Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-23 / 12. szám
Thursday, March 23, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 Az alföldi artézi fúrásokból a vízzel együtt rpár régóta s nem egy helyen némi földgáz is áram lptt a felszínre. A falusi kulak körül esténként összegyülekező fiatalok gyakran bámulták a játékosan meggyujtott gáz táncoló lidércfényét, a- mig az első szellő el nem fújta a lángocskákat. Egy-két helyen lámpát táplált a gáz, sőt még malmot is hajtott kezdetleges gázmotorok hajtóanyagaként. Mily sok földgázt rejthet az Alföld mélye? Ha sikerülne felkutatni, fényt, meleget, energiát juttatna az alföldi falvaknak, és nem kellene szárral, szalmával fűteni a búbos kemencéket... . Ez az óhaj lassan-lassan megvalósul. Az elmúlt évtizedekben a kutatófúrások nyomán itt- ott felszínre került már földgáz. Legutóbb 1959 őszén földet rengető stivitő, morajló zugás adta hírül Hajdúszoboszló környékén, hogy gáz tört elő. A kutat nem tudták lezárni. Derékvastagsá- gu sugárban, iszonyú robajjal áramlott a gáz fölfelé a 43 méternyi fúrótoronynál is magasabbra. Naponta ily módon több mint félmillió köbméter tiszta metángáz ömlött a levegőbe. Mi idézi elő az ilyen félelmetes jelenséget, és hogyan lehet megakadályozni? Az Alföld mélyében a földgázrétegek nyomása nagy: 120—170 atmoszféra. Ha kutat furunk a nagy nyomású földgázrétegig és a kút üres, akkor a réteg nagy nyomásával szemben csak a légnyomás hat, ezért a gáz vad erővel áramlik a felszínre. A kútfúrás során a lyukat furóiszap tölti meg. Ezt szivattyúk nyomják a furócsövön át a lyuk talpára. Az iszap innen a felszínre áramlik s közben magával ragadja a fúró által felapritott kőzettörmeléket. A folyadékoszlop nyomása megakadályozza a lyuk falának beomlását is. Ha a gázrétegek nyomása kisebb, mint az iszaposzlopé, akkor a réteg tartalma nem juthat a kútba. A furóiszap agyagos oldat. Literjének súlya 1,2— 1,3 kilogramm. Nagy fajsúlyú őrölt ásványok hozzákeverésével fajsulya növelhető. Ha például a gázos réteg 1,000 méter mélyen van, nyomása pedig 120 atmoszféra, akkor az 1,4 fajsúlyú iszap megakadályozza, hogy a gáz a kútba jusson, mint hogy ennek nyomása 140 atmoszféra. Az iszaposzlop védelme alatt a kutat acélcsővel bélelik ki. A béléscső külső fala és a lyuk falát alkotó kőzetek közti gyűrűs térbe cementet szivattyúznak s ezáltal a környező földrétegtől légmentesen elzárják. A kút szájának felszerelését — nagy nyomást elviselő tolózárakkal és nyomásszabályozó fuvókákkal — úgy állítják ösz- sze, hogy a gázáramlás ellenőrizhető és tetszés szerint szabályozható legyen. Ha mindez megvan, a furóiszap egy részét kiszivattyúzzák, s ha az ellennyomás elegendő mértékben csökkent, megindul — most már szabályozottan — a gáz áramlása. A furóiszapot a kutban állandó körforgásban kell tartani, mert ha sokáig áll, elnyeli a gázt, át- gázosodik és fajsulya erősen csökken. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az iszapot a gáznyomás hirtelen kilöki a kutból, s nincs akadálya a vad kitörésnek. Mindezt nagyon egyszerűsítve ismertettük, a valóság jóval bonyolultabb, és a gáz feltörését előidéző tényezők változatossága sokszor kemény feladatok elé állítja az olajkutfuró- kat Elég egy kis gondatlanság és elszabadulnak a természet erői: az értékes anyag napokon, sőt heteken át felhasználatlanul áramlik a szabadba. Az elzáró berendezés csekély hibája is bajt idézhet elő. Például a hajduszoboszlói kitörés a rossz tolózár miatt történt. De hozzáértő és önfeláldozó munkával hamarosan megzabolázták a Föld mélyéből felszabadult erőket. Először a rossz tolózárat távolították el: a rögzítő horgonycsavarokat a szűk toronyaknában, a süvitő gázsugár mellett lazították meg. A munkások fülét ugyan vastag rétegben védi ilyenkor a vatta, de a nyomás a szájon és az orron át mégis a fület hasogatja, mintha a szájpadláson, a fogakon, az orrüreg falain keresztül apró pörölyök milliónyi ütése lüktetne. Szemüket vörösre , marja a gázzal feltörő gazolin. A derekukon feszülő mentőöv kötelét a bajtársak keze markolja: ha valaki szédülten kidőlne a sorból, gyorsan a friss levegőre húzzák. Egyetlen szikra lángra lobbanthatja a gázt. De a munkások nem gondolnak a veszélyre. Elszántan gyürkőznek a csavarokkal — és győznek. Félredobják a szikramentes berllliumbronz kulcsokat, s a távoli traktor csigán átfüzött drótsodronnyal emeli ki a sérült tolózárat, amit a gázsugár pehelyként lódít félre. A régi tolózár helyére egy hosszabb csövet helyeztek a végén két darab nagynyomású nyitott hidraulikus tolózárral. A cső alsó végére hegesztett perem lyukain két-két sodi'onyszálat húztak át, majd ezeket a kútfej peremének megfelelő nyílásain, is átvezették. A négy sodrony jobbról és balról csigákon át egy-egy tehergépkocsi csör- lőjéhez vezetett, s ezek 5 tonnás vonóereje megfeszítette őket. Izgalmas pillanat volt, amikor a szerelvény a gázsugáx fölé ért, és az irtózatos nyomás íélretaszitani próbálta, a négy sodrony erősen rángatózott, nagy szikrákat csiholt, de nem lazult meg. (A különleges fémötvözet szikrái nak hőfoka nem elég nagy ahhoz, hogy lángra lobbantsa a gázt.) A földgáz zöme most már a szerelvényen át áramlott. Centiméterről centiméterre közeledett egymáshoz a két perem, végül összesimult, és ismét meghúzhatták a horgony- csavarokat. A toronytól távolabb hatalmas cementező aggregátor állt, 350 atmoszféra nyomású szivattyúját acélcsövekkel kapcsolták a hidraulikus elzáró berendezéshez, és a folyadék nyomása kérlelhetetlen erővel zárta be a tolózárat. Ezután a nagy nyomású szivattyúk nehéz iszapot nyomtak a kútba, és az ellennyomás visszaszorította a földgázt. Ezek után hozzáfogtak a kút teljes helyreállításához. Hogyan keletkezett az alföldi földgáz? Az Alföld medencéjének zöme a Föld őskorában is szárazföld volt. Hatalmas hegységek húzódtak át rajta, amelyeket az évmilliók során letaroltak a földfelszín pusztító erői. Anyagukat elhordta az eső, a szél, és kitöltötte vele a hegységek közti medencéket. Az ősi hegyek egy része — a földkéreg mozgása következtében — a mélybe süllyedt és befedte őket a lepusztulásból származó üledék. A későbbiek során a medence egy-egy része annyira lesüllyedt, hogy elbontotta a tengervíz, más területeti viszont újra kiemelkedtek. Mintegy 10—20 millió évvel ezelőtt az Alföld helyén sekély tenger volt. A sima víztükröt szigetek, félszigetek és öblök tagolták. A medence beszakadása mely törések mentén történt. A törésen át a felszínre buggyant a Föld izzóan folyó belső anyaga, és a békés tengerparti tájat tüz- hányóhegyek élénkítették. A vulkáni kitörések kőzetporát a szél messze hordta, s az finom lepelként a tenger vizébe hullva a tenger fenekén vékony tufaréteget alkotott. A tengerben mészkő és agyagrétegek ülepedtek le, miközben magukba zárták az egykori élőlények — csigák, kagylók — héjait, vázait. Ezeket mindmáig meg is őrizték. Az ősmaradványokból állapítjuk meg a kőzetek korát és következtethetünk keletkezésük körülményeire is. Később úgy 5 millió évvel ezelőtt, a pannóniai beltenger elzáródott, elvált a nyilt tengertől, nagy belső kontinentális tóvá alakult át —- akárcsak a Kaspi-tenger. A sekély tavat csakhamar feltöltötték a folyók és a szél. Közben a medence- fenék tovább süllyedt. Ennek mértéke azonban nagyjában azonos volt a íeltöltődés ütemével, s ezért hosszú időn át mocsaras, vizenyős térszín keletkezett. A mélyre süllyedt ősi hegységeket és a rájuk boruló tengeri üledékeket vastag anyag és homoklepel borította be. A régi tenger öbleiben, lagúnáiban, valamint az egykori mocsarak oxigénmentes iszapjaiban az elpusztult élőlények maradványaiból rengeteg szerves anyagi halmozódott fel. Ismereteink szerint ennek bomlásából keletkezett a földgáz és a kőolaj. A földgáz felhalmozódása . . Azt a kőzetet, amelyben a földgáz és a kőolaj keletkezik, “anyakőzetnek” nevezzük. Ez többnyire sötét szinü, szerves anyagokban gazdag agyag, agyagpála. A könnyű földgáz az anyagkő- zetböl elillan, s a földszin felé vándorol. De ha útjában tömött kőzetekkel jól béfedett porózus kőzetrétegekbe ütközik, akkor “csapdába esik” és felhalmozódik. A földgáz a szemcsés tárolókőzet (például homokkő) szemcseközeit, azaz pórusait. vagy ha a tárolókőzet repedezett (például mészkő, mészmárga), annak repedéseit tölti ki. A sok^apirvekony csillámos, homokos közbetelepülést tartalmazó agyagos kőzetben is lehet tekintélyes mennyiségű földgáz. A földgázcsapdákat tartalmazó földtani alakzatokat “szerkezeteknek” nevezik. A földgáz — mint a legkönnyebb anyag — mindig a szerkezetek legmagasabb részén helyezkedik el. Ha kőolajjal együtt fordul elő, akkor alatta a nehezebb kőolaj, ez alatt pedig a még nehezebb rétegvíz gyülemlik össze. A szerkezetek kibújhatnak a felszínre, vagy elfeledhetik őket a fiatalabb üledékek. A felszínre bukkanó szerkezeteket földtani térképezéssel, az feldhetik őket a fiatalabb üledékek. A felszínre tátják fel. Az a tény, hogy a rohamosan fokozódó felhasználás ellenére a világ ismert kőolaj- és földgázkészletei egyre növekednek, elsősorban a technika gyors fejlődésének köszönhető. Az alföldi földgáz feltárása A földgázkutatás az Alföldön az első világháború után kezdődött. A kezdetleges földtani és geofizikai előkészítés, valamint a fúrás technikájának elmaradt színvonala okozta, hogy az első próbálkozások nem nagy eredménnyel zárultak. De hasznuk mégis volt: gázos gyógyvizeket tártak fel (Hajdúszoboszlón, Debrecenben, Karcagon, Mezőkövesden), s ezek évenként sok ezer ember üdülését, gyógyulását biztosítják. Az Alföld déli részén, az 1940—44. év során föltárták a tótkomlósi és kőrösszegapáti földgázt. De műszaki nehézségek miatt egyetlen kutat sem sikerült jól megépiteni: a gáz többször is utat tört magának a felszínre, és a vad kitörés elpusztította a kutakat. 1946—58 között már több megfelelő kút készült. A földgáz felhasználására mégis csak helyileg, kismértékben került sor, elsősorban Bihar- nagybajomban, Kőrösszegapáti és Nádudvar környékén, mivel itt a fúrási üzemek ideiglenes gázvezetékeket létesítettek. A termelt földgázt Bi- hamagybajomban a háztartások is felhasználták, a másik két helységben a fúrást végző üzemek fogyasztották el. (Akkoriban gőzgépekkel fúrtak és a földgázt a kazánokban tüzelték el.) Közben a nagynyomású gáz ismételten kimutatta “oroszlánkörmeit”. Kőrösszegapáti környékén — egymásra nagyjából merőleges két vonal mentén — több helyen is feltört és 16 kisebb-na- gyobb krátert képezett. Tótkomlóson a 7. sz* fúráson elpusztította az egész furóberendezést, és ugyancsak hatalmas kráter maradt utána. A veszélyes földgázkitörésekkel folytatott küzdelemben a szakemberek sokkal több gyakorlatra, tapasztalatra tettek szert. Több kitörést sikeresen megfékeztek, sőt egy égő kutat olyany- nyira rendbehoztak, hogy hosszú időn át ez biztosította a furóberendezések gázszükségletét. Erre az időszakra esik a Szolnoktól délre, Rá- kóczifalva környékén húzódó nagy szénsavas földgázmező feltárása is. Az említett időszakban föltárt gáz mennyisége nem csekély, gazdasági jelentőségét azonban csők kenti nagyfokú szennyezettsége. A legértékesebb földgázféleség ugyanis a tiszta metán. Fütőérté- ke kb. 10,000 kalória köbméterenként. A leggyakoribb szennyező anyag a szénsav. Ez tisztán is előfordul. Magyarország szénsavszükségleteit pl. egymaga a Győr-Sopron megyei Mihályi község közelében fúrt tiszta szénsavgázt termelő kút biztosítja. Az 1958-ig föltárt alföldi földgázuk általában kevertek, főként szénsavval szennyezettek. Szénsavtartalmuk kb. 30—70 százalék. Akár a szénsav szennyezi a metánt, akár a metán a szénsavat, mindkét eset hátrányos. A szénsav csökkenti a gáz fütőértékét. A szénsav pedig a vele együtt feltörő gázbenzin vagy kis mennyiségű kőolaj miatt élvezhetetlenné, kellemetlenül pet- róleumszaguvá válik. Tökéletes elkülönítésük nehéz feladat. Az utóbbi két évben sikerült alaposabb geofi- (Folytatás a 12-ik oldalon) Ha még nem olvasója a Magyar Szónak, rendelje meg most! Kedvezményes előfizetési ár egy egész évre: $5.00, félévre $3.00. — Küldje be az alábbi szelvényt. Ha nem tud most pénzt küldeni, jelezze azt is. Mi megindítjuk a lapot és elküldjük a számlát: Név: ...................................................................... Cim: ..................................................................... Város: .......................................... Állam:........ Mellékelve $5.00 □ Félévre $3.00 □ Kérem, küldjenek számlát D FÖLDGÁZ A MAGYAR ALFÖLDÖN
