Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-26 / 4. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Egy volt magyar disszidens elbeszélése nyomán FELTÁRULNAK A RH0DÉ2AI BÁNTÁK SZÖRNYŰSÉGEI Apja ’’kétlaki” volt. így mondja ő maga is, ’ Bodnár Dezső bányateehnikus. Alsótelekes. parányi falu a hatalmas borsodi szénvidék edelényi járásában. Ott élte kétlaki életét az idősebbik Bodnár. Volt három katasztrális hold földje, szántó és legelő. Ahol a legelő volt, ott a növényzet nem termett meg, ahal termő volt a föld, ott az adóvégrehajtók legelték le a termést. De paraszt volt az idős Bodnár. Szerelmese a földnek, amely oly sok bánatot okozott, sovány termésével, zsíros adójával, a jégveréssel, s a rakoncátlan Sajó folyóval, amely ha kedve tartotta, elöntötte Bodnár és a többi bodnárok földjét. De úgy volt valahogy a földdel, mint az egyszeri kereskedő, aki nem akart már hitelt adni a szegény embernek. “Rossz az év — sopánkodott a kereskedő. — Különösen ezen a nyáron fizettem rá az üzletre!” — “És miből él majd télen?” — kérdezte tőle a szegény ember. — “Abból, amit a nyáron ráfizettem” — felelte a kereskedő. Igen ám, csakhogy a földdel nem lehet tréfálkozni, de meg az éhes szájakkal sem. Eladni a földet? Hiszen annyit sem kapna érte-ezen a vidéken, hogy az egyik gyerek rossz bakancsát megtalpaltathassa belőle. Meg aztán: hátha egyszer már majd fizet ez a föld? Valami csekélységet talán ad azért az áldozatos nagy munkáért, amellyel minden porcikáját termővé akarta tenni Bodnár. S addig? Le a bányába. A többi parasztember is odafordult kenyérért. S a kettő, a föld meg a bánya, adott is kenyeret. Nagyobb karéjt, mintha csak a bánya, vagy csak a föld adna egyedül. Nagy ára volt ennek a nagyobb darab kenyérnek. A föld is, a bánya is teljes embert kívánt. A Bodnár meg csak egy ember volt. Amig volt. 1931- ben elvitte a morbus hungaricujs, a tüdővész.. Néhány héttel Dezső fia születése, előtt. Dezsőből is bányász lesz A Dezső fiú is ott nőtt fel Alsótelkesen, a bá-' iiyavidéken. Mi sem természetesebb, hogy ő is bányász lett. De a felszabadulás után már nem volt szükség a kétlakiságra. Megbecsülték, megfizették a bányamunkát. Bodnár Dezső Szuhakái- lőra ment, a bányaipari-technikumba.. S mikor elvégezte, Felsőnyárádon lett harmadvezető aknász. Tisztes állás, megbecsült munka, tanulás, szórakozás. Mindez megadatik a ma fiataljainak. Mindaz megadatik, amiben apáiknak nem. volt részük. S bizony a jómód, a konszolidált életkörülmény gyakran meggondolatlanságra is ragadtatja a fiatalokat. Dezső udvarolt egy lánynak, ott a falujában. Annuskának. S a fiatalok abban is különböztek az öregektől, hogy kevesebbet adnak a társadalmi előítéletekre. Anna anya lett. Csapkodták a szidalmak a fiatalok hátán. S Bodnár Dezső nem birta .tovább. '-— Szeretem Annát, és feleségül vészem. Az anyós jelölt azonban nem tette le ostorát. Addig suhogtatta, amig elűzte a fiút a faluból, elűzte a határból. Határon túlra. 1956 december 18. A miskolci Tisza pályaudvaron két társával felült a Pest felé induló vonatra és Ausztriában kötött ki. Onnan Eisénstádtba irá nyitották. Ajándékcsomagot kapott. Két tábla csokoládét, fogkefét és két csomag cigaretát. December 21-én reggel megszólalt a tábor hangosan- beszélője: — Mindenki jöjjön a láger elé, mert Mr. Nixon, az Egyesült Államok alelnöke. érkezik és. szemlét tart a magyar “menekültek” fölött. Nixon ur megjelenik | Havas eső esett. Bodnár Dezső a szobában maradt. Az ablakból figyelte, ahogy apácák meg re- verendás papok rendezik a disszidensek sorait. Órákig ácsorogtatták az embereket. Metsző hideg volt. Sokan kiskabátban jöttek el hazulról, mert azt gondolták, hogy itt prémes bundát kannak. Sorjában érkeztek az autóbuszok..A többi lágerből is ide hozták a disszidei^seket. Ha már szemle, legyen szemle. Majd nagysokára megérkezett egy hatalmas, fekete Chevrolet és kilépett belőle Nixon, az USA alelnöke. — Egy fogadó bizottság lépett elébe — emlékezik vissza most Bodnár Dezső — papok és civilek, és Nixon úgy tekintett-végig a gyülekezeten, mint egv győztes hadvezér az ellenség szétvert sorai fölött. Vagy talán ui hadoszlopot látott bennük? Nem tudom, nem hallottam, nem értettem, mit beszélt Nixon. Körülbelül negyedóráig nézte a disszidenseket, aztán íovábbállt. Az autóbuszok is visszagurultak a különböző lágerekbe. Eisenstadtból Traiskirohenbe vitték Bodnár Dezsőt, jVitíntől mintegy húsz kilométerre. Ott fertőtlenítették őket, s mikor már kívülről megtisztultak, előjöttek a papok, hogy a lelkűket fürösz- szék meg a kaszárnya udvarán álló templomban. S nagyon rossznéven vették, ha valaki nem akart részesülni a szent gyónásban és az ézzel járó fejmosásban. Különösen Galambos Irienus páter, Győrből disszidált lelkiatya szeméből lövelltek a purgatórium tüzes villámai. Majd egy esztendeig hányódott különböző táborokban Bodnár Dezső. Salzburgban áprilistól augusztusig napohta tízszer kellett elmondania az életrajzát a tábori csendőrök előtt, mert egy Szanti József nevű, többszörösen büntetett előéletű disszidens ráfogta, hogy kommunista. Végül azt tanácsolták neki, tűnjön el Ausztriából. S mindjárt közölték vele a megoldást is: Rhodéziá- ba lehet jelentkezni bányamunkára. Hároméves szerződést irt alá, s 1957 decemberében elindult Salisburybe, Dél-Rhodézia fővárosába. A Daluy Mine, a bányatelep Rhodézia fővárosától, Salisbury-től 90—95 mérföldnyire terül el. Olyan ez az ország, mint ha egy sziget lenne. A Zambeszi és a Limpopo folyók öntözik határait. Növénytakarója szavanna. Mahagóni- és teafák sürü sora vezet a bányához. A legelőket békés juhnyájak lepik él. Esős évszakban még az állatok sem merészkednek ki a legelőre. A forróság elől a kókusz- és ananászfák árnyékába menekülnek a bantu négerek. A kaktusz nem tud magasra nőni. De a profit. . .• A bantu négerek nyomorúsága a gazdag bányákban A gazdag méhü bányák angol és-dél-afrikai üzletemberek érdekeltségei. A Daluy Mine mélyében kilencszáz néger dolgozik. Naponta ötszáz tonna aranyércet hoznak a felszínre kapzsi gazdáiknak. A bantu néger munkásokat Nyaszaföld- ről toborozzák. Minden két lábon járó munkaeszközért egy-két fontot kap a menedzser. A néger meg kap egy kétéves szerződést, melyet ő a saját akaratából nem bonthat fel, de még .a számára kijelölt lakótelepet tem hagyhatja el. Egy -kis viskóban zsúfolódnak nyolcan-tizen. A telepet company-manager, afféle községi bíró vezeti, aki a fegyveres üzemi rendőrök segítségével uralja a tábort. A rendőrség ébreszti a tábort rövid álmából,^ reggel négy órakor. Tiz perc után sorakozó, és futólépésben a bányába, amely egy-másfél kilométerre van a companytól. Fél ötkor mindenkinek lent kell lennie a bányában. Ha valaki elalszik, nyilvánosan megvessző- zik/Ha valaki nem akár lemenni a bányába, meg- billificselik, és úgy botozzák meg. A company- manager korbáccsal a kezében járkál a néger mun kások közt, azzal osztogatja parancsait, és azzal ad kifejezést nemtetszésének. Ha beteg, néger orvos vizsgálja meg a mm> kást, de felmentést a munkából csak a fehér borii üzemvezető adhat. Tehát ha mmden rendben van és a néger súlyos beteg lesz, nem kell lemennie a: bányába. Sőt, kap ingyen orvosságot.- Fizetést. természetesen nem. Viszont ha dolgod1', megkeresheti'havonta a négy-öt fontot is. Aki robbantásnál dolgozik, még veszélyességi pótdijat is kap, robbantások alkalmával tiz shillinget. — Hát igen, igen. Csakhogy, tudni kellene, mennyit is ér ott ez. a négy-öt font. — Mr. Gerald szívattyumesterrel beszélgettem egy alkalommal.-K ‘■ő délután volt. Az ötvenöt fokos hőség negyvenre süllyedt, és ilyenkor meg lehetett mozdulni egy kicsit. A szivattyumester négy kutyájával sétálgatott. Dicsétem a szép- kutyákat, tudtam, hogy a szivattyumester rettenetesen büszke rájuk. Még azt is büszkén mondta, hogy havonta tizennyolc fontot költ kutyaeledelre. “De ebben csak a hús van benne!” — tette hozzá Mr. Gerald. Az európaiaknak, fehér borii embereknek és mindenfajta szőrű kutyáknak bőven jut hús. Juh-, kecske- és marhahús. Disznóhus is akad a bányaigazgatóság saját üzletében, de-azt nem nagyon eszik ezen a forró vidéken. A néger munkás, ha akad is pénze húsra, az üzletbe nem teheti be a lábát, csak egy kis ablakon keresztül kanhatja meg az árut, ha már minden fehér embert kiszolgáltak. A mérleget nem is láthatja. A kantinos annyit mér, amennyit akar. És milyen árut ? Csak hulladékot. A négerek főtápláléka a szadza, amely olyan, mint a puliszka. Kukoricalisztből készítik, és a viskójuk előtt sütik vagy főzik. De a nagyobb- családos négereknek még erre sem telik. Rendszerint egyszer esznek naponta. óriási terror A munkaidő viszont nincs szabályozva. Csak a norma. Ha kényelmesebben akarja elvégezni a normáját, lemehet fél öt előtt is a bányába, és nem vonják felelősségre akkor sem, ha csak éjfel után jön fel. Mindenesetre addig lent kell maradnia, amig a normát nem fejezte be. A roppant keménységű kvarcot kézzel fejtik. A bánya nincs gépesítve. Nincs is szándékában ez az igazgatóságnak. Hiszen egy gép jóval többe kerül, mint száz néger munkás évi bére. — ITogv tűrhetik ezt az embertelen bánásmódot? — kérdezem Bodnár Dezsőtől. — Óriási a terror. A fehér bőrű gazdák gondoskodnak arról, hogy a négerek ne lázadhassanak fel. Egyrészt féktelen terrorral, másrészt spiclirendszerrel. Ha egy néger elégedetlenkedik, vagy vissza meri adni a romlott húst, azonnal a company manager elé vezetik és megbotozzák. — S az európaiak ? — Összehasonlíthatatlanul jobb dolguk van. Én az első időben, hat hónapig 40 font fizetést kaptam. Fél év után 65 fontot két esztendeig, azután már százon felül. Hetenként egyszer a klubban mozielőadás volt, persze csak európaiak részére. A klubban lehet whiskeyt inni. és különböző alkoholos keverékeket. Nekünk volt üzemi étkeztetésünk is. Van külön örömlány-negyed is. Fehér nőkkel, kizárólag fehérek részére. Egy jugoszláv származású bányatechnikust elüldözte*, mert néger lányt vitt a single quarterjébe, a kör alakú, egyszemélyes vályogviskójába. Haza ... Éveken át azért dolgoztam, hogy útiköltséget gyűjtsék, hogy hazajöhessek. Állandóan előttem volt, hogyan élnek a mi bányászaink. És meg valami: az Annuska utáni vágy. A kis Erika már négyesztendős. S olyan szépen mondja, hogy: édesapám. Augusztus 23-án érkezett a Ferihegyi repülőtérre Bodnár Dezső. Négyévi távoliét után. Rőyjd idő múlva ki is tűzték esküvőjét Annuskaval, gyermeke anyjával.-Gál Zoltán Thursday, January 26, 1961 Uj Riadsier a rák korai felismerésére Amerikai kutatók a Tudományos Akadémia egyik közleményében nemrégiben a rákbetegség Jkora! felismerésének uj módszeréről számoltak -be. Felfedezték ugyanis, hogy az újszülött hörcsög meghatározott módon reagál a különböző típusú rákos szövetek egyik anyagára, s ebbői következtetni lehet, a betegség természetére ( is. A kutatók Valószínűnek tartják, hogy ez az anyag'valamilyen vírus lehet, azt azonban még' nem sikerült kimutatni, hogy maga a virus okozza-e a rákot, vagy hogy bármilyen módon közré- müködik-e a rák kifejlődésében. A kérdéses anyag , nem a kifejlett rákos daganatokban, hanem olyan patkányok májában és lépiben található, amelyekbe emberi rákos szöveteket ültettek át. Ha éri az anvagot az újszülött hörcsögbe fecskendezik. az állat teste eltorzul, satnya lesz, csonto-n- ta törékennyé válik, nem nőnek fonal, v.igv rend- _ ellenes fogazata fejlődik, s külsejét lelapult hom- "lok. brHuzatos fej és kiugró szemek jellemzik. Ha a t Ttőris átterjed az egyik állatról a mísik- ra, a vírusok életképessége megnő, s a> állótok hamarosan elpusztulnak. A kutatók megállaniAttak, hogy a7 ismeretlen fertőző anyag körülbelül 100 Angstrom átmérőjű részecskéket ta-tabna7, / sejtmagjainak átmérője re dig 180—-250 Angstrom. Fertözőkénessrirét 70 cm távolsé^’ ól, as r. fok alatti hőmérsékleten végzett 3660—-2537 Angstrom hullámhosszú ibolyántúli besugárzással meg lehet szüntetni. A fertő"ő anvag egyébként rendkívül ellenálló, mínusz 79 C fokra hűtött tumorban több mint egv évig megőrzi életképességét, s a kísérleti állatok testét még kétévi lát- sri'agos aktivitásmentesség után is kénes eltorzítani. Ezzel az eljárással az emberi rákbetegség nvoleféle- típusát sikerült minden eddigi módszernél korábban kimutatni. Ezeknek a kutatóknak a felfedezése kétségtelenül nagy jelentőségű, s feltehetően közelebb viszi a tudományt a rákbetegség rejtélyének megfejtéséhez. De minden valószínűség szerint még további, esetleg éveket is igénybe vevő kísérletezésekre van szükség a megfigyelések ellenőrzésére és részleteinek tisztázására. A______
