Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-02-02 / 5. szám
KI AZ IGAZI HAZAFI? Aki előidézi a munkanélküliséget és nyomort, aki aláássa hazája gazdaságát és jó hírnevét, aki háborút és pusztítást készít eiö az emberiség ellen, vagy — aki leleplezi és rámutat ezekre a bűnös ténykedésekre? 2 1981 - AZ OKTATÁS IVE Kubában ebben az évben nagy súlyt fektetnek a nép oktatására, elsősorban persze az imperialista elnyomás alatt elhanyagolt irás-olvasás- ra. Kuba jelenlegi lakosságának 40 százaléka irás- tudarian. A kormány 1961-et “az oktatás évének” nevezte el. De kiterjed az oktatás a nép foglalkozási át- szakosifására is az átszervezés alatt álló országos gazdaság szükségleteinek megfelelően. A mező- gazdaság átszervezésénél pi. a termelést kiterjesztették olyan terményekre, amiket ezelőtt elhanyagoltak, mert a külföldi társulatok a kezük1- n levő földeken a cukornád ültetvényekre koncentráltak, és az élelmezéshez szükséges termények nagyrészét külföldről importálták. Persze ebből nem sok jutott a nép asztalára, mert sokba ie ült. a kubai kormány “népi farmokat” létesített, ahol a mezőgazdaság modern módszereire tanit- .jaA a iáim tagjait, jelenti a N. Y. Times tudósítója Havannából. A National Institute of Agrarian Reform, amely az orsz.ág gazdasági átszervezését irányítja, gyűlésén Castro bejelentette, hogy a népi farmokon belül 167 acre-nyi területet az ifjúság részére rendeznek be, ahol már 10 éves kortól kezdve politechnikai oktatásban részesítik a tanulókat. A gyermekek itt fognak lakni, étkezni és iskolába járni. A farmmunka tanításán és gyakorlatán keresztül mezőgazdasági szakértőkéi nevelnek belőlük. Azt is nyilvánosságra hozták, hogy 23 gyár felépítése közeledik a befejezéshez. Ezekhez a gyárakhoz az anyagot a Szovjetunióból és más szocialista országokból hozták Kubába. Van köztük egy ceruzagyár, két élelmiszert konzerváló, két *yapotfinomitó, 3 takarmánykészitő gyár, egy «ófinomitó, továbbá vasöntödék és csavarkészitő gyár. Egy ötéves gazdasági terv kidolgozása is napi- gendre került. Ilyen az üzleti erkölcs... MILWAUKEE, Wis. — Ugylátszik, hogy kétféle az erkölcs akárhogyan nézzük is a dolgot. Más az üzleti erkölcs és más a kormány erkölcse, legalább is ez tűnik ki Fred F. Loock nyilatkozatá tói, aki a nagy Allan-Bradley Co. feje, de ugyanakkor elnöke a Wisconsin-i Gyárosok Szövetségének is. Mr. Loock egyike a nagy részvénytársaságok előkelő képviselőinek, aki nemrég bevallotta bűnösségét, mint kriminális összeesküvő; ugyanis árdrágításra szövetkezett az elektromos iparban. 2 billió dolláros svindlit csináltak a kormány, meg a többi vásárló ellen. A Wall Street Journal jelentése szerint a következőképpen nyilatkozott Loock ur: “Azok közül, akik az elektromossági ipart kezükben tartják, egyetlen egy sem olyan buta, hogy ne tudta volna, hogy gyűlésünk törvénybeütközők. De végre is csak igy vezethetjük üzleteinket. Hát nem ez a szabad vállalkozás?!” “Védelemre volna szükségünk egyes vásárlók csalásai ellen”,— mondta Loock gyáros. Érdekes, hogy Loock urnák az a véleménye, hogy a “szabad kereskedelemben” az összes eladók együttes csalásaival kell védekezni némely csaló vásárló ellen, viszont igen magas erkölcsi nivót követel a kívülállók részéről. otmMMMMWMmwuuummvumíUMvmv« A SZOVJETUNIÓ Tudományos Akadémiájának tudósai elektronikus számitógép segítségével meg fejtették a Drezdában és Madridban őrzött maya indián kéziratokat, amelyeket eddig senki sem tudott elolvasni. — A szovjet tudósok ügyes munkája során maya nyelven Írott naptárok, vallási szertartások leírásai, vadásztörténetek, mezőgazdasági ismereteket közlő Írások kerültek napvilágra. • DR. J. D. GORGING, ismert newyorki szemorvost, aki civilben filmkritikus is, megkérdezték egy sajtókonferencián, hogy árt-e a gyermek szemének a televízió. Gorling igy felelt: “Egyetlen jel sem mutat arra, hogy az amerikai televízió a szellemi fejlődésen kívül egyébre is káros hatással van”. Ha már elkezdtük múlt heti számunkban “Nem szűnt meg az imperializmus” c. cikkünkben tisztázni azokat a félrevezető feltevéseket, amelyekkel “egv amerikai város magyar újságja” velünk szemben védelmébe vette az amerikai imperialistákat, úgy érezzük, hogy van még egv-két szavunk bizonyítani eddigi állításaink valódiságát. Amikor adatokkal bizonyítjuk a Wall Street monopoltőkéseinek és iparmágnásainak imperialista mivoltát és leleplezzük elnyomó tetteit és törekvéseit, akkor nemcsak az elnyomott, kizsákmányolt gyarmati és félgyarmati népeket és felszabadulási mozgalmaikat védjük emberi szempontból, hanem áz amerikai nép szorosabb érdekét is szemelött tartjuk hazafias szempontból. Ki fele’ös az országunk tornyosuló gazdasági problémáiért, a külfölden hírnevünk süllyedéséért, az évi 50 billió $-ra rugó hadikiadásokért ? Az igazat mondjuk, akkor mikor ezekért az impe- rialftta-monopolizmus ténykedéseit tesszük felelőssé, amely profitja érdekében kész ilyen károkat okozni saját országának és népének. Vannak olyanok, akik abban a hitben nem emelnek szót a súlyos fegyverkezés ellen, hogy az munkaalkalmat teremt és keresetet az amerikai munkásoknak. Ezek az amerikaiak tudatos félrevezetésnek az áldozatai. Mire vezethet a fegyverkezés? Elpusztíthatja az emberiség nagy tömegeit, megsemmisítheti virágzó fiatal életek jövőjét. Mi ebben a felemelő? Miért örüljenek az emberek, hogy pusztító eszközöket gyárthatnak, amikor ugyanazzal az energiával és sokkal nagyobb biztonságérzettel és örömmel gyárthatnának az emberek életét megszépítő és felemelő dolgokat. zakat, iskolákat, kórházakat építhetnének és 1 nálati cikkeket készíthetnének. Tanulhatnának, gy több tudósunk, tanárunk, mérnökünk legyei. Mindezzel saját népünk felemelését szolgálnák > ' ezekkel valóban segíthetnénk a fejletlen orszá üt népeinek előrehaladását is a hadibázisok és hadifelszerelések helvett. De miért nem akarják ezt a fegyver- gyárosaink? Azért, mert a fegyvergyártásban több profit van. Különösen a modern fegyverek gyártásánál. A drágább rakétalövegek előállítása azonban kevesebb munkaerőt igényel, mint a régimódi fegyvergyártás. Tehát minél .többet fizet a kormány a megrendelt atomlövegekért, annál kevesebb j-ut abból a munkások fizetésére és annál több marad belőle a fegyvergyárosok zsebében. Ez nem mese, a gyárból elbocsátott munkások -egyre növekvő száma bizonyítja, hogy igaz. Ha munkaalkalom, megélhetés vagy az életünk biztonsága szempontjából nézzük a fegyvergyártást, csak arra a következtetésre jutunk, hogy az amerikai nép érdeke ellen van. Nevezhetjük-e hazafiaknak azokat, akik 50 billió dollárt évente pusztitóeszközökre és honfitársaik jólétének és biztonságának aláásására használnak fel? Vagy azok a hazafiak, akik ezt a manipulációt kipellengérezik? De most nézzük csak a többi iparokat, az autó, textil, acél, villamos készletek és felszerelések, a ruhaipart, stb. Azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok idevágó külföldi iparcikket importálnak az Egyesült Államokba, mialatt egyre több munkást bocsátanak el ezekben az iparokban. Az importált iparcikkeket amerikai tőkések külföldi befektetéseiből felállított vagy betársult gyárakban készítik, az amerikainál sokkal olcsóbb munkabérért ép tetemesen nagyobb profit-eredménnyel. Nevezhetjük hazafiaknak azokat, akik profit- halmozásuk érdekében elárulják hazájuk népének érdekeit és aláássák az országuk gazdasági alapját? Emlékezzünk arra, hogy néhány hétlel ezelőtt, amikor kitört az arany válság, Eisenhower volt elnök úgy akarta egyensúlyozni az ország pénz ügyi mérlegét és folyását, hogy elrendelte a külföldön állomásozó katonáink családjainak visszahozata- lát. Ezzel kb. 300 millióval vélte csökkenteni a dollár és arany kivitelünket. Ezen idötájban jelentette be a Ford-vállaict, hogy 350 millió dollárt fog Angliában elkölteni, hogy az ottani Ford-gyár még más kézén levő részvényeit megvásárolja magának. _ Nevezhetjük-e ezt haza(Lúgnak, amikor imperialista érdekből (tőkebefektetéssel más ország munkáé 'éjét kizsákmányolni, az az imperializmus egyik megnyilvánulása) ártalmára vannak az ország pénzügyi helyzetének és ugyanakkor családok szétszakításával igyekeznek azt helyrehozni? ^ aS}T hazafias a General Motors vállalat, amikor a németországi leányvállalatában készült Opel autókat importálja s kiállítja Detroitban, hogy a detroiti munkanélküli autómunkások megcsodálják? Németországban olcsóbb a munkaerő, több haszonnal jár ott gyártott autót Amerikában eladni. Vagy a textilgyárosok, akik bezárják gyáraikat északon és leköltöznek a szervezetlen déli államokba, ahol éhbérért dolgoztatják munkásaikat. Hazafiak azok, akik japán, honkongi és a fejletlen országok olcsó munkaerejével termeltetnek és importálnak iparcikkeket ide, a hazai ipar gyengítésére? Az amerikai imperialisták szemfényvesztésnek használják a fenkölt szólamokat, amiket a demokrácia, a béke, a más országok megsegítése nevében tesznek. Ezekkel takarják imperialista és kizsákmányoló törekvéseiket. De nem hajlandók a profitharácsolásról lemondani sem az amerikai munkanélkiiliek kedvéért, s-em az Egyesült Államok gazdasági fejlődésének kedvéért, sem a fejletlen országok sokmillió éhező, nyomorgó népei kedvéért. A profit érdekjében készek megkockáztatni a legborzalmasabb, legpusztítóbb háborút, amit csak elképzelni lehet, sőt a nép szájából veszik ki azt a hatalmas összeget, évi 50 billió dollárt, amit ennek előkészítésére költenek. A Magyar Szó hazafias kötelességét teljesíti, amikor leleplezi ezeket a bűnöket és megmondja az igazat. Fennállása óta a haladó szellemű sajtó mindig a nép érdekét tartotta szem előtt és célja tovább is rámutatni arra,, hogy ki a nép igazi ellensége. Utat mutat a problémák megoldására is, még pedig olyant, amely az amerikai nép egészének javát szolgálná, nem pedig egy önző kisebbség vagyonharácsolását és hatalmi vágyát elégítené ki. A fentemlitett “magyar újság” szerkesztője ne zászlóba burkolt hazafiságát fitogtassa, hanem az igaz tényeket tárja jobb sorsra érdemes olvasói elé. Rózsavölgyi István Amerikában Rózsavölgyi /István magyar futóbajnok pénteken, január 27-én érkezett meg az Egyesült Államokba, hogy résztvegyen a Boston Athletic Association által rendezett versenyekben. Washingtonban és Winnipegben is szerepelni fog. Rózsavölgyi honfitársunk két évvel ezelőtt járt hazánkban s bár akkor nem ő vitte el a bajnoki dijat, teljesítménye a sportszakértők dicséretét váltotta ki. Rózsavölgyi egyik ellenfele Deacon Jones, az olímpiászon résztvett amerikai akadályfutó lesz. Rózsavölgyi István első amerikai versenyén Bostonban győzött egy mérföldön, annak ellenére, hogy fárasztó utazás után csak hat órát aludt a verseny előtt. Amerikai Magyar Sző Published every week by Hungarian Word, Ine. IS* East 16th Street, New York 3. N. Y. Telephone: AL 4-6397 («fizetési árak: New York városában, as USA-bau ta Kanadában egy évre $7.06 félévre $4.06. Minden sváa költöd! országba egy évre $16.66, félévre $5.66.
