Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-06-22 / 25. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 22, 1961 Levelek a Szerkesztőhöz Az ebben a rovatban kifejtett néze­tek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával Olvasóink hozzászólnak a közügyekhez csak a legjobbakat mondhatom. A határállomásról teljesen egyedül mentem ha­za, nem úgy van, mint ahogy ott mesélik, hogy a hazatérőket rendőrök kisérgetik mindenhová. Természetesen megnézik, hogyan áll a szénája és ha rendben van, akkor nem kell tartani semmi­től. Azokat, akiket büntetni kellene, szerintem haza sem engedik, habár olyanok is jöttek haza, akik katonaszökevények voltak és azonkívül, hogy párszor jelentkezni kellett nekik a rendőrségen, egyébként semmi bajuk nem történt. Utravalót adnak Gerébnek Tisztelt Szerkesztőség! Küldök 5 dollárt Geréb munkástársunk útjához, bár tudnék többet is, de nem lehet. Kívánom Ge­réb munkástársnak, hogy szerencsével járjon az útja és jó hírekkel térjen vissza Magyarország­ról. Tittelbach Mary Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldünk 15 dollárt Geréb munkástársunk útiköltségéhez, mi is hozzá akarunk járulni vala­mivel. Abban a reményben tesszük ezt, hogy kel­lemesen fogja ott magát érezni és mikor vissza­jön, tiszta, őszinte jelentést várunk tőle a lapon keresztül. Elek család, Los Angeles Tisztelt Szerkesztőség! Én is hozzá akarok járulni Geréb munkástárs utazásának költségeihez szerény tiz dollárommal, amit megtakarítottam a társadalmi biztosításom­ból. Nem pocsékolok szeszes italra, néha egy hó­nap is eltelik, amig egy pohár sört megiszom, ha le van hütve. Tölgyes erdőség vesz itt körül és az egészséges jó kutviz igen hideg. Nem dohányzom, igy nem költőm a füstre sem a pénzemet, s meg tudok spórolni néhány dollárt. Remélem, hogy megérem Geréb munkástárs hazai megfigyelései­ről irt cikkeinek közlését. Nagyon meg voltam elégedve Rev. Gross kitűnő, tisztánlátó megfigye­léseivel is. Kár, hogy ő nem részesült úti Segély­ben, hiszen ő is a munkástáborhoz tartozik. De talán még jóvá lehet tenni a mulasztást, ha va­lamilyen egészséges ajánlatot ki tudnak majd dolgozni ezirányban. Fojtho József Tisztelt Szerkesztőség! örömmel olvastam Geréb munkástárs legutóbbi lapszámunkban megjelent nyilatkozatát. Tekintet nélkül az adott körülményekre, itt küldök 20 dol­lárt és ha valóban a pénzre az utazásnál nem lesz szüksége, úgy akkor a Geréb lapfenntartó alap­hoz csatolják a befolyt összeget, és hiszem, hogy az ügyvezető bizottság a hónap elteltével egyszer közli a lapban, hogy ki mennyivel támo­gatta a fentemlitett alapot. Geréb testvérnek pedig kívánok szerencsés uta­zást, s azt, hogy erőben, egészségben és vidáman térjen vissza közénk. Pál Lajos Minden igaz Rev. Gross írásában Tisztelt Szerkesztőség! Megkaptam a rendelt három “Otthon jártam” füzetet és kérem, hogy még az itt küldött címek­re is küldjenek belőle. Most egy éve én is otthon voltam, június 3-án érkeztem meg a Ferihegyi re­pülőtérre 38 évi távoliét után. Rev. Gross és so­kan mások is otthon voltak ugyanakkor, de én nagyon el voltam foglalva a rokonokkal, s nem tudtam mindenhová elmenni. De azért jártam sok helyen és mondhatom, hogy minden igaz, amit Rev. Gross a füzetben leirt. Tudom jól, hogyan volt régen, mert otthon nevelkedtem. Nekem nem volt rossz dolgom, mert jó állásom volt mindig, de általában véve nagy volt a sze­génység. Munka nem volt és nagy volt a drága­ság. 1922-ben jöttem ki, az első háborút és forra­dalmat átéltem; a magyar nép sokat szenvedett és az ország is. A szivem vérzett, amikor meg­láttam Budapestet, hogyan lerombolták és a cso­dával határos, hogy ennyire rendbe tudták hozni. Minden szebb most, mint régen volt, a parkok, a Margitsziget. A gyermekek is olyan szépek, kö­vérek, figyeltem őket az Angolparkban. S csak azt kívánom, hogy még sokkal jobb legyen min­den téren, mert ha a nép meg lesz elégedve, ak­kor nem kei] majd félni a háborútól, sem az ellen- forradalomtól. Mrs. Antal Újra otthon Tisztelt Szerkesztőség! Először is bocsánatot kell kémem, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem. Ezt ne úgy vegyék, mintha megfeledkeztem volna magukról, sőt so­kat gondolok vissza az ott töltött időkre. De őszin­tén megvallom, nem akartam teljesen tájékozat­lanul esetleg olyasmit Írni, amiről még meg sem győződtem. Nem is akarok túl terjedelmes lenni, hiszen ahhoz több időre van szükség, hogy az ember őszinte véleményt tudjon alkotni. Nem bántam meg, hogy hazajöttem, mert mondhatom, hogy úgy a határőrszervek, mint a belső rendőri szervek intelligensek voltak velem szemben. A vámhatóságnál is percek alatt végez­tünk, amig a csomagjaimat átnézték. Reájuk is Én már második héten megkaptam a személyi igazolványomat és oda mehettem, ahová akar­tam. Föl is mentem mindjárt a budapesti ipari vásárra és ott nagyon sok szép tárgyban gyö­nyörködtem. Sajnos nem tudok mindenre kitérni a helyszűke miatt, de Ígérem, hogy legközelebb többet irok. Annyit azonban mondhatok — amr? már odakint is megmondtam —, hogy a mi tár­sadalmi rendszerünknek becsületes, jóérzésü etn- berekre van szüksége. Ha ez meg van, nincs olyan társadalmi rendszer a világon, amely felül tudná múlni. Nagyon sok az építkezés, különösen a-Z egyéni; állami kölcsönre építenek, mert nem keli tartani senkinek sem attól, hogy elveszti a mun­káját és nem tudja majd fizetni a házat. Itt csu pán arra van szükség, hogy mindenki dolgozzon becsülettel. Gáspár János, őskíi, Magyarország AZ ÜGYVEZETŐ BIZ. FELHÍVÁSA AZ OLVASÓTÁBORHOZ Mint minden évben, ebben az évben is meg­tartjuk az országos sajtókonferenciát. A konfe­rencia szeptember 2-án és 3-án (Labor Day week­end j én) lesz A lapkonferencia helyét egy későbbi lapszámunkban fogjuk közölni. Igen komoly időket élünk, az amerikai nép nyugtalanul figyeli a bel- és külföldi eseményeket és érzi, hogy azoknak minden mozzanata súlyosan befolyásolhatja életét és a béke biztonságát. Milyen problémákkal áll szemben az amerikai nép Az amerikai munkások milliói vannak munka nélkül. Az automáció következtében a munkások tíz­ezrei vesztik el munkájukat és nagyrészüknek még csak reménye sincs ahhoz, hogy valaha mun­kához juthasson. Az amerikai gazdasági szakér­tők máris kijelentették, hogy normálisnak mond­ható helyzet az, amikor az amerikai dolgozók 4 százaléka állandó munkanélküliséggel néz szembe. Ennek a súlyos gazdasági helyzetnek a megol­dására a kongresszusunk ezideig csak annyit tett, hogy megszavazta a súlyos munkanélküliséggel sújtott vidékek nyomorgó családjainak némi élel­miszerrel való ellátását. Az amerikai mezőgazdaság már évtizedek óta krízisben van, a kis farmerek egymás után vesz­tik el tulajdonukat és ugyanakkor a mezőgazda- sági termékek mindjobban felhalmozódnak a rak­tárakban. Az amerikai ipar nagy teret veszített a külföld­ről behozott árucikkekkel való versenyben. A má­sodik világháború után az amerikai dolgozó nép adójából és a wall-streeti befektetésekkel felépí­tettük Németország, Japán, Olaszország, Francia- ország iparát; ezeknek az országoknak ipari ter­mékei most nagy mértékben hozzájárulnak az amerikai munkásság súlyos gazdasági helyzeté­hez. Az amerikai árucikkek viszont nem találnak nagyobb piacra, mivel a szűklátókörű külpoliti­kánk nem adja meg a lehetőséget arra, hogy a Népi Kínával, a Szovjetunióval, a népi demokrá­ciákkal kereskedjünk, s ugyanakkor az elszegé­nyedett volt gyarmati, vagy félgyarmati népek még nincsenek olyan gazdasági helyzetben, hogy az amerikai árucikkeket felszippanthassák. A külpolitikai helyzet Ezeknek a komoly gazdasági problémáknak a következtében a tőkés országok egymásközti ver­sengése, valamint azok az ellentétek, amelyek a tőkés országok és a szocialista országok között fennállanak, hátráltatják a normális viszonyok kibontakozását. A berlini kérdés, a német békekötés kérdése, a genfi konferencia az atomfegyverkisérletek be­szüntetésére, a dél-amerikai országok helyzete, Laosz, Algéria, stb. állandó izgalomban tartják a világ népét, beleértve az amerikai népet is. Óriási terhet ró az amerikai népre az a tény is, hogy hadseregünk és bázisaink a világ minden részében ott találhatók, hogy az amerikai tőkések és szövetségeseink befektetéseit biztonságossá tegyék. Sok probléma van még, melyeket túl sok volna itt felsorolni. Ezek a gazdasági és politikai problémák nyug­talanítják az amerikai népet. Ennek a nyugtalan­ságnak a levezetésére hozza a reakció előtérbe az olyan csoportokat, mint a Birch Society, a George Lincoln Rockwell-féle amerikai náci párt, a déli fajvédők, stb. Most történt az is, hogy majdnem tiz év elteltével a legfelsőbb bíróság jóváhagyta a McCarran- és Smith-törvények azon pontjait, amelyek a nép megfélemlítését célozzák és ame­lyekkel nemcsak a haladószellemü mozgalmat akarják meggátolni munkájában, hanem felidézve a McCarthy-korszakot, minden olyan megmozdu­lást meg akarnak bélyegezni, amelyek a nép igazi érdekeit tartják szem előtt. Ezekben a súlyos időkben fog összeülni lapunk országos konferenciája. Ügyvezető bizottságunk eltökélt szándéka, hogy bármilyen kicsi is a hala­dó szellemű magyar sajtó, ezt a sajtót tovább is fenn fogja tartani és még erőteljesebb felvilágo­sító munkát fog kifejteni az amerikai magyar­ság körében. Az ügyvezető bizottság ugv határozott, hogy sajtónk 60 éves jubileumát méltó keretek között fogja megünnepelni nemcsak múltja felidézésével, hanem azzal a programmal is, hogy sajtónkat to­vábbra is megjelentessük, hogy ezzel is hozzájá­ruljunk az emberiség jólétéhez és a békéhez. Lapunk az utóbbi években hozzájárult ahhoz, hogy fogadott hazánk és szülőföldünk között a helyzet megenyhüljön és ma már az amerikai polgárok szabadon látogathatják Magyarorszá­got. A következő időkben oda kell hatnunk, hogy igazi barátság fejlődjön ki a két ország között gazdasági és kulturális kapcsolatok révén. Ügyvezető bizottságunk elhatározta azt is, hogy 1962-es évi naptárunkat még hatásosabb fegyverré fogja kovácsolni és azon keresztül az egész amerikai magyarságnak bemutatja, hogy sajtónk 60 éves történelme folyamán mindig a béke, a haladás, a dolgozó nép érdekeiért harcolt. Az ügyvezető bizottság felhívja lapunk olvasó­táborát, hogy már most készüljenek fel a konfe­renciára. Lapunk hasábjait rendelkezésükre bo­csátja, hogy hozzászólásaikkal megvitassák a fel­vetett gazdasági és politikai kérdéseket. Lapunk az olvasók tulajdona, annak politikai vonalát az olvasók határozzák meg. Az olvasók­nak kell tehát a következő hónapokban bebizonyi- taniok, hogy a lap ténylegesen az övék. Ezt azzal tehetik legjobban, ha a lap hasábjait felhasznál­ják érveik, gondolataik kifejtésére, tanácsokat adnak a szerkesztőségnek és aktivan hozzájárul­nak lapunk fenntartásához. A VILÁG LEGSZÍVÓSABB baktériuma a tu­dósok megállapítása szerint mindenütt elég gya­kori gennvkeltő, a stafilococcus. Ez a baktérium poros környezetben, például posztóban hosszú hó­napokig is elél. Meszelt falon 100 napig, húsban 60, desztillált vízben 21 napik életképes.

Next

/
Thumbnails
Contents