Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-16 / 11. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 16, 1961 Munkásmozgalom Az elnök kivitelünket félti Csalás az alkotmány nevében Alkotmány biztosította szabadvélemény nyilvánítással is vissza lehet élni LOS ANGELES, Cal. — Az Egyesült Államok alkotmánya minden polgára részére biztosítja a szabadszólást és a vélemények szabad nyilvánítását. Hatósági személyek, visszaélve hatalmukkal, sok esetben korlátozzák az ily polgárjogokat s igy a polgárságnak időközönként éles harcokat kell vívni, hogy alkotmánybiztositotta szabadságjogait gyakorolhassa. üe viszont lehetnek és vannak oly esetek is, amikor egyes polgárok élnek vissza az ilyen szabadságjogokkal. Rendesen valamilyen csaló üzletet folytatnak azt állítva, hogy arra az alkotmány nyújt nekik jogot. Egy ilyen esetben kell most dönteni a kaliforniai másodfokú bíróságnak (Superior Court), amelynek nagy jelentősége lesz a szakszervezetek jövőbeni magatartására is. Ez az ügy még két évvel ezelőtt kezdődött, amikor az International Association of Machinists (IÁM) kizárta a szervezetből John Mulgrew és Cecil Mitchell nevii tagjait azért, mert azok propagandát csináltak a munkásellenes “Rig’ht-to- work” törvényjavaslat'mellett. Mint ismeretes, a “Right-to-work” törvényjavaslatüli meg akarták fosztani a szakszervezeteket attól a vívmánytól, hogy a munkáltatókkal “zárt” műhelyekre kössenek szerződést, vagyis szerződésben biztosítsák, hogy a szóbanforgó műhelyben csak unió-tagok dolgozhatnak. Miután ezt a javaslatot pár államban már előzőleg elfogadták, 1958-ban a munkáltatók rendkívül nagy propagandával igyekeztek azt keresztülhajtani számos állam törvényhozó testületében is. Kaliforniában “Proposition 18“ név alatt került a szavazó polgárság elé. Különböző álláspont A -Szakszervezetek felismervén a csaló név alá rejtett munkásellenes javaslat veszélyét, nagy publicitással védekeztek ellene és az eredmény a javaslat csúfos bukása lett számos államban. Kalifornia államban olyan csúnya vereséget szenvedett, hogy itt jóidéig nem lehet ilyesmivel ujRöwld üiesnszüiielelés ai autóipariban 58,000 munkás veszti el egyheti keresetét Tíz- és tizezerszámra “szabadságoltatják”, az autcmunkásokat az összes autóvállalatok. A General Motors bejelentette, hogy hétfőn márc. 13- án, egv hétre mind a 9 üzemét — ahol Ruíck, Oldsmobile és Pontiac kocsikat gyártanak — lezárja, úgyszintén három Fisher Body üzemét, amelyek az előbbieket látják el alkatrészekkel.. Az intézkedés 58,000 vagy még több munkást érint Flint, Lansing, Pontiac, Mich.-ben, Arlington, Tex.-ban, Atlanta, Linden, N. J.-ben, Kansas Cityben, South Gate, Calif.-ban s Wilmington, Del. ben. St. Louisban egy Chevrolet és egy Fisher Body üzem áll le egy hétre. Az elmúlt héten a Ford Motor Co. 11 üzemében szünetelt a munka, ami 11.700 munkás keresetének elvesztésével járt. A Chrysler társulat hét autó-üzeme szünetelt az elmúlt héten. A munkások között az a hir terjedt el, hogy ezek az üzemek még egy hétig zárva maradnak. Az üzemvezetőség szerint ez nem állja meg a helyét, jelezte azonban azt, hogy kettő-három közülük bizonytalan időre tétlen marad. Atlantában egy Chevrolet és egy Fisher Body üzem 2,700 munkása nem dolgozott az elmúlt héten. Sharonville és Fairfax, O.-ban a Ford Co. automata transzmissziós üzeméből 600 termelő munkást bizonytalan időre elbocsátottak. A Chrysler Corp., az American Motors Corp., a Studebaker- Packard Corp. többi autóüzemeiben leszállított munkaidőn dolgoznak. 1Q százalékos fizetésemelés) kér New Yorkban a női-kabát- és kosztümkészhő munkások központi vezetősége, 45,000 tagja részére 10 százalékos fizetésemelést kér a négy munkáltató szövetségtől, amelyekkel munkaszerból előállni. Dacára a szakszervezetek hivatalos állásfoglalásának a Lockheed Co.-nál dolgozó Mitchell és Mulgrew, akik a szerződés ereje folytán tagjai voltak az IÁM szakszervezetnek, a munkásellenes javaslat nagy pártfogói és propagandistái lettek, akikre a munkáltatók hivatkoztak, hogy ime, a nagyszerű javaslatot “még szakszervezeti tagok is ajánlják”. Az IÁM azonban ezt a ténykedést a szakszervezetek érdekei ellen irányúiénak vette, miért is a két egyént kizárta tagjai sorából. Úgy látszik, hogy Mitchell és Mulgrew’ csak arra vártak, mert mindjárt port indítottak az IÁM szakszervezet ellen, hogy az kizárta őket az alkotmánybiztositotta jogaik gyakorlásáért. Az első fokú bíróságon azonban Jesse J. Frampton biró a unióknak adott igazat és a kizárást helybenhagyta. Mitchell és Mulgrew nem hagyták annyiba a keresetük elutasítását. Ezúttal az őket támogató munkásellenes érdekeltségeken kívül megnyerték az American Civil Liberties Union támogatását is. Az ACLU ügyvédei — A. L. Wyrin és Fred Okrand ugyanis azt állítják, hogy a szakszervezeti tagoknak is joguk van még olyan vélemények nyilvánítására is. amelyek ártalmasak a szervezetre. Az ACLU tehát nem védi a “i'ight- to-work” törvényjavaslatokat, amelyek ellen .igen élesen harcolt két évvel ezelőtt, hanem csak a munkás polgári jogát igyekszik megvédeni, hogy az mindenkor szabadon nyilváníthassa a véleményét. A szakszervezet ügyvédei azonban tagadják, hogy Mitchellt és Mulgrcwt azért zárták ki, mert propagandát csináltak a munkásellenes törvényja .vaslatnak. A két embert azért zárták ki — mondják —, mert azok CSALÓ MÓDON azt állították, hogv a szakszervezetek nevében beszéltek, AMIHEZ SEMMI JOGUK SEM VOLT. A szakszervezetek nagy érdeklődéssel várják a fellebbviteli bíróság Ítéletét, (gb) ződése van. A szerződés értelmében fizetésemelésre nyújthat be igényt, amikor a hivatalos kimutatás megállapítja, hogy a megélhetési árak több mint 5%-kai emelkedtek a szerződés megkötése óta. A helyzet az, hogy 1957 óta a megélhetés mérőszáma országosan 5.3%-kal és a n^w- yorki kerületben 6.3%-kal emelkedett, mondja a szakszervezeti vezetőség, amelynek tagsága New York, New Jersey és Connecticut állam tüipari üzemeiben dolgozik. A munkáltatók az iparban fennálló problémákkal jöttek elő, úgymint a csökkent forgalom, a versengés olyan területekkel, ahol olcsóbban dolgoztatnak, stb. Ezért a szakszervezetet arra szólították fel, hogy fontolja meg követeléseit, mielőtt ;a tárgyalásokat folytatnák. Az ipar munkásainak átlagos órabére $2,67 jelenleg. ielhsüald a r5yl&3tib munkahétért David McDonald, az acémunkások szakszervezetének elnöke kijelentette, hogy az acélipar súlyos munkanélküliségét csak a rövidebb munkahét oldhatja mag. McDonald résztvett egy kongresszusi albizottság kihallgatásán, ahol az automáció áltál létrejött problémákat tárgyalták. Azt mondta, hogv a problémákat meg kell oldani, különben á munkanélküliség állandósulására lehet számítani. “Fizetéslevágás nélküli csökkentett munkahétre ván szükségünk”, mondotta. “Ez növelni fogja a vásárlóképességet és több munkaalkalmat hoz majd létre”. McDonald szerint, ,az acélmunkáso1* 29%-a nem dolgozik jelenleg.. “Kevesebben dolgoznak ma az iparban, mint 1937-ben, amikor a szakszervezet először megalakult”, mondotta. Ha a nividebb munkaidőt nem vezetik be, akkor a munkások ezrei lesznek tétlenek még akkor is. ha a" acélipar normális termelése helyreáll. Hónának óta az acélmar termelőképességének alig r " a működik. Fellendülés még nincs kilátásban. Az egyik újságíró az elnöki sajtókonferencián szóvá tette egyes szakszervezetek kijelentéseit, hogy bojkottéin! fogják a külföldről importált olcsó árut, amelyekkel itt elárasztják a piacot és ezzel az amerikai munkások helyzetének ártanak. Kennedy azt a véleményét fejtette ki, hogy ezek a szakszervezetek nem képesek elbírálni az ország és a nemzetközi külkereskedelem szükségleteit. Hogyha a bojkottot végrehajtják itt, akkor külföldön az amerikai kivitelt fogják bojkottálni, árucikkeket, amelyeket amerikai munkások állítanak elő. A külkereskedelmet a kongresszus által hozott törvények szabályozzák és ha egyes csoportok a maguk kezébe veszik a dolgokat, az el- mérgesiti baráti országokkal fennálló viszonyunkat és aranykészletünkre is ártalmas hatással lesz, mondotta Kennedy. Az amerikai szakszervezetek — az American Clothing Workers, a Textile Workers Union, az Inti. Brotherhood of Electrical Workers —, amelyek kijelentették, hogy nem fogják a főleg Japánból hozott nyersanyagokat feldolgozni és amelyek tiltakoztak, a külföldön olcsó munkabérrel készült készáru importálása ellen, az amerikai munkanélküliség egyik okát abban látják, hogy az olcsó külföldi áru kiszorítja az amerikai árut az itthoni piacról. Tehát az amerikai munkások megélhetésének megvédése vezette őket a bojkottal való fenyegetőzésben. Kennedy viszont nem ajánlott semmi megoldást a helyzetre. Az árukivitelünket, a külföldi piacunkat, az aranykészletünket védte, de az amerikai munkásságra vonatkozó következményekre nem tért ki. És arra sem, hogy külkereskedelmünket mennyire korlátozza a kormány bojkottja, amivel a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal való kereskedelmünk kiterjesztését megtiltja. /Arról sem beszélt, hogy ha a külföldi országok rosszul fizetett munkásainak életszínvonalát felemelnék, akkor a nemzetközi külkereskedelem normális viszonyok között folyna le az országok között, egymás hiányának kielégítésére* nem pedig a jelenlegi eszeveszett verseny formájában, amelynek, egyetlen irányitója a lelketlen proíit- harácsolás. Ebben a helyzetben a munkásság érdeke, a legutolsó helyre került a “szabad világ” országaiban. iankásddegldó fért Ifaih'nglonfian A newyorki hotel- és étkezdemunkások szakszerveretének 40 tagú delegációja Washingtonba ment, hogy tiltakozását fejezze ki ezen iparág munkásaival szembeni igazságtalan eljárás felett. A Kennedy-adminisztráció által benyújtott törvényjavaslat az 1 dolláros minimális órabér felemelésére és kiterjesztésére figyelmenkivül hagyta az alacsony bérért dolgozó szállodai és étkezdéi munkásokat, és ez különösen súlyosan érinti azokat, akik nem számíthatnak borravalóra, u. m. segédmunkások, takarítónők, szobalányok, telefon kezelők, pénztárosok, irodai munkások, sa- látakésziiők, stb. A delegáció tagjai meglátogatták nemcsak a newyorki, hanem más állambeli képviselőket is és megjelentek a nyílt kihallgatáson, ahol egy kongresszusi bizottság a benyújtott törvényjavaslatot tárgyalta. Adam C. Powell, Alfred E. Santagelo, William Fitz Ryan newyorki képviselek és mások, köztük Goldberg munkaügyi miniszter fogadta a bizottságot s többen módosítást is nyújtottak be a javaslat kiegészítésére és a hotelmunkásokra való érvényesítésére.. A delegáció tagjai lelkesen térték vissza küldetésükből. Felvillanyozta őket az a tapasztalatuk, hogy milyen eredményes* és célravezető a munkások politikai akciója. < . Bánpszsrsneséffonség-sk * Japán déli részében egy szénbányában kiütött tűz 71 bányászt megölt. A tárnában dolgozó 91 bányász közül 20 megmenekült. A jelentés szerint, egy áttüzesédett légnyomó készülék felrobbant és a tűz oly hamar terjedt, hogy elzárta a kijáratokat. Egy éven belül ez már a negyedik nagy bányarobbanás Japánban. Tavaly szeptemberben 67 bányász halt meg Iiasonló szerencsétlenség következtében. Az Egvesiilt Államokban ez év iamiárióhnn 17 bánvász halt meg a bányákban. Ezek közül 16 a puhaszén és egy a7 antracit bányavidéken történt szerencsétlenség áldozata volt. 4____
