Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-06 / 14. szám
Thursday, April 6, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 ANGOLA, DÉL-AFRIKA ÉS MISSISSIPPI Stevenson igen vékony jégkéregre lépett, amikor az Egyesült Nemzetekben Angola portugál gyarmat elnyomott helyzetének kivizsgálása mellett szavazott. Ha azt akarta bebizonyítani, hogy most már az Egyesült Államok a négerek egyenrangúságáért fog mindig és mindenütt sikraszáll- ni, ezt hamar meghazudtolták a soron következő események külföldön is, de különösen hazánk határain belül. Az Egyesült Nemzetek politikai bizottságában az amerikai megbízott, Francis T. P. Plimpton az afrikai tagállamok megbízottai álláspontjával szemben foglalt állást abban a kérdésben, hogy az ENSz megtorló intézkedést indítson a Dél-Afrikai Unió kormánya ellen, a bennszülöttekkel szembeni apartheid (éles faji elkülönítés) politikája miatt. “A mi figyelmünket ne a csökönyös kormányok megbüntetése, hanem az apartheid szerencsétlen áldozatainak jóléte foglalkoztassa”, magyarázta Mr. Plimpton és az Írországi megbízottal együtt “a megoldást a viszonylag huzamosabb evolúciós fejleményekre” bízná. (Spruille Braden, volt helyettes államtitkár, aki Argentínában, Kubában és Colombiában nagykövetként is szolgált, e héten “hatásos ostromzárt” követelt Kuba ellen egy Chamber of Commerce gyűlésen.) Az afrikai tagállamok közt, amelyek erélyesebb lépéseket tartanak szükségesnek Dél-Afrika fajgyűlölő kormánya ellen van Nigeria is, amelyet az Egyesült Államok baráti országnak tekint. Megbízottja, Jaja Wachuko kijelentette, hogy ebben a kérdésben a szavazástól való tartózkodást úgy tekintené, mint “szavazást ellenük” s a tartózkodót pedig, mint “a mi jövőnk ellenségét”. Mr. Plimpton és társai az amerikai négerekkel szemben is a “huzamosabb fejlődés” elvét alkalmazzák már több mint 100 éve. Semmi kétség, hogy úgy a dél-afrikai fajgyűlölők, mint Afrika minden szabadságra törekvő népe figyelemmel kiséri az Egyesült Államokban a néger lakosság szabadságtörekvésének mozgalmát és az ellenük fellépő hivatalos “megtorlásokat”. Tanulságos példákat vonultatott fel az iskola integráció elleni fellépés Little Rockban, New Orleansban és más déli városokban a közelmúltban. E héten pedig a “sötét dél” legsötétebb állama, Mississippi mutatott embertelen példát a fajgyűlölet gyakorlásáról. Rendőrbot, könnygázbomba és rendőrségi véreb a mississippi-i hatóságok eszköze a lelkes néger fiatalok szabadságmozgalmának letörésére. Mr. Verwoerd tanulhatna tőlük. Az állam, rtiint elnyomó Az állami adminisztrációnakskülön ügynöksége van a faji megkülönböztetés intézményének megvédésére Mississippiben. Ez a Sovereignty Commission. A Commission most hozott döntést arra, hogy az állam pénztárából tovább is támogatja a White Citizens Councilt, amelynek julius óta 66 ezer dollárt adott, hogy fajgyűlölő propagandáját rádión és televízión országosan folytathassa. A White Citizens Councils Forum előadókat küld széjjel az országban és filmeket készít és mutat be arról, hogy a néger milyen “boldog” életet foly tat szegregált helyzetében. Az elmúlt 9 hónap alatt 1” előadói meghívásnak tett eleget északi államokban és programját a múlt évben 51 TV és 263 rádió állomás közvetítette 41 államban. A Sovereignty Commission 228 “vizsgálatot” folytatott az államban és azt állítja, hogy “ezeknek sikerült elhárítani veszedelmesnek mutatkozó^ fejleményeket”. Világosabban, sikerült megbénítani a négerek megmozdulásait. A Commissiont Miss, törvényhozó testületé 1956-ban alakította és az utóbbi két évben 350,000 dollárt utalt ki kiadásainak fedezésére. Tagjai az állam kormányzója, a kormányzó helyettese, az államügyész, a kongresszus elnöke, két szenátor, akiket a szenátus ,három képviselő, akiket a képviselőház és még három tag, akiket a kormányzó nevez ki. Csupa vezető emberek. A Commission négy tagja benne van a Citizens Council állami igazgatóságában és három másik tagja a Council tagsága körében működik. Ezek között van az állam kormányzója is. Fizetésük nincs, de szolgálat esetén 20 dollár napidijat kapnak. A Commission munkaköre valóságos kémtevékenység az állam lakosai között és éberen őrködik afelett, hogy az elkülönítés elleni gondolatok ne kapjanak talajra Mississippiben. Ezért köznyelven “házőrző kutyának” is nevezik a Commissiont. A működéséről elkészített jelentés kifejti, hogy “felelőssége mélyebbre hatol, mint amit ez a kifejezés sugall. Részletes kivizsgálási munkája kiterjed olyan személyek adatainak nyilvántartására is, akiknek kijelentései vagy tevékenysége okot szolgáltat arra, hogy gyanakvással figyeljük a faji kérdéssel kapcsolatos jövőbeni magatartásukat”. Rendörállam ? A Ku Klux Klan, White Citizens Councils, John Birch Society, American Nazi Party és hasonló anti-demokratikus, fasiszta, fajgyűlöletet szitó szervezetek létezését és szabad működését természetes kétkedéssel fogadják azokban az országokban, amelyeknek szabadságát mi akarjuk “megvédeni”. De mit szólnak ott ahhoz, hogy állami kormányzatok és azokban legmagasabb tisztséget viselő egyének, nemcsak nyíltan támogatják ezeket a szörny-szervezeteket, hanem vezető szerepük van bennük. Azonkívül, hasonló népelnyomó tevékenység céljára hivatalos ügynökségeket lé“EZ AZ ATKOZOTT CASTRO” Fidel Castro, a kubaiak feketeszakállu “Santa- claus”-a ismét ajándékkal lepte meg országa dolgozóit. Lefoglaltatta Revilla de Camarco Maria Lujsa Comez de Cajigas, dúsgazdag matróna sok millió értékű kastélyát azon az alapon, hogy Senorita “Talyigás Lujza” Cajigas Lujsa minden bejelentés nélkül meglógott Kubából. Ez a “samaritánus” lady, akinek vagyonát az említett kastélyon kivül 365 millió dollárra szaporította Kuba rabszolga népe, most Miami, Floridában “éhezve” bujdosik és az előre kicsempészett millióiból kénytelen “szűkölködve” megélni. Dacára előrehaladott korának (csak 80 éves) földalatti mozgalom megszervezését kezdte hasonszőrű szegényekből és Batista-hivekből, akik majd visszaállítják a “nép” (élősdiek) szabadságát. Nagyon könnyen megtörténhet, hogy. Maria Lujsa “Taligás”, vagy Cajigas a földalatti mozgalom megszervezése közepette talán a föld alatt felejti magát. . . Reméljük. Közben azon töpreng e kedves senorita, hogy mi fog történni az ő kedvenc kastélyával, amelyben oly sok élvezetes orgiát ültek a degenerált felső tizezerek, az ő hasonszőrű barátai? Kubában ma nem az a közmondás járja, hogy “Ember tervez. . . Isten végez”, hanem “Munkás tervez... Munkás végez”! Részletek Castro februári beszédéből “1961 Kubának nemcsak a művelődési éve lesz, hanem nagy gazdasági ugrása is. Ez az év lesz nemzeti történelmünk legfényesebb csillaga”. “Hazánk védelme a népi milícia kezében van. Ez azt jelenti, hogy a Batistáék által épített kaszárnyákat iskolákká, kulturházakká alakítjuk át, ahol nem az emberi öldöklést, hanem az emberi szeretetet fogjuk tanítani. Az erőszak helyett a megértés, megbecsülés és méltányosság szent gondolatait fogjuk népünk leikébe vésni. Máris több mint negyvenezer ifjú szívja magába e szent gondolatokat. “Testvérországaink (egyes latin államok) tanítókat, pedagógusokat Ígértek, ha megtisztítjuk Kubát a zsarnoktól. De mit kaptunk? Gyűlöletet zúdítottak ránk a yenki dollároktól elhódított barátaink. Katonai erőszakot várhatunk azután, semmi mást! “Az ötödik hadoszloppal, Batistáék maradványaival hamarosan elbánunk. Tudjuk, kik ezek, figyeljük minden mozdulatukat. Azt is tudjuk, hol tartózkodnak. A régi rendszer fenntartói, a bürokraták vannak a hátuk mögött, ugyanaz az úri csürhe, amely eddig is naery akadályokat gördített forradalmunk teljes kibontakozása elé. “Népünk nem fél senkitől, mert tudja, hogy a szocialista országok kinyújtották felénk kezüket. Szocialista testvéreink megadták a választ arra, hogy a yenki és a rajtuk élősködő kullancsnemzetek megszakították velünk a barátságot és felrúgták a gazdasági kapcsolatokat. Csaknem félbillió dollár értékű gazdasági támogatást kapunk tőlük. Kina 70 millió dolláros kölcsön mellett egy nagy textilgyárat szerel fel számunkra, azonkívül egy nagyobbméretü kémiai (rovarirtó) gyárat, amely áldás lesz még testvérállamainkra is. Módunkban lesz mezőgazdaságunkat magasabb nívóra emelni. “Sok millió dollár értékű gépfelszerelést és nagy gépet kapunk a kínai testvéreinktől, melyekről eddig még álmodni sem mertünk. Kinának ezekben feleslege van, amit szívesen bocsát a rendelkezésünkre. Kina felemelte a személyenkénti tesitenek. Mindez nyíltan folyik, törvényes alapon, a szövetségi kormány beavatkozása nélkül.- amiből nyugodtan lehet arra következtetni, hogy' a központi adminisztrációnak semmi kifogása, sincs ellene. A külföldön csorbult tekintély ennek a magatartásnak az eredménye. Elsősorban az amerikai népnek kellene a köz-' ponti adminisztrációt felelősségre vonni, és követelni, hogy erélyesen lépjen közbe és a rendelkezésére álló eszközökkel vessen véget a demokrácia megcsúfolásának és az emberi szabadság elnyomásának az országban. Csak miután komoly lépéseket tett ezirányban, tarthat számot Washington arra, hogy á színes népek országaiban komolyan vegyék szólamait, hogy “egyetlen célja a világ népei szabadságának megvédése. Ami Mississippiben történik, arról tudomást vesznek Angolában, Laoszban, Kongóban, Kubában, a dél-afrikai apartheid pedig erőt merit belőle. cukorkvótát évi tiz kilogrammra, ami azt jelenti, hogy a mi cukortermékünk még kevés is Kínának. “A Szovjetunió is segítségünkre sietett. Egy nagyobb kapacitású és korszerű acélkitermelö gyárat szerel fel még az év elején, azonkivül kutató expedíciót küld hozzánk, hogy a földünk mé- hében lévő gazdagságot felkutassa és segítse felszínre hozni. A már elkopott amerikai gyártmányú olajfinomító gépeket modernebb részekkel fogja becserélni. “A kis Csehszlovákia volt az első, mely hozzájárult forradalmunk megvédéséhez. Tankokat, ágyukat, gépfegyvereket, muníciót küldött, hogy milíciánkat felszerelhessük. “Lengyelország egy, nagyobbszabásu hajógyárat állít fel még a nyár folyamán szigetünk legforgalmasabb részén, hogy folytathassuk kereskedelmünket és ne legyünk gyarmati függőségben a nálunk gazdagabb országoktól. .“Éppen most állította össze a közoktatásügyi minisztériumunk 24,000 magasabb iskolát végzett tanulónkról a listát, akiket rövidesen 8 szocialista államba küldünk magasabb kiképzésre”. .Castro igy fejezte be beszédét: “Annyira elragadtatott bennünket a szocialista országok odaadó szeretete, hogy még a mértékrendszerünket is átváltoztatjuk az övékére, mert az sokkal célszerűbb.” így beszélt Castro, a Vezér, a nép fia és egész biztos, hogy a nép, a munkásnép akaratát, kívánságát juttatta kifejezésre. Minarik Kálmán, Elsinore. Cal. l^^Röviden^J AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 1940-ben 6,000 dollárt költött nukleáris energia fejlesztésére; 1960- ban már 12 billió dollárt. AUSZTRÁLIA bevándorlási hivatala jelenti, hogy 1960-ban 136,000 bevándorló érkezett Ausztráliába. • AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK legnagyobb fenyőfáját Wisconsin államban mutogatják — mondja az Am. Forestry Association lapja. — Ez a fenyőfa 79 láb magas, törzsének kerülete 6.2 láb. • A TASS HÍRÜGYNÖKSÉG adatai szerint a Szovjetunió minden eddigi rekordot túlhaladó mennyiségű olajkutat fúró gépeket szállított külföldre. • A NÉMET KÖNYVIPAR ez évi (1961) békediját India alelnökének, Sarvapalli Radhakrish- nan filozófus-irónak adta. CALIFORNIAI agrár szakértők szerint a nagy szárazság következtében a legelők satnya növényei nem tartalmaznak elegendő “A” vitamint, ami a szarvasmarháknál és a juhoknál az anyaállatok korai szülését okozza. A koraszült borjak és bárányok gyengeségét A-vitamindus takarmánnyal lehet ellensúlyozni. • Ä PÁRIZSI TURISTÁK panaszkodnak, hogy ott a lovas fiákerek még mindig gyorsabban mozognak, mint az autótaxik. A szűk utcákban az automobilok akadályozzák egymást, de az öreg lovak udvariasan kitérnek kollégáiknak.
