Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-07-20 / 29. szám
Thui'sday, July 20, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 TÖBB HOZZÁSZÓLÁST KÉRÜNK AZ ORSZ. SAJTÓKONFERENCIA PROGRAMJÁHOZ “Barátaim! Üdvözletei hozok azoktól a hűséges nőktől és férfiaktól, akik a közeljövőben ünnepük a Magyar Szónak Amerika legrégibb haladó szellemű munkáslapjának a 60-ik évfordulóját. A fajgyűlölet, a kizsákmányolás ellensége ez a lap kezdettől fogva és életének hosszú évein át folytonos harcot vívott az emberi jogok fenntartásáért, az egyenlőség, a jobb, a bőségesebb élet kiterjesztéséért mindenkire. Életszeretete a békét szolgálta s a pusztítás, a háború ellen küzdött mindig. E lap olvasói hozták létre Amerika legelső fasisztaellenes szervezetét. így van mit iinnepelniök. Az a hirhedt Eichmann Magyarországon a náci megszállás alatt, a magyar Eichmann-ok segítségével 618,000 férfit, nőt és gyermeket irtott ki. Az összesen 825,000 lelket számláló zsidó lakosságból — megismétlem — 618,000 személyt. Emberi képzelőtehetség nem bírja felmérni a lealázást, a rettegést és azt a szenvedést, melyet ezek az eichmann-bestiák okoztak. De ma, merem állítani, s nem kis büszkeséggel, hogy a magyar föld lerázta magáról az Eichman- nokat. örökre lerázta magáról azokat! A világ még nem szabadult meg tőlük. Még léteznek. Léteznek Adenauer Németországában és léteznek pont itt, a mi országunkban, amit a Rockwellek, a Southern Citizens Council-ok és a Birch Society-k kétséget nem tűrő módon bizonyítanak. Az atomörült rézgallérosok és a rocketirozó monopolisták pedig készek pokolfegyvereiket Adenauer hitleristáinak kezébe adni. Ez mindannyi sötét felhő a láthatáron. Azonban a néger nép nagyszerű hősiessége kiérdemelte a világ bámulatát és példát mutató magaviseleté bennünk is felkelti a lelkesedés lángját. Afrika és Ázsia uj nemzetei és Kuba mutatják, hogy uj időket élünk. Olyan időket, melyek hálássá teszik az embert csak azért, hogy ma élhet. Mert ha választhattunk volna, akkor sem kívánnánk máskor élni, mint ma, amikor az emberiség nagy többsége felsorakozva menetel a jövő felé. Tartsunk lépést velük és az Eichmannok eltűnnek a föld színéről úgy, hogy magjuk sem marad.” ® Keresve sem találhatnánk jobb bevezetést ez- évi Országos Sajtókonferenciánk munkaprogram- vitájának lendületbe indításához, mint Gellert Hugó fentidézett szavait. Gellért munkástárs, a Magyar Szó ügyvezető Bizottságának tagja, ezzel a felszólalásával járult hozzá a nemrégen New Yorkban az Eichmann Áldozatok Emlékbizottsága által megtartott tömeggyülés programjához. A Magyar Szóra háruló feladatok nem térnek el a magyar haladó szellemű sajtónak a múltban végzett munkájától. A Magyar Szó olyan múltra tekint vissza, amelyre bármelyik sajtótermék büszke lehetne. 60 éves évfordulónk lesz 1962- ben. Ezen hosszú idő alatt sajtónk megalapítóinak szellemében szolgálta, tanította és vezette olvasótáborát itt Amerikában, hirdette, védte és támogatta az emberiség haladását, a munkásosztály — amelyhez olvasótáborunk nagy zöme tartozik — érdekeit szolgáló ügyeket. A haladás, a munkásosztály, az elnyomottak és kizsákmányoltak érdekei még sok megvédendő feladatot rónak minden becsületesen gondolkodó emberre. Gellért Hugó az egyik legfontosabb problémára mutatott rá fenti beszédében. A fasizmus követői a békés fejlődés megátalkodott ellenségei és a fasizmus ártalmas mérge még most is fenyegető mértékben van jelen társadalmunkban. Ki kell irtani az emberiség soraiból. Az emberiség összefogása szükséges ennek a feladatnak sikeres elvégzéséhez. A Magyar Szó mindig a nemes emberi célokért való összefogás szószólója volt. Nyugtalanító jelentések szólnak a hazánkban feltörekedni igyekvő fasisztaszerü mozgalmakról. Bár az amerikai sajtószervek nagytöbbsége elitéli őket, cikkeikben tompítani igyekeznek jelentőségüket. Példának említhetjük a N. Y. Times vezércikkét (jul. 14), amelyben megrója a Birch So- ciety-t, amiért tagjait felszólította, hogy készítsenek névsort a “Comsymps (Birchisták által kiadott uj szó, a kommunisták és szimpatizálók öszszetétele),. a szocialista és liberális ismerőseikről. Bár a Times beismeri, hogy ez feketelista szerepét töltené be, ami társadalmunkban “visszatetsző”, milyen megoldást ajánl ennek a demokráciával ellentétes folyamatnak meggátlására ? “Hadd legyen meg a Birchereknek az ő kis listájuk — sem őket, sem a listát nem kell komolyan venni.” Ezt mondja egy komoly sajtóorgánum, mint a N. Y. Times és ezért megrovást érdemel. Az ilyen megalkuvó álláspont a fasiszta irányzat bátorítása, s ezt a Times jól tudja. A Birch-féle tevékenységben a demokrácia ellen irányuló súlyos veszély rejlik és erről az amerikai népet fel kell világosítani, mert csak a veszély felismerésével fog küzdeni ellene és meggátolni kifejlődését. A N. Y. Times-nak nem célja a nép őszinte felvilágosítása. A Magyar Szó mindig a valóságnak megfelelő igaz helyzetet tárja fel olvasóinak minden, közleményében. Ugyanakkor rámutat azokra a lépésekre is, amiket a demokratikus vívmányok megvédése érdekében az amerikai népnek tennie kell. Ma az Egy. Államokban a demokrácia védelme elsőfokú feladat, mert ezen alapszik az előrehaladás, a béke, az egész emberiség jövője. Az Országos Sajtókonferencia többek között a Magyar Szónak ezt a feladatát és munkáját fogja a jövő év szempontjából megtárgyalni. És azt is, hogy anyagilag hogyan tegye ezt lehetővé. Ezen belül vannak más problémáink is. Kellő megvilágításba kell helyezni országunk gazdasági helyzetét, a növekvő munkanélküliséget és ennek kihatását olvasóinkra és általában az amerikai magyarságra. v Tekintetet kell vetnünk a nemzetközi helyzetre és annak várható következményeire általában és különösen országunkra. Beszélhetünk arról, hogyan lehet bensőségesebb viszonyt kifejleszteni munkáslevelezőink, kiilmun- katársaink és a szerkesztőségünk között. Különleges értékelést kíván az a problémánk, hogyan terjesszük lapunkat, a Magyar Szót, az igazság, a demokrácia, a béke, a népek közti barátság és a jobb jövő harcosát az Egyesült Államokban élő magyarság körében. Kedves olvasóinkat felkérjük, hogy küldjék be véleményüket ezekről és esetleg más konvenciós kérdésekről, hogy lapunkban közölhessük és a konferencia előtt megvilágíthassuk. (SBIBliaiSIlBBllSIBgiaiglBlSllSHHSISBBHHISISHBIÜBBllHISBlBIHSISÍS A SZOVJETUNIÓ közép-ázsiai területein 10 uj mesterséges tavat létesítenek, összesen mintegy 20 milliárd köbméter befogadóképességgel. Az uj tavak 8 millió hektár öntözését biztosítják majd és további több százezer hektárnyi terület vízgazdálkodását javítják meg. ______________________/ HATVAN EV (1902-62) Két emberöltő történetére nézhet vissza az amerikai magyar munkássajtó. Ez a hosszú idő kemény harcoknak és küzdelmeknek jegyében telt el. Ha bárhol is ütjük fel a munkásság újságjának hatalmas évkönyveit, a megsárgult lapokról mindenütt egy nagy célnak és eszmének, a dolgozók felemelésének és felszabadításának a gondolatait sugározzák felénk a betűk. Ennek a szellemnek a jegyében született meg a Magyar Szó is, mert mindig drága örökségének tartotta elődeinek hagyományát. Mind a mai napig erőt s bátorságot merítünk belőlük küzdelmeinkhez és haracinkhoz. Lapunk régi olvasói jól tudják, bogv mennyi akadály és nehézség tornyosult elénk hat évtizedes utunk folyamán, de minden alkalommal győzedelmeskedtünk felettük. Már az indulás első éveiben 1906-ban is nehézségek fenyegették a munkáslap — akkor “Népakaratnak” nevezték — jövőjét. A szerkesztőség 3 centes fenntartóbélyegek kibocsátásával és terjesztésével teremtette meg az anyagi alapot az újság fenntartásához. Ez a látszólag jelentéktelen tény a lap olvasóinak hatalmas áldozatkészségét és lelkesedését tanúsítja. 55 évvel ezelőtt a három cent nagy összeg volt, de a szegény magyar dolgozók áldozatot hoztak közös érdekükért. Lapunk története bizonyítja, hogy nem volt rossz befektetés a dolgozók számára az a 3 cent, amit akkor sajtójuk fenntartásába fektettek. Azoknak a szociális vívmányoknak a kiharcolásában, amelyek az elmúlt évtizedek alatt létrejöttek, ez az újság mindig az élvonalban küzdött. Emlékezzünk csak vissza a Social Security törvény bevezetésére, a minimális órabér megállapítására, a munkanélküli biztosításra és a többi, a dolgozók érdekeit szolgáló törvény kiharcolására. Milyen más magyarnyelvű amerikai sajtótermék állíthatja, hogy fennállása folyamán mindig a munkásság törekvéséért állt ki? Ugyanolyan lelkesedéssel szolgálta ez a lap az amerikai nép és az egész emberiség ügyét. A világbékéért és a nemzetek közötti barátság kiharcolásáért mindig ott állt a haladó erők oldalán. Mint ahogy a kultúra és művészetek ápolása is elsőrendű feladatai közé tartozott. Számtalanszor jelentek meg hasábjain a magyar- s a világ- irodalom nagy költőinek és Íróinak munkái, akiknek írásaival erősítette és támogatta a dolgozók küzdelmeit. Ezen az utón, amin a Magyar Szó s elődjei jártak nem könnyű a továbbhaladás. Mindig több és több akadályt gördít elénk az élet. Sokszor álltunk már súlyos, sőt megoldhatatlannak látszó feladatok előtt. A reakció természetesen nem akar belenyugodni létezésünkbe és mindent megtett és megtesz ma is elnémitásunkra. Fennállásunk folyamán nem egy alkalommal néztünk szembe az üldözéssel. Mindezek a gondolatok és események abból az alkalomból elevenednek fel emlékezetünkben, hogy az 1962. évi naptáron dolgozunk. Ez a naptár a 60 éves évforduló mérföldkövét jelenti. Ha visszanézünk a megtett útra, akkor büszkeség tölt heti el minden olvasónkat, mert mindazt amit elértünk és kiharcoltunk csak ennek a tábornak a közös erőfeszítése hozta létre. De büszkék lehelünk arra is, hogy az utóbbi években már csak a mi lapunk, az amerikai magyar munkásság lapja, képes egy önálló évkönyv kiadására. Ez persze nagy anyagi megterhelés elé állítja lapunkat az utóbbi időkben. Az előállítás költségei minden évben emelkednek. Mig 1956-ban egy naptár önköltségi ára 65 centet tett ki, addig ma már a szerkesztőségen kívüli költségek (mert a szerkesztése társadalmi munkában készül) 86 centre rúgnak, amihez még 9 cent bélyeg is hozzájárul, a borítékot, szállítási kiadásokat, adminisztrációt, és üzemünk fenntartását nem is számítva. Mig tehát a kiadások összege rohamosan emelkedett ,csak a közelmúltban is, addig a naptár ára, amelyet még a huszas években állapítottak meg, változatlan maradt. Ez persze nem maradhat igy. . .Ahhoz, hogy továbbra is betudja tölteni lapunk azt a hivatását, amelyet 60 éven keresztül betöltött, az olvasók hozzájárulására van szükség. Ha azt akarjuk, hogy megjelenjen magyar naptár itt Amerikában, akkor az előállítás anyagi feltételeit elő kell teremtenünk. A régi évkönyveinkben mindig ott diszlettek az “Akik lehetővé tették a naptár megjelenését” rovatban az áldozatkész olvasótábor tagjainak a nevei. Ma sajtónknak még fokozattabban szüksége van e segítségre mint a múltban! Ne hagyjuk elveszni és a feledés homályába süllyedni két emberöltő nagy harcainak az emlékét. Merítsünk múltúnkból erőt és útmutatást jövőnk biztosítása érdekében. Hozzájárulás a 62-es ÉVKÖNYV rendkívüli kiadásához Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Szerkesztőség! Én is szeretnék hozzájárulni a 60 éves jubileumra kiadandó 1962-es naptárunk előállítási költségeihez. Kérem, helyezzék el nevemet az “Akik naptárunk megjelenését lehetővé tették” c. rovatban. Mellékelek hozzájárulásképpen $................-t. Név: ..................................................................... Cim: ..................................................................... Város: ......................................... Állam: ........
