Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-11 / 19. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Thursday, May 11, 1961 FELMENTETTÉK A VÁDLOTTAT Az Amerikaellenes Bizottság nagy kudarca Tavaly májusban, a san-franciscoi városházán nagy tüntetés játszódott le az Amerikaellenes Bizottság működése ellen. A rendőrség vizfecsken- dőkkel támadt a tiltakozó diákokra és igy próbálta eltávolítani őket. A tüntetés folyamán 64 diákot letartóztattak. 63-at közülük később sza- badonengedtek, sőt az eljárást is beszüntették velük szemben, mert a vád nem tudott semmit felhozni tevékenységük ellen. A 64. letartóztatottat, Robert J. Meisenbach 23 éves diákot azonban perbefogták. Igen súlyos vádakat hozott fel ellene a Bizottság, az FBI és a rendőrség. Ezek szerint Meisenbach, halált okozó fegyverrel támadt egy rendőrre és fej beverte. Ha a bíróság bűnösnek találja, úgy 10 évig terjedhető börtönbüntetéssel kellett volna szembenéznie. A Bizottság, ami ellen az ifjúság tiltakozott, filmet készíttetett a San Franciscóban lejátszódott tüntetésről. Ezt a filmet, amelynek neve “■Operation Abolition’’, a tüntetés alkalmával felvett egyes jelenetekből állították össze. A propaganda célból készült film hangulatot akar kelteni a nagy tömegek által gyűlölt Amerikaellenes Bizottság mellett és a tiltakozó diákok ellen. Országszerte ingyenes bemutatókat tartottak, hogy szélesebb körben támogatást szerezzenek tevékenységük igazolására. \ A filmet persze “magyarázó” kiséri, aki az egyes jeleneteket “kommentálja” az FBI és a Bizottság beállításának megfelelően. Fulton Lewis III., aki ezt a “magyarázó” szerepet betölti, azt állítja, a tumultus úgy küzködött a városházán, Április 11-én, Los Angelesben a Schrein Auditóriumban tartotta meg első nyilvános gyűlését a kétes célú John Birch Society. A hitleri éra kezdete juthat eszünkbe, csupán a nevek mások. Hitler helyett most Robert Weichet látjuk és igy tovább. Mintha McCarthy maga támadt volna fel halottaiból, hogy maga köré gyűjtse régi cinkosait és megkezdje minden olyan intézmény, vagy csoportosulás felszámolását, amelynek nevéhez a ‘munkás” jelző fűződik. Jóval a gyűlés kezdete előtt a terem előtt különféle alakulatok csoportosultak, s különböző feliratú tábláikkal hivták fel a közönség figyelmét, hogy ami majd benn a teremben elhangzik, annak lesznek ellenzői is. A táblákon különböző formákban adtak felvilágosítást a John Birch alakulatról, hogy feltámadt Hitler, McCarthy, Taft, stb. ' A szónok Robert Welch volt (a Führer), aki az egyesület alapitója. Több mint kétórás beszédét elég enyhe taps honorálta. Azt is a “Free dom Society” és a “John Birch Society” tagjai szolgáltatták. A napirend a kommunizmus elleni harc volt. Kitűnő anyag ez a mai hidegháborús atmoszférában, feltéve, ha az előadónak megvan a kellő ismerete arról, amiről beszél. Ámde az előadáson kitudódott, hogy az előadónak sem a kommuniz. musról, sem az egyéb ismusokról, sőt még a kapitalizmusról sincs annyi ismerete, hogy azokat logikusan védhetné, vagy támadhatná. Beszéde kéz detén kijelentette, hogy “copyright”-olva van a beszéde, vagyis abból még részleteket sem lehet közölni. Ez»részben helyes is, legalább kevesebben kerülnek a bolondok házába annak olvasása miatt. Azt pedig nem tiltja a copyright, hogy valaki megmondhassa, hogy a gyűlés nem volt más, mint hangulat- s levegórontás, ami nagyon nagy százalékban emelte a hírhedt los-angelesi smog-ot. Bár Welch már a gyűlés elején bejelentette, hogy előadása nem lesz gyűlöletet szító, lelkeket háborító, mert célja az igazság feltárása, a két órás beszédnek minden harmadik szava olyan volt, ami nem birná el a nyomdafestéket. Ezért csak a kiemelkedő részére kívánok röviden utalni. Elsősorban Marx Károlyt okozta még azokért a bajokért is, amelyek még Marx előtt létrejöttek. Minden elégedetlenséget, minden forradalmat, minden lázadást, társadalmi átalakulást és a világ egyharmadának a szocializmusra való áttérését Marxnak tulajdonította. Az afrikai gyarmati rabszolgák szabadságtörekvéseiben is ott lebzsel Marx, s a távolkeleti népek szabadságküzdelmét Marx bibliájából irányítják. A laoszi és vietnami felkelők is a marxizmusra esküsznek. Az amerikai kontinens államain a marxizmus seper végig, Kuba népe Marx ideológiáját tette magáévá. hogy Meisenbach átugrott a rendőrségi barriká- don és elragadta egy rendőr botját, amivel fejbeverte. A 12 esküdtből álló biróság, most éles cáfolatot adott a film beállítására. Két óra és 50 percig tartó tanácskozás után hozták meg határozatukat, amelyben felmentették Meisenbachot az ellene emelt vád alól. A vád tanúi — mondja az Ítélet indokolása — igen éles ellentmondásban voltak egymással, tehát nem fogadhatta el őket a biróság. A védőügyvéd bejelentette, hogy az Ítélet súlyos csapást mér az “Operation Abolition” c. filmre és hazugsággal bélyegzi meg az eredeti rendőrségi jelentést. A tárgyalás előtt a rendőrség azt ajánlotta Meisenbachnak, hogy ha “kijelenti bűnösségét”, akkor mérsékelni fogják ellene a vádat “rossz magaviseltre”, ami 1 napi felfüggesztett elzárást vont volna csak maga után. A diák visszautasította az ajánlatot. Most, hogy az ítélet elhangzott, “egyes politikusok” jelentéktelennek szeretnék feltüntetni az ügyet. De O’Connell, san-franciscoi demokrata képviselőnek más a véleménye. Szerinte Hoover, az FBI igazgatója “hazudott, mikor az Amerikaellenes Bizottság kihallgatásai alatt folyó zavargásokat San Franciscóban, tisztán kommunisták által sugalmazott ellenállásnak” minősítette. Az eset azt bizonyítja, hogy a Bizottság tevékenysége és az FBI nyomozási módszerei ellen pártpolitikán messze túlmenő ellenszenv mutatkozik meg a nép széles tömegei körében. Atombombának is beillik, amit Welch az amerikai kormányvezetőkről mondott. Eszerint Roose veit, Truman, Eisenhower volt elnökök többet tettek a kommunizmus érdekében, mint maguk a kommunisták. Ezek indirekt kaptak utasítást Kruscsevtől. A jelen kormány is a legutolsó irodai alkalmazottig a kommunizmust szolgálja. Az amerikai nép sok-sok billió dollárja, amit Mar- shall-Plan formájában, vagy más rossz szándékú ürüggyel a szegényebb országoknak adtak, mind a kommunizmust segítette elő. Welch szerint kár volt hátat fordítani Taftnek, meg McCarthynak, mert ha a két vezéi’t követtük volna, akkor ma mi lennénk a legboldogabb nemzet a világon. Az itteni sajtó alig tett említést a gyűlésről. Lehetséges, hogy a copyright miatt, de lehet, hogy politikai okoból, Nixon 1964-es terveivel kapcsolatban. Vannak olyanok, akik semmi komolyságot nem tulajdonítanak ennek az ügynek, mások pedig a fasizmus megnyilvánulását látják benne. Nekünk sem szabad szemet hunynunk felette. A következő hasonlóságokat észleltem a John., Birch Society és a náci mozgalom között: mind a kettő titokban, tehát, mint földalatti mozgalom kezdődött; ' mind a kettő korábban került felszínre, mint a Birch-mozgalom is csak félig nyilvános, akárcsak Hitler mozgalma volt ebben a stádiumban; mind a kettő az antikommunizmus terjesztésével vert gyökeret. Utoljára hagytam a legfontosabb tényezőt, hogy a John Birch Society monolitikus alapon áll, vagyis egy teljhatalmú vezér irányítása alatt. A dolgot még komolyabbá teszi az, hogy Kennedy elnök felfüggesztette állásából Walker generálist, nyugatnémetországi hadseregünk parancsnokát, mert megengedte és elősegítette a Birch-mozgalom terjesztését a hadseregben. Azt hiszem, hogy ezúttal nagyobb éberséggel és elővigyázattal leszünk az országban és a Magyar Szó is, a többi munkáslapokkal karöltve, jobban ki fogja venni részét az ilyen veszedelmessé válható pestis elleni harcból. Gratulálok azoknak a cikkíróknak, akik erről a témáról már eddig írtak. Minarik, Elsinore Meg kell állítani a nyugatnémet militarizmust Az Ifjúsági Világszövetség irodája Santiago de Chilében tartott ülésszakán felhívást intézett a világ ifjúságához a hitleri Németország fölött aratott győzelem közelgő 16. évfordulója alkalmából. A felhívás bevezetője rámutat arra, hogy másfél évtizeddel a második világháború befejezése után a fasizmus revansszelleme ismét felemelte fejét a Német Szövetségi Köztársaságban. A felhívás felszólítja a DÍVSZ százegymillió tagját, tüntetésekkel és aláírásgyűjtés utján juttassák kifejezésre elszánt akaratukat: Meg kell állítani a militarizmust,, vissza kell verni provokációt, meg kel akadályozni Nyugat-Németor- szág atomfelfegyverzését, létre kell hozni a középeurópai atomfegyvermentes övezetet. EGYENLŐ MÉRTÉKKEL Rolando Masferrer szenátort tisztséget töltött be Kubában, Batista zsarnoki uralma alatt. A diktátor bukása után, forró lett a talaj a lába alatt egykori hazájában és ezért elszökött a fele- lősségrevonás elől. Könnyű elképzelni, mit vihetett végbe zsarnok gazdája egykori birodalmában, ha még a Castro-ellenes kubai emigránsok is hevesen támadták. Masferrer illegálisan jött az Egyesült Államokba. Itt rögtön bekapcsolódott a jelenlegi kubai kormány elleni összeesküvésbe. Személye azonban annyira gyűlölt volt még az emigrációban is, hogy az amerikai hatóságok jobbnak látták kivonni a mozgalomból és az Egyesült Államok ügyészsége vádat emelt ellene a Castro-kormány elleni összeesküvés miatt. Az Immigration and Naturalization Service Miamiban letartóztatta ez év ápr. 8-án és “egészen” május 1-ig az őrizetükben volt. Ekkor 1,000 dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Közben április 28-án a biróság arra utasította az Immigration Service-t, hogy “keressen egy másik országot” Masferrer' számái’a, ahová deportálhatják, mert Kubába nem küldhetik vissza. Érdemes elgondolkozni rajta, hogy mig kormányunk hivatalosan is támogatásban részesitette a Kuba elleni inváziós erőket, amelyet jelentős^ számban Batista tisztek vezettek, addig itt az Egyesült Államokban “eljárást indítanak” a Castro-ellenes összeesküvő ellen. Vajon melyik intézkedés volt az őszinte... ? Nem ilyen enyhén kezelik az amerikai bíróságok Francisco Molina ügyét, akit egy 9 éves kislány agyonlövésével vádolnak. Az eset múlt év szeptemberében történt az El Prado vendéglőben, New Yorkban. A Castro-barát és Castro-ellenesek közt kitört verekedés folyamán lövöldözés keletkezett, amelynek eredményeképpen oltották ki a 9 éves leány életét. Az április 7-én megtartott tárgyaláson az ügy egyik “koronatanúja” Humberto Triana volt, aki azt bizonyította a biróságon, hogy ő és 4 másik társa látták Molinát pisztállyal a kezében. Francisco Molina védelmére bizottság alakult New Yorkban. Ez a bizottság azt állítja, egy kubai újságírótól szerzett értesülése alapján, hogy Triana a kubai hatóságok kezére került az április 17-i támadás folyamán. Fogságában bevallotta, hogy a gyilkosság estéjén ő, négy másik Castro-ellenes társával ment az El Prado vendéglőbe, láncokkal, késekkel és pisztolyokkal felszerelve. Előre kitervezték, hogy ott harcot fognak kiprovokálni. Triana elmondta még a kubai hatóságok előtt, hogy az a bírósági tanúskodása, miszerint “Molinát pisztollyal a kezében látta”, hazugság volt, amit ráerőszakolt az ügyész. Alexander Herman helyettes ügyész, aki a vádat képviselte a tárgyaláson, tagadja az ellene felhozott “gyanúsítást” és azt állítja, hogy Triana már a nyomozóknak elmondta tanúvallomását, mielőtt ő az ügybe beavatkozott volna. A biróság még az április 7-iki tárgyaláson bűnösnek nyilvánította Molinát, másodfokú gyilkosság vétségében és május 26-án fogja meghozni ítéletét. Steve Nelson: A spanyol polgárháború és a mai Kuba Sidney Fihkelstein: A munkanélküliség és a humanista tudományok címen tartanak előadást május 19-én, pénteken 8.30-kor az Academy Hallban, 853 Broadway (a 14-ik utcánál) Room 16E A “Marxist Student Council” rendezésében Belépődíj nincs NAPVILÁGRA KERGETTÉK A HELYBELI NÁCIKAT
