Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-09-21 / 38. szám
Thursday. September 21 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 1 Felszólalnak a semlegesek Az értekezlet határozatai A belgrádi értekezlet 25 részvevő nemzete a következő határozatokat hozta az 5 napos tanácskozás után: 1. Az értekezlet részvevői ünnepélyesen megerősítik támogatásukat a “Gyarmati Országok és Népek Függetlenségét Biztositó Nyilatkozatot”, illetően, amelyet az ENSz közgyűlésének 15. ülésszaka fogadott el és ajánlják az azonnali feltételnélküli, teljes és végső megszüntetését a gyarmatosításának és az imperialista uralom minden formájának és megnyilvánulásának. 2. Azonnal vessenek véget azoknak a fegyveres akcióknak, amelyek a függő népek elnyomását célozzák, hogy megakadályozzák a számukra, hogy békésen és szabadon gyakorolhassák függetlenségüket és biztosíthassák területük sérthetetlenségét. Bármely ország bármilyen segítsége, amit egy gyarmati hatalomnak nyújt az elnyomás támogatására, ellentétben van az Egyesült Nemzetek alapokmányával. 3. A részvevő államok Algéria küzdelmét függetlenségéért és nemzeti területének sértetlenségéért, beleértve a Szaharát is, igazságosnak és szükségesnek tartják és ezért minden támogatást megadnak a számára. Külön kiemelik, hogy menynyire örülnek, hogy Algéria jogos képviselője, az ideiglenes kormány miniszterelnöke jelen van az értekezleten. 4. Nagy figyelmet szentelnek az értekezlet tagjai az angolai fejleményeknek és a portugál gyár mati hatóságok tűrhetetlen elnyomó intézkedéseinek az angolai nép ellen. Követelik, hogy azonnal vessenek véget a további vérontásnak és ugyanakkor az összes békeszerető országoknak, különösen az ENSz tagállamainak, támogatniuk kell Angola népét, hogy haladéktalanul megalapíthassák szabad és független államukat. 5. Kö vételik az összes gyarmati megszállás meg szüntetését és a területi sértetlenség helyreállítását mindazokban az afrikai, ázsiai és latinamerikai országokban, ahol ezt megsértették. Ugyanakkor vonják ki az idegen csapatokat nemzeti területükről * 6. A francia fegyveres erők azonnali eltávolítását követelik Tunézia egész területéről, összhangbari azzal az elvvel, hogy Tuniézia j0ga teljes nemzeti szuverénitásának a gyakorlása. '7. Nem szabad a kongói tragikus eseményeknek megismétlődnie és ezért követelik, hogy a világszervezet tegyen meg mindent annak érdekében, hogy megelőzzön egy külföldi beavatkozást ennek a fiatal afrikai államnak a beltigyeibe. Tegyék lehetővé ezen ország számára, hogy elindulhasson a független fejlődés utján, amely szuveré- nitása, egysége és területi sértetlenségére van alapozva. 8. Elitélik a Dél-Afrikai Unió “apartheid” (fajvédő) politikáját és követelik, hogy azonnal vessenek véget ennek a politikának. Megállapítják továbbá, hogy faji megkülönböztetés politikája bárhol a világon súlyos megsértését jelenti az ENSz alapokmányának és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának. 9. Ünnepélyesen kijelentik, hogy a népi és vallási kisebbségek jogait meg kell védeni bármely erőszak ellen, amely alapvető emberi jogaik ellen irányul. 10. Elitélik azt az imperialista politikát, amelyet a Közép-Keleten folytatnak és támogatják a Palesztinái arabok összes jogainak a visszaállítását, összhangban az Egyesült Nemzetek alapokmányával és határozatával. 11. 12. A külföldi katonai támaszpontokat, különösen azokat, amelyeket az illető ország határozott tiltakozása ellenére tartanak fenn, a függetlenség legnagyobb fokú megsértésének tekintik. Támogatják azon államokat, amelyek a területükön lévő támaszpontok eltávolítását akarják. Azokat az államokat pedig, akik fenntartanak ilyen támaszpontokat, felszólítják, hogy tekintsék úgy ezek megszüntetését, mint jelentős hozzájárulást a világbéke ügyéhez. Ilyen támaszpontnak tartják a Kubában lévő guantanamói katonai bázist. Kuba népe határozottan kifejezte ellenállását a támaszpont továbbifenntartása ellen, igy ez ennek az országnak a területi függetlenségét és sértetlenségét érihti. 13. Minden népnek joga van egységre, függetlenségre és önrendelkezésre, amelyeknek birtokában maguk dönthetnek gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésükről. Minden nép maga kell, hogy rendelkezzen, nemzeti gazdagságával és erőforrásaival. Ebben semmiféle nemzetközi gazdasági kötelezettség nem akadályozhatja. Kuba jogát, csakúgy mint minden más nép jogát hogy maga határozza meg politikai és társadalmi rendszerét, saját feltételei, szükségletei és lehetőségei szerint, tiszteletben kell tartani. 14. Nem szabad, hogy megfélemlítés, beavatkozás, vagy -közbejárás akadályozza a népeket önrendelkezési joguk gyakorlásában. 15. A lefegyverzés parancsoló szükségesség és a legsürgősebb célja az emberiségnek. A probléma radikális megoldása csak az általános, teljes és szigorúan s nemzetközileg ellenőrzött lefegyverzés utján lehetséges. 16. Az általános és teljes lefegyverzés magába kell, hogy foglalja az összes fegyveres erők, a külföldi támaszpontok és mindennemű fegyverek, köztük a nukleáris fegyverek és vegyi fegyverek, valamint rakéták teljes megszüntetését és csak a belső biztonság céljait szolgáló erőket tarthatják fenn. 17. Felszólítják az összes államokat, különösen pedig azokat, amelyek jelenleg részt vesznek az űrkutatásban, hogy a távoli űrt kizárólag békés célokra használják. Kifejezik azt a reményüket, hogy létrejön egy olyan nemzetközi ügynökség, mely előmizditja és összmüködést hoz létre a külső ür békés célokra történő felhasználása terén. 18. Sürgetik a nagyhatalmakat, hogy Írják alá az általános és teljes leszerelésről szóló egyezményt, hogy megőrizzék az emberiséget, a háború borzalmaitól és hogy azokat a forrásokat, amelyeket a fegyverkezésre használnak az egész emberiség gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében használhassák fel. Követelik még, hogy: a) az el nem kötelezett népek is kapjanak képviseletet a jövőben a lefegyverzési világkonferencián; b) minden leszerelési konferenciát az ENSz védnöksége alatt rendezzenek; c) az általános és teljes leszerelést a felügyeletnek és ellenőrzésnek hatásos rendszere kell, hogy biztosítsa, amelyben az el nem kötelezett nemzetek tagjainak is helyet kell kapniuk. 19. Sürgősen létre kell hozni megegyezést a nukleáris és thermonukleáris fegyverek kipróbálásának eltiltására. Ugyanakkor, hogy ezt elérjék, külön vagy mint a nukleáris fegyverek eltiltásával kapcsolatos tárgyalások részeként, folytatni kell az általános lefegyverzési tárgyalásokat. Közben a nukleáris fegyverek kipróbálásának beszüntetését továbbra is fenn kell tartani. 20. Az ENSz közgyűlésének legközelebbi ülésszakán el kell, hogy fogadjanak egy határozatot egy rendkívüli ülésszak összehívására a teljes leA prosperitás végéhez közeledünk? “A nemzet az áru felhalmozódás újabb szakasza előtt áll,” mondotta a Chase Manhattan Bank gazdasági szakértője. A gyárosok jelenleg nyersanyag felvásárlást folytatnak és Mr. J. B. Wilson szerint, ez 1962 második negyedében éri el tetőfokát, pontosan abban az időben, amikor az acélmunkások szerződés megújítása esedékes. Ez a bejelentés utalás lehet arra, hogy az acélipar igy készül ellenállni az acélmuhkások várható követeléseinek. De jelentheti azt is, hogy az országos termelés mostani felfelé haladó irányzatának szünetelése várható egy éven belül. Egyik sincs megelégedve Az Egyesült Államok és Japán külkereskedelmi megbízottai között megállapodás jött létre arra- vonatkozóan, hogy Japán mennyi textilárut importálhat országunkba. A megállapodás úgy a japán, mint az amerikai kereskedelmi körök részéről elégedetlenséget és tiltakozást váltott ki. A japán exporterek azt mondják, hogy a rájuk gyakorolt nyomás következtében elfogadták a tavalyi kvóta csak 7—8 százalékos emelését, ami 275 millió yard textilanyagot jelent. Az amerikai termelők panaszkodnak, hogy ez a mennyiség még jobban emelte az eddig is tulmagas külföldi importot, ami rájuk nézve kedvezőtlen. Tokióban az újságok arról Írnak, hogy a kvóta nem kielégítő, hogy 30 százalékos export többletet akartak és hogy a japán megbízottak kénytelenek voltak engedni az omerikai .nyomásnak. fegyverzés ügyében, vagy hívjanak ősszé egy világkonferenciát az ENSz védnöksége alatt, hogy elinditsák az általános lefegyverzés folyamatát. 21. A gyarmati uralomból származó gazdasági egyenetlenségeket minden erővel ki kell küszöbölni. Mindent meg kell tenni, hogy meggyorsítsák a fejletlen államok gazdasági, ipari és mezőgazdasági fejlődését, hogy ezáltal kiküszöböljék azt az életszínvonalbeli különbséget, ami a fejlett államok és a gazdaságilag elmaradott országok közt fennáll. A kereskedelemben igazságos feltételeket kérnek és építő törekvéseket, hogy kiküszöböljék azokat a kereskedelmi korlátozásokat, amelyek jelenleg még sújtják a gazdaságilag fejletlen államokat. Követelik, hogy a tudományos és technikai fejlődés gyümölcseit használják fel gazdasági életük fejlesztésére, hogy ezzel is siettessék a nemzetközitársadalmi igazság megvalósítását. 22. Gazdasági együttműködésre hívják fel az összes államokat, hogy kiküszöböljék azokat a politikai nyomásokat, amelyek az ipari államok gazdasági tömbjei részéről érhetik őket. Minden államot konferenciára akarnak összehívni amin megtárgyalják gazdasági problémáikat és megbeszélik hogyan tudnák elhárítani a fejlődésük útjában álló akadályokat. 23. A segélyben részesülő államok szabadon kell, hogy elhatározzák hogyan használják fel a számukra nyújtott gazdasági és technikai segítséget, ki kell, hogy dolgozzák saját tervüket. 24. Az ENSz közgyűlése az alapokmány módosításával meg kell, hogy oldja a Biztonsági Tanács és a Gazdasági és Társadalmi Tanács taglétszámának a kibővítését, hogy összhangba hozza ezen szervezeteknek működését a szervezet szükségleteivel és az ENSz tagjainak szaporodásával. 25. A világszervezet egysége és működésének hathatósabbá tétele miatt az ENSz titkárságának megfelelőbb szervezeti felépítést kell biztosítani. 26. Mindazok az államok, amelyek elismerik a Kínai Népköztársaságot ajánlják, hogy a legközelebbi közgyűlés fogadja el a Kínai Népköztársaság képviselőit, mint ezen ország egyetlen törvényes megbízottait. 27. A német kérdést nem helyi problémának tartják, hanem olyan problémának, amelynek nagy szerepe van a jövő alakulása szempontjából. A jelenlegi elmérgesedése a német és a berlini helyzetnek arra int, hogy a részvevő államok ne használjanak erőszakot ezen kérdések megoldására. • Az el nem kötelezett nemzetek vezetői ezeket a határozatokat az ENSz elé terjesztik és minden tagállam figyelmét felhívják rá. Ezenkívül minden állam tudomására hozzák nyilatkozat-pont j ait. A lenigrádi KIROV BALETT New Yorkban A lenigrádi Kirov Balett együttes hétfőn, szeptember 11-én adta az első amerikai vendégszereplésének első előadását a newyorki Metropolitan Operaház színpadán. A napok óta 90 foknál magasabb hőhullámban fürdő városban a léghütés nélküli operaház zsúfolt nézőtere nem szolgáltatott nagy kényelmet. A reflektorok fényében úszó színpad hőmérséklete felülmúlt minden képzeletet. Mindennek ellenére a hírneves- tánccsoport gyönyörűséges művészi előadásban mutatta be a “Hattyúk tava” cimii balettet. Inna Zubkovskaya táncolta az Odette és Odile kettős szerepet és Vladilen Semenov volt partnere, a herceg. Jeleneteiket hatalmas tapssal jutalmazta a közönség. Mint minden szovjet tánc- csoportnál, a mükritikusnak itt is nehéz szerepe volt kiválogatni a jó táncosokat a jobbaktól, any- nyira magas tökélyü tehetséggel töltötték be mindnyájan szerepüket. Megemlítést nyert Miss Alla Sizova, akit a közönség csak táncszámának megismétlése után engedett távozni a színpadról. Az eddig hazánkban járt szovjet kulturcsopor- tok óriási sikerei nagyban fokozták az érdeklődést a Kirov táncosok előadása iránt. Minden jegy előre elfogyott. Az újságok beszámoltak arról, hogy 82-en egész éjjel 36 órán át álltak sorban az Operaház előtti járdán, várva a pénztár megnyitását, hogy állóhelyhez jussanak. Két fiatal nő már vasárnap d. e. 10 órakor elfoglalta helyét és elsők voltak a sorban. “A művészetnek nincs köze a politikához”, mondotta a 18 éves Bernice Simpkins, egyik reporter kérdésére, a felvilágo» sitatlan átlagos amerikai téves ártatlanságával.
