Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-27 / 17. szám
Thursday, April, 27, 1%1 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Táncsicsra emlékezünk 162 évvel ezelőtt, 1799 április'21-én született a Veszprém megyei Ácsteszei' községben Táncsics Mihály. Már gyermekkora — éppen úgy, mint egész élete — küzdelmes volt. G .ui hajcsár, libapásztor- sorban cseperedett fel. Ny árun dolgozott, télen pedig szorgalmasan tanuk. Szülei nagyon rossz körülmények között éltek. Az ifjú Táncsics egyszer megbetegszik s pápai Irgalmatok kórházába kerül. Itt a jó rámol« i-ves a legnagyobb élménye. Erről az élményről igy ir: “Ylég ezelőtt nem tudtam mit tesz igaza ; jel élni, itt az Irgalmatok zárdájában tanultam meg...” A későbbiek folyamán iparos mesterség t szeretne tanulni, de a keserű inas sorsot nem birja és újra hazamegy szüleihez. Ekkor az iskolamester mellé kerül segédtanítónak. Tavasszal, amikor az iskolai oktatás befejeződik, aratni megy. Majd ismét iparos- mestérséget tanul, takácsinas lesz és húszéves korára takácsmester. Táncsics érzi, hogy valami nagy hivatás vár rá, tanítania kell a népet. Ezért ismét tanitóse- géd lesz. Majd később kitűnő eredménnyel Budán elvégzi a tanítóképzőt, azonban állást nem kap. Évekig egyedül járja az országot, tanul és tanít. Később visszakerül Pestre, ahol a szegény inasokat a magyar nyelvre, beszédre szeretné tanítani, de nem kap helységet. Ezután csizmatisztitó, majd magántanitó lesz, s közben állandóan ir, szerkeszt és utazik. Külföldet is megjárja és oly lendülettel dolgozik, hogy harminc éves korára már országszerte ismerik nevét. Mély meggyőződésből hirdeti, hogy minden ember egyenlő! Természetesen a rendőrök minden lépését figyelik. “A sajtószabadságról nézetei egy rabnak” c. röpirata miatt letartóztatják és börtönbe kerül. 1848 március 15-én a márciusi ifjúság szabadítja ki a börtönből. Erről Petőfi a következőképpen dalol: “A rab irót oly örömmel S diadallal hoztuk el. Aminőt ez az öreg hely Mátyás alatt ünnepelt!” Kiszabadulása után a Tömő utcai házban élvezte a szabadság legfölségesebb örömeit és óriás lendülettel dolgozott. Abban a házban, amely még ma is áll és amelynek árát a magyar nyelvórák adásával kereste meg. Nagyon sokat dolgozott. Munkája igen nagyjelentőségű, különösen a munkásság a munkásosztály szempontjából. Táncsics szerzi magyar nyelven az első szocialista Írásokat, s a munkások számára ő adott ki először újságot, magyarul. Táncsics a szerkesztője a legelső szocialista lapnak, szerkesztése alatt lett az első pártlap. Tanulmányokat irt a főváros szépítéséről, jelentős építészeti terveket dolgozott ki, amelyeknek egy része a felszabadulás után megvalósult Magyarországon. Kis házában irta a legnevezetesebb munkáit, s itt állította fel nyomdáját és rejtőzködött nyolc éven keresztül a pincében. (1849—1857-ig.) Innen hurcolták el harmadszor is a börtönbe, ahol még a szemevilágát is elvesztette, de még akkor is töretlenül dolgozott! Ekkor irta a “Fővárosunk” c. munkáját. Táncsics Mihály, az iró és forradalmár, a hosz- s;:u küföehríes munkás és eredményekben gazdag hosszú élete után 1S84 junius 28-án tért örök nyögovóra. Tnacaies Mihály meghalt, de örökre ^bevéste nevét a magyar történelem és a magyar munkásmozgalomba, amelynek legelső harcosa \ ott. -Mim., áss .Igát a nemzetközi munkásmozgalom -értékeli és emlékét kegyelettel őrzi. Elszántan kütúikt a szocializmusért, azért az eszméért, amely az egyenlőséget, az egyenjogúságot hirdeti. ráncsiesot 1945-ig Magyarországon elfeledték, meghatni Ttották. Müveit nem értették, de nem is akarták az urak megérteni! "Tancs cs, a nép fia s a nép jogainak apostola. réme az 'erőszaknak és önkénynek, az anyaJaplR-magpr kereskedelmi szerződés Tokióban aláírták a második világháború utáni első magyar—japán kereskedelmi megállapodást. Bar a magyar külkereskedelem szórványosan már korábban is kötött üzleteket japán cégekkel, e megállapodás a két ország között szélesebb körii kereskedelmi kapccsolatok kiépítését jelenti. A magyar exportlistán többek között szerszámgépek, mérő- és vizsgáló műszerek, kábelek, gyógyszerek, valamint mezőgazdasági termékek szerepelnek. Japánból főként vegyipari anyagokat vásárol Magyarország. A megállapodás értelmében Japán a magyar áruk bevitelénél minden más országgal egyenlő vámtételeket számol el. Magyar küldöttség Hhanában Az elmúlt héten magyar kormánküldöttség utazott Ghánába. A delegáció eddig két megállapodást irt alá a fiatal afrikai ország kormányával. Az egyik beruházási javak szállítására vonatkozó hitelmegállapodás, két és félmillió font értékben. amely ötmillióra emelhető. Ennek keretében a magyar ipar Ghánába komplett gyárakat, közlekedési eszközöket szállít, amelyek ellenértékét hét év alatt fizetik meg. Megállapodást kötöttek technikai segítségnyújtásról is: a két ország szakembereket cserél, kölcsönösen rendelkezésre bocsát gyártási eljárásokat és dokumentációkat, gondoskodik a szakemberképzésről. A napokban magyar—*ghanai kereskedelmi megállapodást is aláírnak. ieghaít ozv. Landler Ernoné Meghalt özv. Landler Ernoné, aki 1918 óta vett részt a munkásmozgalomban; a Tanácsköztársaság bukása után börtönbe, majd internálótáborba került. Férjével együtt — aki a Vörösőrség főparancsnokának helyettese volt — 1922-ben csere utján'került ki a Szovjetunióba. Ülést tartott a Dunai Dementis Mészmü operatív bizottsága A Dunai Cement- és Mészmü operativ bizottsága ülést tartott, amelyen megállapították, hogy az építkezés kellő ütemben halad, de a kooperáló vállalatok ’munkája nem mindig kielégítő. A Ganz-MÁVAG-gyár, amely a vasszerkezeteket sze reli, körülbelül két hónappal elmaradt az előrehozott szállítási határidőtől. A beruházó- és a kivitelezővállalatok képviselői kifogásolták az Ipari Villanyszerelő Vállalat tevékenységét, mert az elvégzett munkák több esetben nem megfelelőek. Az operativ bizottság elhatározta, hogy május 1-én azoknak, akik a DOM-nél hat hónapja kiváló munkát végeztek, első Ízben kiosztják “A DCM építéséért” emlékérmet. A jelvényt azok is megkapják, akik a kooperáló vállalatoknál — a gépek és alkatrészek készítésénél — kiemelkedő teljesítményt nyujtottak. A nyáron kéthetenkénti váltással 2400 közép- iskolás diák és egyetemista segiti majd a DCM építését. Ezenkívül szombatonként és vasárnaponként több ezer budapesti fiatal vesz részt a munkákban. Elsőnek az angyalföldi ifjúmunkások jelentkeztek rohammunkára; vasárnap 150 fiatal érkezik majd Vácra. Határozatot hozott az operativ bizottság arra is, hogy rövidesen elkészítik a kooperáló vállalatok szállítási ütemtervét^ amelyben meghatározzák, hogy az egyes gyáraknak mikor, milyen gépet, illetve felszerelést kell szállítaniuk. Az elkéföld alatt porlik, de lelkét, magasztos eszméit, örökre hagyta, ránk miiveiben” — hirdette és ma is hirdeti az a felhívás, amely megjelent azelőtt, mielőtt, az összes Írásait kiadták. A, “Bíztatás” c. versében kifejezett óhaja: “Éljen a jó! Szebb jövőnek Állunk küszöbén: Nem düntheté meg ügyünket Ezer cselszövénv.” beteljesült és valóság, á vált Magyarországon! Küzdése nem volt hiábavaló, a hosszú évtizedeken keresztül az ismeretlenség homályába burkolt Táncsics ma a való arcával él a szivekben! Ma, születésének a 162-ik évfordulóján EMLÉKEZZÜNK, és mi tollfurgaió < merítsünk erőt az elszánt, meg nem al ;uvó iró ránk hagyott gazdag hagyatékából! Táncsics Mihály munkásság^ példaként álljon elöltünk, mert az emlékezésünk csak igy lehet teljes, őszinte és értékes! (gőcze) szült ütemtervet megküldik majd valamennyi berendezéseket gyártó vállalatnak, s a helyi operativ bizottságok feladata lesz, hogy ellenőrizzék, illetve segitssék a termékek elkészítését. NÉPI ÜLNÖKÖK A népköztársaság nevében hirdetnek Ítéletet ma a magyar bíróságokon. Ennek nevében bírálják el a bűnügyeket, a polgári peres ügyeket s elmarasztalják a vétkest, vagy felmentik a vét- lent. Az ítéletet hirdető biró mellett mindig ott áll a két népi ülnök — szinte jelképezve, hogy az; a döntés, amelyet a hivatásos biró a népköztársaság nevében kihirdet, tartalmában is, céljaiban, is fedi társadalmunk érdekeit, az ő érdekeiket: a. munkásokét, a dolgozó parasztokét, vagy az értelmiségiekét, akiket a népi ülnökök képviselnek. Tíz éve iil minden biró balján és jobbján egy- egv üzemi munkás, termelőszövetkezeti tag, pedagógus, mérnök, háziasszony: tízesztendős a népi- ülnök-rendszer. Tavaly újjáválasztották a bíróságok népi ülnökeit: több mint 11,000 fizikai munkás, 4,200 termelőszövetkezeti tag, sok értelmiségi, pedagógus, vállalati alkalmazott lett népi ülnök, hogy évente egy hónapig részt vegyen a magyar igazságszolgáltatásban, s személyében is érvényesítse a bíróságokon a dolgozó nép természetes igazságérzetét, akaratát, szaktudását. A népi ülnökök nemcsak hallgatói egy-eg.y bírósági tárgyalásnak, hanem kérdező, faggató, ítélkező bírái is. S ez a munka még élesebben látó, még bátrabb, még öntud'atosabb emberekké neveli őket. Nemegyszer előfordult már, hogy a két népi ülnök leszavazta a hivatásos bírót, mert mindkettő úgy vélte: azzal használ a legtöbbet az előtte álló vádlottnak — és a köznek —, ha a törvényes kereteken belül enyhébben, nevelő jelleggel bünteti a vétkest. Máskor pedig a túlzottan enyhének tűnő büntetési tételek ellen szálltak vitába a szakbíróval, s az élet gazdag tapasztalattárából sorakoztatták érveiket. Sok Ítélethirdetést előzött meg már parázs vita: a szakbíró és a népi ülnökök érvelése, hogy olyan ítélet szülessen, amely a leginkább megfelel az embernek és a közérdekűek. Nekik, a népi ülnököknek is nagju szerepük van tehát a törvényesség teljes helyreállításában, amiről Kádár János is beszélt az MDP VII. kongresszusán: “Részben azzal, hogy bűntett meg* ártatlanul nem marad, másrészt azzal, hogy vétlen embert büntetés ma nem sújt hazánkban.” A népi ülnökök részvétele a bíróságok munkájában nemcsak az igazságszolgáltatás demokratizmusát mélyíti, de kihatással van az üzemek, a termelőszövetkezetek, a hivatalok, az iskolák köz- szellemére is. Amikor egy-egy népi ülnök visszatér munkahelyére, s beszámol dolgozótársainak .a bíróságon végzett munkájáról, a tárgyalásokon szerzett tapasztalatairól —, egyben alakítja is a közszellemet a törvények fokozottabb védelmére, a köztulajdon megbecsülésére,' a dolgozók jogainak érvényesítésére, a szocialista együttélési szabályok betartására. Ezért különösen fontos, hogy a népi ülnökök még gyakrabban adják át tapasztalataikat dolgozó társaiknak, még rendszeresebben hívják fel munkahelyükön is a vezetés figyelmét a hibákra, a társadalmi tulajdon védelme körül tapasztalt fogyatékosságokra. Mert ez is legalább olyan közérdek, mint az hogy a szocialista igazságszolgáltatás a népi ülnökök segitsége- vel hűen védelmezze a népköztársaság-nevében, a népköztársaság érdekeit. , Sz. L.
