Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-30 / 13. szám

in

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Thursday, Majch 30, 1961

A mai kor embere és az ésszerűség

A huszadik század emberei nagyon jól tudják, hogy még a kézzelfogható logikával sem győzhetnek meg mindig mindenkit, bár az emberi ész és tehetség még a vadállatot is engedelmességre kényszeríti, de gyakran erőtlennek bizonyul az emberi hiúsággal és a rosszindulattal szemben. Ezért megjósolhatjuk, hogy a jövő történészei közül is csak a legélesebben látók jutnak el majd addig, hogy a különböző feltevések összehasonlítása után részleteiben összerakják korunk csodálatos arculatát, amikor az emberi elme már közel, szinte egy lépésre van attól, hogy teljesen uralma alá kényszerítse a természet erőit és a sajátmaga kényelmére használja fel annak áldásait. Ugyanakkor azonban még nem tudja kellőképpen értékelni ezeket a lehetőségeket, felmérni a világbéke szükségességét a saját birá- lóképességéböl fakadó kényszerűség ösztökélésére, hanem hagyja, hogy mások tartsák életben, sokszor személyes áldozatok árán is, ezeket a mindenkit egyformán érintő kérdéseket.

Ezzel a gondolattal szemléltem azt a tizenhatezres tömeget, amely Billy Graham, nemzetközileg ismert evangélista meghallgatására jött össze

Miami Beach-i gyönyörű Convention Hall-ban, ahol elindította keresztes háborúját a hitetlenek, a bűnözők, az Isten országát megvet ők és a kommunizmus ellen. A továbbiakra vonatkozólag meg kell említeni, hogy a prédikáció végével a munkások azonnal hozzáláttak a hatalmas terem átalakítási munkálataihoz, hogy előkészítsék a másnapi boxmérkőzésre, amikor Patterson és Johansen nehézsúlyú boxolók mérték össze erejüket 100, 50 és 20 dolláros beléptidij ellenében, valamint az egyéb vállalkozásokból befolyt 3 és fél millió dollárból való részesedésért.

Billy Graham evangélista az ékesszólás nagymestere és mint ilyen mesterségbeli könnyed-, seggel kezelte hallgatóságát. Minden szónoki képességét latbavetve próbálta meggyőzni arról, hogy milyen nagy bűn, mennyire Isten- és Krisztus-ellenes az anyagiasság, a vagyon imádata — mennyire bűnösök a gazdagok, akik vagyoni körülményeik folytán a szó legszorosabb értelmében élvhajhászók .csupán az élet örömeinek élnek és ezáltal mennyire eltértek az isteni törvényektől, a biblia tanításaitól, amiért vállalni kell a következményeket. Megfenyegetett bennünket, hogy anyagiasságáért és hitetlenségéért Amerika népe is az ókori Izrael sorsára juthat. Isten akkor megengedte Izrael legvőzetését a hitetlen babilóniaiak által; igy most is meg fog ilyesmit engedni még pedig a kommunizmus által, amely már hadba vonult lelkünk legyőzésére.

Az ékesszólás nagymestere a különböző formákban feltett péklálózások után toborzásra szólította fel a hallgatóságot Jézus hadseregébe és a 16 ezer főnyi tömegből kereken 478-an jelentkeztek, akiket azután közrefogtak személyenként a jelenlévő veteránok, hogy egyénileg könnyítsék járásukat a Jézushoz vezető utón.

Hevesied talán nyájas olvasó a jelentkezők csekély számarányát? A jövő történészei erre - is megadják a választ. Most azonban elégedjünk meg azzal, hogy “sok kicsi mégis csak sokra megy”. Ezekből éoült fel az az ötmillió dolláros vállalat, amely Billy Graham lábai alatt tartja a talajt. No, meg egy másik okot is felhozhatok: azt, hogy ennek a nagy tömegnek, amely három hét alatt elérte a kétszázezret, legnagyobb része kíváncsiskodó, utat és igazságot kereső ember volt; gazdag turista, vagy közepes mádban élő, de lelki szegénységben szenvedő, avagy anyagi gondokkal küzdő intellektuell nagy száma munkanélküli, akiknek száma elérte itt a harminc ezret, akik elesettségük okát keresték.

Az általános hangulat kép azonban nagyon hasonlított a depressziós esztendőkéhez, amikor minden társadalmi osztálybeli emberrel találkozni lehetett a hires Town Hall Meeting of the Air- gyülseken, a Rand, Jefferson, Henry Jay Sshool, a New York és Columbia Egyetem esti kurzusain, ahol társadalomtudományi és gazdaságiam előadásokat hallgattunk, s hivatásos egyénektől- megtudhattuk a gazdasági nangás okainak .tudományos magyarázatát. Érdekes emberekkel.találkozhattunk ezeken az előadásokon is, akiknek legtöbbje a második világháború prosperitásában helyet talált magának és megoldotta problémáját. Én is megismerkedtem egy adventista pappal, aki ezután gyakran eljárt a lakásomra diskurálni. Akkoriban irta meg Arkansas állam episkopális püspöke a hires könyvét, aminek alcíme volt: “Űzzétek el az Isteneket az égből, a Kapitalizmust a földről”. Mr. Roosevelt “New Deal”-je, s Darwin evolúciós elmélete nyomán kipattant és Tennessee államban tárgyalt majom-per is még élénk diskurzus tárgya volt és Clarence Darrow a brilliáns védőügyvéd, valamint a vádat képviselő Bryant szenátor közötti szócsatáknak a biológia tudományára alapozott elemzése órákig tartó érdekes anyagot szolgáltatott beszélgetésünkhöz. Miután a földi szükségletek kielégítését célzó tennivalókon szinte fenntartás nélkül megegyeztünk tiszteletes barátommal, természetesen elkalandoztunk a tulVilág labirintusába is, ami azt eredményezte, hogy néhány hónap múltán a gyülekezet főnöke magához hivatott és felajánlott egy prédikátori pozíciót, mondván, hogy a könyvek könyve: a Biblia, éppen úgy akarja'orvosolni

KÖRBE-KÖRBE

írja: PAÁI, MÁT HÉ

A “Vörös Kína”

Lakóinak száma 650—670 millió, vagyis a föld emberiségének több mint egynegyede. Tiz éve annak, hogy a kínai nép véglegesen kiverte elnyomóit, akik évszázadokon át zsarnokoskodtak felette, akik majdnem állati sorba ziiilesztették az egykor nagy kultúrával rendelkező népet.

Tiz éve, hogy megalakult nem a “Vörös Kína”, ahogy kormányunk és az egész amerikai propaganda-apparátus nevezi, hanem a Kínai Népköz- társaság, amelynek olyan erős központi kormányzata van, választott képviselőkkel, hivatalnokokkal, amilyen évszázadok óta nem volt.

Ezen tiz év alatt az elmaradt kínai népből, ahol csak a gazdagok tudtak olvasni, egy folyton előrehaladó kulturnép lett. A tiz év alatt százmilliók tanultak meg olvasni és ahol a nép könyveket nem ismert, ott most százmilliószámra forognak közkézen a tudományos és szépirodalmi könyvek.

Ahol a nő nem számított embernek, ott ma teljesen egyenjogú társa a férfinak úgy a családban, mint a gyárban és az ország kormányzatában is.

Ez alatt a tiz év alatt az elmaradt módszerekkel dolgozó mezőgazdasági országból, amelynek azelőtt csak kézműipara volt és gyárak csak azokban a nagyvárosokban voltak, amelyeket a külföldi tőkések kaparintottak kezükbe, ma hatalmas, állandóan fejlődő ipari ország lett, melynek tiz éves fejlődését példátlannak tartják a tőkés szakértők is. Mezőgazdasága modernizált, gépesített, folyton több gépet, műtrágyát és öntözést kap. A nép életnívója magasan felette van a nemcsak tiz év előtti életnívónak, de az összesázsiai országokénak is. A hatalmas fejlődés mellett kénytelen-kelletlen olyan katonai apparátust is kiépítettek, amellyel számolni kell mindenkinek.

Ez az erős, rohamosan fejlődő ország a mi számunkra nem létezik, nem ismerjük el és tiz éven át sikeresen megakadályoztuk azt is, hogy a Nemzetek Szövetségének tagja lehessen. E 650 milliós nép és annak kormánya helyett viszont a hadihajóink szárnya, illetve ágyúi alatt a Taiwa- uou meghúzódó Chiang Kai-shek szökevény csoportját ismerjük el Kinának, illetve a kinai nép képviselőjének. Számtalan billió dollárral tömtük és tömjük ezt a társaságot, amelyről minden épeszű ember — beleértve kormányunk tagjait is — tudja, hogy nem képviseli és sohasem fogja képviselni a kinai népet, amely egyszer már kiverte ezeket országának területéről és oda soha -többé vissza nem engedi őket.

Ezt a politikát Dullesék hagyták reánk örökségül és a Kina ellen éveken át folytatott propaganda olyan helyzetet teremtett, hogy az uj kormányzat nem mer, vagy nem akar azzal szakítani, habár olyan fontos személyiségek, mint az angol .miniszterelnök, Kanada, Ausztrália kormányfői, sőt Adlai Stevenson is kijelentették, hogy a kínai kormánynak a UN-be való felvételét tovább halasztani már nem lehet; márcsak azért-sem, -mert Amerika és szövetségesei ellenére is a delea társadalmi bajokat, mint ahogyan azt én is szeretném — az esetleges spirituális különbözetek harmóniába hozását pedig majd megtanulhatom a theologian, amivel párosulni fog gyakorlati tapasztalat. És azonnal felajánlott huszonöt dollárt a család eltartására, a theologian két évig tartó tanulás idejére.

— Igen ám, tiszteletes Testvér, de hogyan lehetek én jó pap, ha a jelen civilizáció még mindig megköveteli, hogy alkalomadtán Isten segítségét kérjem kézzelfogható hazugságok palástolásához, vagy anyagi javak gyűjtéséhez? — tettem fel a kérdést. .

— Ezért küldjíik a theológiára. Ott meg fogja tanulni Testvér, hogy miért nem kell lelkiismereti kérdést csinálni hazugságnak vélt dolgokból.

Már akkor tudtam, hogy az egyszerű emberek boldogulása az életben igen gyakran a hazugságon, a kétsziniiségen múlik —, még sem fogadtam el az ajánlatot, mert úgy éreztem, hogy a kétszínűséggel, a hazugsággal nem lehet még Isten segítségét kérve sem egységre lépni anélkül, hogy a gonoszság szolgájává ne aljasuljon az ember.

111111111111111111111111111*1 3 * II 1-1. 1-1 J.JU.JLB-M.I 11111 »1MIB

gátasok többsége a felvétel mellett fog dönteni.

A legtöbb ország kormánya képtelenségnek tartja a komoly tárgyalásokat a leszerelésről anélkül, hogy a Kinai Népköztársaság, a világ legnépesebb államának képviselője jelen ne legyen, amikor ennek az országnak több milliós hadserege van és tekintve technikai felkészültségét, várható, hogy a közeljövőben meglesz az atombombája is.

Az indok, hogy ott kommunista rendszer van, nem helytálló, hiszen a Nemzetek Szövetségében' több mint íéltucat “diktatórikus” kormány van képviselve, nem beszélve vagy féltucat délamerikai államról, a Nemzeti Kínáról, Törökországról. Portugáliáról, Dél-Koreáról, s egypár olyan ázsiai országról, ahol egyéni diktátorok uralkodnak.

Az igaz, hogy kínaiak harcoltak az Egyesült Államok katonái ellen, de az is igaz, hogy nem Kina tolta hadseregét az amerikai határra, hanem megforditva történt. Japán, Németország, Olaszország is háborút viselt Amerikával szemben és most ők legkedvesebb szövetségeseink. S nemcsak Kínában, hanem egy féltucat más országban is elitéltek amerikai polgárokat kémkedés vádjával, katonai beavatkozás miatt, azért senk: sem gondol arra, hogy ezeket az országokat kizárja a Népek Szövetségéből.

Két tényleges ok van: az egyik a hidegháborús politika, a másik az, hogy Koreában megtépázták az amerikai hadi dicsőséget és itt történt első Ízben, hogy Amerika kénytelen volt megegyezéses békét kötni.

Ha Kennedy elnök meg tudna szabadulni a gyűlölet nyomásától, akkor komoly tárgyalást kezdhetne Kínával egymás elismerését illetően és feladná Kina UN-be való felvételének ellenzését. Nem várná be azt, hogy szövetségeseink, akik eddig kényszeredetten támogatták Amerika Kina- ellenes politikáját, most a többséggel Kina felvétele mellett szavazzanak.

Amerikának szüksége van piacra, ahol árucikkeit elhelyezheti és erre Kina a legalkalmasabb terület. A vele való gazdasági összeköttetés nagyban enyhítené a mind veszedelmesebbé váló munkanélküliséget.

Tudomásul keli vennünk, hogy a szocialista országok nemcsak léteznek, hanem napról napra erősödnek. Szövetségeseink ezt már régen belátták és kénytelen-kelletlen kereskednek a Kinai Népköztársasággal, és a többi szocialista országokkal, ma még többé-kevésbé respektálva az amerikai korlátozásokat. De a jelek arra mutatnak, hogy a márciusi Uhí-gyülés után nem fogják többé respektálni az amerikai kormány áltai felállított megkötéseket.

jl Magyar Szó Kiadóhivatala I 130 East 16th Street, New York 3. N. Y.

! Kérem küldjék meg részemre Pintér-Szabó;

W /

i:“A légió hadnagya” e. regényét. (Ára: 90c.) '{ v 5

íj Mellékelek érte $........,..t.

I Név: ............................................-..........••

i) -J.

ijCim: ........................................................... 1

;í,Város: . .......................... ...... Állam: ..........|