Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-02-02 / 5. szám
Amerika és a világ népe lélegz.etfojtva figyeli a Kennedv- adminisztráció álláspontjának és útirányának kifejlődését. Számos esemény határozottan arra enged következtetni, hogy a Kennedy-kormány változott megközelítéssel méri fel a világhelyzetet és nemcsak hangoztatja, hanem kézzelfogható jelét adja szándékának, hogy hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Kennedy első kétheti tevékenysége azt bizonyítja, hogy •átérzi elnöki felelősségét és a kormányzás munkájában és irányításában személyesen és tevékenyen akar résztvenni. Erre megvan a képzettsége és tehetsége és gondoskodott arról, hogy a kabinetjének tagjai és közvetlen kisegítői a tudomány és szellemi felkészültség felső rétegeiből kerüljenek ki. Ez ugyan nem képez kellő biztosítékot a fejlemények közérdekű menetére, mert hiszen Allen Dulles, az országos kémszervezet vezetője is tagja volt a “Phi Beta Kappa”, a tanulmányaikat kitüntetéssel végzők szervezetének, akárcsak Kennedy és 15 másik tagja a kormány felső vezetőségének. A kérdés az, hogy szabadkezet kap-e Dulles arra, hogy továbbra is elhunyt bátyja, Dulles volt külügyminiszter szellemében tevékenykedjen és bűnös kémrepülésekkel háborút előidézhető veszélyes' helyzeteket teremtsen? Vagy lehet számítani arra, hogy úgy ő, mint a többi vezetők uj irányítást, uj szellemet fognak követni a jövőben. Errevonatkozólag némi megnyugtatásul szolgál az, ahogyan Kennedy elnök kezelte a múlt héten történteket. Helyesen mérte fei a Szovjetunió békésszándéku gesztusát, az amerikai RB-47 kémrepülőgép két fogságban tartott tisztjének szabadonbocsátását és ragaszkodott ahhoz, hogy annak nyilvánosságra hozatalát első sajtókonferenciáján, ország-világnak televízión személyesen tegye 'meg. E célból nemcsak a szovjet hírszolgálattal, hanem az amerikai Herald Tribune tudósítójával is (akinek tudomására jutott, hogy mi készül), megegyezésre lépett, hogy tartózkodjanak a szenzációs eset bejelentésétől. Kennedynek igy alkalma volt nyilvánosan kidomborítani azt a véleményét is, hogy “a Szovjetunió ezzel az amerikai-szovjet viszony megjavításának komoly akadályát mozdította el”. Azt is nyilvánosságra hozta, hogy a kémrepülések beszüntetését rendeletileg tovább is érvényben tartja. Kennedy útját állta annak, hogy a kiszabadított repülőtiszteket a sajtó meginterjuolja. A N. Y. Times tudósitója szerint, miután Eisenhowerék az ENSz előtt részletes adatokkal próbálták bizonyítani, hogy az RB-47-t ártatlanul lőtték le az oroszok, a repülők, mint szemtanuk eltérő kijelentései esetleg “kényelmetlenül zavarók” lettek volna. A két ország közti barátságos közeledés lehetőségének szempontjából nagy fontosságot tulajdoníthatunk annak is. hogy a Fehér Ház az elmúlt héten elrendelte. Arleigh A. Burke generális tengerészeti főnök előre elkészíteti beszédének megváltoztatását, és eltávolították belőle a Szovjetuniót sértő kifejezéseket. Bürke ismert fegyvercsörtető és szovjetellenes magatartása ugylátszik nem felel meg az uj idők követelményeinek. Kennedy elnök a sajtókonferencián felmerült más kérdésekre is olyan válaszokat adott, amelyek azt a látszatot keltik, hogy álláspontja az Eisenhower-adminisztrációtóf eltérő irányt vesz. Laosz kérdésében hajlamosnak mutatkozott egy semleges ko"mány létesítésére a kimondottan “nyugati” helyett. Kongóból visszahívta a követet, hogy meghallgassa jelentését az ottani helyzetről. A leszerelési tárgyalások elhalasztását kérte, hogy tisztázza az amériifá| álláspontot ebben a kérdésben. ' ;; A portugál fasiszta kormány ellen fellázadt hajó eset éber is semlegességre változtatta a Stqte Department első, harciasán támadó utasítását. Bár Kubával Kennedy nem hajlandó felvenni a megszakított diplomáciai kapcsolatot jelenleg, elismerte a délamerikai népek jogát jólétük javításához a “békés forradalomhoz”, de nem az idegen ideológia behatolásával, vagy idegen fegyverek felhasználásával. A Kennedy-kormány — Adlai Stevenson ENSz-küldött ki jelentése szerint — nem zárkózik el a csúcskonferencia meg tartásától vagy Kruscsev-Kennedy találkozásától sem, de er revonatkozó terveket egyelőre nem készített elő. Kennedy a belügyi problémák megoldására is keresi a lé hetőségeket. Legnagyobb probléma amivel az országban szén benéz, a növekvő munkanélküliség. Eisenhowerrel ellentét ben, nem igyekszik elködösiteni a helyzet komolyságát, ha nem keresi a megoldást. Kennedy minden eddigi kijelentése és ajánlata a kül- é: belpolitikai helyzet tárgyilagosabb felmérésének jele, am minden józan embert reménnyel tölt el, hogy az uj elnöl legalább megközelítőleg a néhai Roosevelt elnök szellemébei készül a világkatasztrófa és a belső gazdasági összeomlás elkerülésére. Mint az amerikai uralkodó osztály képviselője Kennedy felismerte, hogy saját osztályának érdekét is csal liberálisabb utón haladva mentheti meg a végső veszedelem tői. Roosevelt óta azonban a némzetközi erőviszonyok meg változtak és a háború elkerülése az emberiség életfeltétele Az amerikai polgári sajtóban az elmúlt héten nemvárt he lyeken is a “gazdasági és politikai versengés” előnyeit han goztatták a nemzetközi fegyverkezési versengéssel szemben Ez tulajdonképpen a békés egymásmelleit élés lényege, ami a Szovjetunió már oly régen hangoztat és a józanabb ele mek hazánkban is támogatnak. A Kennedy-kormány számit hat az amerikai nép támogatására, ha ezt az utat akarja kő vetni. Mindazok, akik a békés . megegyezéshez vezető uta látják szükségesnek, amely egyúttal a gazdasági és társadal Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y, Ybl. X. No. 5. Thursday, February 2, 1961 NEW YORK, N. Y, As elnök az ország helyzetéről Lehangoló képet festett az államügyek kedvezőtlen menetéről. —• Orvoslások sorozatát ajánlotta. — Folytatja a “hidegháborút”, erősiti a fegyverkezést. — Támogatja a békés versengést, a tudományos egy üttmüködést Kennedy elnök jelentése a Kongresszus összevont ülése előtt meglepően őszinte feltárása volt az ország bel- és ; külügyi viszonyainak. Ugyan-, akkor annyi Ígéretet tartalmazott a bajok megoldására: a munkanélküliség csökkentésére, a gazdaság fellendítésére, a pénzügyi egyensúly J helyreállítására, a világ éhezőinek támogatására, vissza*- j maradt országok fejlesztésé- re, a “nyugati” politika vég- 1 rehajtására, fegyveres felké- \ szültségünk megerősítésére, hogy — bár beszédét lelkes | tapsok többször megszakitot- I ták utólag politikai szóvivők kétségüket fejezték ki a I beszédben kifejtett célpontok I végrehajtásának lehétőségé- ! vei kapcsolatban. Szembetü- j nő ellentéteket láttak a hely- !zet és az ajánlott megoldási i módozatok között. “Gazdasági helyzetünk nyug i talanit”, vezette be Kennedy ja beliig,vek részletezését. Üzleti csődök tetőfokra hágtak. I farm jövedelem csökkent, még j soha annyi munkanélküli biz- j tositást nem fizettünk ki, havonta 150,000 munkás meríti ki járulékát, milliók reménytelennek látják a jövőt, érettségiző diákok nem képesek tehetségüket felhasználni, az j 1958-as depresszió óta gazda-! Ságunk vérszegényen működik, mai napig sem érte el termelési kapacitását, “üzleti befektetések csökkennek, profit a várható szinten alul esett, az építkezés hanyatlik, egymillió eladatlan automobil van raktáron, kevesebb a kereset, de az árak emelkedése állandó, úgyhogy ma sok amerikainak kevesebb költőpénze van olyan szükségletekre, melyek ma többe kerülnek... Röviden: gazdaságunk bajban van”. Az előrevetített megoldások közül a N. Y. Times vezércikkben kifogásolta a “mi nimális órabér emelését”. Hogy fér ez össze árucikkeink külföldi versenyképességének megerősítésével, kérdezi. Ru-~ i sei szenátor a mevélhe+ési árak stabilizálását látja kivihetetlennek, ha a termelési árakat (munkabért) emelik. Arthw-Krock kommentátor a szervezett munkásság korlátozásának tervét hiányolja j Kennedy beszédében. | Belső problémáink “elhal- 1 ványulnak azok mellett, amelyekkel az egész világon szem bekerültünk”, állapítja meg Kennedy és az eddigi “hideg- háborús” szemmel mérlegeli az ázsiai, az afrikai, a latinamerikai helyzetet, valamint a “kommunista veszedelmet”. Ugyancsak elődének szellemében adott utasítást az ország fegyveres felkészültségének átvizsgálására, a légierő megerősítésére, a tengeralattjárók Polaris programjának gyorsítására és a távlö- ’ vég termelés siettetésére. Mindezzel Kennedy “a kommunizmus agresszióval vagy szubverzióval való térhóditá- ; sát” akarja megakadályozni. “Nyílt és békés versengés —- befolyásért, paicért, tudományos teljesítményekért, még az emberiség gondolatvilágá- j ért is — egész más dolog”, mondja Kennedy. “Ha a szabadság és kommunizmus egy békés, világban versenyezne az emberiség meghódításáért, akkor növekvő bizalommal tekintenék a jövő Télé”. ^ Kennedy programja a fegyy verkezés fokozására sehogy- . ■ sem egyeztethető össze ezzel a kijelentésével. A HÉT FŐBB KULPOU Krízis a Kongóban. A Santa Maria menedékjogot kap Brazíliában. Világszenzációt keltett a jobboldali laoszi felkelők beismerése saját hazugságukról KONGÓ. — Hat semleges i állam, amelynek seregei a kongói ENSz-csapatok létszámának a felét alkotják, elh'a-' tározta, hogy visszavonja a katonáit és elhagyja a volt belga gyarmat területét. Ez a hat semleges állam: az Egyesült Arab Köztársaság, Marokkó, Mali, Guinea, Gha- j na és Indonézia. Mindannyian : elitélték az ENSz megbizot- |tainak részrehajló szerepét a | belgák .bábjainak — Mobutu- nak és Tsombének — támogatásában a törvényes minisz- 1 terelnek — Lumumba — ellenében.-Ezek a megbízottak, | sző nélkül nézték végig Lu- , mumba törvénytelen elfoga- ! tását és embertelen megkin- zását. Azon a címen utasitot- ! tak vissza minden lépést Lu- | mumba kiszabadítása érdeké- j ben, hogy ez “beavatkozás lenne Kongó beliigyeibe”. Korábbi kormányunk mindenben fedezte az ENSz ténykedését a belgák egykori gyár matán. Kennedy elnök most utasította a State Depart- mentet, hogy “vizsgálja felül kongói politikáját és tegyen javaslatot a szükséges változtatásokat illetően”. Egyes diplomaták szerint Adlai E. Stevenson, az Egyesült Államok uj ENSz megbízottja, kérni fogja a február 1-én kezdődő Biztonsági Tanács ülésén, hogy adjanak Dag .Hammarskjöld főt itkárnak egy uj szélesebbkörü megbízatást, a helyzet tisztázására és az ENSz kongói haderejét ruházzák fel nagyobb jogkörrel feladatának betöltésére. SANTA MARIA. A portugál hajó ügye tartotta izgalomban a közvéleményt már : napok óta. A portugál kormány kezdetben kalóztáma- : dásnak akarta minősíteni a Henrique M. Galvao által vezetett felkelést. Csakhamar kiderült azonban, hogy a felkelők Salazar diktátor zsarnoki uralma ellen lázadtak fel és tisztán politikai okokból ragadták magukhoz a 20,000 tonná-s hajó irányítását, hogy ezzel juttassák kifejezésre a j világ előtt a portugál nép elégedetlenségét elnyomó, reakciós kormányával szemben. Quadros, Bralizia újonnan ! megválasztott köz társasági I elnöke kijelentette, hogy hivatalba lépése után (január,, i ”1) menedékjogot biztosit a ! hajó utasainak és a hajót ! sem szolgáltatja vissza Por- 1 tugáliának. Ezek szerint a i Santa Maria, amelyik a leg- j utóbbi jelentések szerint, 65 | mérföld távolságra tűnt fel I Brazília partjaitól, befuthat | Recife vagy Salvador kikötő- jjébe. LAOSZ. A legfigyelemre- | méltóbb megnyilatkozás La- j oszban hangzott el e héten. ; A nyugatbarát Bonn Oum (Folytatás a 16-ik oldalon) mi problémák megoldását is elősegíti, fel kell, hogy készüljenek a reakció gáncsoskodására, akik a változtatások élet- beléptetésének megakadályozására törekszenek. A tömegek éberségére, szervezett fellépésére van szükség, hogy a kongresszusra és — igen — Kennedyre is a kellő nyomást gyakorolhassák, hogy ne tévesszék el a főcélt, a tartós béke megteremtését. (EHE TUET KENNEDY?
