és gyermeket irtott ki. Az összesen 825,000 lelket számláló zsidó lakos­ságból — megismétlem — 618,000 személyt. Emberi képzelőtehetség nem bírja felmérni a lealázást, a rettegést és azt a szenvedést, melyet ezek az eichmann-bestiák okoztak. De ma, merem állítani, s nem kis büszkeséggel, hogy a magyar föld lerázta magáról az Eichman- nokat. örökre lerázta magáról azokat! A világ még nem szabadult meg tőlük. Még lé­teznek. Léteznek Adenauer Németországában és léteznek pont itt, a mi országunkban, amit a Rockwellek, a Southern Citizens Council-ok és a Birch Society-k kétséget nem tűrő módon bizo­nyítanak. Az atomörült rézgallérosok és a rocketirozó monopolisták pedig készek pokolfegyvereiket Ade­nauer hitleristáinak kezébe adni. Ez mindannyi sötét felhő a láthatáron. Azonban a néger nép nagyszerű hősiessége ki­érdemelte a világ bámulatát és példát mutató ma­gaviseleté bennünk is felkelti a lelkesedés láng­ját. Afrika és Ázsia uj nemzetei és Kuba mutat­ják, hogy uj időket élünk. Olyan időket, melyek hálássá teszik az embert csak azért, hogy ma élhet. Mert ha választhat­tunk volna, akkor sem kívánnánk máskor élni, mint ma, amikor az emberiség nagy többsége fel­sorakozva menetel a jövő felé. Tartsunk lépést velük és az Eichmannok eltűn­nek a föld színéről úgy, hogy magjuk sem ma­rad.” ® Keresve sem találhatnánk jobb bevezetést ez- évi Országos Sajtókonferenciánk munkaprogram- vitájának lendületbe indításához, mint Gellert Hugó fentidézett szavait. Gellért munkástárs, a Magyar Szó ügyvezető Bizottságának tagja, ez­zel a felszólalásával járult hozzá a nemrégen New Yorkban az Eichmann Áldozatok Emlékbizottsága által megtartott tömeggyülés programjához. A Magyar Szóra háruló feladatok nem térnek el a magyar haladó szellemű sajtónak a múltban végzett munkájától. A Magyar Szó olyan múltra tekint vissza, amelyre bármelyik sajtótermék büszke lehetne. 60 éves évfordulónk lesz 1962- ben. Ezen hosszú idő alatt sajtónk megalapítói­nak szellemében szolgálta, tanította és vezette ol­vasótáborát itt Amerikában, hirdette, védte és támogatta az emberiség haladását, a munkásosz­tály — amelyhez olvasótáborunk nagy zöme tar­tozik — érdekeit szolgáló ügyeket. A haladás, a munkásosztály, az elnyomottak és kizsákmányoltak érdekei még sok megvédendő feladatot rónak minden becsületesen gondolkodó emberre. Gellért Hugó az egyik legfontosabb problémára mutatott rá fenti beszédében. A fa­sizmus követői a békés fejlődés megátalkodott el­lenségei és a fasizmus ártalmas mérge még most is fenyegető mértékben van jelen társadalmunk­ban. Ki kell irtani az emberiség soraiból. Az em­beriség összefogása szükséges ennek a feladatnak sikeres elvégzéséhez. A Magyar Szó mindig a ne­mes emberi célokért való összefogás szószólója volt. Nyugtalanító jelentések szólnak a hazánkban feltörekedni igyekvő fasisztaszerü mozgalmakról. Bár az amerikai sajtószervek nagytöbbsége elitéli őket, cikkeikben tompítani igyekeznek jelentősé­güket. Példának említhetjük a N. Y. Times vezércik­két (jul. 14), amelyben megrója a Birch So- ciety-t, amiért tagjait felszólította, hogy készít­senek névsort a “Comsymps (Birchisták által ki­adott uj szó, a kommunisták és szimpatizálók ösz­szetétele),. a szocialista és liberális ismerőseikről. Bár a Times beismeri, hogy ez feketelista szere­pét töltené be, ami társadalmunkban “visszatet­sző”, milyen megoldást ajánl ennek a demokrá­ciával ellentétes folyamatnak meggátlására ? “Hadd legyen meg a Birchereknek az ő kis listá­juk — sem őket, sem a listát nem kell komolyan venni.” Ezt mondja egy komoly sajtóorgánum, mint a N. Y. Times és ezért megrovást érdemel. Az ilyen megalkuvó álláspont a fasiszta irányzat bátorítá­sa, s ezt a Times jól tudja. A Birch-féle tevékeny­ségben a demokrácia ellen irányuló súlyos veszély rejlik és erről az amerikai népet fel kell világosí­tani, mert csak a veszély felismerésével fog küz­deni ellene és meggátolni kifejlődését. A N. Y. Times-nak nem célja a nép őszinte felvilágosítása. A Magyar Szó mindig a valóságnak megfelelő igaz helyzetet tárja fel olvasóinak minden, köz­leményében. Ugyanakkor rámutat azokra a lépé­sekre is, amiket a demokratikus vívmányok meg­védése érdekében az amerikai népnek tennie kell. Ma az Egy. Államokban a demokrácia védelme elsőfokú feladat, mert ezen alapszik az előrehala­dás, a béke, az egész emberiség jövője. Az Országos Sajtókonferencia többek között a Magyar Szónak ezt a feladatát és munkáját fog­ja a jövő év szempontjából megtárgyalni. És azt is, hogy anyagilag hogyan tegye ezt lehetővé. Ezen belül vannak más problémáink is. Kellő megvilágításba kell helyezni országunk gazdasá­gi helyzetét, a növekvő munkanélküliséget és en­nek kihatását olvasóinkra és általában az ameri­kai magyarságra. v Tekintetet kell vetnünk a nemzetközi helyzetre és annak várható következményeire általában és különösen országunkra. Beszélhetünk arról, hogyan lehet bensőségesebb viszonyt kifejleszteni munkáslevelezőink, kiilmun- katársaink és a szerkesztőségünk között. Különleges értékelést kíván az a problémánk, hogyan terjesszük lapunkat, a Magyar Szót, az igazság, a demokrácia, a béke, a népek közti ba­rátság és a jobb jövő harcosát az Egyesült Álla­mokban élő magyarság körében. Kedves olvasóinkat felkérjük, hogy küldjék be véleményüket ezekről és esetleg más konvenciós kérdésekről, hogy lapunkban közölhessük és a konferencia előtt megvilágíthassuk. (SBIBliaiSIlBBllSIBgiaiglBlSllSHHSISBBHHISISHBIÜBBllHISBlBIHSISÍS A SZOVJETUNIÓ közép-ázsiai területein 10 uj mesterséges tavat létesítenek, összesen mintegy 20 milliárd köbméter befogadóképességgel. Az uj tavak 8 millió hektár öntözését biztosítják majd és további több százezer hektárnyi terület vízgaz­dálkodását javítják meg. ______________________/ HATVAN EV (1902-62) Két emberöltő történetére nézhet vissza az amerikai magyar munkássajtó. Ez a hosszú idő kemény harcoknak és küzdelmeknek jegyében telt el. Ha bárhol is ütjük fel a munkásság új­ságjának hatalmas évkönyveit, a megsárgult la­pokról mindenütt egy nagy célnak és eszmének, a dolgozók felemelésének és felszabadításának a gondolatait sugározzák felénk a betűk. Ennek a szellemnek a jegyében született meg a Magyar Szó is, mert mindig drága örökségének tartotta elődeinek hagyományát. Mind a mai napig erőt s bátorságot merítünk belőlük küzdelmeinkhez és haracinkhoz. Lapunk régi olvasói jól tudják, bogv mennyi akadály és nehézség tornyosult elénk hat évtize­des utunk folyamán, de minden alkalommal győ­zedelmeskedtünk felettük. Már az indulás első éveiben 1906-ban is nehézségek fenyegették a munkáslap — akkor “Népakaratnak” nevezték — jövőjét. A szerkesztőség 3 centes fenntartó­bélyegek kibocsátásával és terjesztésével terem­tette meg az anyagi alapot az újság fenntartásá­hoz. Ez a látszólag jelentéktelen tény a lap ol­vasóinak hatalmas áldozatkészségét és lelkesedé­sét tanúsítja. 55 évvel ezelőtt a három cent nagy összeg volt, de a szegény magyar dolgozók áldo­zatot hoztak közös érdekükért. Lapunk története bizonyítja, hogy nem volt rossz befektetés a dolgozók számára az a 3 cent, amit akkor sajtójuk fenntartásába fektettek. Azoknak a szociális vívmányoknak a kiharcolásá­ban, amelyek az elmúlt évtizedek alatt létrejöt­tek, ez az újság mindig az élvonalban küzdött. Emlékezzünk csak vissza a Social Security tör­vény bevezetésére, a minimális órabér megálla­pítására, a munkanélküli biztosításra és a többi, a dolgozók érdekeit szolgáló törvény kiharcolásá­ra. Milyen más magyarnyelvű amerikai sajtóter­mék állíthatja, hogy fennállása folyamán mindig a munkásság törekvéséért állt ki? Ugyanolyan lelkesedéssel szolgálta ez a lap az amerikai nép és az egész emberiség ügyét. A vi­lágbékéért és a nemzetek közötti barátság kihar­colásáért mindig ott állt a haladó erők oldalán. Mint ahogy a kultúra és művészetek ápolása is elsőrendű feladatai közé tartozott. Számtalan­szor jelentek meg hasábjain a magyar- s a világ- irodalom nagy költőinek és Íróinak munkái, akik­nek írásaival erősítette és támogatta a dolgozók küzdelmeit. Ezen az utón, amin a Magyar Szó s elődjei jár­tak nem könnyű a továbbhaladás. Mindig több és több akadályt gördít elénk az élet. Sokszor áll­tunk már súlyos, sőt megoldhatatlannak látszó feladatok előtt. A reakció természetesen nem akar belenyugodni létezésünkbe és mindent meg­tett és megtesz ma is elnémitásunkra. Fennállá­sunk folyamán nem egy alkalommal néztünk szembe az üldözéssel. Mindezek a gondolatok és események abból az alkalomból elevenednek fel emlékezetünkben, hogy az 1962. évi naptáron dolgozunk. Ez a nap­tár a 60 éves évforduló mérföldkövét jelenti. Ha visszanézünk a megtett útra, akkor büszkeség tölt heti el minden olvasónkat, mert mindazt amit el­értünk és kiharcoltunk csak ennek a tábornak a közös erőfeszítése hozta létre. De büszkék lehe­lünk arra is, hogy az utóbbi években már csak a mi lapunk, az amerikai magyar munkásság lapja, képes egy önálló évkönyv kiadására. Ez persze nagy anyagi megterhelés elé állítja lapunkat az utóbbi időkben. Az előállítás költségei minden év­ben emelkednek. Mig 1956-ban egy naptár önkölt­ségi ára 65 centet tett ki, addig ma már a szer­kesztőségen kívüli költségek (mert a szerkeszté­se társadalmi munkában készül) 86 centre rúg­nak, amihez még 9 cent bélyeg is hozzájárul, a borítékot, szállítási kiadásokat, adminisztrációt, és üzemünk fenntartását nem is számítva. Mig tehát a kiadások összege rohamosan emel­kedett ,csak a közelmúltban is, addig a naptár ára, amelyet még a huszas években állapítottak meg, változatlan maradt. Ez persze nem marad­hat igy. . .Ahhoz, hogy továbbra is betudja tölteni lapunk azt a hivatását, amelyet 60 éven keresztül betöl­tött, az olvasók hozzájárulására van szükség. Ha azt akarjuk, hogy megjelenjen magyar naptár itt Amerikában, akkor az előállítás anyagi feltételeit elő kell teremtenünk. A régi évkönyveinkben mindig ott diszlettek az “Akik lehetővé tették a naptár megjelenését” rovatban az áldozatkész olvasótábor tagjainak a nevei. Ma sajtónknak még fokozattabban szüksége van e segítségre mint a múltban! Ne hagyjuk elveszni és a feledés homályába süllyedni két emberöltő nagy harcainak az emlé­két. Merítsünk múltúnkból erőt és útmutatást jö­vőnk biztosítása érdekében. Hozzájárulás a 62-es ÉVKÖNYV rendkívüli kiadásához Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Szerkesztőség! Én is szeretnék hozzájárulni a 60 éves jubi­leumra kiadandó 1962-es naptárunk előállítási költségeihez. Kérem, helyezzék el nevemet az “Akik naptárunk megjelenését lehetővé tették” c. rovatban. Mellékelek hozzájárulásképpen $................-t. Név: ..................................................................... Cim: ..................................................................... Város: ......................................... Állam: ........

Next

/
Thumbnails
Contents