Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-23 / 12. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 23, 1961 Ifi. £iB£SML£S A SZOLGÁLATI SZABÁLYZAT Irta: BOóR ISTVÁN Von Goltzenau őrnagy, a Vv'eimar-Lützandorfi laktanya parancsnoka délben áttanulmányozta az Erfurt—Weimar—Jena-vonal védelmével kapcsolatosan 1945 április 7-én, délelőtt 10 órakor vett hadtestparancsot, majd megebédelt. Délután fél- kettőkor Speck hadnagyot hivatta. — A lőtérre megyünk, Speck — mondta a belépő halványszőke fiatalembernek. — Vegyen köpenyt. Speck rövidesen visszatért, köpenyben, derékszíjjal, revolverrel. Elindultak. Az őrnagy az eget nézte, gömbölyű bárányfelhők úsztak az égen szép sorokban, fehéren a nagy, hiivös kékségben. — Tavaszi levegő, Speck. Élvezet az égre nézni. Persze, ha nincs tele azokkal az átkozott repülőkkel. Visszavonhatatlanul itt a tavasz. Reméljük, jó gazdasági évünk lesz, bő terméssel. — Reméljük — mondta a hadnagy. — És remélhetőleg őszre megtisztítjuk a birodalmi területet az ellenségtől. —- Remélhetőleg. Végigmentek a laktanyaépületek között, hátra a lőtérig. A lőpályát három földgát határolta, a gátak oldalán már zöldülni kezdett a fii. Az őrnagy megállt a pálya közepén, hunyorogva nézett a napba. — Kolosszális idő. Békében ilyenkor mindig kijártunk a feleségemmel az Elba partjára, április elején már vannak azok a sárga virágok, nem is tudom, hogy hívják őket. — Gólyahir. Herr Major. — Gólyahir, helyes. Kis csokrokat szedett a feleségem. nagyon csinosak az olyan kis csokrok. .•— Kihúzta magát. Also, Speck. Mától kezdve maga látja el a kivégzőtiszti teendőket, igen? Nna. Amióta az arcvonalakat visszavettük a birodalmi területre, nagyon sok a szökés. A katonai törvényszék szinte folyamatosan ülésezik. Igen. A kivégzőtiszti teendőkkel kapcsolatosan a következőket kell tudni. Először. Kivégzések végrehajtására mindig olyan területet választunk ki. ahol a sortiiz sem a kivezényelt, vagy bármely oknál fogva a közelben tartózkodó katonai személyekben, sem tereptárgyakban, mint épületekben, gépjárómüvekben, satöbbi, sem az esetleg érdeklődő vagy közlekedő polgári egyénekben nem tehet kárt. Ezért alkalmas például egy ilyen előiráso- san védett lőtér. Terméskőfalak alkalmatlanok és veszélyesek, a lövedékek visszapattanhatnak, igen? Na, kérem, másodszor. Bizonyos előkészületekre van szükség. Amint látja, itt már megtörténtek bizonyos előkészületek. A katonai ügyészség délben vett értesítésére már kiadtam a parancsot egyes előkészületeket illetően. Az előkészületek a segédeszközök biztosításából állnak, úgymint: a kivégzési oszlop megfelelő felállításából, az elitéit megkötözésére szolgáló, kellő hosz- szuságu zsinór vagy kötél, végül a fehér kendő előkészítéséből. Harmadszor kötelessége ellenőrizni azt, hogy a kivégzési oszlop felállítása meg felelően történt-e, és az egyéb előkészületekben nincs-e hiány. Láttam már csiricsáré tarka kendőket is. Jöjjön velem, ezt most elvégezzük. Megrázta a lőtér közepén felállított faoszlopot. Az oszlop szilárdan állt a földben, mellette ott feküdt egy darab gondosan feltekert kötél, meg egy , háromszögletű kendő. — Helyes. Visszamentek a lőpálya szélére. — Várhatunk — mondta az őrnagv. — A Szolgálati Szabályzat megfelelő előírásait maid nézze át. Ha nem tévedek, a hat száznyolcvanhárom— hatszázkilenevenhét szakaszok tartalmazzák a vonatkozó előírásokat. Különösen figyelmébe ajánlom azonban azt, hogy kivégzéseknél kizárólag kiemelkedően, isméden kiemelkedően jó minősítésű, a fegyveres szolgálatban kitűnt személyek alkalmasak a teendők végrehajtására. E-'ek között a kivégzendők rendfokozatának megfelelően változó számban kardbojtot viselő, tehát tiszt- kimelekedően, ismétlem, kiemelkedően jó minősi- kel 1 lenniük. A Szabályzat ezt részletezi. A kivégzőosztag létszáma elítéltenként hal fő. A kivégzéshez Mauser-rendszerű gyalogsági fegyvert használunk, nézőke-beállitás nulla méter. Géppisztoly csak hadműveleti tei liléién engedélyezhető. Ezt a helyet ilyen vonatkozásban nem tekintem hadműveleti területnek. A Birodalom területe nem hadműveleti terület, igen? — Jawohl, Herr Major. — Nna. Jó az idő, mi? Pompás, Speck, azt mondom, pompás. Ez a tavasz meghozza a nagy fordulatot, meglátja. Az ilyen időtől valósággal pezsegni kezd az ember vére, mi? Vagy magára nincs hatással az idő? Magát nem teszi optimistává a tavasz? — De, feltétlenül, őrnagy ur. — Na látja. Folytassuk. Fegyelmi példaadás céljából felvonultatok egy szakasz kiképzés alatt álló újoncot. Ezek a kölykök nyomába se lépnek a néhány évvel idősebb korosztályoknak. Jönnek is, nézze meg ezt a csűrhet. Siralom. Ha nekem negyvenben azt mondják, hogy negyvenötben ilyen újoncaink lesznek, Speck, hát nem is tudom, nem is tudom. Na, mindegy. Ügyeljen majd arra, hogy a kivezényeltek mindig hátul, az osztag mögött álljanak, esetleg az osztag vonalában. Itt legjobb őket fenn a töltésen elhelyezni, raj vonalba kifejlesztve: igy jól látnak, ugyanakkor nincsenek útban sem. Amint látja, már a kivégzőosztag is felvonul. A felvonulás kettősrendekben történik, egyszer balra kanyarodnak, arcvonal, igazodás. Elhelyezkedés nem ferdén és nem oldalt, hanem pontosan szemben az oszloppal, az oszloptól húzott merőleges felezi az osztagot. Fegyver lábhoz. Ellenőrizze a fegyvereket, Speck, adjon parancsot a csőretöltésre, és pihentesse az osztagot lábhoz tett fegyverrel. A hadnagy végrehajtotta a parancsot, az őrnagy egy kézmozdulatát követve az osztag balszárnyán helyezkedett el. Az őrnagy mellé lépett. — Pihenj, Speck. Nna, már hozzák is az elitéltet. Egy ember az egész. A felvezetést három személyig négy főnyi őrség végzi, két őr halad elől, kettő az elitéit vagy az elitéltek mögött. Háromnál több személy esetében a felvezetők számát hatra, illetőleg nyolcra emeljük fel. Hat főnél többet egyszerre felvezetni nem lehet, erre különösen ügyeljen, akkor megosztunk, tehát nem például hat és utána egy, hanem négy és három. Későbbi csoport távolabb várakozik. Az elitéit különben a lépéstartás alól fel van mentve. Amint látja, könnyű kézbilincset visel, egyébként elegendő a két csukló egyszerű összekötése is. A felvezetést a legrövidebb, egyenes utón kell elvégezni, nem sokat kerengeni, kerülgetni. Vigyázzunk arra, hogy ne szaladjanak. Rendes, kimért menetütem, igen? Felhívom a figyelmét arra, hogy a bíróság egyes előírások tekintetében újabban hanyag. Például megfeledkeznek a lefokozásról. Amint tudja, a kivégzés Szökés esetében mellékbüntetésként lefokozással jár. Ha tehát a szökevények egyenruhában találtatnak, a felvezetés előtt, mindig a felvezetés előtt el kell távolítani ruházatukról a katonai jelvényeket és jelzőket, ideértve a Birodalmi Sast. Ha ez bármely oknál fogva körülményes, vagy hosszadalmas lenne, akkor egyszerűen ingujjra vetkőztetjük őket. Polgári ruhás elítéltnek nem kell ingujjra vetkőznie, ez az időnként felbukkanó gyakorlat merőben téves. Amint látja, ez is viseli a kiskabátját, biztosan lopta valahol a nyomorult. A zubbony vagy kabát -fennhagyása, a kivégzés eredményét nem befolyásolja, világos? — Jawohl, Herr Major. — Figyelje meg a továbbiakat alaposan. Az elitéit kezéről az őrparancsnok veszi le a bilincset, éspedig akkor, amikor már az oszlop elé állították. Az őrség a kivégzőosztagtól jobbra, hátul helyezkedik el, további feladata lesz és csak legvégül távozhat. Most a katonai ügyész még egyszer fel fogja olvasni az Ítéletet, addig röviden elmondom a továbbiakat és a maga teendőit, Speck. Az Ítélet felolvasása után két őr külön parancs nélkül a készenlétbe helyezett kötéllel lazán az oszlophoz köti az elitéltet, olymódon, hogy két karjával hátul átfogja az oszlopot, és a' hátával könnyedén nekitámaszkodhassék. Ugyanakkor a fehér kendővel bekötik a szemét. A kéndőt elutasítani nem lehet, ez nem cirkusz, a halállal az arcvonalban kell szembenézni, világos? Ha ez megvan, maga újból meggyőződik afelől, hogy a sortiiz pásztázási területe szabad, ma jd vigyázz! a állítja a‘kivégzőosztagot, és-parancsot ad a célzásra. Ehhez a vezényszó: “Legt an!” Célozni szivtájékra kell, de mindenesetre a mellkasra. A tüzelési távolság tiz lépés, ami teljes biztonságot nyújt. Na most, tekintettel arra, hogy a szökés büntetése, a golyó általi halál katonai halálnak minősül, a tüzparancs kiadása előtt el fog búcsúzni az elitélttől, aki a katonai búcsúszó mikéntje felől szabatos tájékoztatásban részesült. Az előírásos szavak: “Lebe wohl, Kamerad!” A válasz hasonlóan: “Lebt wohl, Kameraden!” A válasz nem kötelező, de hagyunk rá néhány másodpercet : a kivégzendők az esetek többségében egész rendesen válaszolnak. A búcsúszó elhangzása után a kivégzőosztag a szokott tüzparancsra leadja a sortiizet, majd fegyverét további vezényszó nélkül ismét lábhoz teszi. A testet egy őr eloldoz- za, maga pedig revolverével halántéklövés utján biztosítja az életműködés teljes megszüntetését. Also: elkezdeni! Remélem, rendben van a revolvere, Speck. — Jawohl, Herr Major. MIRCEA GRIS AN: MAI TÁRGYÚ KÖLTEMÉNY Az acélöntő folyóiratot olvasott. Szeme fennakadt egy címen: “Téged énekellek, acélöntő!” Ez igen. Büszkeség melege járta át a keblét, ime egy költemény, amely rólunk szól, acélöntőkről. Lássuk hát, miképpen látja életünket a költő. Az első sor: Téged énekellek, acélöntő! Sebaj, népdalokban is azonos az első sor a címmel. Lássuk a többit: Acélöntő, téged énekellek. Énekellek, acélöntő, téged, Rólad szól, acélöntő, az ének. Akár a totóban, minden variáció ki van játszva. Ez egy háromesélyes versszak. No, talán majd ezután következik a mondanivaló.-Vággyal Szenvedéllyel Szárnya lón Énekellek Téged, s munkád, mit végezned kellett. Na a munkáig már eljutottunk. Nem vágyom Parnasszusra s babéridra Pegazusomat fékentartom sörényénél fogva, az örvény-forgatagban sajkám hullámhegyre szökken s múzsám beltüze éget ... Ó. a szerencsétlen. Közel ülhetett a Siemens-Mar- tinkemencéhez. Ah, szárnyakat kapott munka, ah, áldott munka, téged énekellek acélöntő-munka. Munkája az acélöntőnek Téged énekellek Vággyal Szenvedéllyel Énekellek téged. Istenkém, csak már énekelnéd, amit énekelsz! És téged, acélöntő, téged énekellek, rólad szól, acélöntő, az ének. Szegény jó költő! Ennyi énekléstől mag lehet éhezni, be lehet rekedni. Meghívlak holnap ebédre, gondolta az'acélöntő. ...Halló, költő elvtársi Szóval eljön? Nagyon, nagyon köszönöm, akkor holnap várjuk. . . — Jó napot! — Isten hozta nálunk. Rá se rántson, kedves költőm, hogy még üresek a tálak, de előbb előételként egy kis szardíniát, szardíniát bizony, előételnek. Igen bizony, bizony igen. Szardíniát előbb, bizony előbb, azt előbb. Aztán jön a leves. Aztán leves jön. Jön aztán leves. Leves jön aztán. Forró, finom a leves, ami jön aztán. A leves forró, a leves finom, ami jön aztán. Ebédre a laves, forró a leves, finom a leves, aztán a leves, jön a leves. Utána meg pirosra sült, pozsgásra sült sült. Pirosra és pozsgásra, utána meg, leves után, mely forró, finom. Hus a sült, pirosra sült, pozsgásra sült. Legvégül a fagylalt, vaníliás fagylalt, aromás fagylalt, önnek, a költőnek, hideg fagylalt, fagylalt a legvégén, nem az elején, hanem a végén. Meg fogja enni, megenni fogja, enni meg fogja, megfogennija, megnifogenja. . . Ej, a mindenségit, költő elvtárs, már négy óra? Sajnos mennem kell, éjszakás vagyok, költő elvtárs. Itt van magának egy perec ebédre, jó száraz, mult- beti.,. Románból fordította: Alföldi Imre
