Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-12 / 2. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, January rz,, wm ▼ ▼ T T T T ▼ ▼ ▼ T T ▼ T T T T 'r"T’'V' T~T T”T T T ▼ f T T T ▼ y ▼ V <r,'y ^ 4T-<y~~ Magyarország i ÁAAAAA A Jb. A...A..A..A. .A. .A. Javul! az egészségügyi ellátás. - Több az orvos és az egészségügyi dolgozó. Tovább csökken! a csecsemőhalandóság Az egészségügy hároméves terve azt a célt tűzte ki, hogy az egészségügyi ellátás színvonala, a lakosság és a biztosítottak számának egyidejű növekedésével emelkedjék. Ez elsősorban a meglevő intézményhálózat fejlesztését követelte meg. Ma 10,000 lakosra több gyógyintézeti és szociális otthoni ágy jut, mint három évvel ezelőtt és jelentősen emelkedett áz ezer kisgyermekre jutó ^ bölcsődei helyek száma. Egy-egy orvosi körzetnek pedig kevesebb lakost kell ellátnia. Az egészségügyi hálózat fejlesztése általában a terv szerint valósult meg, sőt egyes területeken még ennél is nagyobb arányú volt. Ennek ellenére nem minden vonatkozásban sikerült fenntartani vagy túlszárnyalni az eddigi színvonalat. A termelőszövetkezetek ugrásszerű fejlődése ugyanis maga után vonta a biztosítottak számának nagyarányú emelkedését. Ma már az ország kereken 10 millió lakosából nyolc és fél millió a biztosított, szemben az 1957. évi 6.1 millióval. Az egészségügyi ellátás minőségi fejlesztését részben az egészségügyi dolgozók létszámának emelésével, részben áz intézmények felszerelésének és műszaki állapotának javításával, az orvos- tudomány eredményeinek kihasználásával és az egészségügy jobb szervezésével igyekeztek elérni. Az egészségügyi intézményekben ma csaknem 16,000-el több orvos és egészségügyi dolgozó teljesít szolgálatot, mint három évvel ezelőtt. Az intézmények munkáját segíti az elmúlt három évben folytatott nagyarányú felújítás és karbantartás is. A többi között helyreállították a Budapesti Orvostudományi Egyetemnek az ellen- forradalom idején megrongálódott épületeit, felújították a Budapest XII. kerületi Fodor József és a csákvári tbc-gyógyintézstet, a bólyi gyermek otthont és az Egri Megyei Kórházat, valamint a mentőszolgálat gépkocsiparkját. Korszerűsítették a Szegedi Szemklinikát, az Orvostovábbképző Intézet röntgenosztályát, a nyíregyházi, a pápai, a sárvári és más vidéki kórházakat, kicserélték a Balatonfüredi Szivkórház, a budapesti István és János kórház kazánjait. A kórházak és a gyógyintézetek szakmai felszerelésének karbantartására és pótlására évente 20—22 millió forintot fordítottak. A három év alatt kereken egyharmadával nőtt a gyógyszerellátás költsége, ami lehetővé tette az ellátás minőségének javítását. A különböző fertőző betegségek elleni védőoltásokat már az elmúlt évben jóval 90 százalékon felül végrehajtották. Közismert a gyermekbénu- lásos járványok leküzdésére kifejtett eredményes tevékenység. Az 1957. évi járványok idején a jelentős anyagi áldozatok árán megszerzett Salk- féle oltóanyaggal beoltották a* leginkább veszélyeztetett korcsoportokat, a múlt év végétől pedig kereken két és fél millió lakost oltottak be a hosszabb védettséget biztositó és nagyobb hatású Sabin-vakcinával. Az eddigi tapasztalatok szerint ezzel gyakorlatilag sikerült kiküszöbölni a megbetegedéseket. A megelőző munka fejlődését jelzi az évente három és fél milliónál több tüdőszürés,, az ugyancsak több százezres számban elvégzett rákszűrés stb. A tuberkulózis leküzdésében újabb állomás az 1960-ban megjelent minisztertanácsi rendelet, amely ingyenes gyógykezeléssel, szigorú megelőző intézkedésekkel indítja meg a küzdelmet a tbc felszámolásáért. Az anya- és csecsemővédelem fejlődését az a kedvező szám jelzi, hogy az ezer élve született csecsemőre jutó halálozási arányszám 1959-ben 52.5-re csökkent az 1957. évi 63-mal szemben. 1960-ban további jelentős csökkenéssel lehet számolni. Az egészségügyi ellátás tehát a biztosítottak számának ugrásszerű növekedése mellett javult. Elengedhetetlenül szükséges azonban, hogy mielőbb megépüljenek a mezőgazdasági területeken még hiányzó kórházak, rendelőintézetek és más egészségügyi intézmények. Az egészségügynek az elmúlt időszakban végzett munkája előkészítette az igényeket jobban megközelítő, kiegyensúlyozottabb második ötéves terv kidolgozását. Felépítik a főváros első garzon társasházát Háztartást nem vezető idős vagy gyermektelen házaspárok, hajadonok és agglegények számára ideális lakáskörülményeket tervez a fővárosban az Országos Takarékpénztár. Külföldi mintára 1961-ben hozzákezdenek az első garzon társasház, az úgynevezett “boarding-house” felépítéséhez a Bajza utca 1. szám alatti telekrészen. A hatalmas, hétemeletes épületben 152 öröklakás lesz, többsége egy szoba-hallos garzonlakás fürdőszobával, erkéllyel. A szállodaszerü ház földszintjén és minden emeletén nagy hallszerü társalgót terveznek. A földszinten nyilvános étterem kap helyet, ahol a ház lakói ebédre, vacsorára fizethetnek elő. Az emeletek tálalóhelyiségeibe lift viszi fel az ételt, amit a ház személyzete oszt szét a megrendelők között. A lakásokban levő telefonvonalakra házi központ kapcsolja a városi vonalakat. A lakásokat és a közös helyiségeket személyzet takarítja és a mosást is külön személyzet végzi az épület mosodájában. Egy-egy ilyen lakást a hasonló nagyságú öröklakások árán vásárolhatják majd meg az érdeklődők; a különbözet csupán a szolgáltatásban jelentkezik. Az értékesítésnél azok részesülnek majd előnyben, akik az uj kislakásért nagyobb lakást adnak cserébe. Az első garzon társasházat 1968-ra építik fel kísérletképpen. Amennyiben a kísérlet beválik — ami valószínű, hiszen a Szovjetunióban és a nyugati országokban is kedvelik ezt a formát —, a zöldövezetekben újabb korszerű társasházakat éoitenek. Véglegesen üzembe helyezik a kékesiétől íelevizsá reléállomás! A két szomszéd megye, Nográd és Heves tanácsának kezdeményezésére tavasszal kezdték meg az ország legmagasabb pontján, az ezer méter fölötti Kékestetőn az uj televízió reléállomás építését. A posta szakemberei rekordidő alatt helyezték üzembe az állomást. Júliusban még a földön feküdt a hatvan méternél magasabb adótorony, augusztusban pedig már sugározta a kísérleti, adásokat. A gyártó vállalat szakemberei most a végleges üzembe helyezés műszaki feladatain dolgoznak. A szerelés befejezéshez közeledik. Utána a posta megkezdi a műszaki átvételt, s előreláthatólag az év végére átadják rendeltetésének Magyarország legmagasabban fekvő televízió reléál- lamását, mely a hegyekkel árnyékolt északi országrész minden helységében lehetővé teszi a jó vételt. ílégyféíe “aktiv timföldé!” állítanak elő Almásfüzitőn Magyarországon eddig nem készítettek úgynevezett aktiv timföldet. A sokféle, külön-külön más-más- tulajdonságú aktiv timföld behozatala külföldről viszont sok drága valutát emészt fel. Ezért nagy jelentőségű, hogy a legnagyobb timföldgyárban, Almásfüzitőn Pintér Tihamér technológus. Mátyási József laboratóriumi vezető és Németh Károly kutatómérnök újításával hosszas kísérletek után megkezdték több értékes aktiv timföldfajta gyártását. Az aktiv timföldfélék kiválóan alkalmasak festékek, különböző oldatok szétválasztására, gázok és gőzök megkötésére, illetve szárítására. Szükség van rá a kozmetikai, a gyógyszer- és az élelmiszeriparban is. A B—12-es vitamin gyártásához szükséges timföldfajtáknak például tonnánként 60,000 forint az ára. Ezenkivtil még háromféle fontos aktiv timföldet gyártanak. A gumiiparnak készítik töltőanyag ként a T—12-es jelzésű, rendkívül finom szemcséjű “fehér kormot”. Alkalmazásával jelentősen növelik a gumi szilárdságát, rugalmasságát. Az almásfüzitői újítók felkutatták azt a hazai bauxitot is, amelyből úgynevezett aktiv bauxitot tudnak készíteni. Ezt elsősorban a kőolajipari feldolgozóüzemeknek gyártják olajpárlatok kiválasztására és kéntelenitésére. A MISKOLCI Herman Ottó Muzeum várostörténeti kutatói elkészítették Miskolc utcakataszterét. A 13. század második feléből előkerült oklevél tanúsága szerint a város legrégibb utcája hat- száz évvel ezelőtt a Fábián utca volt, amely a mai Tanácsház tér helyén húzódott. Heivenmslíié forintos forgalom karácsony tseféfian a pesti nagyáruházakban A kereskedelem elkészítette a karácsonyt megelőző hét forgalmi mérlegét. A pénztárkönyvek szerint a múlt héten az üzletek és az áruházak országszerte rekordot értek el, mind a vevők számát, mind pedig a bevételt illetően. Csupán a nyolc fővárosi nagyáruházban a közönség december 19-től 24-ig több mint 70 millió forint értékű árut vásárolt. A legforgalmasabb nap december 22-én volt, amikor a vásárlóközönség 14 millió 576,000 forintért vett ruházati cikkeket, rádiót, televíziót, jármüvet, játékokat. Az üzletek közül a Ruházati Boltban fordultak meg a legtöbben. Karácsony előtt több millióan vásárpltak értékes ruházati cikkeket, főleg a női, a gyermekruhák, a félkész férfiöltönyök és a télikabátok fogytak. Az áruházakban a legforgalmasabb napokon is zavartalan volt a kiszolgálás, mert a legtöbb helyen kisegítő eladókat és raktárosokat állítottak munkába. Az áruházakhoz és az üzletekhez hasonlóan nagyforgalmu volt a karácsony hete a bovszol- gálatnál és a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat nál is. A boyszolgálat például ezekben a napokban a szokásos napi 200—SOO megbízással szemben 600—700-at teljesített. A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat boltjaiban december 19 és 24 között több mint egymillióan béreltek háztartási gépeket, magnetofonokat, fényképezőgépeket és táskarádiókat. Huszonnégymillió levél, 130,000 csomag A posta statisztikája szerint a karácsonyi -forgalom idején — anr:t december 16—25-ig számítanak — a külföldiekkel együtt összesen 24 millió levelet kézbesített a posta. A tiz napban több mint 130,000 csomagot hordtak szét a fővárosban. A helyközi távbeszélőközpont az ünnepek alatt is teljes üzemben dolgozott. A világ minden tájáról hívták az otthoni ismerősöket, rokonokat és belföldről is sok kapcsolást kértek. A külföldi telefonforgalom a kettős ünnep idején a szokásos legerősebb napinak a kétszeresére növekedett, több ezer beszélgetést bonyolítottak le. A külföldi beszélgetések aránya: 90 százalék külföldről, 10 százalék belföldről kezdeményezett hívás volt. 123 mentesitő vonat, 246 kisegítő autóbuszjárat A MÁV adatai arról tanúskodnak, hogy igen sokan keresték fel vidéki ■ rokonaikat, ismerőseiket. A MÁV és a MÁVAUT kellő időben felkészült a várható nagy forgalomra, s ennek köszönhető, hogy azt nagyobb zökkenők nélkül sikerült lebonyolítani. A vasút december 23-án reggeltől december 27-én délig összesen 123 mentesitő vonatot indított Budapestről az ország különböző vidékeire, illetve a vidéki nagy pályaudvarokról a fővárosba, ugyanakkor megerősített szerelvények közlekedtek. Az idei nagy ünnepi forgalom idején a pesti pályaudvarok pénztárai előtt nem kígyóztak hosszú sorok. Az utazóközönség nagy része ugyanis — éppen saját érdekében — megfogadta a MÁV tanácsát és előre megváltotta a jegyét. Csökkentette a pályaudvarok zsúfoltságát, hogy a MÁV idejében beállította a szerelvényeket és az utasoknak nem kellett hosszú ideig a peronokon várakozniuk. A vasutasok jó munkájának köszönhető, hogy az ünnepi forgalom idején a pályaudvarokon nem volt baleset. A MÁVAUT a menetrend szerinti járatokon kívül december 23-tól december 27-én reggelig 246 kisegitő járatot indított. A MÁV-hoz hasonlóan az ünnepi forgalomban a MÁVAUT-nál sem volt baleset.
