Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-12 / 2. szám
AMERIKAI MAGYAR SZú Thursday, January 12, xuoi Ahogyan én látom... írja: EHN TOLEDO A Madridból délre vezető fő autó-utak egyike az ősrégi Toledo városon át vezet és ez a körülmény úgy Toledo-ra, mint a turistákra nagyon előnyös. A toledoi műemlékek, amelyeket belépti- dii ellenében mutogatnak, a város üzletei és kézművesei nagy ügyességét hirdető kisebb-nagyobb műhelyek nagyrészben a turisták vásárlásaiból élnek. A turisták viszont egész életre emlékeztető émenv-uen részesülnek, amikor Toledot és annak nevezetességeit megnézik. Toledo-nak ama részét, amelyet a “régi városnak neveznek es amely az összes műemlékeket magában foglalja, évekkel ezelőtt nemzeti tulajdonnak (National Monument) nyilvánították. Ez volt a tulajdonképpeni régi Toledo város, amely az északról, délről és keletről támadó ellenséggel szemben évszázadokon át aránylag könnyen védhető volt, mert részben a Tagus folyó övezi, másrészt a vizigótok a 7-ik században oly erős fallal vették körűi, hogy annak nagy része még ma is épségben áll. A város legmagasabb pontján épült az<Alcazar, az egykor fényes várkastély, amely korának kiemelkedő építménye volt. A polgárháború legel- keseredettebb harcai folytak itt, amelyek sok drága emberéletet követeltek és a régi épületet csaknem teljesen elpusztították. Ma az egykori büszke várkastélynak már csak megmaradt romjait mutogatják. Persze ezenkívül van sok más látnivaló Toledo- ban, amely valamikor Spanyolország fővárosa és a kereszténység és a zsidóság egyik fő központja volt. A kereszténység egyik nagy műemléke a 18-ik századbeli, spanyol-gót stílusban épült hatalmas katedrális, amely az ország legnagyobb ilyen épülete. Falai között számos érdekes szobor, festmény és oltár látható, de az emberi elme és kéz egyik kiváló teljesítményét elsősorban a főoltár és a köréje beépített faragványok képezik. El Greco és Goya több örökbecsű festményét őrzik itt és a “kincstárban” felbecsülhetetlen értékű arany és ezüst oltárdiszeket őriznek. A turistáknak a vezetők minden darabról elmondják, hogy kiilön-külön hány ezüstöt és aranyat tartalmaz és hány száz drágakő díszíti. A sok templom között a legtöbb érdeklődést két egykori zsinagóga váltja ki: a mór-zsidó stílusban épült “Transito Sinagoga” és a “La Sina- goga de Santa Maria la Blanca”. A látogatók legtöbbje már sok templomot látott, de ez az első ilvan zsinagóga, amelyet a Szűz Máriának szenteltek. A két érdekes épület mögött érdekes történet húzódik... Tudvalevő, hogy 1492-ben a zsidókat kiűzték Spanyolországból. A büszke “safard” zsidók az otthonaik, üzleteik és imaházaik tulajdonjogáról nem mondtak le és ezt azzal jelképezték, hogy kiűzetésük alkalmával az épületeket bezárták és a KULCSOKAT MAGUKKAL VITTÉK. Ezek a kulcsok évszázadokon át apáról-fiura szálltak és állítólag még ma is az utódok tulajdonát képezik. A kiűzött zsidók legnagyobb része Törökországba menekült és főként Konstantinápoly környékén telepedett le. A jelenlegi spanyol rendszer 1948- ban állampolgárságot és spanyol útlevelet kínált azoknak a leszármazott spanyol zsidóknak, akik hajlandók lennének visszatérni a “szülőhaza” (talán inkább a mostoha) kebelébe, de érdeklődéseink során nem tudtunk oly adatra lelni, amely arra mutatna, hogy akadt olyan zsidó, aki visszatért volna arra a földre, amelynek uralkodó osztálya oly kegyetlenül bánt el őseivel. 1492-ben a spanyol zsidókat kiűzték és vagyonukra az állam tette kezét. 1948-ban a kiűzött zsidók késői utódai sem vagyonnal, sem anélkül nem voltak hajlandók visszatérni apáik földjére. . . Toledo ama részében, ahol valamikor a zsidóság lakott, láthatók a legszűkebb kanyargó utcák. Feltételeztük, hogy ez nem véletlenül van igy: a szűk, kanyargó utcák megnehezítették és veszélyeztették a támadók előretörését és megkönnyítették az üldözöttek védekezését és menekvését. A zsidóság más módon is megpróbált védekezni: az utcákat a házak alatt földalatti alagutak kötötték össze a két zsinagógával és egyik kiváló képviselőjének, Levy-nek a házával. Ha a támadás a zsinagógákat istentisztelet idején érte, a hatalmas kapuk feltartóztatták az üldözőket és időt adtak 2X2=4 +1234:1234 + 212349870+7904321 X 123455=12347 A SZÁMOK BESZÉLNEK írja Eörsi Béla 2X2=4 +1234:1234+212349870+7904321 X 123455=12347 Az uj Kína Kínáról 1949 óta nem sok hir jutott az amerikai olvasóközönség tudomására. Ami kevés hir ideérkezett, az is a Hong-Kong-i hamis hirgyár- tóktól jött. Pedig a Népi Kínát előbb-utóbb mégis csak fel kell venni az Egyesült Nemzetek nagy családjába. Azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy Kínának is lesz atombombája, bizonyára hatással lesznek az uj amerikai adminisztrációra. S bizonyára ilyen irányban fog hatni a súlyosbodó gazdasági válság is. Érdemes volna tehát Kinával többet foglalkozni és megtudni erről a hatalmas országról egyet- mást. Tizenkét éve, hogy Kínában népi szocialista kormányzat van. E hatalmas országban az 1953 junius 30-i népszámlálás szerint 601,938,035 ember él. Ennek valamivel több mint a fele (52%) férfi, nő kevesebb, mert a szegény nagy-családoknál Chiang Kai-shek idején a leánygyermekeket születéskor megölték. A lakosság 94 százaléka kínai, a többi különböző kisebbségekből áll, mint mandzsuk, tibetiek, mongolok, stb. 12 évvel ezelőtt a földművelés volt a lakosság fő foglalkozása. Ipar csak a nagy városokban volt található. Az ország ásványkincsekben szegénynek tűnt, mert a tudományos kutatás az imperialisták uralma idején csak kis területre szorult. Az ipar 70 százaléka csupán néhány városban volt; a textilipar központja pl. Shanghai-ban, Tienstienben és Tsintaóban volt. A nehézipar pedig az északi részén, Japán közelében helyezkedett el. Szinte csodaszámba megy, hogy most az ország minden részén találtak vasat, még Belső- ' Mongólia legelői is ásványokban gazdag területek. Shansi tartományban pedig jóminőségü szenet találtak. Nyersolaj után nem kutattak régebben, mert hiszen az idegen olajtársaságoknak ez nem állt érdekében. Ma már nagy nyersolaj központok vannak, különösen Kinai-Turkesztánban (Sinkiang) ése a nyugati (tehát nem a tengerparti) tartományokban. Chiang Kai-shekkel a korrupt tanult emberek is eltávoztak Kínából, és a külföldi mérnökök s szakemberek is elhagyták pozíciójukat, ezzel nagy problémát okozva a kínai kormánynak. Shanghai- ban pl. egyetlen ember sem maradt, aki értett volna a telefonjavitáshoz. De a Szovjetunió és a népi demokráciák tömegesen küldték a mérnököket és technikusokat; ma már százezrek tanulnak a kínai egyetemeken, mérnöki, fémipari és geológiai intézetekben. Óriási a hiány a középiskolai tanárokban, bár a főiskolák tizezrével öntik a végzett diákokat. Ezeket a szükségleteket csak évek múlva tudják majd kielégíteni. Tanulási láz van Kínában, nemcsak az ifjúság körében, hanem a felnőttek között is, elsősorban a nők között. A diákok szabad ideaz üldözötteknek, hogy az alagutakon át a szűk utcákban épült otthonaikba meneküljenek. Viszont, amikor az otthonaikban érte a támadás, szorongatott helyzetükből a két zsinagógába*menekültek, amelyeknek ma is álló félméteres falai és erős kapui némi védelmet nyújtottak. A Lévy pompás házához vezető alagútnak kettős célja lehetett: vagy az, hogy a nagybefolyásu embernek és családjának menekülési módot nyújtson, vagy az, hogy hitsorsosainak védelmet nyújtson ő, aki egy időben Spanyolország miniszterelnöke volt. Lehetséges, hogy Levy, amig az uralkodó ház kegyében állott, sok hitsorsosának az életét mentette meg, de bizonyos, hogy őt nem tudták megmenteni szomorú sorsától: amikor árulás gyanújába keveredett, lefejezték! És bizonyos az is, hogy bár spanyolországi uralmuk idején a mórok úgy a zsidókkal, mint a keresztényekkel nagyon türelmesek voltak, a keresztény uralkodók és az uralkodó osztály nem mutatott türelmet a más vallásunkkal szemben. Toledo valamikor a hadba vonulókat hires “toledoi” pengékkel ellátott kardokkal szerelte fel. A műhelyekben többnyire gyors és biztos kezű fiatalembex'ek ma is gyártják a kisebb-nagyobb kardokat, amelyek azonban csupán borítékok feljükben a falvakban tanítanak. Iskolát nyitott a kormány olyan primitiv törzsek részére is, amelyeknél az irás-olvasás tudása legfeljebb egy emberre szorítkozott. Alig hallottunk valamit arról, hogy a kínai írást megreformálják. A bonyolult, sokszor 20— 30 vonásból álló betűket leegyszerűsítették. Pl. a kályhát kifejező betű 22 vonásból állt, ma csak 7 vonásból; a fej szót kifejező betű 16 vonásból állt, ma csak 5 vonásból. Azonkívül a sok különböző tájszólás helyett egyet, a pekingit igyekeznek tanítani, hogy ezáltal Kina lakosai jobban megérthessék egymást. A mezőgazdasag nagy feladatok előtt állt. A falunak most már a nagy ipari központokat is el kellett látnia élelemmel. Azonkívül az iparosodott társadalomnak és magának az iparnak más követelményei is vannak. Gyapotra, olajat tartalmazó növényekre, ipari nyersanyagokra van szükség. Közép- és Dél-Kina rizstermelő vidék, ahol évenként két termésre lehet számítani. Mivel Kö- zép-Kina jó közekedési rendszerrel rendelkezik (ott van a legnagyobb folyó, a Yangtze), ez lett az ipari városok ellátója. Eszak-Kina főterméke a gabona, de kifejlesztik az édes-burgonyát, a hajdinát, ezenkívül az egész ország arra törekszik, hogy dohányt, kávét, gyümölcsöt, cukornádat, kakaót, stb. termeljen. A régi termékeket is pl. a teát és eperfát, kultiválják, ezen utóbbit a selyemhernyók miatt. A hegyvidékek vegyes gazdálkodásra törekszenek (mezőgazdaság, fakitermelés, állattenyésztés). “A régebben siva- tagszerü vidékeket (északnyugaton) ma állattenyésztésre használják. A siker legfőbb oka, hogy a belső háborúk meg szűntek, két nagy folyót megszelídítettek (Huai és Yungting), a vizet öntözésre, villanytelepek erőforrásaira használják. Megkezdődött a Sárgafolyó szabályozása, amely 2,000 év óta éhínséget hozott a pártjain lakókra. A Yangtze folyó szabályozásának terve elkészült. Az északi alföldek porviharai ellen erdősítéssel védekeznek. Kina, amely nagyon szegény volt fában, ezt a kérdést is megoldja. Az agyonsanyargatott, kizsákmányolt kínai nép minden energiáját a termelésre fordította és erről tudnia kell a “nyugati” világnak is. MICHAEL SAUNDERSON, a cambridgei egyetem vak matematika tanára egy alkalommal nagyobb társaságban volt. Az egyik megjegyezte, hogy ennek a hölgynek szép fogai vannak. A megállapítás helytálló volt, s a társaság tagjai ugyancsak elcsodálkoztak, hogy honnan tudta ezt a vak ember. — A dolog igen egyszerű — szolgált felvilágosítással Saunderson. — A hölgy folyton, és gyakran minden ok nélkül nevetett. Igazán nem képzelhettem róla mást, mint hogy a fogait akarja mutogatni. • FRANCISCO FRANCO generális állítólag azon töpreng, hogy miért nem kapott választ arra a sürgönyre, amelyben John F. Kennedynek gratulált elnökké választása alkalmából. Fennáll az a feltevés, hogy Kennedy elitélő érzéssel van a spanyol diktátorral szemben. (U. S. News & World Report.) nyitására alkalmasak. Ezek a kis kardok, továbbá hamutartók, dobozok, női tűk, karkötők és egyéb “damaszkuszi” munkák a toledói kézművesek nagy ügyességét és határozott művészi képességeit hirdetik szerte a világban, ahol ilyen dolgok árusításával foglalkoznak. Levy egykori fényes háza később El Greco otthona lett és jelenleg “El Greco Muzeum”, amelyben a nagy művész több festményét és számos személyes tulajdonát őrzik. Az olajfa erdőkkel övezett ősrégi város minden utcája, minden épülete, temploma, zsinagógája, minden földalatti titokzatos alagutja, az Alcazar romjai és az évszázados védőfalak, egytől-egyig és külön-külön a történelemnek néma és mégis ékesen szóló emlékei, amelyek előtt a késői utódok, a kiváncsi turisták megilletődve állnak. . . Szerencse, hogy a szomorú emlékű polgárháború harcai, amelyek elpusztitották az Alcazart, — véletlenül vagy kiszámitottan — megkímélték a város többi műemlékét. És szerencse lesz, ha a múlt sok véráldozatot követelő harcai nem kerülnek soha megismétlésre a jövőben, sem Toledo- ban, sem másutt a békét óhajtó népek újabb és mindennél nagyobb veszedelmére! M_____
