Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-16 / 11. szám

Thursday, March 16, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Egy haldokló felélesztése Az Amerikaiadon Tevékenységeket Kivizsgáló Bizottság javára hozott föhirósági döntést széleskörű kritika éri. A kongresszus 331,000 dollárt szavazott meg a Bizottság további működésére. — Megszüntetéséért tovább folyik a harc A Legfelsőbb Biróság 9 tagja éles megoszlás­ban, 5:4 szavazat arányban, olyan döntést hozott február 27-én, amely ellentétben volt hasonló kér­désben előzőleg hozott döntéseivel és amely a ki­sebbséget alkotó 4 főbíró véleménye szerint is az alkotmányos szabadságjogok elnyomásának bé­lyegét viseli. A döntés visszautasította az Un-American Ac­tivities Committee feloszlatásáért tevékenykedő és a tiszteletlenség vádja alapján börtönre Ítélt Fi-ank Wilkinson és Carl Braden fellebbezését. A Főbiróság ezzel a döntéssel uj életet lehelt a mindinkább népszerűtlenné váló Un-American Activities Committee pusztulásra Ítélt csontvázá­ba. Két napra rá a kongresszus többsége — jobb belátása ellenére — e reakciós döntés hatása alatt megszavazta a boszorkányüldöző bizottság káros tevékenységét még egy évre biztositó költségve­tését, 331,000 dollárt. Csupán 6 képviselőnek volt bátorsága “nem”-mel szavazni, James Roosevelt képviselővel az élen, aki hős kampányt vezetett a kiutalás ellen. A “Congressional Record”-ba ik­tatta megállapítását, hogy a bizottság “rossz in­tézmény, amely állandóan fokozta támadásait szabadságjogaink ellen és aláásta demokratikus hírnevünket a világon.” Amint vártuk, a Főbiróság többségének állás­pontját több irányból megtámadták. A N. Y. Times, amely nemrégen vezércikkben azok mellé sorakozott, akik a Bizottság feloszlatását követel­ték, újból úgy nyilatkozott, hogy a bizottság “az elnyomás eszköze és a kongresszus szégyenfoltja volt”. A N. Y. Post rámutatott arra, hogy a Bi­zottság most szabadon üldözőbe veheti azt a nö­vekvő amerikai tömeget, beleértve nagyon sok újság szerkesztőjét, akik az utóbbi időben kétség­bevonták a Bizottság jogát, hogy az “amerikaniz­mus” teljhatalmú döntőbírójává nevezze ki ma­gát. Elég, ha a Bizottság az illetőt azzal “gyanu- sitja”, hogy valami kapcsolata van “felforgató” elemekkel. Leszögezi, hogy a Bizottság nem a szó igazi értelmében vett kivizsgáló bizottság, hanem “a reakció propaganda eszköze”, “politikai racket (szélhámosság)”, amelynek legfontosabb célja a közérdekű kérdések szabad megvitatásá­nak meggátlása. A kisebbségi csoport ellenvéleménye több szem­pontból kifogásolja az 5 biró többségi véleményét. 1. Megsérti az Első Függelékben biztosított szó­lásszabadság jogát, miután a vádlottak a Bizott­ság fennállása ellen kifejezett véleményük miatt szenvedtek üldözést. 2. Nem tisztázta a Bizottság jogkörét, amely főleg egyének kipellengérezésével foglalkozik. 3. Nem tisztázta, hogy a Bizottság nem végez törvényhozáshoz szükséges feladatot. 4.^ A Bizottság főleg- azokat üldözi, akik kifogá­solják tevékenységét. Black főbíró ezt irta: “A többségi döntés olyan gyakorlatot emel törvényerőre, amely ellentétben van az Alkotmánnyal... Véleményem szerint az egész ügy abból áll, hogy feljogosítja az Un- American Activities Committee-t a kongresszus hatalmának felhasználására saját kritikusai ei­len... ” ­A többségi döntés elégségesnek vélte, ha fize­tett besúgó állította a vádlottról, hogy kommu­nista. Black főbiró érvénytelennek tartja az ilyen bizonyíték nélküli tanúskodást, amit még súlyos- bit az a. tény, hogy a vádlottnak -nem adnak alkal­mat a fizetett besúgóval való szembesítésre. ‘\Az országunkban létező légkörben a kommu- nístaság vádja olyan gyakori, hogy a közélet részvevői közül alig mentes tőle valaki. Ennek a bíróságnak minden tagját egyszer vagy máskor már annak nevezték. A kormány más osztályai­nak tagjai sem jártak jobban.” Úgy Black, mint Douglass főbírók helytelení­tették a többségi határozat azon részét, amely teljes szabadságot biztosit az Un-American Com- mittee-nek a beidézés jogi alapjának megállapí­tására. “Az Első Függelék fenntartja mindenkinek a kritika jogát”, írja Douglass főbiró. “Ha a kérel­mezőt beidézhették azért, mert kritizálta a Bi­zottságot, akkor nem látom be, hogy mi védi a lapszerkesztőket? A lapok vezércikkeiben a Bi­zottság működése és az ‘Operation Abolition” film ellen megjelent tiltakozásokból azt következ­tetem, hogy nagyon sok szerkesztőt kell majd a Bizottságnak beidéznie”. “Mindez azzal a következménnyel járhat, hogy aki a Bizottság ellen nyíltan felszólal, azt azzal a kockázattal teszi, hogy beidézik, hogy kikérdez­zék élete minden kis részletéről, minden pletyká­ról, amit ismerőseiről vagy barátairól hallott, hogy kommunistának nevezik, hogy a közvéle­mény előtt felforgatónak és hazaárulónak bélyeg­zik, hogy szomszédjai, munkáltatója és barátai a társadalom ellenségének fogják tekinteni, tekin­tet nélkül arra, hogy a kihallgatása hogyan vég­ződik és ha nem akar mindenről felvilágosítást adni, akkor börtönbüntetést kap.” A néger népet is sújtja a döntés Carl Braden ügyében Black főbiró ellenvélemé­nye a következőket emelte ki: “Ez a kérelmező már régen harcban áll azokkal, akik államában, Kentuckyban, támogatják a faji megkülönbözte­tést. Bár fehér ember, a kérelmező határozottan állást foglalt ezen felfogás ellen. Úgy látszik, hogy ezen ténykedései, amelyek miatt már egy­szer súlyos bűnvádi eljárást indítottak ellene, képezik alapját az Un-American Committee-hez való beidézésének is.” A Bizottság kivizsgálás tárgyává tett a kongresszushoz az integrálás ér­dekében intézett két kérelmet, amelyeknek meg­fogalmazásával Bradent gyanúsította, s amelye­ket úgy állított be, hogy azok a kommunizmus ügyét szolgálják. “Egy előző döntéssel ellentétben... a többségi döntés megfoszthatja a négereket számos olyan fehér ember segítségétől, aki eddig hajlandó volt a védelmükre kelni. Ha a Bizottságnak hatalmá­ban lesz mindenkit beidézni, akit kommunistának neveznek, akkor ezentúl akármelyik törvényhozói bizottság — legyen az állami vagy szövetségi —, kihallgatásra idézhet mindenkit, aki bármilyen formában a szegregáció ellen nyilatkozik.” “Megismétlem, amint már máskor is szükségét éreztem rámutatni, hogy a nemzet fennmaradása a vallás-, szólás-, sajtó-, gyülekezési- és kérelme- zési szabadság épségén alapszik. Ezen -szabadsá­gok lassú felemésztése a demokratikus nemzet el­pusztulásához vezethet, ...Amikor (a nemzet) börtönbe küldi a más véleményüeket, mint Beren- blatt, Uphaus, Wilkinson és most Braden, a. léte­zéséhez nélkülözhetetlen szabadságok eltűnőben vannak”, irta Black főbiró. Valóban, a Főbiróság 5 tagú többségének döntése* a szabadságjogok további megsértését teszfTehetővé. Jelenleg 40 olyan ügy van fellebbe­zés alatt, amelyek az Első Függelékben biztosított jogokkal vannak kapcsolatban. Néhánynak felleb­bezése már a Főbiróság előtt van. Az Am. Kom­munista Párt törvényes létezésének és a Smith- törvény bizonyos szakasza alkotmányosságának eldöntését várják a Főbiróságtól. A Wilkinson- Braden ügyben is uj kihallgatás kérését tervezik bizonyos ki nem merített pontok alapján. A Főbiróság 4 tagú kisebbségének éles ellenvé­leménye bátorítólag fog hatni az Un-American Committee megszüntetését követelő széles nép­tömegekre. Bár a kongresszus legtöbb tagja reak­ciós nyomás alatt volt és azért nem 'szavazott a Bizottság ellen, meg kell állapítani, hogy ez volt az első alkalom, hogy egy kicsi,**de erős ellenzék órák hosszat beszélt a kongresszusban — ha nem is a Bizottság beszüntetéséért — legalább jog­köre és a költségvetése korlátozásáért. Ebben az évben vesztett. Jövőre másképp lehet. Wisconsin kormányzója felhívta az állam .képviselőit, hogy szavazzanak a Bizottság ellen. “Egy szábad tár­sadalom nem tűrheti a szabadságjogok megnyir­bálását”, mondotta. Mig a főbirósági döntés tovább is fenntartja a Bizottság jogát az “amerikanizmus” megvédésé­re, széles körben merül fel az a kérdés, hogy mi­ért nem találja szükségesnek a Bizottság az olyan amerikaellenes tevékenységeket kivizsgálni, ami­lyeneket a Ku Klüx Klan, a White Citizens Coun­cil, a George Rockwell-féle Nazi Party és még egynéhány csöndben, de erőteljesen működő fa­siszta alakulat folytat az ország népe és demok­ratikus intézményei ellen. BAJ VAN A SZENT TEKERCCSEL A tudományos vizsgálat szerint Jézus csodálatos tetteit felsoroló “Dead Sea Scrolls” Jézus születése előtt készült WASHINGTON. — A keresztény civilizációt dicsőítő sajtó pár évvel ezelőtt nagy diadallal je­lentette, hogy a Holt-tenger partján papirnádra irt szöveget találtak, amely Jézus egyes csodaté­teleit örökítette meg. A sebtében megejtett vizs­gálat szerint a “szent tekercs” körülbelül a mai időszámítás 40-ik évében készült, tehát csak pár évvel Jézus felfeszitése és feltámadása után, igy tehát ez a “Dead Sea Scrolls” — mint ahogyan elnevezték—, döntő bizonyíték arra, hogy a Jé­zus-történetek nem legendák, hanem valóban tör­ténelmi tények. A tudomány mai állása szerint minden élő vala­mi — legyen bár növény, vagy állat —, élete fo­lyamán mindjárt a kezdetétől kisugárzó erővel biró szenet (radioaktiv carbon) vesz fel a levegő­ből és halmozza fel magában. Amint azonban az élet megszűnik, ez a folyamat megváltozik, a ha­lál pillanata után megindul a felvett és össze­gyűjtött radioaktivitás kisugárzása, vagyis en­nek a megmérhető parányi energiának a levegő­be vagy más környezetbe való visszadása. Dr. Willard Libby, neves amerikai tudós, aki egyideig az amerikai Atomenergia Bizottság elnöke is volt, a felismerője és igazi szaktekinté­lye ennek az uj tudományágnak és éppen az itt elért nagyszerű felfedezésért nyerte a N.obel- dijat is. Dr. Libby szerkesztette azt a készüléket is, amit “radioaktivitás órának” neveznek, ami­vel meg lehet állapítani, hogy a már régen elhalt növények vagy állatok maradványai hány évesek. A rendkívül elmés készülék megmutatja, hogy a megvizsgált dolog kisugárzó képes szénjének hány százaléka ment már el, amiből annak meg­lehetős pontossággal megállapítják az életkorát. A tekercs életkora Az amerikai “National Bureau of Standards” most azt jelentette, hogy gondos vizsgálatok után úgy találta, hogy a hires szent-tekercs nem 1917, hanem 1983 éves. Igen ám, de akkor nem Jézus halála után, hanem ellenkezőleg, már a születése előtt 22 évvel Írták. Igen ám, de hogyan lehetett Jézus csodaté­teleiről irni az “isten-fia” születése előtt? Mert a szöveg határozottan a csodatételekről szól. A válasz erre a kérdésre az lehet, hogy az egész dolog hamisítás. A radioaktiv carbon-14 azonban azt mondja, hogy a tekercsek valóban közel 2000 évesek, tehát még sem hamisítás. Van tehát egy másik válasz is. És ez az, hogy a FEL­SOROLT CSODATÉTELEK NEM JÉZUSRA VO­NATKOZNAK. A Dead Sea Scrolls csodatételei Írásba foglalá­sa valamelyik igen régi vallásos legendának. Ab­ban az időben nagyon sok ilyen mitológiai legen­dát őriztek a papok, akik jóidéig csak betanulták azokat elődeiktől és szóról-szóra adták tovább azokat feljegyezgetni. így a viharos örömmel hirdetett Dead Sea Scrolls csak azt bizonyítja, hogy az őskorban egyik nép a másiktól átvette az ilyen legendákat, mítoszokat, amelyek közben változtak is egy ke­veset, de nem annyira, hogy előző fői-májukra, ha igy felszínre kerülnek rá ne lehetne ismerni. A Jézus-legenda történelmi valóságát bizonyító lelet tehát éppen ellenkezőleg, most már azt bizo­nyítja, hogy az is csak egyike az őskor számos ha sonlq vallásos regéinek. NAGYQBB rendőrbotot kapott a newyorki rendőrség. Az eddigi 22 inches “nightstick” he­lyett 24 és 26 meséseket bocsátottak a rend őrei­nek rendelkezésére. A “nightstick” elnevezés onnan származik, hogy csak d. u. 4 órától reggel 8-ig használhatják őket, de kivételes esetekben azok is magukkal vihetik, akiket nagyobb csopor­tosuláshoz, vagy tömeggyülésekhez rendelnék ki. 1 MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA I 130 East 16th Street I V»w York 3 N Y ■ .\ew x o. í o, ív. I. I Kérem küldjék meg részemre a “RIPORT A XXL SZÁZADBÓL” c. könyvet. Mellékelek ér­te $'..... ........-t. (Ára $3.00) Név: ..........................................................%......... Cim: ...................................................................... Város: ........................................ Állam:..........

Next

/
Thumbnails
Contents