Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-30 / 13. szám
AMERIKAI MAGYAR SZŐ Thursday. March-80, 1961 8 Kennedy “békepolitikájá”-ról Mit láttam Szatmár megyében? Tisztelt Szerkesztőség-! Lapunk március 9-i számában egy hosszabb cikk és levél jelent meg, mindkét irás Californiá- ból származott és azt a benyomást keltette bennem, mintha ott más szemüveget használnának, mint az ország más részeiben. Geréb és Minarik munkástársak Írásairól van szó, amelyek homlokegyenest ellenkeznek a tényekkel és ugyanazon lapszám vezércikkével (Változott-e külpolitikánk), amely a tények alapján megállapítja, hogy “Ha mindezekből külpolitikájának irányvonalát akarjuk megállapítani, akkor csak azt mondhatjuk, hogy a Kennedy-ad- minisztráció más szavakkal, más embereken keresztül az imperializmus régi nótáját fújja...” Ezzel szemben Geréb munkástárs cikkében többek között a következőket Írja: “... Kennedy egyes nyilatkozatai szerint igazán őszintén akarja a lefegyverzést, másrészről viszont a jelenleginél is nagyobb és erősebb hadsereget akar”. (A vastag nyomás a cikkben van.) Ez a megállapítás szerintem fából vaskarika, mert ha valaki őszintén akarja a lefegyverzést, akkor hogyan akarhat az eddiginél is nagyobb és erősebb hadsereget? I)e még továbbmegy, amikor ezt írja: “Úgy Kennedy, mint Rusk külügyminiszter nyilatkozataiból az tűnik ki. hogy az Egyesült Államok a jövő háborúját KORLÁTOZNI AKARJA A RÉGI, MEGSZOKOTT FEGYVEREKRE ...” (Ismét a vastagon nyomott, valamint nagybetűk Geréb munkástárs cikkében vannak.) Ezzel szemben viszont a tények a következők: Az elnök beiktatási beszédében kihangsúlyozta, hogy úgy a mi hadseregünk, mint a szövetségesek hadseregének fegyverzetét (tools) meg kell erősíteni és hogy miként képzeli el ezt a megerősítést, azt a (b) pontban jelzi: intézkedni fog, hogy fokozott erővel építsék és keresztülvigyék a Polaris tengeralattjáró programot. S tényleg, jan. ?>()-án már intézkedett is, hogy az épülő két Polaris tengeralattjárót 9 hónappal az előirt idő előtt kell befejezni. Ezek a tengeralattjárók 16 hidrogén- távlöveggel vannak felszerelve. A U. S. News & Worll Report ujjongva jelezte, hogy ha a másik két tengeralattjáró is készen lesz, azok is csatlakoznak ahhoz, amely már a “Szovjet körül cirkál és igv összesen 48 hidrogénlöveg áll kilövévS- re állandóan készen 48 orosz város rombadönté- sére, megsemmisítésére”. Elnökünk biztosította a NATO szövetségeseket, hogy az “Egyesült Államok nem fogja gyengíteni a nukleáris erejét”. Ezek a tények, s az elnök intézkedései igazán nem mutatják, hogy a kormányzat le akarna mondani az atomfegyverek használatáról. Nem az jelenti a veszélyt, hogy a Free Európa Radio uszít a háborúra, hanem az elnök ezen intézkedései. S az említett vezércikk is megállapítja, hogy a' liberális Stevenson előbbi kijelentéseivel ellentétben éppen olyan kardcsörtető, mint Dulles volt. Nem volt helyes Gerébnek az egyébként nagyszerű háboruellenes cikkét azzal elrontani, hogy téves illúziókat ébresszen az elnök külpolitikáját illetően. Kennedy nem olyan karakter, akit valamilyen titokzatos kamarilla elgáncsol, ő tudatosan folytatja a külügyek terén a régi dullesi politikát, amelyben még az sem gátolja, hogy szövetségeseink, mint Anglia, Brazília és mások, azt ellenzik. • Lehetséges, hogy a belügyekre vonatkozó Ígéreteit — ha felhígítva is — be fogja váltani, de azoknak — mint Geréb is nagyon helyesen megállapítja — csak akkor lesz értékük, ha szakit a régi külpolitikával és nem a hadsereg, a Polaris submarinok építésével kezdi a “békepolitikát”, hanem komoly tárgyalásokkal. Akkor majd elhallgatnak a Free Europe Radio és a TV ugató kutyái is. E. K. Tisztelt Szerkesztőség! Az óhazában jártamkor tervbe vettem, hogy a lehető legtöbb helyre elmegyek, hogy megismerjem a magyar nép uj életét. így jutottam el Szatmár megyébe, Tunyogmatolcsra, feleségem rokonaihoz. A Nyugati Pályaudvarról a nyíregyházi gyorssal utaztam. A 15 Pullman-kocsiból álló szerelvény tömve volt utasokkal, úgyhogy még állóhelyet sem kaphattam. Bátorságot vettem tehát és felszálltam a tanulók részére fenntartott kocsiba. Amikor az ifjak megtudták, hogy amerikai turista vagyok, gyorsan megbarátkoztak velem, sőt, midőn a kalauz ki akart tessékelni, kijárták, hogy ottmaradhassak, azzal a feltétellel, hogy beszélek nekik amerikai ismereteimről. Megmutatták az egyik fülkében berendezett könyvtárt, ahol a magyar Írók müvein kívül a világirodalom nagyságai is képviselve vannak. Elbeszélgettünk a nagy Írókról, a divatról, az amerikai magyarságról, s igy Budapesttől Nyíregyházáig szinte elrepült az idő és közben alkalmam volt betekinteni az ifjúság gondolkozásába is. Amikor megérkeztem, az állomásfőnök leánya biciklin száguldott, hogy a rokonokat megérkeztemről tudassa. Az ifjú házaspár, akiknél megszálltam, nagy örömmel fogadott. Elbeszélték azt a fejlődést, amin az ország a népi demokrácia jóvoltából keresztülment. Láttam épülő összkomfortos házukat, megnéztem a nácik által lebombázott Szamos-hidat, amelyet újjáépítenek, megtekintettem Zalka Máté emléktáblával megörökített szülőházát. A Spanyolországban elesett magyar forradalmár emlékét a lakosság kegyelettel őrzi. Arról is beszéltek, hogy Petőfi: Falu végér. kurta kocsma c. versét ez a vidék ihlette és van is egy ténvmegállapitó bizottság annak eldöntésére, hogy járt-e Petőfi ezen a helyen, vagy a környék hasonló vidékein. Engem az is meggyőzött, hogy ő itt járt, hogy a most már romos kastély volt ura, dr. Kölcsey Ákos igen kegyetlen ember hírében állott, aki állandóan fegyverrel járt; egy Ízben egy parasztasszonyt halálosan meglőtt és nem akart munkásainak sohasem fizetni. Itt a Szamos partján én is átéreztem, hogy milyen gyűlölet foghatta el Petőfit az úri elnyomás láttára. Yass Károly Két pont a munkanélküliség megoldására Tisztelt Szerkesztőség T Riverside, California város újságjában, a Family Finance rovatban cikk jelent mag arról, mit kellene tenni a munkanélküliség megszüntetésére. Csekély hét pontban és igen ötletesen állította össze a cikket a rovat vezetője. De még mielőtt hozzáfog a hét nagy alkotáshoz, arra inti a munkanélküli prolit, hogy ne veszítse el türelmét. Nagy bölcselkedéssel arra buzdítja olvasóit, hogy ez az állapot csak olyan átmeneti valami, mint a futó tavaszi zápor. Jönnek majd a jó idők.. . Az első pontban arról ir, hogy ha van feleséged, küldd el dolgozni, mert a nő mindig kaphat munkát. Te pedig, Mr. Munkanélküli, gondozd a gyermekeket, takarítsd ki a házat, főzd meg az ebédet (hogy miből, azt nem mondja a krónikás). A második pont arról suttog a munkanélküli fülébe, hogy mit kell tenni a hitelezőkkel, ha azok már türelmetlenkedni kezdenek. írjál nekik egy gyönyörű szép levelet — mondja — a legnagyobb udvariassággal, mert nem szabad megfeledkezned arról, hogy az automobil az ő tulajdonuk. Légy hálás érte, viseld gondját, mintha a tiéd volna. A harmadik pont, mintha csak az égből jött volna, mert megnyugvást ad részedre: ha az ügynök már túl sokat jár a nyakadra és eltér az udvariasság szabályaitól, akkor add fel a harcot, add át neki a magadénak hitt automobil kulcsát, még pedig azon szent reményben, hogy a prospé- ritás itt van már a sarkon és rövidesen visszave- heted a kocsit, sőt ujjal is felcserélheted. A negyedik pontnál kikandikál az a bizonyos lóláb, amikor azt az apai tanácsot adja, hogy a házbért ne hanyagolja el a munkanélküli, ugyanúgy a villany- és gázszámlákat sem. Ez a figyelmeztetés arra enged következtetni, hogy ezek az apai jótanácsok egy háziúr tollából erednek. Ki kell fizetni — mondja a háziúr hangja — ha másként nem lehet, úgy nézz körül a szomszédban, vagy a jobbmódu családoknál, ott mindig akad egy kis füvágás, vagy a kutyuskát kell megsétáltatni, stb. Az ötödik pontnál már egészségügyi előadást tart a munkanélkülinek, hogy aszongya, ez a jelen munkanélküliség a legalkalmasabb néhány napi koplaló kúrára. Arra is kitanitja, miként lehet olcsó élelmiszert vásárolni. Bár nem mondja, hogy mit, de valószínűleg a félig rothadt banánt, almát, a kiselejtezett kannaárut gondolja. Végül, ha netán még mindig életben vagy, a hatodik és hetedik pontot arra használja fel, hogy felvilágosit, miként lehet a munkaelhelyező hivatalban bizonyos előnyöket kieszközölni. Az eszközök lehetnek különfélék: egy kis hizelgés, megvesztegetés, stb.; a kommunistákat sikeresen szidni, meg az uniót és a hazafiasságot ügyesen fitogtatni. Úgy mellesleg megemlíti, hogy ezek az unió-vezérek milyen nagy károkat okoznak a sztrájkokkal hazánk iparának. _ Legfelháboritóbb az egész bölcsességben az, ahogyan a kedvezményes előnyök megszerzésére igyekszik kitanitani ä szerencsétlen munkanélkülit, mondván: nem lehet tudni, mikor lesz szükség reád, ha valamelyik gyárban sztrájkolnak a munkások. Schubert, Elsinore Egy rossz döntés utóhatásai Kétségtelen, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Wil- kinson-Braden ügyben nemrégen hozott szabad- ságtipró döntése tette lehetővé azt, hogy Walter képviselő — McCarthy szellemének utóda — u- jabb győzelmet aratott a képviselőházban, röviddel azután, hogy majdnem egyhangúlag megadták neki az Un-American Committee működéséhez kért összeget. Ebben az esetben a kongresz- szus minden tárgyalás és vita nélkül elfogadta Walternek egy javaslatát, amelynek alapján a rakpartokon alkalmazott, vagy a U. S. Merchant Marine (kereskedelmi tengerészet) tagja elbocsátandó állásából, ha bármely kongresszusi vagy kormány bizottság kérdéseire, az Első vagy az ötödik Függelékre hivatkozva, megtagadja a választ. Csak két képviselő — William Fitts Ryan demokrata és John Lindsay rep. New Yorkból — tiltakozott az ellen, hogy a javaslatot tárgyalás nélkül fogadják el. holott három képviselő tiltakozására volt szükség ahhoz, hogy vita tárgyává tegyék. Ugylátszik, hogy a képviselőknek az otthoni szavazók követelésére van szükségük, hogy szembe merjenek szállni az Un-American Committee őket is elnyomó, megfélemlítő boszorkányüldözésével. A javaslattal kapcsolatban az Un-American Committee elismeri ugyan, hogy sem a rakparti munkások, sem a kereskedelmi tengerészek nem kormányalkalmazottak, azonban úgy tünteti fel munkakörüket, mint ami nagyban befolyásolja az Egyesült Államok biztonságát és ezért ezen munkások tevékenységét és foglalkoztatását a Coast Guard ellenőrzése alá akarja rendelni. A javaslat'most a szenátushoz kerül. Remélhető. hogy ott józanabb megbirálás tárgya lesz és Walter reakciós erőfeszítését visszautasítják. h NÉPI KIK/* Ez a 153 oldalas, keménvkötésü kis kötet rengeteg információt tartalmaz a hatalmas Kínáról. Az első rész Kina földrajzával foglalkozik. a második rész megadja Kina rövid történelmét, a harmadik részből megismerjük alkotmányát és közigazgatását, majd ismertetést kapunk a különböző politikai pártokról, az ország gazdasági életéről és pénzügyeiről, a tudományról, a közoktatásról, a sajtóról és a kínai tömegszervezetekről. A könyv megrendelhető lapunk kiadóhivatalában 90 cent és 10 cent portó- és csomagolási költség ellenében. Levelek a Szerkesztőhöz TÍrTTrxirVw ■ ¥■ rrrriif ■ »■mri¥i'iTiTii ■ ■ 1 ■ » ■ ■ iTi ¥¥¥■ i »i ■ ■ '■ v ww ■ Az ebben a rovatban kifejtett néze- Olvasóink tek nem szükségszerűen azonosak hozzászólnak a szerkesztőség álláspontjával a közügyekhez :|
