Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-11 / 19. szám
1 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 11, 1961 I Munkásmozgalom ( i__________________ ■ ......................................I null ■■■■■■minim mrnin » »i nfn ■ ■ I ■ r 1 MEGSZAVAZTÁK A MINIMÁLIS ÓRABÉR-TÖRVÉNYT Ebben az évben csak $1.15-re emelkedik az órabér alsó határa. Adéli államok munkásainak jelentős tömegére ezután sem vonatkozik a törvény A már hosszú idő óta vajúdó törvényt végül is megszavazta a törvényhozás mindkét háza. A polgári lapok az elnök diadalaként könyvelik el az eseményt, mert az öt legfontosabb rendelkezés között második helyet biztosított a munkabér alsó határának uj megállapítására. A törvényhozók nem az elnök eredeti javaslatát fogadták el, hanem a szenátus és a képviselőház által közösen kidolgozott tervezetet. A kormány által benyújtott törvénytervezetet a képviselőház elvetette márciusban s helyette a republikánusok s déli demokraták koalíciójának javaslatát szavazták meg 216:203 arányban. A Ház által megszavazott rendelkezés csak 1,200,000 uj munkást vonna a védettek közé, mig a Kennedy és munkatársaié 4,086,000-t. A közvélemény hatalmas felzúdulásának hatására született meg a kompromisszumos megoldás, amely közelebb áll a kormány eredeti célkitűzéseihez. Az uj rendelkezés szerint 3,624,000-rel lesz több a minimális órabér törvény által védett dolgozók száma. Ezek főleg a kiskereskedelemben, a szállodaiparban vagy az építkezéseknél dolgoznak és most munkaadójukra kötelező lesz a szövetségi kormány által elrendelt minimális 1 dolláros órabér. Kibúvó azért itt is akad, mert az uj rendelkezés csak azokra a kiskereskedőkre vonatkozik, akik legalább évi 1,000,000 dollár forgalmat bonyolítanak le vagy 250,000 dollár értékű árut importálnak az államhatárokon keresztül, viszont- eladás céljaira. Az újonnan védett dolgozók közül 663,000 kap majd fizetésemelést, a törvény életbelépésétől számított négy hónap múlva (Labor Day-től), mivel órabérük az előirt 1 dollárt nem érte el. De csak ezután két évvel, tehát 1983 .szeptemberéiül kapnak túlórát, ha több mint 44 órát dolgoznak egy héten. 1964-ben emelik fel a fizetésüket $r.l5-re és engedik le az előirt heti. munkaórák számát 42-re. Meg kell érniök az 1965-ös évet, hogy a $1.25-öt elérjék a 40 órás munkahéttelegyütt. így az újonnan védelem alá vont dolgozók közül a $1.15-ös emelést, három év múlva, 1,093,000 fogja megkapni, mig a $1.25-öt, négy év múlva 1.330,000. Eddig 24 millió munkásra vonatkozott az 1 dolláros minimális munkabér törvény. Ezek főleg a gyáriparban dolgoznak. Ez év szeptemberétől $1.15-re emelik órabérük alsó határát. Ez a 15 centes fizetésemelés kb. 1,900,000 embert érint. 1963 szeptemberétől $1.25-re emelik bérüket és akkorra már 3 millió alkalmazott részesedik ennek előnyeiből. Az uj törvénytervezetet a szenátus 64 szavazattal fogadta el 28 ellenében és a republikánus vezér, Everett McKinley Dirksen, dörgedelmes szónoklatán kívül, csak a tőkésekért aggódó né- hán honatya” ellenezte. A képviselőházban is átcsúszott a módosított törvényjavaslat 230:196 arányban. Itt a déli demokraták, számszerint 58-an, fogtak össze a Republikánus Párt zömével az ajánlat megbuktatására. mig 38 republikánus a demokraták többségével szavazott. Az elnök aláírása után — ami a napokban megtörténik — 4 hónappal lép életbe az uj rendelkezés. A törvény nem foglalja magában a 140,000 déli mosodai munkást, akiket eredetileg a szenátus az uj rendelkezés hatálya alá akart vonni. így nyerték meg a déli demokrata szavazatok egy részét a Házban. Ugyancsak kivonták a törvény rendelkezései alól azt a 15,000 munkást is, akik gyapottisztitógépeken dolgoznak. Wayne Morse, Oregon állam demokrata szenátora, hevesen támadta ezt a megkülönböztetést. Azért hagyták ki ezeket a munkásokat, mert négerek. “A fekete mosodai munkások kizsákmányolása ez — mondta Morse -— tisztán azért, mert feketék”. 'William H. Ayres, ohioi republikánus szenátor, szintén hevesen támadta a néger munkásokkal szembeni megkülönböztetést. UJ FELADATOK ELŐTT AU S. SZAKSZERVEZETEK ( Folytatás az első oldalról) 1955-ben az egyesült AFL-CIO-nak több mint 15 millió tagja volt. Ma 12,500,000 tagja van. Az elmúlt 5 év alatt uj szervezés alig történt, ellenben kizártak néhány szakszervezetet, köztük a másfél millió taggal rendelkező Teamsters Un- ion-t is. További taglétszámcsökkenést okoztt a beállott munkanélküliség, a gazdaság és a termelés menetében beállt változások. A gépesítés főleg azokban az iparokban okozta a munkások nagyszámú kiesését, amelyekben jobban meg voltak szervezve: a vasút, bánya, áruraktár, rakparti és gyáriparokban. A kevésbé szervezett könnyű- és kiszolgáló iparokban növekedett a foglalkoztatottak száma. Az északról a déli államokba költözött, valamint az ott felépülő iparok munkásainak megszervezését hátráltatta az, hogy egyes szakszervezetek néger-ellenes diszkriminációt gyakorolnak ott, ahol nagyszámban vannak a néger munkások. Az “egység”, amely az 1955-ös egyesülés vezető jelszava volt, nem jött létre az AFL-CIO szak- szervezetek között. EGYSÉG nem a tétlenségen alapszik, hanem á KÖZÖS akcióban a munkásság helyzetének javítása érdekében. Erre azonban nem sok gondot fordítottak. A szakszervezetek vezetői elvesztett taglétszámukat uj szervezés helyett úgy-próbálták pótolni, hogy egymás hatáskörét támadták meg. Állandó volt a “jurisdictional dispute”, a vita és bírósági eljárás afelett, hogy egy bizonyos iparnak valamelyik szakmaköre melyik szakmai vagy ipari szakszervezet hatáskörébe tartozik. Uj munkamódszerek számos uj szakmakört hoztak létre és a felmerült viszályok- gyengitőleg hatottak a tpsakodó szakszervezetekre, amikor a munkáltatókkal kerültek szembe. Ennek a problémának megoldása vagy megszüntetése megkívánja, hogy az egész szakszervezeti mozgalom az ipari szakszervezeti formára térjen át. Az AFL vezetői erre ma sem hajlandók. A volt CIO ipari szakszervezetek, Walter Reu- ther vezetésével, április 14-én New Yorkban konferenciát tartottak, amelyen régebben az AFL- hez tartozó uniók is resztvettek. Itt felkerültek a panaszok a szakmai szakszervezetek betolakodásairól és az egyesülés 'óta jelentkező más bajokról. A konferencia 30 tagú bizottságot küldött Mennyhez ezek megtárgyalására, de 3 órás beszélgetés után Meany csak annyit Ígért, hogy foglalkozni fog a kérdésekkel. Másnap azonban, egy sajtókonferencián, Reuther vádjait “hazugság”- nak bélyegezte. Az American Friends Service Committee kojv ferenciát hivott egybe Chicagóba a béke és az általános leszerelés kivitatására. Számos szakszervezeti vezető elfogadta a meghívást. James B. Carey az IUEW-tól, Emil Mazev az autómunkásoktól támogatja a konferenciát. Az Amalgamated Clothing Workers, az Amalgamated Meat Cutters, a vasúti hálókocsi munkások, az áHami és városi alkalmazottak és más szakszervezetek megígérték megjelénésüket. A béke és leszerelés megtárgyalása szükségszerűen felveti a Szovjetunióval való egyezkedés kérdését. A szakszervezeti vezetők azonnal éles ellentétbe kerülnek e kérdésnél George Meany álláspontjával. aki általában a legszélsőségesebb kiil- és belpolitikai nézeteket vallja és többek között hajlíthatatlanul ellenzi a Szovjetunióval való kapcsolatok bármilyen formáját. Számos szakszervezeti vezető elismerést érdemel, mert kezdettől fogva nem értett egyet Meanv ezen reakciós felfogásával. A több oldalról feltörő elégedetlenség az AFL- CTO központ bürokratikus vezetésével, egyesek véleménye szerint, a szakadás jeleit mutatja. A kihívás vezetői az AFL-CIO tagságának kb. a felét képviselik. Hasonló elégedetlenség és az általános viszonyok nyomása okozta 1935 idején is a munkásmozgalom kirobbanó megnyilvánulásait, amelyek akkor az amerikai munkásság hatalmas előremenetelét és harcos CIO megalakulását idézték elő. Meanyék hajlithatatlan állásfoglalását ellenző és a gazdasági helyzet növekvő problémáinak megoldását kereső szakszervezeti mozgalom újra képes kitermelni azt az erőt, amely céltudatosan uj irányt és tartalmat adhat az amerikai munkásmozgalom ugrásszerű előrehaladásának. W. R. A vasulmunkások ellen döntött a Fobíróság A tőke koncentrációja és a monopóliumok hatalma alkalmazottaik elbocsátásával kapcsolatban, nyert nagyobb teret a Főbiróság egy döntése által. A vasúti munkások munkájuk és megélhetésük védelméért fordultak a bírósághoz. Pert indítottak azért, hogy az egyesülni készülő vasúttársaságok ne bocsáthassák el munkásaikat állásukból, mert a jelen gépesített gazdaságban a tartós munkanélküliség vár rájuk. Vasúttársaságok az ország több részében egyesülnek vagy készülnek egyesülni. Az egyesülés főcélja az, hogy költségüket a munkások nagyszámú elbocsátásával csökkentsék. Ez esetben az Erie Railroad és a Delaware, Lackawanna and Western Railroad Company egyesüléséről van szó az Erie-Lackawanna Railroad társulat név alatt. Ez a művelet 2,000 munkaalkalom teljes beszüntetését és másik 2,000 munkás áthelyezését vonja maga után. A Legfelsőbb Bíróság visszautasította a vasúti szakszervezetek fellebbezését az elbocsátásokkal kapcsolatban. A fellebbezés hivatkozott egy 1940-es törvényre, amely szerint az egyesülő vasúttársaságok kötelesek gondoskodni arról, hogy munkásaik “ne kerüljenek az eddiginél rosz- szabb helyzetbe”. A Főbiróság a törvényt úgy magyarázta, hogy a vasúttársaságok elbocsáthatják a munkásokat, de az egyesülést követő négy éven keresztül jár nekik a teljes fizetés, ebből azonban levonható annyi pénz, amennyit másutt keresnek. William O. Douglas bíró nem egyezett a döntéssel. Véleményében kifejtette, hogy “a gazdasági és technikai változások olyan áldozatot követelnek a munkástól, hogy törvények magyarázatánál őt, nem pedig a tőkét, amit ő teremtett meg, kell előnyben részesíteni”. légsn esedékes törvényjavaslat A washingtoni képviselőház tagja, Alfred E. Santangelo (D. N. Y.) április 11-én törvényjavaslatot nyújtott be, amely a H.R.6208 jelzést viseli. A javaslat 10 évi határidő elfogadására tesz ajánlatot a honosított állampolgárok polgárlevelének visszavonhatására. A javaslat zserint, ha 10 év eltelt attól a dátumtól, amikor egy idegen- születésű amerikai törvényes keretek között polgárjogot nyert, azt ne lehessen többé visszavonni, megszüntetni vagy felfüggeszteni. A törvényjavaslat megszüntetne minden olyan folyamatban levő eljárást, amely több mint 10 éve érvényben levő polgárjogi igazolványt szándékszik visszavonni. A Santangelo-javaslat egy visszaható erejű szakaszt is tartalmaz, amely visszajuttatná személyek polgárjogát, ha azt a megszerzésétől számított 10 év letelte után vették el á hatóságok. Az American Committee for the Protection of Foreign Born, amely több mint 25 évi fennállása alatt mindig előljárt az idegenszületésüek jogainak megvédésében, aláirásszerző kampányt indít meg az H.R.6208 keresztülvitelének elősegítésére. E célból konferenciát hiv egybe május 20-ra New Yorkban, 13 Astor Place alatti District 65 épületébe. Russ Nixon, a United Electrical Workers törvényszakértői megbízottja lesz az egyik szónok. Felkéri a különböző nemzetiségű társadalmi szervezeteket, hogy képviseltessék magukat ezen a konferencián. A hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeumnak 12,000 látogatója volt a múlt évben. Az idén január elejétől április közepéig már több mint hét ezren tekintették meg a muzeum gazdag anyagát, a helyi képzőművészek tárlatait.
