Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-05 / 1. szám
Thursday, January 5, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 1 A tudósok felelőssége A mult héten Charles P. Snow angol tudós tartott előadást az American Association for the Advancement of Science tagjai előtt New Yorkban. A hires angol tudós felhívta'.amerikai kollégái figyelmét arra a veszélyre, ami az atomkorszak bekövetkezésével fenyegeti az egész emberiséget. Beszéde olyan sok megdönthetetlen érvet és bizonyítékot tartalmazott az atomfegyvek azonnali betiltásának szükségességére vonatkozólag, hogy helyes ha mindenki tudomást vesz róla. Snow igen magas hivatalt töltött be Angliában egész a legutóbbi évig, a nukleáris fizika tudományának államilag ellenőrzött kutatásában, így e tudomány ismeretének szemszögéből, különösen élesen képes meglátni modern időnk mindazon veszélyét, amelyet az uj tömegpusztitó fegyverek legutóbbi hatalmas fejlődése jelent az emberiség számára. De ő nem csak észrevette a veszélyt, ahogy bizonyára társai is képesek voltak rá, hanem nyíltan feltárja a közvélemény számára is ezt a tényt és úgy látszik képességét és tudását latba veti, hogy meggyőzze az azonnali cselekvés szükségességéről tudós társait. Az atomhasitás feltalálásának a következménye Az 1945-ben Hirosimában és Nagaszakiban felrobbant atombombák nemcsak ennek a két városnak a házait pusztították el és nemcsak a lakosság jelentős részét ölték meg vagy tették nyomorékká, hanem eltörölték .azt a hitet is, hogy a Föld elpusztíthatatlan és az emberiség örökké élhet rajta. Ez a szörnyű romboló erő, amit az atomhasitás utján megteremtettek, egyre inkább fenyegeti megteremtőit. Azóta az emlékezetes nap óta, hogy a gomba alakját felvevő füstfelhők gomolyogni kezdtek a japán város felett, nagyon sok tudós jött rá az egész világot fenyegető hatalmas veszélyre. A legkiemelkedőbb ausztráliai fizikus, Mark Oliphant, az első atomrobbantás hírére kijelentette, hogy “ez gyönyörű dolgot ölt meg”. Intellektuális értelemben — jegyzi meg e kijelentéssel kapcsolatban Snow — nem volt találó, de szellemi és erkölcsi értelemben sokszor gondolok arra, hogy igaza volt. Az atomhasitás megvalósítása nagyrészben már kivette és a jövőben pedig teljesen ki fogja venni a vezetést a fizikusok kezéből a tudomány frontján és a biológusoknak juttatja a felelősséget az erkölcs és a szellem területén. A fizikusok ugyanis teljesen az állam katonái lettek, mert a legveszélyesebb és leghatásosabb fegyverek gyártásának titka és lehetősége az ő birtokukban van. Ezért a nemzeti állam — mutat rá Snow — teljesen a hatalmában akarja tartani a fizikusokat. Az első lépést még a második világháború alatt megtették a kormányok erre. A nácik elleni harc szükségességéről mindenki meg volt győződve, mert a nácik valóban a népek legnagyobb ellenségei voltak. Egész 1944-ig az volt a hiedelem, hogy a nácik rájöhetnek az atomhasitás titkára. A tudósok tehát nem tehettek mást, mint teljes erejükkel azon voltak, “hogy megelőzzék a nácikat ebben és megvédjék országukat a megsemmisüléstől. Ezért — mondja az angol tudós — megértem, sőt részben magam is osztom azoknak a tudósoknak a nézetét, akik résztvettek az atombomba előállításában a háború alatt. Katonákká váltak a fizikusok A probléma azonban az, hogy akik a háború alatt résztvettek ennek a szörnyű fegyvernek a létrehozásában, kénytelenek továbbra is folytatni HIIIBIIIBIIIIIIIIBIllIBBflllBlllllIKBIII Amerikai Magyar Sző Published every week by Hungarian Word, Lne, IS® East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 HWWWUHHWWiiWmWWWWWVHW Kifizetési árak: New York városában, ax CSA-baa in Kanadában egy évre $7.00 félévre 64.00. Minden máa külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.90. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1M East l«th Street, New York S, H. Y. Telefon: AL 4-6367 4^*84 veszélyes és káros működésüket. Olyanok ők — mutat rá Snow —, mint a mozgólépcsőre lépett utas, aki képtelen lekerülni róla. Legnagyobb részük már régen felismerte, hogy tévútra kerültek a háború óta, de képtelenek kikerülni ill. megszabadulni kötelezettségeiktől. Olyanok lettek, mint a katonák, akiket köt egységük pontos parancsa. Ebben az esetben az állam által megkövetelt engedelmesség teszi lehetetlenné a számukra a kibúvót. De épp itt rejlik a különbség is. Mikor a tudósok katonák lettek, akkor észrevétlenül feladták a leglényegesebb jogukat és egyben kötelességüket. Feladták azt a jogukat, hogy kérdezzenek és ha szükséges fel is lázadjanak, a véleményük szerint bűnös kötelesség ellen. A tudósok olyan észrevétlenül adták fel ezt a jogukat, hogy a legtöbben nem is érzik át teljes valóságában. Azt állítják, hogy mikor hidrogénbombát készítenek, akkor tulajdonképpen csak tudományos munkát fejtenek ki. A tudományos részben tényleg nincs különbség, de annál több az erkölcsi tartalomban. A katonáknak valóban engedelmeskedniük kell. Ez az ő erkölcsi kötelességük. A tudósoknak viszont kötelességük és erényük a kérdezés és ha kell a forradalmi felkelés. Az emberiség hosszú s sötét története azt mutatja, hogy sokkal több undok biint követtek már el az engedelmesség nevében, mint amit valaha forradalom címén véghez vittek. Aki kételkedik az előbbi állításban olvassa el Shirer-től: A Harmadik Birodalom emelkedése és bukása cimii hires könyvet. Itt pontosan láthatja, hogy a vak katonai engedelmesség milyen kegyetlenségek elkövetéséhez vezetett. A német tisztikar tagjai a merev engedelmesség és fegyelem szellemében nevelkedtek. A lehető legerkölcsösebb testületnek tartották magukat, mert hisz az engedelmességet tekintették a fő erénynek. Mégis éppen ennek az engedelmességnek és fegyelemnek a nevében hagy ták jóvá, ill. váltak részesévé 'a világtörténelem legaljasabb bűneinek. A tudósoknak nem szabad a német tisztikar szellemét követniük. Az angol tudós saját életének példájával mutatott rá arra, hogy Anglia uralkodó osztálya és kormánya majdnem katonai fegyelem alatt tartja fizikusait, ő maga is a kormány szolgálatában állt egész a legutóbbi évig. Már régen szeretett volna megválni állásától, de a fegyelem és engedelmesség hamisan értelmezett törvényei fogva tartották. Kényelmes dolog az alkotmány ürügyén elbújni a tudósi kötelesség elől és meglapulva engedelmeskedni. A nukleáris fegyverek általánossá válnak az egész világon Senki nem követeli a tudósoktól, hogy különleges bátorsággal rendelkezzenek. Nem a bátorság kell, hogy tiltakozásra késztesse az atomtudósokat, hanem a fenyegető tények kényszerítő hatása. Ezek a tudósok tudják, hogy viszonylagosan könnyen lehet plutóniumot előállítani. Legalább egy tucat, ha nem több ország tudja a közeljövőben — legkésőbb 6 éven belül — megteremteni a feltételeit a nukleáris fegyverek előállításának. A statisztikai tudomány birtokában szinte bizonyosan tudjuk, hogy valamelyik országban, ha már elég sok állam lesz képes gyártani, fel fog robbanni egy ilyen bomba. Az mellékes, hogy vigyázatlanság vagy őrültség vagy valamilyen más indíték következtében fog ez bekövetkezni, a lényeg a tény és a következménye. Mi tudósok — mondja Snow -— mindezt nagyon jól tudjuk. Nemcsak úgy tudjuk, mint a többi ember, vagy például a politikusok tudják, hanem saját gyakorlatunkból, első kézből tudjuk. A vérünkben van. Engedjük, hogy megtörténjen? De éppen mert tudjuk — folytatta az angol tudós —, különös felelősséget ró ránk, hogy meg akadályozzuk. Nem elég ha azt mondjuk, hogy állampolgári kötelességünk van. A tudósoknak sokkal nagyobb kötelességük van ennél. Az erkölcs kényszerítő erejénél fogva kell harcolniuk lelkiismeretük szerint. Ez lehet, hogy népszerűtlenné teszi őket saját hazájukban, és lehet, hogy ennél sokkal súlyosabb következményei is lesznek kiállásuknak. De mindez nem szabad, hogy meghátrálásra késztesse őket, mert sokkal nagyobb ügy forog kockán, semhogy a személyes veszély és érdek befolyása uralkodjon. A világ válaszút előtt áll. A kérdés “vagy- vagy” formában áll előttünk és nincs sok időnk a megválaszolására. Az első vagy, hogy elfogadjuk az atomfegyverek korlátozásának gondolatát és akkor ennek jegyében megszüntetjük a nukleáris próbarobbantásokat. Persze teljes biztosítékot egyik állam sem érhet el, s igy ez a megoldás is hordoz magában bizonyos kockázatot. A másig ,yagy az nem kockázat, hanem bizonyosság. A helyzet ugyanis a következő: Ha nem Írnak alá megállapodást a próbarobbantásokra vonatkozóan, akkor a nukleáris fegyverkezési verseny nem csak a két legnagyobb hatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között fog folytatódni, hanem meggyorsítja a többi nemzetek csatlakozását ehhez a hidegháborús küzdelemhez. Hat éven belül Kínának és egy sor más országnak is lesz atombombája. A valószínűség számítás szabályai szerint, egy néhány a felgyülemlett készletből felrobban. Ennek végzetes 'következményeit azt hisszük senkinek nem kell külön megmagyarázni. Egyik oldalon tehát van egy bizonyos kockázat, mig a másikon egy biztos katasztrófa. A bizonytalan kockázat és a biztos pusztulás között a normális ember nem habozik. A tudósok felelőssége, hogy felhívja erre a világ közvéleményének figyelmét. Megváltoztathatjuk a világot Ugyanilyen kötelessége a tudósoknak, hogy a tudomány áldásaira is felhívják a figyelmet. Leg alább a világ felét át lehet alakítani, az emberi élet rövid tartama alatt, amiben most egyesek élnek. A világ felerészében ugyanis a nyomor és éhezés valamint megfelelő gyógyszerek hiánya vagy a természet mostohasága miatt az emberi élet tartama a miénknek csak egy töredéke. Megvan minden fizikai felkészültségünk, hogy segítsünk ezeken az embereken, életfeltételeiket egyen lővé tegyük a miénkkel és megszüntessük az éhséget. Csak akarat kell hozzá. A civilizált országok lakossága tudja, hogy viszonylag szerencsés helyzetben van és eddig nem mutattak a vezetők túl nagy hajlandóságot — mondja Snow —, hogy segítsék az elmaradt népeket hatalmas fizikai felszerelésükkel és tudásukkal. Úgy érezhetjük magunkat, mintha egy előkelő és kényelmes vendéglőben ülnénk és kinéznénk az ablakon keresztül az utcára. Az utcán pedig ott ülnének a rongyos emberek és bámulnának be ránk. Azok az emberek, akiknek a bőrszínük véletlenül különbözik a miénktől és meglehetősen éhesek. Csoda, hogy nem szeretnek bennünket olyan nagyon? Csoda, hogy néha szégyenkezünk, ha kinézünk a kirakatüvegen ? Természetes, hogy ha mindezt megvalósítottuk — fűzi hozzá a tudós —, akkor is keletkezik majd számos uj probléma. Pl. a világ népessége igen nagy lesz. De ezek egyáltalán nem megoldhatatlan problémák a tudomány számára. Problémák mindaddig lesznek, amig ember marad az ember. A kérdések nem azért vannak, hogy szótlanul el- oldalogjunk mellettük és ne tegyünk semmit, hanem, hogy foglalkozzunk velük. ÚJABB BOMBAVESZEDELEM A Central Intelligence Agency, az amerikai kémszervezet, amely dicsekszik azzal, hogy Allen Dulles vezetésével, a U-2, a B-47 repülőgépekkel és más eszközökkel milyen alapos kémmunkát tud végezni a Szovjetunióban, azt állítja, hogy nem tudott az Izraelben épülő atomreaktorról. A dolog gyanús, nagyon gyanús, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy amikor már kiszivárogtak hírek, hogy a Negevben titkos építkezések folynak, az izraeli kormány eleinte azt mondta, hogy ott egv hatalmas textilgyár épül. A State Department azt állítja, hogy az izraeli követ csak a múlt héten ismerte be, hogy francia segítséggel a hidrogénbombához szükséges plutonium termelésére alkalmas atomreaktort építenek, de ez nem a hidrogénbomba gyártását, hanem csupán a békéscélu termelést fogja szolgálni. A State Department azonnal nyilatkozatot hozott nyilvánosságra, amelyben teljes megnyugvását fejezi ki afelett, hogy az izraeli reaktor “nem ad okot az aggodalomra”. Ez azonban nem nyugtatta meg az Egyesült Arab Köztársaságot és Nasser elnököt, aki ki is jelentette, hogy abban az esetben, ha Izrael bombát gyárt, a két ország között háborús helyzet fog kifejlődni. Az egyszerű ember sem veheti nyugodtan az ilyen híreket, hogy a békéért és az általános leszerelésért folytatott küzdelem közepette a titok leple alatt a fegyverkezés erősítésére törekednek. »WWWWWVWHWVWWmWVHWWVMmW FELHASZNÁLJÁK az ultrahangot az archeológiái kutatásoknál. Az ultrahang segítségével sok felesleges ásást lehet mellőzni, mert pontosan meghatározható a leletek helye.
