Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-18 / 20. szám

A KUBAI BETÖRÉS UTÓHANGJAI

Thursday, May 18, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ

(Folytatás az első oldalról)

Menteni kell tehát, ami még menthető. De nem további Kuba-ellenes támadások tervezésével. Még “győzelem” esetén is többet ártunk magunknak, mint a kommunizmusnak, mint ahogy ezzel a támadással is lejárattuk az uj adminisztráció első előnyös benyomásait, az egyezmények betartására tett fogadalmaink hitelességét.

A “Nyílt Levél” Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika népei bizalmának elvesztésétől félti az adminisztrációt. Ezért azt ajánlja, hogy változtassa meg a katonai intervenció felé irányuló áramlatot, vonja meg a támogatását a kubai disszidáltaktól, térjen vissza a Kubával való diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokra és igyekezzen a többi latinamerikai országban megszüntetni azokat az állapotokat, amelyek a szélsőséges nacionalizmust táplálják.

A professzorok annak a liberális amerikai rétegnek hangján szólaltak fel, amely hisz a közép- utban. Kétséges azonban, hogy a U. S. imperializmus, amely szívósan ragaszkodik a profitlehetőség minden cseppjéhez, szívesen fogadja az általuk megtett ajánlatokat.

“Amerikai intervenció csak véres háborúval és hosszuranyuló megszállással ‘győzhet’. El lehet-e képzelni, hogy ilyen körülmények között Kubában szabad kormány létesülhet?” veti fel a kérdést a “Nyílt Levél”.

A Kubával való békés megközelítést ajánlják a higgadtabb fejüek. A “Nation” hetilap egy társadalmi vezetőkből álló küldöttség megválasztását ajánlja, amelynek tagjai képesek ideológiai befolyástól mentesen (?) tárgyilagos vizsgálatnak alávetni a Kubában létező viszonyokat.

Frank Kowalski, demokrata képviselő (Conn.) kétségbevonja, hogy Castro veszélyt jelent számunkra. Rámutatott a kubai nép őszinte ragaszkodására a forradalmi kormányhoz és a Castroval való kapcsolatok felvételét ajánlja az adminisztrációnak.

Ha Kennedy e tanácsok mellett még komolyan venné a latin-amerikai népek között növekvő hangulatot, amely megelégelte a Wall Street monopóliumok sokévtizedes kizsákmányolását — és amit hibásan neveznek a lapok Amerika-ellenes hangulatnak, mert az csak az imperialisták és az őket kiszolgáló kormányvezetők ellen irányul —, akkor rájönne tévedésére és igyekezne úgy Kubával, mint a többi latin-amerikai országgal az egyenlőségen alapuló kapcsolatokat létesíteni.

•

A Május Elsejét kettős ünnepéllyé emelte a kubai nép győzelme az ellenforradalmi erők felett. Az amerikai hírszolgálat jelentette a Guantanamo hadibázisról, hogy amióta az Egyesült Államok 1903-ban birtokába vette (99 évre kötött szerződéssel, amiről nem hajlandó lemondani) és haditengerészeti erődítménnyé alakította át a sziget Guantanamo-öbölbe nyúló részét, először történt meg az, hogy a hadibázis mindennemű kiszolgálását végző kubai munkások, kb. ötezren, nem jelentkeztek munkára május elsején.

•

Richard Gibson, a “Fair Play for Cuba Committee” országos titkára, a N. Y. Times május 10-iki számában megjelent levélben rámutat arra, hogy az Egyesült Államokban az első országos választás tizenhárom évvel a forradalom után folyt le. Azon amerikaiaknak, akik jogosnak vélt felháborodással azonnali választások megtartását követelik Kubában, mialatt bűnösen pénzelt ellenforradalmárokkal árasztják el az országot, azt ajánlja, hogy célravezetőbb volna a' Mississippi államban uralkodó zsarnoksággal törődni, ahol egymillió néger lakos közül csak 8,000-nek adnak engedélyt a szavazásban való részvételre. Követelhetnének szabad választásokat Spanyolországban, vagy Portugáliában, saját NATO-szövetsége- seink országában, vagy Taiwanban és a Dominikai Köztársaságban.

•

Az amerikai hírszolgálat “a szovjetek által szállított MIG-repülőgépek”-nek tulajdonította a kubai nép győzelmét az inváziós csapatok felett. Későbbi híradásaikban bevallották azt, hogy a kubai kormány egyetlen MIG-repiilővel sem rendelkezik. Morse szenátor kijelentette, hogy Castro a Batista volt diktátornak juttatott amerikai repülőgépeket használta az invázió leverésénél.

•

Az “Americans for Democratic Action” (ADA) liberális szervezet 14-ik évi konvencióján határozati javaslatban elitéit minden katonai, gazdasági vagy politikai kormány intézkedést, amelynek a

Castro-kormány megdöntése a célja. A határozati javaslat azt is megállapitotta, hogy most — közvetlenül a támadás leverése után — nincs ideje annak sem, hogy az Amerikai Országok Szövetsége (OAS) utján indítsanak mozgósítást Castro ellen.

•

A CTA zsarnoksága a kubai disszidensekkel szemben két üggyel kapcsolatban jött napvilágra. Az egyikről dr. Rodolfo Nodal Tarafa, 27 éves ügyvéd jelentett a N. Y. Timesban, amelyben elmondja, hogy 16 társával együtt CIA ügynökök elfogták és fegyveres őrizet alatt tartották őket Guatemalában, amiért nem voltak hajlandók szolgálni egy általuk ismert Batista-gyilkos vezetése alatt. Abból a bánásmódból, amiben részesítették őket, Nodal és társai meg voltak győződve, hogy az életük veszélyben forgott a CIA-ügynökök kezében. Azt is szóvátette, hogy az őrizetükkel megbízott egyes CIA-ügynökök akcentussal beszéltek angolul “közép-európai eredetűek lehettek”. (I. F. Stone május 15) Talán magyar “szabadságharcosok” voltak ?

A másik hir, amelyről Havannától WashingEL A KEZEKET KUBÁTÓL - BRAZÍLIA

Washingtoni kormánykörökben kellemetlen csalódást okozott Janio Quadros, Brazília elnökének pár nappal ezelőtt kiadott elvi nyilatkozata, amelyben megerősítette előbbi álláspontját Kuba beliigyeibe való külföldi beavatkozás ellen.

Kennedy elnök, a State Department és a kongresszus minden követ megmozgatnak, hogy a latinamerikai államok segítségét megnyerjék Kuba elleni megtorló intézkedések megindítására. A kongresszus megszavazta az 500,000,000 dollárt, amit Kennedy kért az “Allianza de Progresso” elnevezésű gazdasági megsegitési tervének kivitelezésére. A kormány kijelentette, hogy hajlandó támogatni egy 2 billió dolláros nemzetközi kölcsönt, amelyre Brazíliának szüksége van gazdaságának fellendítésére és több mint egybillió dollár tartozásának törlesztésére. Brazília a legnagyobb állam Dél-Amerikában és ha Kennedy megnyerhetné tervei támogatására, nagy segítséget jelentene számára.

Brazília társadalmi rétegei között a kubai betörés leverése óta éles vita fejlődött ki a Kuba iránti álláspontról. Az egyház és a polgári lapok megmaradtak Washington hü szövetségesei. A munkásság és diákság a haladó tábort képezik.

Quadros nyilatkozatában elitéli az intervenció minden formáját és nem hajlandó megbírálni a Castro-kormány rendszerét. “A be nem avatkozás elve a népképviseleti kormányforma kérdésében is alkalmazandó, bár mi ezt a rendszert tartjuk legalkalmasabbnak az amerikai országok számára”, mondotta. Megindokolta, hogy Kuba kormányformája saját beliigye és nem képezheti más országok megbélyegzésének tárgyát. “Brazília' ellene van minden külföldi — direkt vagy indirekt — beavatkozásnak, amelynek célja Kubára bármilyen kormányformát erőszakolni.” Quadros sohasem ismerne el egy olyan kubai kormányt, amely “külföldi hatalom beavatkozása következtében jött létre”.

A nyilatkozat az eddiginél is élesebben fejezi ki Quadros elnök álláspontját Kuba és általában a latin-amerikai országok önrendelkezésének kérdésében. A Kuba ellen készülő gazdasági bojkotot sem támogatja, amit már az Egyesült Államok részben életbeléptetett és amelynek kiterjesztésére az Amerika-közi Védelmi Egyezmény alapján összehívott külügyminiszteri gyűlés lépéseket tehet.

Brazil parasztok Kubában

Brazília Paraszt Szövetségei elhatározták, hogy delegációkat küldenek Kubába, az ott bevezetett agrárreform tanulmányozására. A meghívást dr. Castro személyesen intézte azokhoz a brazil küldöttségekhez amelyek résztvettek Havannában a Május Elseje megünneplésén.

A szovjetkapcsolatok megerősítéséért

Quadros elnök kijelentette, hogy “megelégedéssel” néz elébe egy szovjet kormányküldöttség júniusra tervezett látogatásának, “a két ország közti viszony megjavítására”. A szovjet küldöttség több latin-amerikai országot meg fog látogatni. Brazília 1947-ben megszakította a diplomáciai összeköttetést a Szovjetunióval. Jelenleg brazil kereskedelmi küldöttség van a Szovjetunióban.

tonig nyíltan beszélnek az, hogy a Porto Rico-hoz közel levő Viques szigeten 500 mérföldre Kubától amerikaiak foglyokként, a külvilágtól teljesen elszigetelve tartanak csapatokat, amelyek megmenekültek a kubai támadás leverése után és hogy sok köztük a sebesült. Újságírók kérésére a tengerészeti állomás azt mondta, hogy csak A CIA és a Fehér Ház engedélyével mehetnek Viques szigetre. Úgy a CIA központja, mint a Fehér Ház illetékesei visszautasították az újságírók kérését. Ugylátszik, jobbnak látják, ha senki sem beszél az invázió részvevőivel, mig a kubai támadás visszhangja kissé lecsendesedik.

•

Miamiban a disszidensek vezetői egymással veszekednek és a CIA-t okolják az invázió sikertelensége miatt. Egy Arango nevű kubai a többi vezetőket ‘baloldalinak’ bélyegezte. Közben Miami ban, hol 30,000 amerikai van munkanélkül, valósá gos gazdasági krízist teremtett az — egyesek szerint 50,000, mások szerint 80,000-et meghaladó kubai disszidensek reménytelen helyzete, mwwwwwwwwwwwvwwvvwww

DEBRECEN városa uj tipusu motorcsónakokat vásárolt a NDK-ból. A tiz motorcsónak már megérkezett; ötöt a negyerdei csónakázótavon, ötöt pedig a Hortobágy-folyón helyeznek üzembe.- - ............... -______________________*.. —,

Nem egyenlő a meneküllek helyzete

A tibeti ellenforradalmárok ezrei hagyták el hazájukat két évvel ezelőtt. De mig a beugratott kisemberek legtöbbje nincstelenül távozott és ínséggel küzd az idegen környezetben, lenézve és megvetve uj hazájában, amelynek még a nyelvét sem beszéli, addig vannak, akiknek újabb nyerész kedésre nyújtanak lehetőséget a megváltozott körülmények.

A Dalai Láma, 1959 márciusában szökött Indiába, ahová a legtöbb tibeti távozott. Akármeny- nyire is sietett otthagyni egykori hazáját a buddhista főpap, azért nem felejtette el magáhozven- ni 2,000,000 dollár értékű vagyonát, amely főleg aranyból és ezüstből állt. A “szentéletü” láma, úgy látszik, nem csak a fellegekbe tekint és az égtől sem vár semmilyen anyagi segítséget vagy csodát, mert legújabban nagyobb kapitalista befektetést eszközölt az indiai iparban. Rájött ugyanis arra, hogy a vagyon sem növekszik magától Indiában, bár ott “szabadság” honol, hisz tőkés állam, ő pedig köztudomásúan nem szereti a szocializmust, mert ott nincs “szabadság”.

Tehát kihasználva a tőkés szabadság lehetőségét, 315,000 dollárnak megfelelő összeg értékű befektetést eszközölt Bihar tartományban (India északkeleti részén) az öntöttvas csöveket gyártó iparvállalatokba. A N. Y. Times szerint, Nehru miniszterelnök kijelentette a new-delhi-i parlamentben, az indiai kormány ajánlotta a főpapnak, hogy úgy fektesse be a pénzét, hogy a keletkező profitból a tibeti “menekültek” talpraállitását is szolgálhassák.

Nem csodálkoznánk azon, ha kiderülne, a tibeti hontalanok talpraállitását olyanformában segítik elő, hogy munkaerőként alkalmazzák őket az uj ipari vállalkozásokban. Az ilyen külföldi munkaerő mindig olcsóbb, mint a helybeli, aki jobban ismeri a viszonyokat és nem lehet egész olyan olcsón dolgoztatni, mint a bevándorlót. (Úgy rémlik, az amerikai közönségnek is meglehetősen ismerősnek tűnik az ilyen irányzat.) A főpap és a kapitalista kormány ezzel két legyet üt egy csapásra : “segíti” a kicsábitott embereket, hogy munkát szerez a számukra és igy nem kell egy' jelentős részük ellátásáról gondoskodni, másrészt a profitot is növeli. Ez az utóbbi sem megvetendő szempont. . .

.wwvvvwHvmtwwwwMvvvvwmmvww

Sir Barry Jackson, a birminghami “Repertory “Theatre” alapítója, Bernard Shaw barátja 81 éves korában elhunyt. Jackson mutatta be 1923- ban Shaw “Vissza Matuzsálemhez cimü színmüvét és rendezte Londonban az első modemruhás Hamlet- és Macbeth-előadásokat.

•

ACCRÁBÓL érkezett jelentés arról, hogy Magyarország 14 millió dollár kölcsönt ajánlott Ghánának nehézipari cikkek vásárlására. Gépeket, gyárfelszereléseket, vasúti kocsikat és más közlekedési jármüveket adna el az uj köztársaságnak.

NYUGAT-CSEHSZLOVÁKIÁBAN Kadan város közelében megkezdődött egy 660 ezer kilowatt kapacitású hőerőmű építése. 198 méter magas kéménye lesz, alapjának átmérője csaknem 40 méter, tetejének átmérője pedig 8 méter.

_______________________ 5