Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-06 / 14. szám

TIZENHAT ÉV 9TAN Szülőföldünkön a magyar nép április 4-én felszabadulájsá- ■nak 16-ik évfordulóját ünnepelte. Mi sem természetesebb, minthogy az idegenbe szakadt testvéreik a régen kizsákmá­nyolt munkások és kisemmizett parasztok uj, áradó érzel­mekkel fordítják figyelmüket az otthagyott haza felé, öröm­mel és megelégedéssel könyvelik el Magyarország gvorsira- mu fejlődéséről, a magyar nép jólétének kivirágozásáról szó­ló híreket. Vajon mi a legszembetűnőbb változás egy ameri­kai-magyar szemében manapság? Feltétlenül az, hogy a ma­gyar munkásságot nem aggasztja többé a munkanélküliség fenyegető veszedelme, ami itt ólálkodik körülöttünk és nyug­talansággal tölti el napjainkat, ha ugyan még nem sújtott le ránk. Miután kivette a hatalmat annak a kisebbségnek a kezéből, amely a visszaemlékezés határáig a magyar mun­kás és paraszt életét zsarnoki kegyetlenséggel uralta, s a nép és ország érdekeit alárendelte a maga céljainak, a ma­gyar nép teljes egészében birtokába vette a földet, amelyen kenyerét termeli és a termelőeszközöket, amelyekkel többi szükségleteit előteremti. Ma már mindenkinek megvan a le­hetősége a munkához Magyarországon, s ahhoz, hogy életét szebbé, jobbá tegye minden elképzelhető téren. Az amerikai magyarok sokat olvastak, hallottak a magyar nép uj életéről. Ne csodálkozzunk azon, hogy honvágyuk ujult erővel lobogott fel és hogy ezerszámra mentek látoga­tóba. És azon se csodálkozzunk, hogy az ott látottak és ta­pasztaltak után a már idős régi kivándoroltak gondolatát új­ra és újra megrohan! a az a kívánság, hogy bár visszamehet­nének szülőföldjükre, ott eltölteni hátralevő napjaikat. . .Sajnos, a hidegháború, amit az emberiség gvötrésére ta­láltak ki, akadályt gördít sok amerikai-magyar kívánságá­nak megvalósulása elé. Kormányunk még mindig abban a ki­vételes megkülönböztetésben részesíti azokat a nyugdíjaso­kat. akik Magyarországba szeretnének költözni, hogy nem utalja át nekik a törvényes nyugdíj járulékukat. Minden más amerikai munkásnak lehetősége van arra, hogy becsüle­tes munkával kiérdemelt nyugdiját ott költse el és úgy él­vezze hátralevő nap jait, ahol és ahogyan akar ja. Csak a ma­gyar amerikás lett ismét “röghöz kötött”, csak őt akadályoz­za kormányrendelet abban, hogy szülőföldje sZelid napfénye melengesse nehéz munkában elfáradt testét. Van-e munkás ez országban, aki szorgalmasabban dolgozott volna az Egye­sült Államok nagy gazdagságának építésében, mint a ma­gyar? Évtizedeken keresztül ott verejtékeztek és még ma is ott találhatók a bányaiparban, az acélgyárakban, az automo­bilok üzemeiben, vagy New York és más nagyváros tüipari és számtalan más műhelyeiben. Nehezen dolgoztak és nem mindig a legjobb bérekért. Évről-évre pontosan befizették a nyugdíj adót és most mégsem rendelkezhetnek szabadon az­zal a pár dollárral, ami kijár a számukra. Ez nem igazság és különösen nem méltó ennek a nagy és gazdag országnak népi szelleméhez, amely a “fair play” elvet nagvrabecsüli. Az amerikai magyarság nagy összességének legbenscsége- sebb kívánsága az amerikai-magyar barátság helyreállítása. Lapunk hasábjain keresztül többször adtunk kifejezést en­nek. A múltban örömmel jelentettük az enyhülés legkisebb jeleit is és reményteljesen kilátásba helyeztük további intéz­kedések lehetőségeit. Utaltunk arra. hogy a kapcsolatok bár­mily irányú kiterjesztése előnyére válna ugv az amerikai, mint a magyar népnek. Kereskedelmi és kulturkapcsolatok fejlesztésén keresztül mindkét nép sokat nyerhetne a másik képességeinek és teljesítményeinek tárházából. A nemzet­közi egyensúly helyreállítása és a béke megteremtése is kö­zelebb kerülne a megvalósuláshoz ezáltal. Kennedy elnök nagyobb jelentőséget adhatna a “new frontier” jelszavának, ha egy megértő gesztussal vissza­vonná a magvarszármazásu nyugdíjasokra vonatkozó disz- krimináló rendeletet. Csak arról van szó, hogy a többiekkel egyenjoguan élvezhessék nyugdijukat azok, akik Magyaror­szágon akarják azt elkölteni, azokkal, akik Skótországban kapják meg a havonként nekikjáró, megérdemelt szerény ősz szegről szóló csekket. Egy ilyen gesztus nem menne túl a “fair play” határain és boldoggá tenne néhány embert. A Magyar Szó üdvözli Magyarország népét e nagyjelentő­ségű évforduló alkalmából. Sok sikert kívánunk a kitűzött termelési tervek kivitelezéséhez, hogy Magyarországot a ha­ladó országok sorába helyezze a jólét és a béke harcában. Nincs kétségünk, hogy minden olvasónk osztozik velünk e jókívánságokban. Fellángoltak a partizánharcok Dél-Vietnamban Dél-Vietnamban fokozódott a nép ellenállása Ngo Dinh Diem elnök uralma ellen. Az elnök és jobboldali kormánya nagylétszá- mu hadsereget vetettek be, az egész országra kiterjedő ellen­állási mozgalom ellen, de 4,000 katonájuk elvesztése árán sem tudták az elmúlt évben meg­semmisíteni a partizánok sere­geit. Most még nagyobbarányu harcokról érkeztek jelentések, ami arra mutat, hogy az elke­seredés csak fokozódott a nép körében a SEATO támogatását élvező kormány ellen. Az ápri­lis 9-i elnökválasztás is közre- j játszik az ellenállás fokozódásá- ' ban. Az elnök ugyanis újra akar | ja magát választatni. A dél-vietnami helyzet annyi­ra aggasztja a nyugati kormány köröket, hogy a laoszi kérdés után ez foglalja el majd a leg­fontosabb helyet a Kennedy és Macmillan brit miniszterelnök között folyó tanácskozásokon. A HUMBOLDT ' Egyetemnek az NDK-ban most első ízben lesz nődékánja, dr. Kate Vordenberg professzorasszony személyében. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. T. Vol. X. No. 14. Thursday, April 6, 1961 NEW YORK, N. Y. <H^Az ifjúság a békéért! Tüntetések‘New Yorkban az atomfegyverek betiltásáért. Az an­gol Munkás Párt fiatalsága a sem legességi politika mellett. Nagy tömegű békeharcos — a N. Y. Herald Tribune sze­rint 3,500 — vonult fel a múlt hét végén a “húsvéti béke- menetben”. A legnagyobb­részt egyetemistákból álló tö­meg, a new-jerseyi McGuire repülőtámaszpontról indult el és az Egyesült Nemzetek Szö­vetségének épülete elé vonult és követelte a nukleáris fegy­verkezési verseny azonnali megszüntetését. A gyűlést a National Committee for Sane Nuclear Policy (Országos Bi­zottság az Ésszerű Nukleáris Politikáért) támogatta. Az Egyesült Nemzetek Szö­vetségének székháza előtt megtartott gyűlésen többen felszólaltak, köztük Clarence Pickett, az American Friends i Service Committee nyugal- ! mázott elnöke, Donald Har­rington, a Community Church I lelkésze, dr. John C. Bennett lelkész, a Union Theological Seminary dékánja és Stanley M. Isaacs, New York város tanácsosa. A nagyszámú tüntető, az időjárás minden viszontagsá­gával dacolva, vett részt a gyűlésen, amit több mint száz rendőr és lovasrendőr figyelt. A sajtó is élénk érdeklődés­sel követte az eseményt és számos világlap tudósítója adott hirt újságjának a je­lentős megmozdulásról. A világ minden részéből ér­kező iidvözlp távirat közül, számosat felolvastak. Többek között dr. Albert Schweitze- rét, Walter P. Reutherét, aki az Autómunkások Szakszer­vezetének az elnöke és Mrs. Franklin D. Rooseveltét. A tömeg, a gyűlés végén határozatot fogadott el, mely­ben sürgetik a tárgyalások megkezdését a nukleáris bom­bakisérletek azonnali meg­szüntetéséért, A hatalmas tömeggyülés részvevőin kívül, más csopor­tok is rendezték béketünte­tést. A Committee for Non- Violent Action támogatásával szervezett mozgalom, már március ll-én megkezdte mű­ködését a Maine állambeli Kittery tengerészeti támasz­pontnál, ahol tiltakoztak az Abraham Lincoln Polaris ten­geralattjárónak a New Hamn- shire-i Portsmouthban törté­nő vizrebocsátása ellen. Egy csoportjuk onnan elindult New Yorkba és 340 mérföld gyaloglás után, a város több pontján rendeztek békegyü- lést husvét vasárnapján, í A kvékerek, a newyorki Times Square-en tartottak 42 órás “imádkozó virrasztást”, a 43. utca és Broadway sar- (Folytatás a 16-ik oldalon) SZOVJET VALIS! A ÜYHGAH JP.TALMKMK LAOSZ SÉB8ÉSÉSS Az Egyesült Államok é-; Anglia jegyzékkel fordultak a í szovjet kormánvhoz a laoszi 1 kérdéssel kapcsolatban és a I harcok beszüntetését és nem- zetközi tárgyalásokat aján­lottak. A jegyzékre a Laosz- I ban folyó harcok alakulása miatt került sor. A törvényes | Souvanna Phouma kormány csapatai s a Pathet Lao egy- ! ségek győzelmet győzelemre I halmozva törnek előre és el- ! söpréssel fenyegetik a nyuga- | ti segítséget és támogatást ! élvező, ellenforradalmi sere­geket. A Szovjetunió most választ j adott a nyugati hatalmak I jegyzékére és ebben azonnali I nemzetközi konferencia össze- j hívására tesz javaslatot. A Kambodia-ban megtartandó tanácskozáson Laosz semle­gességét és függetlenségét tárgyalnák meg a hatalmak. A szovjet kormány támo­gatja azt a javaslatot, hogy a konferencia két elnöke, a Szovjetunió és Anglia, felhí­vással forduljon a szemben­álló felekhez a harc beszünte­tésére. A háromtagú fegyver­szüneti bizottságot (Lengyel- ország, India, Kanada) létre kell hozni. A szovjet javaslat hangsúlyozza, hogy az érde­kelt laoszi pártoknak ugyan­csak össze kell jönniök, ame­lyek a fegyverszünettel kap­csolatos kérdéseket beszélik majd meg. A Laoszból érkező hírek szerint a Boun Oum mellett álló jobboldali alakulatok har­ci szelleme erősen romlik és a törvényes Souvanna Phouma- kormány seregei már az or­szág jelentős részét a kezük­ben tartják. Egyes nyugati politikusok hangot adtak an­nak az aggodalmuknak, hogy ha az Egyesült Államok kor­mánya továbbra is mereven ragaszkodik ahhoz az állás­pontjához, hogy addig nem hajlandó nemzetközi tárgya­lásra, amig harcok folynak ebben a délkelet-ázsiai ország ban, akkor hamarosan megol­dódik az egész laoszi problé­ma a SEATO által támoga­tott Boun Oifm féle jobbolda­li csoport teljes kiűzésével. Macmillan, Anglia miniszter- elnöke, kijelentette, hogy ő nagyon derülátón Ítéli meg a szovjet választ. Anglia remé­li — mondta a miniszterelnök —, hogy a tárgyalások visz- szaállitják Laoszban a ren­det, “úgy, hogy az ottani nép nyugodtan élheti majd az éle­tét”. Kennedy barátságának feltétele A State Department kiadványa felszólítja Castrot kommunista kapcsolatainak megszakítására. Ellenkező esetben ellenforradal­mi tevékenységre szítja Kuba népét A State Department kiadá­sában 36 oldalas füzet jelent meg, amelyben az Egyesült Államok kormánya a kubai forradalom “barátjának” tün­teti fel magát és hajlandónak mutatkozik “segítséget” nvuj tani Kubának, de csak egy feltétellel: Fidel Castro sza­kítson meg mindennemű kap­csolatot. a szocialista orszá­gokkal, “a nemzetközi kom­munizmussal és térjen vissza a forradalom eredeti célkitű­zéseihez.” “Beismerjük múlt kapcso­latunkban elkövetett hibáin­kat és mulasztásainkat”. . . volt az uj hang a szövegben, amelynek többi része Fidel Castro vezető szerepe és a forradalom eddigi vívmányai elleni bizalmatlanságot törek­szik felkelteni a kubai nép­ben. A hibák és mulasztások részletezésére nem tér rá, el­lenben a forradalom óta Kuba és Amerika között kifejlődött viszony ismertetését újabb hibákkal és kihagyásokkal részletezi. A State Department a ki­adványban igyekszik éket ver ni Kuba és a többi latiname­rikai ország közé. Vádolja Kubát, hogy visszautasított számos határozatot, melyeket amerikaközi összejöveteleken hoztak — ellene, az Egyesül: Államok erélyes nyomására. A forradalom legújabb bará- (Folytatás a 16-ik nldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents