Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-09-21 / 38. szám

2 AMERIKAI M-U5YAR SZÓ Thursday, September 21 1Í>G 1 Hivatalos vendégszeretet A kígmisdfihái rcapzavazia az ideiglenes Sörvényi A washingtoni fcépv'selohíz jóváhagyta ad a törvényt, amely lehetőséget ad a hatóság számá­ra, hogy a “nem kívánatos idegenek” elleni depor­tálás! eljárást meggyorsíthatják. A “nem-kívána­tos idegen” elnevezés s .éies rétegeket foglal ma­gába, mert “felforgatóktól” kezdve a “racke- teerekig” mindenkire vonatkozik. Ez az intézkedés ill. törvényjavaslat, csak ré­sze annak a sorozatos változásnak, illetve szigorí­tásnak, amelyet a Walter-McCarran féle emigrá- ciós törvényen végre akarnak hajtani. A képvise­lőházban a törvény minden különösebb nehézség nélkül átment és továbbküldték a szenátusba. Az uj intézkedés a bírói eljárást is lerövidíti az idegennel szemben és csak egyetlen birói felül­vizsgálást engedélyez a Fellebbezési Biróság és a Legfelsőbb Biróság által. Az uj törvényt Fran­cis E. Walter, pensylvaniai reakciós képviselő terjesztette be és az. Igazságügyi Minisztérium támogatta. Ezzel a törvénnyel egyidejűleg szavazták meg azt a rendelkezést is, amely meggyorsítja 11,000 külföldinek az országba vándorlását, akiknek itt közeli hozzátartozóik élnek. Ennek keretében ame­rikai polgárok vagy bevándoroltak jegyesei, szülei vagy olyan gyermekei, akik még nem nősültek meg, vagy nem mentek férjhez, nem kvóta ala­pon hanem kvótán felül jöhetnek az Egyesült Államokba. Ujüli'j bo!r»rny a chioagoi rendőrségen A chicagói rendőrség újabb botrányba kevere­dett. Még nincs egy hónapja, hogy a chicagói rendőrség nyolc tagját elitélték, mert egy tolvaj­jal játszottak össze betörések elkövetésére és a lopott holmi elrejtésére. Most az alvilággal való újabb kapcsolatra derült fény. Ronald Hansen detektívet tartóztatta le Con- lisk. a városi rendőrség helyettes főfelügyelője egy váratlan házkutatás alkalmával. Hansenről kiderült ugyanis,' hogy lopott holmit tartogat a házában, amit a házkutatás alkalmával meg is találtak. A tolvaj, Ronald Narbut, vallotta be a detektivvel fenntartott kapcsolatát és elmondta, hogy többek között egy televíziós készüléket is adott Hansennek. Narbut azt állította, hogy a detektív szerzett a számára egy 200 dolláros köl­csönt és ő azért hálából adta neki a lopott holmi­kat. A detektívet 1,000 dollár biztosíték ellenében szabadlábra helyezték. Természetesen tagadja az ellene felhozott vádakat. A chicagói rendőrség botrányai 1959 óta egy­más után derülnek ki. A múlt évben próbálták át­szervezni a rendőrséget és ezért a University of California-ról egy tanárt hoztak át, aki mint fő­felügyelő próbálja megreformálni a közrend fenn­tartására hivatott testületet. Úgy látszik nem valami nagy sikerrel. A város polgármestere Richard J. Daley vi­szont azt állítja, hogy a rendőrség tagjainak és a detektivnek a letartóztatása a rendőrség meg­reformálásának és újjászervezésének hatásossá­gát bizonyítja. KAMBODZSA KÖVETE™TILTAKOZIK Az elmúlt héten az amerikai újságok közölték az A. P. hírszolgálat (Associated Press) jelentése alapján, hogy dél-vietnami partizánok hatoltak be Kambodzsa területére és tüzeltek a kambod­zsai kormány csapataira. A N. Y. Times még ve­zércikket is irt erről szept. 9-i számában, “Kam­bodzsa a kommunisták ellen” címmel. Kambodzsa követe, Nong Kimmy levelet inté­zett a N. Y. Times szerkesztőségéhez az esettel kapcsolatban, hogy rámutasson a hírügynökség s az ujságkommentátorok téves állításaira. A kam­bodzsai kormány — írja a követ feltünéstkeltő levelében — nem erősítette meg hivatalosan, hogy a kambodzsai hadsereget megtámadó csoportok a ,Viet Conghoz tartoztak. (A Viet Cong a dél-viet­nami kormány ellen harcoló baloldali partizánok szervezetének az elnevezése.) Bizonyosak va­gyunk azonban abban, hogy vietnamiak hatoltak be Kambodzsába Dél-Víetnamból és a támadás alatt a határ túlsó oldaláról is lőtték katonáinkat felfegyverzett vietnamiak és a Dél-Vietnami Köz­társaság fegyveres erőinek helyőrségi egységei. Az amerikai hírügynökség és az újságok azt állították — Írja a kambodzsai követ —, hogy a partizánoknak nagy rejtett táboruk van Kambod­zsában. A tény az, hogy a behatolás legfeljebb A State Department nagyban készül a legba­rátságosabb arculatát magára ölteni az országun­kat meglátogató és az Egyesült Nemzetek tanács­kozásain résztvevő sötét bőrű diplomaták foga­dására. Helyre akarja hozni azokat a kellemetlen országunk külföldi viszonyainak ártó benyomá­sokat, amiket az afrikai diplomaták szereztek ed­dig a velük szemben is több esetben gyakorolt faji megkülönböztetés által, amikor úgy kezelték őket, mintha az amerikai néger nép tagjai lettek volna. Angier Biddle Duke, a State Department pro­tokollfőnöke (szertartásmester) egy “Operation Weekend” mozgalmat indított meg, amelynek ke­retén belül incidensmentes utazást és szórakozást biztosítanának azon országok képviselőinek, ame­lyeknek barátságáért és támogatásáért a State Department minden áldozatot hajlandó meghoz­ni. Mr. Duke meghívta az ország államainak, fő­leg a déli államok megbízottait egy kis megbeszé­lésre, hogy hogyan kapcsolódjanak bele ebbe a diplomáciai szemfényvesztésbe. A fajgyűlölők hétpróbás lovagjai, a “mi életmódunk” bátor vé­delmezői, azonban nem hajlandók belemenni a já­tékká. Mississippi, Alabama és South Carolina kormányzói nem küldték el megbízottaikat erre a kis megbeszélésre. A megbeszélést nélkülük is megtartották a State Department épületében. Zárt ajtók mögött három óra hosszat tárgyalt 30 állam megbizottai- val Mr. Duke. Már áprilisban és júniusban is foly­tak tárgyalások e kérdés körül, de akkor alig 12 állam képviseltette magát. Az újságírók kérdéseire Mr. Duke utólag azzal a felvilágosítással szolgált, hogy “végtelenül meg van elégedve” , a megbeszélés eredményével. Kü­lönösen feldicsérte Florida “előrelátó megközelí­tését” a látogató előkelőségek kezelésére. Máris hivatalosan meghívtak minden külföldi képvisele­tet, ingyen utazást, ellátást és túrákat biztosítva számukra. Felállítottak különleges hivatalt, amely a látogatásokat megszervezze Floridában. így már biztos, hogy a magasrangu látogatók nem tévednek be Florida börtöntáboraiba, ahol a néger foglyok láncraverten, fehér felügyelők szi­gorú ellenőrzése mellett törnek köveket, sem a néger nyomornegyedekbe, ahol sok a munkanél­küli, vagy a nagy farmokra, ahol éhbérért dolgoz­nak a néger mezőgazdasági munkások. Florida szén állam, van elég más látnivaló benne, bár a hotelekben, ahol megszállnak, nem fognak ta­lálni más szinesbőrü vendégeket. A State Department ugyan még nem szentesí­tette Mr. Duke terveit, de azért elmondta őket az újságíróknak. Eszerint minden ujjonnan érkező ENSz delegáció meghívást kap majd hétvégi tu- i’ákra, az ország különböző vidékeire. A túrákat a szövetségi kormány rendezné, a költségeit is fi­zetné,. esetleg felkérik az egyes államokat, hogy “vállalják a vendéglátó szerepét.” A megjelent állami megbizottak megígérték, hogy közreműködnek a túrák programjának ki­dolgozásában, a hotelek, motelek, étkezdék kije­lölésében, ahol a látogatók megfelelő és szives ki­két nappal a támadás előtt lehetett a kislétszámu partizán csoportok részéről. Ezért a kambodzsai kormány erélyesen tiltakozik a N. Y. Times szer­kesztői rovatában megjelent állítás ellen, amely igy hangzott: “Kommunista bandák Kambodzsá­ba surrantak, hogy ott menedéket találjanak, mert ott nagy kiterjedésű haditáboraik vannak.” “Mindezideig — közölte a N. Y. Times — a kam­bodzsaiak lekicsinylik a kommunista behatolás nagyságát.” A követ ezzel kapcsolatban meg­jegyzi, hogy nézete szerint az előbbi állítás a té­nyek elferdítésén alapszik és hamis színben tün­teti fel országa politikáját. A kambodzsai követ levelj rámutat arra, hogy a N. Y. Times szerkesztőségi cikke a semleges Kambodzsa ellen irányul, mert azt a látszatot akarja kelteni, hogy a kambodzsaiak nem pártat­lanok a dél-vietnami polgárháborúban és a parti­zánok oldalán állnak. A valóság az, hogy Kambod­zsa szigorúan semleges politikát folytat, amit bi­zonyít az is, hogy a behatoló csapatokkal felvette a harcot, bármelyik oldalhoz tartoztak is azok. Az sem biztos, hogy a behatolók a Viet Conghoz tartoztak, mert Dél-Vietnamban' számos vallási szekta is harcot folytat a kormány erői ellen. így pl. lehetséges az is, hogy Hoa Hao vagy más cso­portok tagjai hatoltak be Kambodzsa területére. Újságjaink mindjárt azt állították, hogy csak szolgáidéban fognak részesülni. Megígérték azt is, hogy a kormányzói hivatal befolyását veszik majd igénybe arra, hogy a köz- szolgálati intézmények tulajdonosait rábeszéljék a szokásos szegregációs korlátok meglazitására, különösen azokon a helyeken, ahova a szinesbőrü látogatók megjelenését várhatják. Az igy felajánlott túrákat igénybevevő diplo­maták valósziniileg nagyon keilemes időtöltésre számíthatnak. De meggyőzheti ez őket arról, hogy az Egyesült Államokban létrejött a teljes egyen­jogúság? Még az újságok szűkszavú jelentései is másként tükrözik vissza a való helyzetet. Jackson, Miss.-ben folynak a- fellebbezési tár­gyalások a több mint 300 letartóztatott és meg­büntetett szabadságutas ügyében. Mialatt a biró­ság megerősíti büntetésüket, újabb letartóztatá­sok történnek. E héten egyházkörökben jólismert 15 protes­táns — köztük három néger — lelkész érkezett Jackson, Miss.-be, a Trailways busz állomásra. Azonnal letartóztatták őket, amint az étkezdébe léptek frissítőkért. Onnan a városi börtönbe zár­ták őket és a “béke megbontása” vádat emelték ellenük. Előző szabadságutasokat ezen vád alap­ján négy havi börtönre és 200 dollár pénzbünte­tésre ítélt a városi bíróság^ A letartóztatott lelkészek között van Rockefel­ler newyorki kormányzó ve je, Rev. Robert L. Pierson, Evaiíston, Ill.-ból és 810 Fifth Ave., N. Y.-ból. Azonkívül John Crocker Jr., a Provi­dence, R. I, St. John katedrális püspöke, Myron B. Bloy Jr., a Mass. Institute of Technology káp­lánja, továbbá Atlanta, Ga., Toledo O., St. Clair Mo., Chicago és az ország több más részét képvi­selő protestáns lelkészek, akik “zarándok utón” voltak a déli államokban, útban Detroitba az Episzkopális Egyház országos konvenciójára. A megtévesztő szándékkal felajánlott hivatalos túrák nem fogják megváltoztatni az országunk­ban dúló igazságtalanságokat és nem-demokrati­kus megnyilvánulásokat< Ez a szembekötősdi a világ közvéleményére sem fog meggyőzőleg hatni. Az alkotmány szigorú betartása és a hivatalos végi ehajtó közegek lelkiismeretes tevékenysége szükséges ahhoz, hogy végre a törvények megsér­tői kerüljenek börtönbe, nem pedig azok a bátor polgárok, akik a rabszolgakorabeli “életmód” megszüntetése végett barbár bántalmazásoknak teszik ki magukat. Szükséges, hogy ez a mozga­lom tovább szélesedjen az amerikai néprétegek között és hogy minél nagyobb számban vegyenek részt benne egyházi, társadalmi, szakszervezeti, egyetemi és más csoportosulások, valamint az egyének százai is mindenütt, ahol ilyen megmoz­dulás létezik. Ahol nincs, ott meg kell indítani a demokratikus népi mozgalmat, az igazi demokra­tikus “életmód” biztosítására az ország minden lakosa számára. Külföldi látogatóink iránti vendégszeretetünk csak ilyen körülmények között lesz majd őszinte és valódi. baloldali partizánok lehettek.) Rejtélyes az — folytatja a követ levele —, hogy valahányszor egy-egv ellenálló dél-vietnami har­coló egység a határainkhoz érkezik, a határ túlsó oldaláréi nem rájuk, hanem katonáinkra lőnek a dél-vietnamt hadsereg reguláris osztagai. Mind­ezeket a tényeket a Kambodzsában működő dip­lomáciai küldöttségek nagyon jól ismerik. Összegezve az eseményeket, Kambodzsa mint független állam kész megvédeni szuverénitását és területének sértetlenségét bármilyen külföldi tá­madó és felforgató ellen — fejezi be a levelét Nong Kimmy követ. tfWVWWVUWVWWWt/VXAAA/WVAA/WUWWX/Wt Gabiteket every week by Hungarian Word, Ine. IM Baat Utk Street, New York *. N. Y. Telephone: AL 4-0397 illfflxetési árak: New York városában, aa US A-baa te Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden külfetdl országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Rockefeller veje letartóztatott szabadságutas Amerikai Magyar Szó

Next

/
Thumbnails
Contents