Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-12 / 2. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 Pályázatot hirdet a “MAGYAR HÍREK” most megjeleni Kineses Kalendáriuma Kézhez kaptuk a napokban a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumának egy példányát és -átnézve ezt a gyönyörű köntösbe ötöztetett. remek terjedemes könyvet, azonnal, táviratilag 300 példányt rendeltünk belőle Magyarországról, hogy olvasóink í’észére hozzáférhetővé tegyük. A “Kultúra” könyvterjesztő vállalat válaszában arról értesített bennünket, hogy mivel a könyv nagy része elfogyott, csak néhány tucatnyit szállíthat részünkre. Felhívjuk tehát olvasóink figyelmét erre a gyönyörű és nívós kiadványra, mellyel kiegészíthetik a saját kiadásunkban megjelent naptárunk által nyújtott olvasmányaikat. Ajánlatos a Kincses Kalendáriumra a rendeléseket azonnal beküldeni, hogy amint a szállítmány megérkezik, kipostázhassuk azokat a megrendelőknek. Ára ebben az évben is $1.00 lesz. Átlapozva a Kincses Kalendáiumot, egy igen érdekes pályázatra bukkantunk, melyet a Magyarok Világszövetsége tűzött ki és amely biztosan számíthat az amerikai magyarság érdeklődésére. A páyázat teljes szövegét alant közöljük PÁLYÁZAT Pályázni lehet bármilyen jellegű, magyar nyelven írott eredeti munkával (önéletrajz, elbeszélés, regény, napló stb.) a terjedelem tekintetében megkötöttség nincsen. A pályázó leírhatja életének folyását a régi Magyar- országon, ecsetelheti gyermekkorának történetét, az okokat, amelyek a kivándorlásra késztették leírhatja életét az uj, választott hazájában, küzdelmeit és sikereit, bánatait és örömeit, nehézségeit és eredményeit; elmondhatja jelen életét, látogatását szülőföldön stb. Egyszóval: pályázni lehet minden olyan becsületes szándékú, őszinte, emberséges hangon szóló Írással, amely a külföldön élő honfitársak élete sorát beszéli el. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK Feltételünk, hogy a pályázatra beküldött Írás eredeti, saját munka legyen, amely nyomtatásban még sehol nem jelent meg. A pályázatokat kézi vagy gépírással, de mindenképpen csupán a papir egyik oldalara irattan kell beküldeni. Ajánlatos a pályázatokat _ajánlottan postára adni. A pályázatokat a szerkesztőség megőrzi, de azokat vissza nem adja és értük térítést vagy felelősséget nem vállal. Ezért ajánlatos a pályázatot gépírással elkészíttetni és a másolatot megtartani. A szerkesztőségnek joga van a beküldött pályázatot, vagy annak egyes részeit megjelentetni. Ez esetben a megjelent Írásért a Magyarországon szokásos és illő tiszteletdijat (az esetleges pályádijón felül) Évtizedekkel ezelőtt — az úgynevezett “régi jóidőkben” —, az újságok leginkább azért adták ki december első felében megjelenő naptáraikat, hogy olvasóiknak legyen mit olvasni az év ünnepekkel telített két utolsó hetében, amikor a zord időjárás házhoz kötötte őket. Azért a naptárok tartalma a hosszú esték unalmának elűzésére szánt könnyű olvasmányokból, a névnapok, vásárok listája, az álmok megfej ráse és a “százesztendős öreg” jövendöléseiből állt. Ma azonban az automobil (különösen itt Amerikában) megoldotta a házhoz kötöttséget,.a rádió és a - televízió házhoz szállítják a szóra'koz- tatást, igy a naptár anyaga is megváltozott. A mai naptár célja már nem lehet az év két utolsó hetére szánt szórakoztatás, hanem inkább a megelőző 59 hétre kiterjedő hasznos, nevelő és egyben szórakoztató írások gondos gyűjteménye. Ezért ma már nem is tekintjük olyan súlyos hibának, hogy minden igyekezetünk dúcára is pár napot késtünk az idei naptárunkkal úgy, hogy az olvasók legnagyobb részérek csak a karácsony és újév közötti időben küldhettük ki. Reméljük, hogy ma már mindenki megkapta és elbírálhatja, hogy nem csupán csak az ünnepi szezonra készített szórakoztató olvasmányt nyújtunk, hanem elegendő komoly anyagot, amit egész éven át érdemes olvasni. Naptárunk ebben az évben is szép kiállításban, könnyen olvasható nyomásban, értékes kivitelben és gazdag tartalommal jelent meg. Fedőlapját Abraham Lincoln, az Egyesült Államok egyik legnagyobb elnökének képmása díszíti, amelyet neves rajzolómüvészünk, Gellert Hugó készített. Ezzel a képpel jelezni akarjuk, hogy most száz éve kezdődött a nemzet egységéért folyó polgárháború, amely a rabszolgaság megszüntetését eredményezte. Akkor megindult a harc a fajok egyenjofegja a beküldőnek folyósítani. A pályaművek beküldési határideje: 1961 április 4. Bármely országban élő honfitárs pályázhat. A pályázatra beküldött Írásokat a szerkesztőség által éietrehivott bizottság birálja el. A döntés eilen felszólalásnak helye nincsen. A PÁLYÁZAT DIJAI: Első dij: meghívás magyarországi látogatásra két személy részére 14 napra. Második dij: meghívás magyarországi látogatásra egy személy részére 14 napra. Harmadik dij: meghívás magyarországi látogatásra egy személy részére 3 napra. Két negyedik dij: 50—50 kötet kívánság szerinti magyar könyv. Két ötödik dij: 25—25 db magyar hanglemez, választás szerint. A biráló bizottság fenntartja magának a jogot, hogy egyes dijakat —, ha megfelelő értékű pályázat nem érkezne be — ne adjon ki, vagy megosztva adjon ki, valamint azt is, hogy — több értékes pályázat beérkezése esetén — a hirdetettnél több dijat adjon ki. Pályázni csupán a név és a pontos cim feltüntetésével lehet. Pályázatok, amelyek e feltételnek nem felelnek meg, nem vehetnek részt a biráló bizottság szine előtt. A pályamunkák elbírálásánál nem az irodalmi érték, a gyakorlott, tanult irni tudás lesz a biráló bizottság vezérlő szempontja, hanem az Írás emberi értéke, fordulatossága, élménygazdagsága, érdekessége, őszintesége. Aki pályamunkát küld be, ezzel aláveti magát a jelen feltételeknek. A pályamüveket a következő cimre kell — kellően becsomagolva — beküldeni: MAGYAR HÍREK, P. O. B. 292. Budapest 62. A pályázatra vonatkozóan levélben is szívesen adunk felvilágosítást a hozzánk fordulóknak. Ki irányítja a laoszi jobboldali erőket? Egy amerikai tábornok aki nem “létezik” Laoszban, ebben a dél-keletázsiai országban, már hosszabb idő óta polgárháború folyik. A szélsőjobboldali erők külföldi támogatással elfoglalták a fővárost és ott külön kormányt alakították. A szélsőjobboldaliak tagadják a külföldi támogatást, de a N. Y. Times január 9-i számában eltérő helyzetleírást olvashattunk ezzel kapcsolatban. A lap rámutat arra, hogy az 1954-es Genf-i konferencián, amikor fegyverszünetet hoztak létre Laoszban, csak a franciáknak engedték meg itt tanácsadó katonai csoport működését. Az amerikai körök csakhamar megtalálták a módgusitásáért, amely harc még ma sem nyert befejezést. Ez a kép, ez a százéves évforduló arra emlékeztet, hogy a fajgyűlölet kiirtásáért még sokat kell küzdenünk. Az emberiség szempontjából nézve a világ legfontosabb problémája még mindig a BÉKE BIZTOSÍTÁSA. Ezért a naptár cikkeinek jelentékeny része közvetve, vagy közvetlenül e nagyfontossa- gu kérdés körül forog. A béke biztosításához-vezető ut első lépése a FEGYVERKEZÉSI VERSENY BESZÜNTETÉSE. Ezt bizonyította Sik Endre, magyar külügyminiszter az Egyesült Nemzetek Szervezetének gyűlésén elmondott beszédében, amivel naptárunk szövegét megkezdjük. A BÉKE fontosságára mutat Geréb József: “Uj korszak küszöbén” cimü cikke is, valamint E. H. Neuwald: “ötezer év után” cimü, jövőbe néző, félelmetes látoxná- nya arra az eshetőségre, ha a háborús őrület valóban létrehozná az atomháborút. De valójában miért is folyik -ez. a rettenetes nagy fegyverkezés? Mi a háborús feszültség hajtóereje? Állítólag csak azért, mert a világ egyes országaiban uj termelő rendszer s azzal kapcsolatban uj társadalmi rendszer alakult ki. A régi rendszer haszonélvezői ezt halálos nagy veszedelemnek tartják, ami ellen tűzzel-vassal — vágy ha az sem elegendő, akkor akár hidrogénbombákkal is védekezni kell. A Magyar Szó olvasói által jólismert Rev. Gross A. László a nyáron ellátogn-' tott ej*y ilyen “veszedelmes rendszerben” élő országba — Magyarországba —, s az ott látottakról és tapasztalatokról terjedelmes beszámolót ad ebben a naptárban. Nem hisszük, hogy lapunk olvasói eddig is hitték volna azt a sok hazugságot, amit az uj rendszer ellenségei a népköztársaságokról, tehát Magyarországról is világgá szórtak, dió ez a jelentés minden kételyt eloszlat. Rév. Gross személyesen fényképezett le uj alkotásokat, jeleneteket, melyekkel beszámolóját ékesen ját annak, hogy megkerüljék ezt a rendelkezést és egy “program értékesítő hivatalt” állítottak fel, amelynek keretében 100 technikust küldtek Laoszba, hogy megtanítsák az ország lakóit az Egyesült Államokból érkező fegyverek használatára. < Ami különösen feltűnő az amerikai misszió esetében, az az, hogy a csoport vezetője egy' “nem létező személy”. A Pentagon egyetlen tagja sem vallaná be, hogy ismeri az amerikai katonai küldöttség vezetőjét, pedig ez nem régen még mint tábornok, az Egyesült Államok hadseregének kötelékébe tartozott. John Arnold Heint- ges brigádtábornokról van szó, akit a “porosz” melléknévvel is szokták emlegetni. Ez a gúnynév onnan származik, hogy az apja II. Vilmos német császár hadseregének a tisztje volt és az I, világháború folyamán esett el. Az anyja később férjhezment egy Németországban állomásozó amerikai tiszthez és igy került Heintges az Egyesült Államokba. 1936-ban végezte el a West Point-i katonai akadémiát és később résztvett ’a : második világháború harcaiban. A tábornoki rangot elért Heintgest 1958 után hiába keresték az Egyesült Államok katonai listáján, mert sem a tavalyi sem a tavalyelőtti kimutatásokban nem szerepel a neve. A hadügyminisztérium tehát nem vallaná be, hogy ismeri őt, bár tudott dolog Laoszba való megbízatása. Heintges társai karjukon a “Third Infantry Forever” tetoválást viselik. ami az! bizonyítja, hogy régi katona bajtársait is magával hozta Laoszba. Az amerikai kormány magyarázata a “program értékesítő hivatal” működésével kapcsolatban az, hogy ezek tagjai civil' technikusok. Arra vonatkozólag viszont nem adnak magyarázatot, hogy miért törölték Heintges tábornokot a tisztek listájáról, illetve miért hozza zavarba a Pentagon urait és a State Departmentet ha nyomtatásban láiják az ő nevét. ■iiaaE5BEaHEca»!SssBSitBiisE:E«aRK»aaHBnft A LENGYEL állam az idén 32 fiatal Írót, képzőművészt, zenészt részesített külföldi ösztöndíjban. A külföldi tanulmányul időtartama 3—8 hónap volt. • ANGLIAI HÍRFORRÁS beszámol arról, hogy Dean Rusk, a Kennedy-aclminisztráció külügyminisztere, 1950-ben, mint a State Department alkalmazottja visszautasította a Pentagon (hadügyminisztérium) akkori ajánlatát, hogy a U-2- hez hasonló kémfelderitő szolgálatot folytasson a Szovjetunió felett. Rusk a kémkedés ezen módját azért kifogásolta, mert megsérti a nemzetközi törvényt. j ci11Ltcti y iiú) lilbl illusztrálja. A béke biztosítása mellett korunk legfontosabb problémája a GYARMATI. URALOM FELSZÁMOLÁSA. Erről a kérdésről nagyszerű képet adnak Köves Tibor: “Zug a Kongó” Geréb József: “A kubai forradalom” és “A rákok országa előre megy” című cikkek. Itt említhetjük meg Mark Twain: “Lipót király monológja” cimü szatíráját is. j Közvetve a BÉKÉVEL kapcsolatban áll a fajgyűlölet megsemmisítéséért folyó küzdelem is, mert a fajgyűlölet a háború erjesztő érzelmei közé tartozik. Vezetőhelyen áll ebben a tárgykörben. Dr. vY.E.B. DuBois: “Az amerikai polgárháború és a néger rabszolgaság eltörlése” cikke, amit méltán egészítenek ki Márki István: “Az ameri- ' kai polgárháború magyar szemmel”, továbbá a “Magyar szabadságharcosok az amerikai polgár- háborúban” cimü cikkek. A mai puskaporos világban az Egyesülj Nemzetek Szervezete a BÉKE “hivatalos” őrs. V. Gye- midov: “Az Egyesült Nemzetek Szervezete” cikke ismerteti ennek az organizációnak az összetételét. Viszont az Egyesült Államokról Eörsi Béla: “Amerika földje” nyújt érdekes és értékes információkat. Az itt felsorolt terjedelmesebb cikkek még mindig csak a naptár agy részét töltik meg. Kiegészítik ezeket, számos tárca, amelyek mindegyike valamilyen társadalmi problémára igyekszik rámutatni. Találunk továbbá a naptárban életrajzokat (Ferrer, Chopin, ( édekes cikkeket a tudomány* köréből, a nevelésről, verseket, kitűnő humor- anyagot és nagyon sok igazán szép illusztrációt. Reméljük, hogy olvasóink, mint az előző években, ugv most is, szeretettel fogják lapozgatni ez. évi naptárunkat és éppoly szeretettel fogják ajánlani ismerőseiknek, hogy rendeljék meg. Ha átolvasták odaajándékozhatják olyan magyar test» vérünknek, aki még nem olvasója lapunknak.
