Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-11 / 19. szám

Thursday, May 11, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 OLASZORSZÁG SZÁZ ÉVES EGYESÜLÉSE ELÉ Irta: EöRSI BÉLA A nagyvilágot egy szinielőadáshoz lehet ha­sonlítani. Időközönként a fénysugár egy-egy or­szágra esik, s akkor megismerjük annak a törté­netét, lakosainak szokásait és azt is, hogy azok a “gonosz” oroszok mit is csinálnak abban az or­szágban. Az elmúlt évben alkalmunk volt megismerked­ni a kis csendes dél-ázsiai Laosz-al, a gazdag, ha­talmas Kongóval és a csintalan Kubával (mely hozzá mert nyúlni a szent amerikai tőkéhez.) Nem szabad azonban elfeledkezni olyan ország­ról sem, mint Olaszország, melynek problémái nemsokára világproblémákká válhatnak. Az ame­rikai turistáknak Milánóban, vagy Rómában, amikor nagy autóbusz a város megtekintésére viszfoket, hirtelen furcsa látvány tárul a szemük elé. Az egyik nagy boulevard sarkán álló palotán a kommunista párt neve díszeleg. Ez sok turistá­ra erős benyomást fog gyakorolni, mert sokan nem is tudják, hogy a NATO-hatalmak közül Olaszországnak van a legerősebb kommunista pártja. A mai Olaszország egymással ellentétes és szinte megoldhatatlannak látszó problémákkal küzd. Ezek a katolikus hatalom és a liberális aintiklerikaliz- mus; a nagyon gazdagok és rendkívül szegények; az északi ipari hatalom és a dél nyomorgó föld­művesei. Ezeket az ellentéteket kellene Olaszországban harmóniába hozni. Ebben az országban még soha­sem volt demokratikus politikai élet. 1914 előtt a szegény lakosságnak nem volt választó joga, Mus­solini idején még névleges szabadsága sem volt. A háború utáni kormányok csak úgy tudtak fenn­maradni, ha titkos házasságra léptek a régi fa­sisztákkal. Ez történt Alcide de Gaspari, régi li­berális antifasiszta idején is. Mussolini legyilkolta a demokratákat, uj embe­reket pedig nem lehet olyan könnyen előteremte­ni. Ma a keresztény-demokrata párt uralkodik Olaszországban. Ennek a létrehoztát — egy nép­szerű regény szerint — két ok idézte elő: a kato­likus pénzügyi világhatalom — a Vatikánban szé­kelő katolikus bank és a gyóntató székek, ame­lyek minden kommunistára szavazó egyént kiát- kozással fenyegettek. Ez azonban egymagában nem volt elegendő. Jöttek a guruló dollárok és az amerikai rokonok levelei — titkos fenyegetésekkel: nem küldünk több pénzt, ha Itália szocialista, vagy különösen ha kommunista lesz. Olaszország lakossága nemcsak majdnem 100 százalékban katolikus (kevés protestáns és zsidó is.van), hanem ott van a világhatalommal ren­delkező Vatikán, amelynek feje és vezérkara is mindenkor olasz. Politikai befolyása nemcsak a választások idején jelentkezik, hanem minden té­ren óriási hatalma van, mint tisztviselők kineve­zése, törvények megalkotása, stb. De a Vatikánnak nemcsak hatalmas pénzügyi hatalmát kell számításba venni, hanem erős szer­vezeti hatalmát is, amely ellen a fiatal demokra­tikus elemek és az ipari munkásság aligha tudja felvenni a küzdelmet. Az Olaszország déli részében élő visszamara­dott, elhanyagolt és nyomorgó földműveseknek egyelőre nincs politikai hatalmuk, problémáik vi­szont. azonosak a kubai, a dél-amerikai és a dél­indiai szegény földművesekével. Ezen réteg elkeseredése dinamikus erőt jelent. Ezért van az, hogy az északi nagyvárosok ipari munkásait vezető szocialista párt csak árnyék­ként áll erősebb bátyja, a kommunista párt mö­gött. 1949-ben nagy nyomásra megindult a földosz­tás. De az amerikai Marshall-terv segítségével a tőkés osztály megerősödött és félelme csökkent. Az első világháborúig a szegény földművesek Amerikába vándorolhattak. 1914 előtt a szicíliai és délolasz bevándorlók száma negyedmillióra szö­kött. Azóta azonban ezt a kiutat is elzárták elő­lük. A szakmanélküli olasz munkás havi jövedelme kb. 20 dollárnak felel meg, délen a kis parcellákon élő parasztoknak azonban még ennyi sem jut. De Milánó és Róma hemzseg a középosztály autóitól Ez a helyzet előbb-utóbb forradalomhoz fog ve­zetni. A keresztény-demokrata párt fasisztákra támaszkodó kormánya ezt a kérdést nem tudja megoldani, még az amerikai dollárok és a vatiká­ni bank segitségével sem. KANADA GABONÁT SZALUT KINANAK Kanada történelme legnagyobb gabonaüzletét bonyolítja le a Kinai Népköztársasággal. A keres­kedelmi megállapodást Hong Kongban kötötték meg a két ország megbízottai. Ez a megállapodás két és fél évre szól, és ez év junius elsején kezdő­dik és 1963 decemberében ér véget. A szerződésben aláirt két és fél év alatt, Ka­nada 6,000,000 tonna búzát, árpát és lisztet szál­lít a Kinai Népköztársaságnak 362,000,000 dollár értékben. Ebből a leszállítandó mennyiségből kb. 1.000. 000 tonna lesz az árpa. Az év eiején már eladott Kanada Kinának 28 millió bushel (1 bushel — 36.3 liter) búzát és 12.000. 000 bushel árpát 60,000,000 dollár érték­ben. így az egész 3 év alatt eladott áru összege kb. 422,000,000 dollárt fog kitenni, a Kinának összesen küldött 214,700,000 bushel búzáért és 58,700,000 bushel árpáért. A pekingi kormány font-sterlingben fogja kifizetni .a vételárat. Alvin Hamilton kanadai mezőgazdasági minisz­ter, mikor bejelentette a kereskedelmi megállapo­dást Kínával, úgy nyilatkozott, hogy ez jelentős hasznára lesz az egész ország nemzetgazdaságá­nak. Nemcsak a kanadai farmerek jövedelme emelkedik jelentősen az elkövetkező két és fél évben, hanem ezek vásárlóerejének megnöveke­dése folytán az ipar és a kereskedelem is fellen­dülhet. Az eddigi nagyarányú munkanélküliséget is jelentős mértékben enyhíteni fogja a felélén­kült gazdasági élet, nem beszélve arról a közvet­len munkaerő szükségletről, amit a búza- és liszt­export igényel a szállítás lebonyolítására. Annak ellenére, hogy Kanada számára jelentős nyereséget jelent a kereskedelmi megállapodás Kínával, a monopóltőke képviselői máris hevesen ellenzik. Azon aggódnak, hogy ezzel esetleg Wash­ingtont fogják elhidegiteni maguktól és nem lesz hajlandó többet tárgyalni az ottawai kormánnyal mezőgazdasági kérdésekről. Az ország lakosságá­nak a többsége azonban támogatja a gabona­eladás uj lehetőségének a megteremtését, mert Kanada régi problémája a mezőgazdasági tei'mék felesleg elhelyezése a külföldi piacon. Az Egye­sült Államok eddig még nem tudta megszüntetni ezt az állandóan visszatérő problémát. A most aláirt kereskedelmi szerződés hatásos bizonyíték arra, hogy lehetséges különböző poli­tikai rendszerű államok együttműködése gazdasá­gi téren és nem szükséges nézeteltéréseiket a há­borús feszültségig fokozni. Itt említhetjük meg, hogy Kanada nem áll diplomáciai kapcsolatban a Kinai Népköztársasággal, de a két ország népé­nek gazdasági egymásra utaltsága nagyobb erő a politikusok intrikáinál. Kommunista választási siker Riminiben Az adriai tengerparton levő Rimini városában községtanácsi választásokat tartottak. A válasz­tásokon, mint a hirek közük, az Olasz Kommu­nista Párt győzelmet aratott. A kommunista és a szocialista párt együttesen megszerezte az összes szavazatok 52 százalékát és ezzel vissza­hódította a községi tanács irányítását a keresz­ténydemokratáktól. A választásokon a baloldali előretöréssel pár­huzamosan a kereszténydemokraták és a jobbol­dali szociáldemokraták érzékeny veszteségeket szenvedtek. Lumumbának szobrot állítanak A Lipcsében tanuló külföldi egyetemi hallgatók intézete előtt szerdán ünnepélyes keretek között helyezték el Lumumbának, a kongói függetlenségi harc mártírjának emelendő szobor alapkövét. Az ünnepségen a 67 országból összesereglett külföl­di diákokon kívül, több ezer lipcsei vett részt. A lipcsei tanács Lumumbáról nevezte" el azt az utat, amelyen az említett intézet van. AMSTERDAMBAN átalakították azt az épü- . letet, ahol Anne Frank és szülei meg néhány is­merősük a német fasiszták elől bujdostak és ahol világhírű naplóját megírta. Május 1-én megnyi­tották a házat, mint nemzetközi ifjúsági köz­pontot. Latin-Amerika semlegesitését tervezik Tito, Jugoszlávia elnöke és Nasser, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke a latin-amerikai államok semlegesitését tűzték ki maguk elé. Legutóbbi találkozásuk alkalmával — kb három héttel ez­előtt — merült fel ez a gondolat. A tervről levél formájában tudatták az érde­kelt államokat. Ezzel kapcsolatban, júliusban kon­ferenciát akarnak összehívni Kairóban három vi­lágrész “el nem kötelezett” nemzeteinek részvé­telével. A konferenciára több mint 40 ország kép­viselőjét hívták meg, köztük Kubáét is. Az impe­rializmussal szembeni ellenállást akarják inkább kifejleszteni, mint egy uj és semleges tömböt alakítani — mondják a két államfőhöz közelálló források. A kis országok szociális, gazdasági és politikai problémáinak semleges formában való megközelítése, szintén célkitűzéseik közé tarto­zik. Nem követelik a latin-amerikai államoktól, hogy azonnal változtassanak az Egyesült Álla­moktól függő viszonyukon, de közvetett módon ez is benne van a tervükben. A konferencia meg­vitatná az imperialista hatalmaktól kapott segé­lyek és a velük való kereskedelem veszélyét. Nasser elnök szeptember vagy októberben szándékszik meglátogatni Braziliát és Venezuelát. Lehet, hogy Mexikót és még több más országot is felkeres. Esetleg Kubába is ellátogat. Ezek az utazások egy jövő télen vagy tavasszal megtar­tandó államfői találkozás előkészítését szolgál­hatják már. „i *| A semleges országok államfőinek tervbevett értekezletétől függetlenül, az öt “casablancai or­szág” összekötő irodát állít fel Bamakoban, Mali fővárosában. A külügyminiszterek jöttek a közel­múltban össze itt, hogy az aláirt szerződésük gya­korlati végrehajtásáról tárgyaljanak. Az öt or­szág — Marokkó, Egyesült Arab Köztársaság, Ghana, Guinea és Mali — fejei, mikor Casablan­cában találkoztak ez év januárjában, egy afrikai semleges tömb kialakításának tervét körvonalaz­ták meg, amely szabályos adminisztráció keretei között működne. Ennek első lépése a most felál­lított iroda. A Szovjetunió csatlakozik a gazdaságilag elmaradott országok fejlesztését elősegítő szervezethez Az ENSz Európai Gazdasági Bizottságának 16. ülésszakán április 24-én megkezdték a soron kö­vetkező napirendi pont — Európa gazdasági hely­zete — megvitatását. N. P. Firjubin, a szovjet küldöttség vezetője, felszólalásában hangsúlyozta, hogy e kérdés meg­vitatása igen fontos a gazdasági együttműködés továbbfejlesztését szolgáló utak és eszközök meg­határozása szempontjából. — A Szovjetunió úgy véli — mondotta —, hogy a békés együttélés viszonyai között a gaz­dasági együttműködés előnyös minden ország szá­mára mind az egyes országok gazdaságának fej­lesztése, mind pedig az európai politikai légkör megjavitása szempontjából. A szovjet küldöttség, reálisan felmérve az eu­rópai nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén 1960 elején kialakult helyzetet, és az országok közötti széles együttműködés elősegítése végett az ENSz Európai Gazdasági Bizottságának előző ülésszakán bejelentette, hogy a Szovjetunió kész 'részt venni a gazdasági, együttműködési és fej­lesztési szervezet elveinek kidolgozásában, amely­ről annak idején Nyugaton szó volt. Akkor azon­ban azt válaszolták, hogy e javaslat még korai. Most, amikor már aláirták a gazdasági együttmű­ködési és fejlesztési szervezet létrehozásáról szóló egyezményt, a Szovjetunió kijelenti, hajlandó csatlakozni ehhez a szervezethez, minthogy az feladatának vallja a gazdaságilag elmaradott or­szágok érdekeinek szolgálatát. Firjubin a továbbiakban a Szovjetunió és a gaz­daságilag elmaradott országok gazdasági kapcso­latainak kedvező fejlődéséről beszélt, és hangsú­lyozta, hogy az áruforgalom ezekkel az országok­kal tiz év alatt meghatszorozódott. A Szovjetunió a gazdasági kapcsolatok fejlesztésén keresztül, segíti ezen országok népgazdaságának megterem­tését, illetve megerősödését. A Szovjetunió min­dig is barátja volt a gyarmati népeknek s mindig védi érdekeiket, támogatja függetlenségi törek­véseiket. Majdnem kétszeresére növekedett a mozik szá­ma 1957 óta a Vietnami Demokratikus Köztár­saságban. A köztársaság mozijaiban az utóbbi három évben 2,000 játékfilmet és 1000 dokumen­tumfilmet vetitettek.

Next

/
Thumbnails
Contents