Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-06-29 / 26. szám
Thursday, June 29, 1961. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 RICKOVER KRITIKÁJA HADITENGERÉSZETÜNKRŐL Az altengernagy leleplezése a tisztikarról és a tisztképzö intézetekről nagy feltűnést keltett országszerte Hyman G. Rickover altengernagy a Kongresz- szus Költségvetési Bizottsága előtt fejtette ki véleményét még májusban. A nukleáris tengeralattjáró “atyjának” titkos nyilatkozata, amelyet csak most hoztak nyilvánosságra, élesen mutat rá haditengerészeti hatóságaink hibáira és fogyatékosságaira, valamint bűnös mulasztására. A Navy vezetősége két kézzel szórta szét a pénzt és nem vették tekintetbe, hogy nemcsak a haditengerészet céljaira szedik be az adófizetőktől az adót. A nagy költekezés tönkreteszi az intézményt “hacsak nem alkalmaznak egy igen jó hamisítót,” aki “előteremti” a szükséges összeget — mondta Rickover. Lerántotta az altengernagy a leplet a tengerésztisztekről is. Szerinte ezeknek az embereknek legnagyobb része hasznavehetetlen a tengerészet számára és csak a hatalmas fizetéseket húzzák a kincstártól. “A legiidvösebb amit a tengerészet eredményességének az érdekében tehetnek, ha lecsökkentik 20,000-el a tisztek számát.” Jelenleg kb. 70,000 tengerésztiszt áll a Navy szolgálatában. Ugyancsak éles szavakkal bírálta meg Rickover a tengerésztiszt képző intézeteket. Vagy megreformálják ezeket teljes egészében vagy zárják be őket, mert a nemzetnek semmi hasznot nem hoznak — mutatott rá a jövő tisztjeit képző intézmények alapvetően hibás alapjaira. Az itt képzett tisztek “egy olyan világban élnek, amely már eltűnt”. A tiszt továbbképző intézmények sem érnek sokat Rickover szerint, mert pusztán arra valók, hogy magasabb és jobban fizetett állásokra készítsék elő a hallgatóikat — a haditengerészeten kívül. A magasrangu tengerésztisztek, akik a továbbképző iskolákban tanulnak, nem is tudják, hogy mi a feladatuk, mert olyan hajókon való szolgálatra képezik ki őket, amelyeket már kivontak a, használatból és fogalmuk sincs a mai haditengerészet jelentőségéről és szerepéről. Különösen éles szavakkal bélyegezte meg az altengernagy az an* napolisi tisztképző intézet magasrangu tengerész kadetjeit, bár maga is ezt az intézetet végezte el valamikor. Sürgette a kongresszust, hogy törölje el a szolgálati akadémiákat, hacsak nem tesznek lépéseket, hogy gyökeresen megváltoztassák szerepüket. Az akadémiákról kikerüjp- tisztek — az altengernagy véleménye szerint — nem csinálnak jóformán semmit, csak magas fizetést húznak az államkasszából. Minden tiz akadémiát végzett tisztből kilenc teljesen abbahagyja továbbképzését. A saját házukat díszítik és kertjüket ápolják vagy autójukat javítják. Mindezt persze az adófizetők pénzéből. Külön megemlékezett Rickover arról az ötletről, amit egyes vezetők javasoltak, hogy pszichológusokat, elmegyógyászokat nevezzenek ki a nukleáris tengeralattjárók legénységéhez és tisztjeihez. Ezek az emberek majd felfedezik — mondta szörnyülködve — azokat a betegségeket, amelyekről a legénység nem is tud. Erre az utóbbi kitörésre Rickover akkor ragadtatta el magát, mikor hivatkoztak az Army egyik pszichológusára, aki tanulmányban számolt be arról, hogy miért kell annyi tisztjelöltét törölni a hadsereg állományából. Szerinte az ókor vagy az újkor olyan nagy hadvezérei mint Nagy Sándor, Hannibal, Napoleon vagy George Washington sem állták volna meg a helyüket a West Point-i tisztképző iskolán. Ezzel nyilván a hadseregen belül uralkodó nagy- képű szellemet akarta aposztrofálni az altengernagy, akinek megjegyzése azért is esik nagy suly- lyal a latba, mert igen kiváló szaktekintélynek számit a haditengerészet körében. Brutális rendőrtámadás négerek ellen Jersey City NAACP tisztviselői felhívták a helyi rendőrkapitány figyelmét beosztottjainak durvaságára. Szerintük a rendőrség igazságtalanságot követett el és brutálisan viselkedett. Az elmúlt héten ugyanis a rendőrök letartóztattak egy néger asszonyt, mert állítólag szidalmazta őket. Ezután nagy néger tömeg gyűlt össze a rendőrség előtt, hogy tiltakozzon a letartóztatás ellen. A rendőrök megrohanták a tömeget s botokkal verték őket széjjel. Szemtanuk szerint egy 72 éves asszonyt durván bántalmaztak és egy állapotos nőt megütöttek. Egy Mark Lawrence nevű ember, aki börtönőr, tanúskodik arról, hogy hat rendőr öklözött és rugdalt egy földön fekvő férfit. “Jobban verték az embereket, mint mi (börtönőrök) a makacs bűnözőket.” — mondta mérgesen Lawrence. “Asszonyok és gyerekek voltak ott. Nem volt több férfi a sarkon mint öt.” A szemtanú börtönőr kijelentette, hogy a jelenlévő rendőrkapitány nem hogy leintette volna a legénységet, hanem maga is résztvrft az ütlegelésben. A néger asszony, akit letartóztattak, tagadja, hogy szidalmazta volna a rendőrséget. Azt állítja továbbá, hogy a rendőrök őt vádolják az ösz- szecsapás kirobbantásával, pedig már fél órával korábban, mielőtt a verekedés kitört, bevitték a rendőrőrszobára. Előtte való vasárnap, ugyanezen a helyen a szomszédos fehér környékről civilek vonultak keresztül a néger környéken, egyenruhás rendőrök társaságában és “lincseld meg a négereket” jelszavakat kiabáltak. Ugyanezen a, napon verekedés tört ki néger és fehér fiuk között. Az NAACP tisztviselői szerint, a fehérek számos néger iskolásfiut megvertek. Az iskolaépületében lánccal verték össze a néger gyerekek egy részét. Az NAACP gyűlést tartott ebben a negyedben az események után. Ezen a gyűlésen egyes felszólalók azt állították, hogy a néger lakosság sem teljesen ártatlan az események miatt. Ezek szerint, a faji feszültség kirobbantásában szerepük van a “nyugtalan” néger fiatalok egy részének s a “rosszhirü’ ’felnőtt elemeknek is. Stevenson házbére túl magas Két washingtoni szenátor panaszkodott, hogy az Egyesült Államok 30 ezer dolláros otthont tart fenn Adlai E, Stevenson részére a newyorki Waldorf Towerban. “Ez több mint a mi fizetésünk” — mondotta John McClellan (D., Ark.) szenátor. “Ez havi $2,500-ba kerül” — mondta Allen J. Eilender (D.,L.) szenátor. McClellan elnöke. Eilender egyik tagja annak a szenátusi albizottságnak, amely most tárgyalja azt a törvényjavaslatot, melynek alapján a State Department a jul. 1-ével kezdődő fiskális évre kiutalást kaphat. A Waldorf Towerben lévő lakásban azelőtt Henry Cabot Lodge lakott, aki az Eisenhowei*-admi- nisztráció idején volt az Egyesült Államok UN- beli megbízottja. Richard Gardner, helyettes államtitkár szerint a házbér azért magas, mert a lakosztályban egy nagy ebédlő is van, amit a látogatóba jövő delegációk és hivatalos személyekkel való tanácskozásra és kisebb vacsorák tartására használnak. A szenátorok megemlítették, hogy‘a kongresz- szus nemrégen hárommillió dollárt szavazott meg az Egyesült Államok UN misszió uj irodaépülete részére. “Miért nincs abban egy ebédlő?” — kérdezték. “Mire kell nekünk egy épület konferenciákra és ugyanakkor egy drága lakosztály?” — kérdezte McClellan szenátor. Mr. Gardner kifejtette, hogy az épületben a misszió tagjai dolgoznak, s habár vannak konferenciákra alkalmas termek, s egy előadóterem is, de az épületben nincs étkezési lehetőség. Stevensonnak, aki az Egyesült Államokat most a UN-ben képviseli, gondoskodnia kell a látogatóba jövő államfők, más államok delegációja vezetőinek szórakoztatásáról és szükséges volt kisebb ebédeket is rendeznie, hogy megismerkedjen más országok delegációival és felsorakoztassa őket az Egyesült Államok mellé. Mikor Eilender szenátor azt kérdezte, hogy más országok is fenntartanak-e ilyen nagy lakosztályokat a Waldorfban, azt a választ kapta, hogy nem, de némelyiknek költséges privát otthona van a Fifth Avenuen. “Azokért is bizonyára mi fizetünk, a külföldi segélyből” — mondta erre McClellan szenátor. nwwwwwwwwtwwwvwwwvww HIVATALOS adatok szerint a világ összes, mintegy 540 millió 5—14 éves gyermeke közül csak 272 millió jár iskolába és tanul meg Írni, olvasni. USA tekintélyes haszna az ENSz-ből Az Egyesült Államokban elköltött összeg 60 százaléka a nemzetgazdaság profitját növeli 15 évvel ezelőtt vált New York város az Egyesült Nemzetek Szövetségének a székhelyévé. Ha megvizsgáljuk, hogy mit költött és mit nyert az Egyesült Államok és New York az East River-i palota gazdájának a szerepében, akkor kiderül hogy jóval több az a profit, amit Amerika keresett az ENSZ-en, mint amit áldozott rá. Tisztán az ENSz 1961-es költségvetése — amibe nem számítjuk bele azokat az ügynökségeket, amelyek az ENSz védőszárnyai alatt és irányításával működnek — 67,437,770 dollár, amely ösz- szegnek kb. 60 százalékát itt költik el az Egyesült Államokban. Ez éppen a kétszerese annak a 22,332,810 dollárnak, amely az USA hozzájárulása a szervezet költségeihez. Ez az utóbbi kiadás a lakosságnak fejenként 0.121 dollár hozzájárulást jelent, ami nem teszi ki egy fél csomag cigaretta árát sem. Az ENSz tehát nagyszerű üzlet Amerika számára, aminek hasznát természetesen a magán- vállalatok látják. Ezenkívül még számtalan nemzetközi szerv, mint pl. a World Health Organization, a Food & Agricultural Organization, a United Nation Childrens Fund és még hasonlóak működnek párhuzamosan az ENSz-szel együtt itt New Yorkban és ezeknek költségvetéséből is jelentős összeg kerül bele az amerikai üzleti életbe, aminek a kiszámítása majdnem teljesen lehetetlen. Az említetteken kívül a 99 tagnemzet közül 97 nemzet egész évben küldöttséget tart fenn az ENSz szomszédságában, amiből szintén tekintélyes hasznot húznak a kereskedelmi és egyéb intézmények. Ezek a küldöttségek az év folyamán jelentős pénzmennyiséget hagynak itt a hotelekben, bérházakban, üzlet- és irodaházakban. A beosztottak is költekeznek, vásárolnak, autót tartanak, szórakoznak, utaznak, stb. A küldöttségeken felül még minden ősszel jönnek a magasrangu diplomaták és vezérkaruk, akik három hónapot tartózkodnak itt New Yorkban a közgyűlés folyamán. Ezeknek a költekezése is jelentős hasznot hoz a newyorki üzletembereknek. A városnak még külön haszna van a látogatókból is, akik a világ minden részéből jönnek megnézni az ENSz főépületét és működését. Ezek a látogatók az elmúlt év folyamán 6,560,197 dollárt költöttek el itt New Yorkban. Mindezek után világos, milyen nagy hasznot húznak tőkéseink és vállalkozóink az ENSz itt- tartózkodásából. És még vannak politikusok, akik úgy tekintik, mintha szívességet tennénk a világnak, hogy szállást adunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének. összehívták a kongói parlamentet Junius 25-ére hívták össze a kongói parlamentet a törvényes Gizenga-kormány és a leopoldvil- lei Kaszavubu—Mobutu-csoport között létrejött megállapodás értelmében. A hirt nagy megkönnyebbüléssel fogadták Leo- poldville-ben. Diplomáciai megfigyelők ezt az intézkedést első lépésnek tekintik az ország egységének megtei’emtése felé. A parlament ülését a Leopoldville-től mintegy 10 mérföldre levő Lovanium Egyetem épületében tartják az ENSZ fegyveres védnökségével. Ez azt jelenti, hogy a parlament ülése idején semmiféle kongói fegyveres katonaság vagy rendőrség nem tartózkodhat a környéken. A jelentések szerint-Csombet, Katanga elnökét szabadon bocsátotta a Kasavubu-Mobutu csoport. Amerikai Magyar Szó Published every week by Hungarian Word, Ine. 130 East 16th Street, New York *, N. Y. Telephone: AL 4-0397 WWWWMWVWVWVWWVVVWHWMWWM tldflsetési arak: New York városában, as DSA-baa m Kanadában egy évre 97.00 félévre 94.00. Minden **• Alfö.dl országba ery évre 910.00, félévre UN-■SlSsíSfep Ra
