Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-06-01 / 22. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 1, 1961 M.M 1«.1J ■ mm am-m m m m..m » ».m.» m m m WlM. m.J M » ■ ■ M ■ ■ ■ 1.11 Munkásmozgalom Fajuszifással gátolják a szervezkedést A képviselőház munkaügyi albizottsága kihall­gatásán egy déli állambeli ügyvéd tanúskodott arról, hogy a munkáltatók négerellenes uszítás­sal izgatják fehér munkásaikat és bátortalanit- ják el őket attól, hogy szakszervezetekhez csatla­kozzanak. James F. Youngdahl, Little Rock, Ark.-ból a National Labor Relations Board-ot azzal vádolta a kihallgatáson, hogy a munkáltatóknak határta­lan szólásszabadságot engedélyez szakszervezeti kérdésekben, amit azok a munkások közötti faji propagandára használnak fel. Ismertette a United Auto Workers kísérletét, hogy megszervezze a Douglass and Lomason Co. munkásait Marianna, Ark.-ban. A szavazás az NLRB ellenőrzése mel­lett folyt le. A munkáltatók elrettentéséül azt mondták fehér alkalmazottaiknak, hogy ha a szakszervezetre szavaznak, akkor kényszerítve lesznek néger munkásokkal együtt dolgozni. A szakszervezet elvesztette a szavazást. Youngdahl szerint a déli munkáltatók más “hatásos” taktikát is alkalmaznak, mint pl. hogy a négerek majd kitúrják a fehér munkásokat ál­lásukból, vagy — isten ments’, fehér munkásnők a néger munkásokkal egyazon levegőt fognak szívni az üzemben. A kongresszusi bizottság tagjai “megbotrán- kozva” hallgatták Youngdahl vallomását, mintha fogalmuk sem lett lett volna ilyen és ehhez ha­sonló helyzetről. Feltették a kérdést, hogy az. NLRB hibás-e, vagy a munkástörvények hiányo­sak? “Komoly megfontolás alá kell venni a tör­vény kibővítését oly módon, hogy az ilyen kény­szeralkalmazást tisztességtelen gyakorlatnak (un­fair labor practice) bélyegezzük,” volt az egyik megjegyzés. “Az alabamai buszincidens közmegbotránkozást okozott, de itt egy napról-napra folyamatban levő gyakorlattal állunk szemben, amelynek célja a fajok közti gyűlölet szitása,” mondotta Roman C. Pucinski, lllionis demokrata képviselője a kihall­gatáson. Egy iparilag fejlett déli állam Hozzávetőleges ismeretetést szolgáltat a déli álla mok dolgozó tömegeinek helyzetére North Caro­lina, amely egyike az ország iparilag legfejlettebb államainak. Sorrendben a hatodik helyet foglal­ja el. Ipari munkásainak kereseti lehetősége azonban sokkal alacsonyabb, mint az országos átlagos ipari kereset. Mig az átlagos országos ipari órabér $2.28, addig North Carolinában csak $1.53. Ennek oka főleg abban található, hogy az ál­lam ipari munkásainak alig 10 százaléka tartozik szakszervezetekhez. A többi bérszerződés nélkül és szakszervezeti védelem nélkül dolgozik. Az állami Chamber of Commerce hirdetéseiben azzal csalja magához az északi államok iparát, hogy “a bérek alacsonyak, szakszervezet nincs.” A munkások 90 százalékának szervezetlensége és alacsony keresete természetesen kihatással van az állam minden életmegnyilvánulására. Az állambevétel is sokmillió dollárt vészit, amikor a munkás évi jövedelme $1,500 dollárral alacso­nyabb más munkások átlagánál. Vesztes a keres­kedelem és vesztes mindenki más, akinek életvi- szinvonala a munkás keresetéhez igazodik. A “magas” életnívó egy példája A newyorki hotelmunkások sokezer aláírásá­nak hatására az állami ipari biztos uj bérmegál- lapitó bizottságot nevezett ki, hogy rendezze az iparban az alapbéreket. A szövetségi munkabér­törvény nem terjed ki a hotelmunkásokra és a New York állami törvény $1. alap órabért álla­pit meg számukra. A szakszervezet követeli, hogy a hotelmunkások alapbérét $1.50-re emeljék óránként. A szakszervezet nyilvánosságra hozta a New York városon kívül dolgozó és többségében szer­vezetlen hotelmunkások kizsákmányolt helyzetét és rossz munkaviszonyait. Hivatkozott a Federal Bureau of Labor Statistics adataira, amelyek szerint a törvény feljogosítja a munkáltatókat, hogy az $l.-os alap órabérből különböző levoná­sokat eszközölhessenek,. Felszámíthatják nekik az étkezést, a szállást és levonhatják a borrava­lót. Egyes esetekben a munkások órabére igy 44 centre száll le. Kevés a nyári munkaalkalom Az iskolaév végének és a nyári üdülési idény­nek közeledtével százezrekre rúg azoknak a kö­zép- és főiskolai hallgatóknak a száma, akik munkaalkalmat keresnek, hogy a nyár folyamán egy kis keresethez jussanak. A szövetségi, az ál­lami és a városi munkaelhelyező szakértők véle­ménye szerint, ezen a nyáron nagyon kevés diák­nak lesz szerencséje munkához jutni. Hiába, a munkaadók természete már olyan, hogy ha van is üresedés, akkor gyakorlott, kipróbált munkást vesznek fel inkább, mint újoncot. A több mint 5 milliós munkanélküli hadsereg alkalmat nyújt nekik arra, hogy válogassanak. A munkalehető­ségek azonban a jelen gazdasági hanyatlásban igen elenvészőek. Több szerencsét jósolnak az egyetemet végzett és diplomával rendelkező ifjaknak. A tudományi téren és a szakértelmet megkivánó foglalkozá­soknál, u. m. a mérnöki, tanítói, orvosi, labora­tóriumi, betegápolói, vegyészeti, stb ágakban sze­mélyzethiány áll fenn. Mindinkább előtérbe kerül az a probléma, hogy a technika fejlődésével a szakképzettségnek fon­tos jelentősége van. Ugyanakkor a középiskolai diákok 30 ;-a különböző okoknál fogva, nem fe­jezi be tanulmányait és csatlakozik a munkake­resők táborához anélkül, hogy értene valamihez. Illetékes körök mindinkább belátják— most in­kább gondolatban, mint tettben — az oktatás és a szaktanitás szükségességét a felnövő nemze­déknél. £3‘ik évforduló Az amerikai bányászszakszervezetek a 8 órás munkanap életbeléptének 83-ik évfordulóját ün­nepük a a szénbányászati iparban. E történelmi eseményt a “United Mine workers” szakszerve­zet tagjai M. D. Ratchford vezetése alatt érték el. Akkor történt először, hogy a bányabárókat szerződésileg kötelezték a 8 órai munkaidő meg­adására. Ez Illinois, Ohio és Western Pennsylva­nia szánmezőin történt; ebben az időben ugyanis ott bányászták az ország szénszükségletének túl­nyomó részét. Sikeres szervezés Bélen A kalapkészitők országos szakszervezete jelen­ti, hogy Texas államban áttörte a déli államok ellenállását a szervezkedéssel szemben. Három év­re szóló munkaegyezményt kötött a Byer-Rolnick Hat Corporation-na’., az ország negyedik legna­gyobb férfikalap készítőjével, a két üzemében al­kalmazott 650 munkás számára. A szerződésnek két különleges kikötése van. Az egyik az, hogy a kezdő munkások alapbére 10 centtel több legyen, mint amit az országos mun­kabértörvény előír, vagyis 1.10 dollár óránként. Ezt Labor Day-kor $1.25-re és két év múlva $1.35-re fogják emelni. A másik kikötés az, hogy a vállalat csak akkor használhatja a szakszerve­zeti cimkét gyártmányain, ha az alkalmazottak 97 százaléka tagja lesz a szakszervezetnek. Az utóbbi kikötés azért jelentős, mert Texasban a “right-to-work” törvény megtiltja a szakszerve­zethez való csatlakozásra a felszólítást. Jelen­leg az alkalmazottak háromnegyede tagja az uniónak. Tilos a kínai “shrimp’ eladása, illetve vásárlása Egy halkereskedő cég három vezetőjét vád alá helyezték, mert a Népi Kinától 250,000 dollár ér­tékű “shrimp”-et vásárolt 1956 óta. Már előző­leg is volt egy hasonló ügy, ahol egv másik cég két tisztviselőjét Ítélték el. mei*t $60.000' értékű fagyasztott shrimpet vásárolt Népi Kinától. A shrimpvásárlás miatt, ha elitélik e cégeket, 30' éves börtönbüntetést kaphatnak, mert a vád “az ellenséggel való kereskedelem.” Iffleauy békekötést javasol az AFL-OiO között George Meany, az AFL-CIO elnöke úgy nyilat­kozott, hogy Al J. Hayest, az International Asso­ciation of Machinist elnökét bízta meg azzal, hogy bizottságot hívjon össze az AFL és CIO közti békés együttműködés létrehozására. A gya­kori fennhatósági kérdések miatt fennálló nézet- eltérések megszüntetéséről van szó. Meany jelentést vár a Hayes bizottságtól jú­nius 26-án, amikor a Federation végrehajtó bi­zottsága összeül a Unity Houseban, Pennsylva­niában. A szakszervezet vezetői a múlt csütörtö­kön tanácskoztak a békés megegyezés kérdésé­ben. A keserűség azért még nem múlt el és Syra- cuseban még mindig áll a már egy éve folyó harc az AFL-CIO között a Carrier Corp, 3,000 munká­sának, hovátartozása felett. A Sheet Metal Workers International Association még mindig el akarja ütni a United Steel Workers szervezetet atiól, hogy a Carrier munkásaitól ők vegyék fel a tagsági dijat. Sztrájkról beszélnek ismét a tanítók A tanitók ismét sztrájkról beszéltek a “Board of Education” gyűlésén, mely állandóan halaszt- gatja a beígért tárgyalásokat. David Seiden, a tanitók szakszervezetének kép­viselője úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy az ügy döntésre kerül, mert a tanitók nem haj­landók tovább várni. Tavaly ez a szervezet hivta sztrájkra a tanítókat, miután a közművelődési bizottság többszörösen megszegte nekik tett Ígé­reteit. A gyűlés után kijelentették: azonnal lépéseket kezdenek a sztrájk újbóli megkezdésére, de elő­zőleg összehívják a tanitók szövetségének ösz- szes delegátusait. A közművelődési bizottság még mindig várja a tényeket megállapító, bizottság jelentését. E bizottságot február 16-án nevezték ki, annak megállapítására, hogy lehet-e tanítókkal köl­csönös tárgyalásokat folytatni és miképpen üs­sék azt nyelbe. Sztrájk a Irepr fagylalt-üzemben Május 6. óta 3,000 üzlet nem kap Breyer-fagv- laltot, mert a cég 24 ügynöke sztrájkol. A sztráj­kot a Teamsters Union 757-es lokálja vezeti és Long Islandra és Westchesterre is kiterjed. A National Labor Relations Board jóváhagyta az ügynökök azon követelését, hogy a közlekedési munkások szakszervezete képviselhesse őket. A tárgyalásokat a munkához való jog kérdésében folytatják, az elbocsátások ellen, de a fizetések s jóléti alap követelések ügyében is tárgyalnak. A Breyer fagylalt gyártása is megszűnt, mert az üzem 285 munkását ugyanez a szakszervezet képviseli. Nem hajlandók átlépni az ügynökök pike, vonalát, bár szerződésük csak a jövő évben jár le. isinkáskonfereneia Afrikában Casablanca, Morocco. — Majdnem minden af­rikai ország szakszervezeti delegátusa összejött, hogy az Afrikai Szakszervezeti Federáció alapját lefektessék. A négy napos konferencián sok vita folyt a de’egátusok képviseleti jogainak kérdésében. Az Afrikai Szakszervezeti Federáció alapvető szabályait, amelyeket Mahjoub elnök, és Ben Seddik a Marokkói Munkás Federáció főtitkára dolgozott ki, szintén megtárgyalták. Felmerül­tek olyan kérdések is, mint például függetlenség, az egyes államok beavatkozása; minden idegen beavatkozást elvetettek. Megszervezik az afrikai munkásmozgalom előmozdítását. Angol kitüntetés Qagarinnak Londonból jelentik, hogy a 71,000 taggal ren­delkező “Amalgamated Union of Foundry Wor­kers” aranyéremmel tüntette ki Juri Gagarint, a szovjet űrhajóst és gratuláló okiratban, tiszte­letbeli taggá avatta fel őt, mint volt vasöntőt. A szakszervezet Manchester-i székháza nyilvá­nosságra hozta Gagarin levelét, amelyben elfo­gadta a megtiszteltetést, de ugyanakkor kijelen­tette: “a szovjet nép a világűrben elért sikereit nem úgy tekinti mint saját győzelmét, hanem a világ dolgozó népének sikerét.”

Next

/
Thumbnails
Contents