Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-27 / 17. szám

AMERIKAI MAGYAR PZÓ Thursday, April, 27, 1961 IS­Magyarország AZ ELNÖKI TANÁCS RENDELETÉI Magyar Távirati Iroda Hírei ZALA MEGYE FEJLŐDÉSE Zala megye a felszabadulás előtt hatalmas egyházi és világi nagybirtokairól, tömeges mun­kanélküliségéről volt ismert. Az 1945-ös földosz­táskor 30,000 zalai volt urasági cseléd- és paraszt-, család kapott földet és házhelyet. Államosították az olajmezőket — az akkor megindult gyors fej­lődés a helybelieknek ötször annyi munkaalkal- niat, a népgazdaságnak pedig 25-ször annyi ola­jat jelentett, mint amennyi ezelőtt volt. Megin­dult az iparosítás más területeken is: 1951-től Zalában ruhagyár, vajgyár, üveg- és sörgyár épült. A lakosság életszínvonalának emelkedésére jellemző, hogy csak a legutóbbi öt évben csak­nem ötezer családi ház épült a zalai falvakban, többségük összkomfortosán, fürdőszobával. A 1 el­szabadulás előtt a megye majdnem 300 községe közül csak négyben volt villany, ma már 90 száza­lékukban, a jövő év végére pedig teljesen befeje­ződik Zala villamosítása. Növekszik az árucsereforgalom Magyarország és Svédország között Április 14-én magyar—svéd árucsereforgalmi és fizetési megállapodásról szóló jegyzőkönyvet Írtak alá. A jegyzőkönyv 1961. február 1-től 1962 január 31-ig szabályozza a két ország közötti árucsereforgalmat és a múlt évihez viszonyítva mind export, mind import oldalon jelentős eme­lést irányoz elő. A megállapodás alapján Magyarország egyebek között különféle gépeket, fémmegmunkáló gépe­ket, elektromos kemencéket, darukat, izzólámpá­kat, elektromos szerelési anyagokat, rádió- és te­levíziókészülékeket, hengerelt árukat, textíliákat, szörmeárukat, vegyi és olajtermékeket, alkaloi­dákat, és különféle gyógyszereket, tűzálló téglát, mélyhűtött gyümölcsöt, paradicsompürét és élel­miszereket szállít Svédországba. Ezenkívül más országokkal azonos feltételek mellett szállíthat Svédországba almát és egyéb gyümölcsöt vala­mint huskézzitményeket. Svédországból vasércet, különféle gépeket és berendezéseket, fémmegmunkáló gépeket, golyós csapágyakat, akkumulátorokat, különleges acé­lokat, elektromos ellenállásanyagokat, cellulózfé­leségeket, papírtermékeket, miirostot, vegyi cik­keket, műanyagokat, valamint különféle nyers­bőrök behozatalát irányozza elő a megállapodás. A Magyar Elnöki Tanács legutóbbi ülésén ha­tályon kivül helyezte az 1957. évi, a népbirósági tanácsokra vonatkozó rendelkezéseket. A most eltörölt törvény az ellenforradalmi bűncselekmé­nyek elbírálását — átmenetileg — a Népbirósági Tanácsokra bízta. E tanácsok egy részének mű­ködését már 1958-ban megszüntették, mivel ha­táskörükbe tartozó bűnügyek már ’nem fordul­tak elő, ugyanilyen oknál fogva a többi tanács is már hosszabb ideje nem működik. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet fo­gadott el a bírósági végrehajtás szabályainak módosításáról. A rendelet egyik fontos uj intéz­kedése, hogy lehetővé teszi: a gyermektartás­dijakhoz hasonló mértékben letilthassák a bérek­ből az egyéb tartásdijakat, amelyek például a szülőnek, vagy a házastársnak járnak. Az intéz­kedés több társadalmi szervezet javaslatára szü­letett meg. • LEBONTJÁK A VÁR KUPOLÁJÁT A Budai Várpalota újjáépítési munkái során most kezdték meg a romos kupola lebontását. A szakértőkből alakult bizottság döntése szerint a kupolát, amely tulajdonképen rendeltetésnélkü­li disz volt csupán, mert alatta nem volt csarnok, most valóságos kupolaként, terem betetőzéséül építik fel újra. idén egyébként befejezik az észa­ki és a déli épületszárnyak tetőfedését, helyreál­lítják a várbazártól felvezető utakat, restaurál­ják a régebben feltárt Zsigmond-korabeli lovag­termet és kápolnát. A vár újjáépítésére idén 30 millió forintot fordít a magyar állam. LEHULLT WEL Kennedy elnök elhatározta, hogy ezentúl nyilt kártyával fog játszani. Az újságszerkesztők szervezete előtt Washing­tonban elmondott beszédében, közvetlenül azután, hogy a kubai intervenció csúfos bukása megcáfolhatatlan ténynek bizonyult, visszavonta előbbi kijelentését, hogy az Egyesült Államok semmi körülmények között sem folytat beavatko­zási politikát. Úgy gondolta, hogy a világ már úgy is meg van győződve az ellenkezőjéről. Úgy látta, hogy az utóbbi napokban elszenvedett kudarcok — Laoszban, a világűrben, Kubában — által mélypontra csúszott nemzeti presztízst csak egy nagyon vakmerő lépéssel lehet helyrehozni. A “new frontier” ifjú úttörője az eddig hangoztatott “békét kereső” külpolitikája helyett valósággal hadat üzent az egész haladó világnak és ifjú hévvel, autokrata uralkodókra emlé­keztető magabiztossággal kijelentette: “Mint az Egye­sült Államok elnöke tisztázni akarom, hogy elhatároztam a r rendszerünk fennmaradását és sikerét, tekintet nélkül a költségre és tekint nélkül a veszélyre”. .. A tisztázás a következőkben jutott kifejezésre: “Ha kide­rül, hogy az amerikai államok be-nem-avatkozási elméletét a cselekvés elkerülésének kifogására használják fel. ha ezen földrész országai nem teljesitik kötelezettségüket a külső kommunista veszély behatolásának elkerülésére, azt akarom, értsék meg tisztán, hogy ez a kormány habozás nélkül te­gyen eleget legfotosabb feladatának: megvédeni a nemzet biztonságát.” Tehát a latinamerikai országokkal kötött néhány egyez­ményben lefektetett be-nem-avatkozási fogadalmunk, az a nemzetközi elmélet, ami az Egyesült Nemzetek alapokmá­nyának is egyik legfontosabb pontja, Kennedy elnök elhatá­rozásának tüze alatt elhamvadt, megsemmisüli \ kis álla­mok önállóságra való töreKvését az elnök a "nemzet bizton­ságára” tartja veszélyesnek, pedig valójában legfeljebb a Wall Street profitlehetőségeit gyengíti. Kuoa útmutatását kell először megsemmisiteni és ezen eltökélt szándéka felől elnökünk nem hagy semmi kétséget beszédében. Kijelentet^ te, hogy a jövőben “...nem várjuk és nem fogadjuk el ugyanazt az eredményt, amivel az a kis csoport vitéz kubai menekült valószinüleg tudatosan szembenézett...” (Elkép­zelhetetlen ugyan, hogy ilyen vereségre számítottak.) Hogyan értelmezi Kennedy beszédét a Wall Street Jour­nal, aifíely hosszú cikkekben tapsol annak, hogy végre az el­nök nyíltan kiállt az ő politikájuk mellett. “A latinamerikai országok első próbája az lesz: hogyan fognak szavazni az Egyesült Nemzetekben a kubai kérdésiben. . . Egy latin­amerikai megbízott sem szavazhat az Egyesült Államok ‘be­avatkozását’ még gyengén elitélő határozati javaslat mellett sem azzal a gondolattal, hogy az elnök valaha is elfelejti, vagy megbocsátja azt.” Ez nyílt felszólítás: “több gerinctelenséget és merészséget várok főietek”, mondja a Wall Street lapja. Ez tehát az a “szabadság”, amit Amerika nyújt a délame­rikai államoknak, amit Kubában már nem tűrnek meg és amiért Kubát “fel kell szabadítani”. Ez az intés bizonyára megteszi hatását a délamerikai országok népeire és kellő megvilágításba helyezi a washingtoni kongresszus sietős intézkedését, hogy az egy évvel ezelőtt megígért 500 millió dolláros segítséget a 20 ország nyomorúságos helyzetének megjavítására, az utóbbi napok eseményeinek hatására sür­gősen, a várt párt-huzavona mellőzésével, megszavazták. Kennedy azonban nemcsak a délamerikai államokra igye­kezett ráijeszteni, hanem többi szövetségeseire és a semle­ges országokra is. Bizonyára kellemetlenül érintette az, hogy i kubai betörés kezdete óta evvel kapcsolatban a világ egyet­len államából sem kapott támogatást. Azzal, hogy beszédében “Budapest véres utcáit” említette, Kennedy ráterelte a figyelmet arra, hogy a magyar ellenfor­radalom és a kubai ellenforradalom ugyanazan háborús, nép- elnyomó, ultra-reakciós erők hatalmi vágyának próbálko­zása volt a régi rendszer visszaállitására. Kennedy a kudarcok súlya alatt minden óvatosságról meg eledkezett. Az egy éve titkosan folyó inváziós előkészüle­tek tényezőire, rávilágított az a találka, ami a Fehér Házban íviltan folyt le az Egyesült Államok elnöke és a kubai disz- ^zidáltak vezetői, Miro Cardona és öt társa között. Ugyanaz nap Laoszban, az eddig civilruhában meghúzódó amerikai ‘terv értékelők” rendeletet kaptak, hogy öltsenek katonai egyenruhát és működjenek nyíltan a jobboldali csapatok katonai tanácsadóiként. Lapsszal kapcsolatban a Szovjet­unió ellen csak'azt a'vádat emelhették, hogy fegyverekkel ?átja el a laoszi népi egységeket. Nem kétséges tehát, hogy hol az igazi idegen beavatkozás. Véleményünk az, hogy Kennedy elnök az Egyesült Álla­mokat és a világ békéjét veszélyeztető ösvényre lépett. Az amerikai nép nem támogathat más népek elnyomását célzó, önállóságát és szabadságát gátló hadműveleteket. Kennedy a régi adminisztrció vezetőit,-Eisenhower elnököt és Nixon alelnököt “konzultálta”, hogy megnyerje általuk a republi­kánus párt támogatását. De megnyerheti-e a nép támoga­tását. amely csak néhány hónappal ezelőtt hátatforditott a hidegháborús Eisenhower-adminisztrációnak és elfogadta Kennedy béke-igéreteit ? Az amerikai nép nagy többsége megrendülve veszi tudo­másul a mindinkább napvilágra kerülő adatokat a titkosán működő és a nép bizalmával súlyosan visszaélő Central In­telligence Agency (Dulles kémszervezete) szervező és irá­nyitó szerepét a kubai betörésben. Egyre erősödik a követe­lés, hogy ki kell vizsgálni az ügynökség bűnös szerepét, ami megsértette hazánk alaptörvényeit és veszélyeztette a nem­zetközi helyzetet. (Folytatás az első oldalról) előkészületek sikeres kivite­lezése szempontjából küldjék el pénzadományaikat a bizott ság irodájába, May Day Com mittee, 130 East 16th Street, Room 3,1 New York 3, N. Y. cimre. Utólagos jelentés! Enge­délyezték a hangszórókat!! A Május Elseje előkészítő bizottság nagyszámú küldött­sége megjelent Newbold Mor­ris városi park-főbiztos iro­dájában és előadta követelé­sét a hangszórók használatá­nak engedélyezésére. Mr Mór ris érintkezésije lépett a rend őrség illetékes osztályával és rövid megbeszélés után bizto­sította a Május Elseje-i kül­döttséget, hogy kérésük elő­nyösen el lesz intézve és a hangszórók használatát meg­engedik. E győzelem serkentsen minden newyorki munkást, hogy jelenjen meg hétfőn, május. 1-én a Washington Square-en.- Az összejövetel 4 órától 8-ig fog tartani. A munkásság hallatni fogja ál­láspontját az amerikai mun­kanélküliség, a kubai és lao­szi intervenció, a hideghábo­rú megszüntetése, az általá­nos és egyetemes leszerelés, a gyarmati elnyomás, az nme rikai polgárjogok megtagadá­sa és más, a népet és mun­kásságot érdeklő kérdések­ben. S'T A Washington Square leg­könnyebben megközelíthető az East Side-ről a Bleecker Street local-subway állomás­ról, a West Side-on a 4th Street West állomásról, ame­lyen minden west sidei föld­alatti megáll. A Fifth Ave.-i autóbusz egyenesen oda megy. Legyünk ott mindannyian! Hátralékos jó testvérünk, Szeretettel arra kérünk, Fizess elő a lapodra, Ne halaszd el azt h.* lapra! MINDENKI IRHÁT JÓ ANGOL LEVELEI • Több mint száz levelet tar­talmazó könyv. • Gyakran használt szavai és nevek angol szótára. A könyvet tanító irta. Megrendelhető $1.25-ért a MAGYAR SZÓ irodájában 130 E. 16th Street NEW YORK 3, N. Y. MÁJUS ELSEJE NEW YORKBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents