Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-26 / 4. szám

Thursday, January 26, 1961 11 Ahogyan én látom... írja: EHN Malaga és az Alcazaba A Granadából Malaga felé vezető, sok helyen erősen kanyargó, hegyi ut, még november vége előtt is zöld, üde vidéken át vezet a Földközi-ten­gerpart felé, amelynek városai, falvai gazdagok történelmi emlékekben. A környék legnagyobb városa Malaga, amely 300 ezer lakosával Spanyol- ország és Európa legenyhébb vidékén, közvetlenül a tengerparton terül el. Környékét narancs, man­dula, füge, dió, chirimoya és olajbogyó ültetvé­nyek teszik változatossá és színessé. A környékén termő szőlőkből készülnek a világszerte ismert malaga-borok és malaga-mazsolák. Malaga évszázadokon át fontos szerepet töltött be a föníciaiak, görögök és rómaiak életében, de a legnagyobb fontosságát akkor érte el, amikor a középkorban a Kalifák birodalma kis államokra szakadt és létrejött a Maiagai Királyság. Ferdi- nánd és Izabella uralkodása alatt 1487-ben fog­lalták el a várost, amely igy környékével együtt Spanyolország része lett. A polgárháború alatt is fontos szerepet töltött be: a malagaiak még ma is emlegetik, hogy a felkelők ebből a városból nyerték a legnagyobb embererőt. Mint minden fontos központban a mórok Mala- ( gaban is erősségeket építettek. A város egyik 1 magas pontján a 11-ik században épült az ALCA­ZABA várkastély, melynek falai között az utó­kor szorgos kutatói érdekes mór kerámiákat ta­láltak és gyűjtöttek össze. Ezeket ma is az Alca­zaba muzeuihban őrzik, együtt oly tárgyakkal, amelyek részint történelmi idők előtti korból, másrészt a rómaiak, a vizigótok és a muzulmánok idejéből maradtak hátra. Az Alcazaba fénykorában és hosszú ideig a GIBRALFARO arab várkastéllyal összeépített erősség volt. A Gibralfaro egykor fényűző, gazda­gon díszített termeiből és szobáiból semmi nem maradt meg, de a lőrésekkel ellátott védőfalak, az egymással összekapcsolt tornyok és egyéb vé­dekezésre alkalmas pontok még ma is állnak. Az egykori véres harcok évszázados tanúiként állnak e falak és az azokat összekötő kanyargó ösvények, amelyeket ma már csak kiváncsi turisták és ját­szadozó gyermekek taposnak... A Gibralfaro minden pontjáról pompás kilátás nyílik a tenger­part és a lankás dombok között elterülő városra, a kikötőre, a virágos parkokra, a pálmákkal, na­rancsfákkal szegélyezett széles boulevardokra és á “sportpályára”, amelyben a nyári hónapok alatt bikaviadalok folynak. A történelmi nevezetességű épületek között a legfontosabb helyet Malagaban is a katedrális foglalja el, amelynek építését 1588-ban kezdték. A 18-ik században uj tervek alapján ismét hozzá­fogtak aZ építéshez. Az a körülmény, hogy a ter­veket három korban élő, hírneves építészek készi- tették és hogy az építés szokatlanul hosszú időt vett igénybe, a katedrális stílusát kevertté tette, bár a spanyol renaissance kiemelkedő jellege. A tervezett két torony közül csak az egyik építését fejezték be, amely több mint 250 lábnyira emel­kedik a körülötte húzódó szűk utcák fölé. A másik torony még ma is befejezetlenül áll és a bennszü­löttek ezért adták a katedrálisnak a “félkezü asz- szony” (La Manquita)' becéző nevet. Mint más városokban, úgy Malaga-ban is, a 16- 17- és 18-ik századok építészetének kiemelke­dő teljesítménye' a katedrális és a templomok egész sora, a korok nevezetes spanyol és olasz festőinek müveivel és oly faragványokkal, ame­lyek az akkori művészek ügyességét a mai napig hirdetik és még soká hirdetni fogják. Malaga az erősen hirdetett “Costa del Sol” (Na­pos Partvidék) középpontjában fekszik, Tőle ke­letre és nyugatra a Földközi-tengerparton a ki- - sebb városok egész sora húzódik, amelyeknek la­kói úgyszólván kizárólag halászattal foglalkoz­nak. Egyik-másik, mint Torremolinos, Carvajal, Fuengirola és Calahonda kedvenc tartózkodási he­lyük olyan külföldieknek —- főként amerikaiak­nak és angoloknak —, akik ezt a vidéket részint a kellemes nyári és az enyhe téli kiima kedvé­ért keresik fel, másrészt azért, mert Spanyolor- ország jelenleg Európának kz az állama, ahol leg­olcsóbb az élet. Malaga és Torremolinos környékén jelenleg több mint 400 amerikai tartózkodik. Egy részük csupán heteket tölt ezen a vidéken, mások az AMERIKAI MAGYAR SZÓ egész telet itt töltik és vannak sokan olyanok, akik évek óta állandó tartózkodási helyül válasz­tották a “napos partvidéket”, vagy évről-évre visszatérnek a Földközi-tenger e pontjára. A magyarázat erre abban keresendő, hogy úgy­nevezett “luxus penziókban” egy személy napi 120 peseta-ért ($2.) szobát és teljes ellátást kap­hat. Olcsóbb helyeken napi 60 és 90 peseta ($1— 1.50) ellenében lakás és teljes ellátás kapható. Ez ad magyarázatot arra, hogy miért élnek ezen a vidéken egyedül álló, idősebb férfiak és nők, akik szerény nyugdíjból, vagy egyéb kis jövedelemből havonta 30—60 dollárt fordítanak a megélhetés­re, a többit pedig ruházkodásra és szórakozásra költhetik. Ily olcsón Európában sehol élni nem le­het és az olvasók jól tudják, hogy Amerikában ezeknek az összegeknek a kétszerese is kevés a megélhetéshez. A ruházkodás nem olcsó Spanyolországban— legalább is nincsen arányban az ellátással —, de a “szórakozás” nem kerül sokba. A külföldiek szórakozási helyei: a kávéházak és a mozik. A kávéházak járdára helyezett asztalai körül egy- egy csésze fekete, vagy tea, vagy egy pohár bor mellett órákig elüldögélnek és beszélgetnek a lá­togatók tucatjai és a 2—3 centes borravalót hálá­san megköszönik a pincérek. A mozik árai 5 és 20 peseta (8 és 33 cent) között váltakoznak és a spanyol filmek mellett francia, angol, olasz, né­met és amerikai filmek kerülnek bemutatásra, va­lamennyi spanyol szöveggel. A takarékoskodó nyugdíjasok mellett persze gondoskodtak arról, hogy a nagyjövedelmíi ame­rikai, angol, francia, német, spanyol és más nem­zetiségű turisták számára is legyenek helyek, ahol jövedelmükkel arányos luxusban élhetnek és ahol nem kell keveredniük szegényebb honfitár­saikkal. Malagaban a MIRAMAR ilyen régi, de költséges lüxus-szálloda és Torremolinos keleti határában alig három év előtt nyílt meg a FEZ ESPADA (“kard-thal”) szálloda, amely valóban a fényűzés netovábbja. Az egész épületet, annak minden egyes szobáját, központi fűtéssel és hű­téssel szerelték fel. Minden szoba a tengerre nyí­lik, a legmodernebb módon felszerelt külön für­dőszobája, balkonja, telefonja és rádiója van. A vendégei számára elkülönített tengerpartján kí­vül, bar-ral felszerelt hatalmas úszómedencéje van közvetlenül a tropikus kert mellett. Az étter­mek egyikében a legjobb európai zenekarok leg­kiválóbb jai szolgáltatják a tánczenét és a lobby- ban fényes árukkal felszerelt üzletek állnak a vendégek rendelkezésére. Ilyen és ehhez hasonló luxus-szállodák, ahol az árak személyenkint napi 8 és 17 dollár között vál­takoznak, gondoskodnak arról, hogy a jómódúak előkelő visszavonultságban és elzárkózottan gya­korolhassák az osztálykülönbséget és ne^ kénysze­rüljenek olyan kispénzűek társaságában élni, akik fiatal korukban fizikai munkával keresték a ke­nyerüket. > örskbessü, de nem örökéletii müvek A nagy könyvtárainkban végzett vizsgálatok szerint az 1900 és 1950 között megjelent és a kö­zönség kezében megforduló müvek lapjai körül­belül 1980-ra olvashatatlanná válnak, lapjaik da­rabokra töredeznek. A papirszakértők a követke­zőképpen végezték vizsgálatukat: kiválasztottak 500 “jó minőségű” kiadványt, és géppel forgat­ták lapjait, mintegy utánozva az olvasót. A gépi próba megfelelt ötvenéves átlagos olvasói igény- bevételnek. Az ötszáz kötetből csak 5 maradt aránylag ép, használható állapotban, a többi már a “fárasztási művelet” közben tönkrement. A könyvtárosokat régóta aggasztja a könyv, illetve a papír töredezése. A gépi próba előtt még nem volt ennyire nyilvánvaló, hogy néhány évti­zed múltán mi lesz a nagy könyvtárak könyv- állományából. A papirszakértők véleménye szerint a papír nagymértékű töredezését a papírgyártásban hasz­nált faköszörület savassága okozza. A rongypapír kevesebb savat tartalmaz, és ezért Partosabb. Mindez ideig nem ismerték fel az összefüggést a papir savtartalma és tartóssága között. Most azonban olyan gyártási eljárást kívánnak alkal­mazni, amely a papir savtartalmát egy semlege­sítő oldaton történő, átvezetéssel közömbösíti. Ilyen papirt már készítettek is. A fenti vizsgá­latról szóló jelentést is erre az újfajta papírra nyomtatták. CSEHSZLOVÁKIA az idén 120 Morava L—200 tipusu, 5 személyes repülőgépet szállít a Szovjet­uniónak. A gépek zömét a városközi légitaxi-for- galomban használják majd fel. I T r T'V T>'rV'Tr,r t V : APRÓSÁGOK ► Kovács Erzsi rovata < [ Baj van a nevekkel El-elnézem az újságokat naponta, hogy mily sok cifra nevet is kell mindig megtanulni. Külö­nösen- a kongói “zavargásokkal” kapcsolatban. De ha jól meggondolom a dolgot, a velembeliek már régen elkezdték az idegen városok neveit megtanulni. Nem nagyon jó az emlékező tehetsé­gem —, de hosszú. Nem szégyellem bevallani, hogy emlékszem az első világháborúra is. Jött az öreg Juli néni, hogy “tessék már mondani, mi az a demarkációs vonal? Kinek a fődjén van? Mivel húzzák a vonalat, krétával, ceruzával?” Később már ugyanaz a Juli néni úgy altatta a kis gyere­ket, hogy: Tente baba tente, Elvisz az entente. Aztán jött a Doberdó, meg a Visztula, meg a Lemberg, meg a többi. És egyszer csak jött a Przemysl. (Nem tudom, hogy jól irtam-e le.) Kimondani mai napig se tudom. Mindenki más­képpen mondta. Psemisli, Premisli, Semisli, ki hogy tudta kimondani, de mindenki arról beszélt, mert ott éheztek a katonák jó hosszú ideig és százszor Í3 hallottam, hogy nem tudtak valami könnyebben megtanulható helyen megállni? Aztán jött a második világháború és bizony megtanultuk jól a térképet. Napról-napra újabb városokat foglalt el Hitler és már azt hittük, vége a világnak, mikor Sztálingrádnál megfordult a kocka. Csakúgy pattogott a szánkról a Smo­lensk, Kiev, Voronyezs, meg a Dnyetropetrovszk. Koreában nem volt nehéz a Pusan meg a Seoul, na meg a Formosa, meg a Kimoy, meg a Matsu. És Vietnamban a Dienbiem-Fu se kutya. Vannak itt könnyű nevek is, mint Laos. Ez könnyű, mert Diósgyőrben a Lajosokat csak La- osnak mondták. De Afrikában már egy kicsit ne­hezebb. A Kasai meg könnyű, mert a férjem kassai. De aztán itt van a Lumumba, Kasavubu, Mo­butu meg a Moise Chombe. Aztán ott van a Ka­tanga meg az Uganda. De aki a Przsemysl-t meg­tanulta, annak ez mind semmi. Úgy látom, hogy még sokáig tart amíg készen leszünk a tanulással. Még most következik az Uruguay, meg a Paraguay, meg az Ecuador és Venezuela. Majd lassan szépen mind megtanul­juk. Ezekből eddig csak Panamát ismertük. Da-— azt aztán jól. l!(Éiili!!l!!!l!l!IEI!l!llll!!!H RÖVID HÍREK ,!I!Sll!ÍI!!Í!l!|!J!!lí!llí!!llil!i!ii!!!!!!!ll!l!lll!l!l!i!l!l!ll!!!S!IIIIII!i RADARIRÁNYITÁSU traktorok sorozatgyár­tását kezdték meg a Szovjetunióban. Az uj technikával egy ember egyidejűleg két-három traktort is irányíthat. ' / • NYUGAT-NÉMETORSZÁGBÓL több mint 800 ezer ember vándorolt ki 1948—1980 között. Leg­többjüket — 360 ezer kivándorlót — az Egyesült Állapiok fogadta be. \ • A VILÁG egyetlen női tengerészkapitánya Va- lentyina Orlikov, aki a Novikov-Priboj nevű szov­jet halászhajó parancsnoka. A hajó legénysége száz tengerész. • MEGSZÜLETETT a lappok nemzeti drámája. Gőte Wilks 29 éves rénszarvaspásztor megírta az északi nomádok első színmüvét, amelyet — svéd­re léforditva— nagy sikerrel mutattak be Stock­holmban. A kritika -egyaránt ünnepelte az uj drá­maírót és a lapp drámairodalom megszületését. • A NÉMET Demokratikus Köztársaságban az utóbbi másfél évben megkétszereződött a mun­kásakadémiák száma. Jelenleg több mint egymil­lió dolgozó tanul az ország 1030 munkásakadé­miáján. • ÁLLAMOSÍTJÁK a mexikói filmipart. Eddig állami kezelésbe kerültek a Churubusco-studiók, amelyekben a legtöbb mexikói film készül, 32ft mozi és a filmbank. f

Next

/
Thumbnails
Contents