Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-09 / 10. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZŐ Thursday, March 9, 1961 Levelek a Szerkesztőhöz Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával Olvasóink hozzászólnak a közügyekhez Ki mit mikor kap, avagy a “freedom” értelmezése Tisztelt Szerkesztőség! Az utóbbi időkben sokszor halljuk amerikai vezetők (félrevezetők) politikai megnyilatkozásaiban a “freedom” és “liberty” szavakat. Az a meggyőződésem, hogy ma már nem igen akad olyan .józanul gondolkodó ember, aki elhinné, hogy az az igazi szabadság, amit egyesek (felső tízezer) itt hirdetnek. Ezeknek az uraknak meg kell mondani őszintén, hogy ma már a széles tömegek és különösen az iskolákból kikerülő fiatalság tisz-tában van azzal, hogy ezek csak üres szólamok. S hogy ezek az urak valóban élvezik az általuk “free- dom”-nak nevezett életet, ezt is tisztán látják, és saját bőrükön érzik ma már a tömegek. Egyik régebben Amerikába került ismerősöm helyesen jegyezte meg egy alkalommal: tudod, mi a különbség Amerikában az uralkodó tőkés osztály és a dolgozó munkásosztály között? Hát, csak annyi, hogy mig a tőkés nem dolgozó télen kapja a meleget (Floridában nyaral) és nyáron a hideget (a hegyekben üdül), addig a dolgozók nyáron kapják a meleget és télen a hideget. Bizony, van ebben sok igazság. Persze van fejlődés a szabadság terén, de amit ezek az urak munkásaiknak engedélyeznek, azt — higyjék el — nem saját jóakaratukból, vagy a szakszex-ve- zetektől való félelmükben teszik, hanem azéi't, mert tisztában vannak azzal, hogy van már egy másik rendszer ezen a világon, a szocialista i-end- szer, amely — bár í’övid idői'e tekinthet csak visz- sza —, mégis több jogot biztosit a dolgozóknak, mint a kapitalista rendszer. Ezéi't rettegnek ezek az urak a koexisztencia elvétől és ezért követnek el mindent a hidegháború folytatására. Azért szeretnék legalább ötven évre befagyasztani a jelenlegi helyzetet, ami nem igen fog sikerülni nekik, s nem azéi't, mei't mint a legutóbbi évek eseményeiből láthatjuk (Korea, Töi'ökoi'szág, Ii'ák, Japán, Kuba, stb.) az uj generáció másként értelmezi a szabadságot. Ez az uj generáció elsősoi'ban békét és ugyanolyan emberi .jogokat követel magának, mint ami a másik, embernek van, függetlenül a bőre színétől, vagy vagyoni állapotától. Margó A tavasznak mindig örül a földműves Tisztelt Szerkesztőség! Néhány kivétellel, mindenki szereti és dicséri az idei naptárt, mei't az igen tanulságos. Rév. Gross kitűnő meglátással irta le a magyar nép élniakarását. Igenis, a magyar szei'et dolgozni, a munkájáért megkapja az ellenértéket, ami neki kijár. Hiszen nem is kell mondani, amikor mi földművesek látjuk tavasszal azt a szép zöld füvet, vadvirágokkal tai*kitva kiszökni a földből, jó érzés tölti el szivünket, kedvünk van a földet jól megdolgozni, mert tudjuk, hogy amit tei'melünk, az a miénk. Amig odahaza éltem, ezekből az öi'ömökből nem sok jutott nekem osztályrészül; ha örültem is, a másénak öx'ültem. Hej pedig azon a hires bánáti földön az uradalmi földek egymás mellett hemzsegtek és a mi kis községünk Ürményháza, adta nekik az olcsó munkaei'őt. Ma már a jugoszláv kormány betelepítette az uradalmi földeket és a szegény nép dolgozza meg. Rev. Gross írása nekem megér három dollárt, s kéi’em, hogy Romániában élő barátomnak is küldjék meg. G. S., kanadai farmer Erre mindenki hajlandó lenne Tisztelt Szei'kesztőség! Mindig nehéz az irás, de most még nehezebb. Csak arról szeretném önöket értesíteni, hogy feb. 19-én ünnepeltük elég jó egészségben, házaséletünk 50-ik évfordulóját, három gyermekünk, két vőnk, menyünk, hét unokánk és tizenegy benső barátunk társaságában. Hármat azonban a távolság és betegség távoltartott attól, hogy velünk együtt ünnepelhessen. S e második mézes napok alatt elmerengve, együtt átfutottuk az elmúlt 50 éves családi és társadalmi életünket, annak boldog, kellemes, jó. örömmel és szomorúsággal, küzdelemmel és fái'ad- sággal váltakozó idejét és arra a megállapitási'a jutottunk, hogy ha lehetne, ismét hajlandók volnánk együtt átélni ezt az időt. Skapinetz Bert és Clara SZERK. MEGJEGYZÉS: Gratulálunk a kedves Skapinetz-házaspárnak és azt kívánjuk, hogy még sok évfordulót ünnepelhessenek együtt, jó egészségben és boldogságban, kedves családjuk és barátaik társaságában. Foglalja ezt lapunk programjába Tisztelt Szerkesztőség! A napokban olvastam az újságban és a televízión is láttam, miszerint Kennedy elnök azon óhajának adott kifejezést, hogy szei'etné, ha a Szovjetunói minden olyan kontroverziális ügynek a boncolgatását csökkentené, ami a hidegháborút előmozditja. Kormányunk ugyanis jelenleg a legfontosabb beliigyekkel van elfoglalva és bár e kontrover'ziális ügyek intézése is nagyon fontos a béke szempontjából, mégis ezekre a jelenben kevés időt tud fordítani. Kennedy ezen óhaja éi'thető és talán jogos is, viszont sok embernek az a véleménye, hogy talán Kennedy tudtán kívül olyan fondox'latos propaganda folyik a szocialista államok ellen — be- leéi'tve a Szovjetuniót is —, amely mind közelebb sodorja a két ellentétes ideológiát követő államcsoportot a melegháboruhoz. Ha Kennedy elnök komolyan akarja szoi'gal- mazni a békés együttélés gondolatát, amit remélünk, akkor elvárjuk tőle, hogy szigorú lépéseket tegyen az irányban, hogy a Radio Free Europe Münchenben székelő álamását beszüntes sék. Ezt az állomást nemcsak a szocialista államokból megszökött véreskezü hóhérok vezetik, hanem amerikai polgárok is résztvesznek a vezetésében. A technikai vezetés is amei'ikai polgárok kezében van és igy mi is felelősek vagyunk azért, amit ez a rádióállomás a világba kürtöl és amivel akadályokat göi’dit a békés együttélés és a világ- béke megvalósítása elé. A televízión, a rádión és az újságokban gyakran kérnek erre az alapra pénzt, sőt címmel ellátott borítékot is küldenek sok helyre, hogy abban küldjék be adományaikat erre a szennyes alapra. A magyar származású amerikai állampolgárok meg vannak győződve arról, hogy az 56-os magyarországi ellenforradalomért, amely óriási anyagi kái'okat okozott a magyar népnek, melyben sok ezer ember pusztult el és százezrekre Fug azoknak a száma, akik oktalanul más országokba menekültek, ahol most a legnagyobb nyomor és nélkülözés az osztályrészük, a fentemlitett intézmény is felelős. A következő ajánlataim vannak ezzel kapcsolatban: 1. A Magyar Szó ii'jon át ilyen szellemben úgy Kennedy elnöknek, mint az államtitkárnak. 2. Nyomtasson a Magyar Szó 3 centes postakár tyákat megfelelő szöveggel az elnökhöz és az államtitkárhoz, s ezeket a postakártyákat juttassa el a fontosabb városokban élő olvasókhoz. 3. Hasson oda a lap szerkesztősége, hogy a többi haladó sz ellemü újságok és olvasóik is részt- vegyenek ebben az akcióban. Minarik Kálmán, Elsinore w w ^ ‘«r w w ^,mw w w ** KALIFORNIÁBAN a “smog” a mezőgazdaságra is káros hatással van, jelentette egy törvényhozói bizottság. Legalább 25 járásban a faime- rek kénytelenek voltak beszüntetni bizonyos főzelékfélék termelését. A fertőzött levegő késlelteti a beérést és csökkenti a hozamot és a minőséget. A “smog” okozta károsodást kb. 8 millió dolláira becsülték az elmúlt évben Kaliforniában. A SZÜLŐFÖLDÜNK HANGJA összeállította: ERKO (Legelőször is szeretném megjegyezni, hogy most nem azokhoz a honfitársaimhoz akarok szólni, akik már hosszabb ideje felvették a kapcsolatot a budapesti Magyar Rádióval, mert az ő számukra az alábbi sorok semmi újdonságot nem tai'talmaznak.) Az elmúlt évben egy alkalommal a következő levélidézetet olvastam a Magyar Szóban: “De bárhol is élünk, vagy dolgozunk, mindegyikünk keres egy kapcsot, amely Magyai'országgal összeköt ...” Ez igy is van s merem állítani, hogy például akik a Magyar.Szót olvassák, ezt a kapcsot már részben meg is találták. Ez alkalommal azonban egy másik kapocsról szeretnék szólni, egy olyan kapocsról, amely nem Írásban, hanem szóban, dalban, muzsikában vai'ázsolja elénk a szülőföldünket és az ott élő honfitársaink mindenkori életkörülményeit. Ez a kapocs a SZÜLŐFÖLDÜNK hangja, ami nem más, mint a Magyar Rádió külföldre sugározandó rendszeres, rövidhullámú adásának az elnevezése. Hogy mennyi élményt, szói'akozást nyújt itt, a messze idegenben egy-egy ilyen hazulról sugárzott rádió-prog- ram meghallgatása, azt csak azok tudják, akik — mint jómagam — rendszei'esen hallgatják a SZÜLŐFÖLDÜNK adásait. Mint ismeretes, Magyarország az úgynevezett “vasfüggöny” mögött van és a szocialista országok táborába tartozik. Lehetségesnek tartom ez- ért, hogy akadnak olyan egyének is, akik azt gondolják, hogy a SZÜLŐFÖLDÜNK adásai csupán u. n. propaganda-műsorokat sugároznak a Nyu- gat-Eurcpában és a tengerentúl élő magyarok számára. Nos, szeretném megnyugtatni ezeket a kishittieket, hogy ilyesmiről szó sincs. A SZÜLŐFÖLDÜNK adásai ugyanis és kizárólag a következő pi’ogramokat foglalják magukban: a) 5—10 pei'ces hiri’ovat, amely az óhaza életéről és a legfontosabb nemzetközi események- ről ad számot; b) í'endszei'es cigányzene és magyar népdalok közvetítése; c) minden hétfőn Kárpáti Zoltánná válaszol a külföldön élő magyarok kérdéseire, pi’oblé- máira; d) rendszeres tájékoztatás a hazai tudományos, művészeti és ii'odalmi élet eseményeiről; e) tájékoztatás a hazai sportélet eredményeiről; vasárnap a “Hangképek a vasárnap sportjáról” c. í'ovatban, hétfőn pedig a heti sportösszefoglalóban; f) í'endszeres kulturális és szói'akoztató műsorok. Kedden: színházi közvetítés, pénteken: irodalmi műsor, szombaton: vidám tarka est; g) minden szerdán és vasárnap a “Szív küldi a távolból” c. í’ovat kerül sugárzásra, amely az óhazai és a külföldön élő magyarok zenés üzeneteit tolmácsolja; h) jogi tanácsadás; i) a SZÜLŐFÖLDÜNK szei'kesztősége kivánat- í'a felkei'esi a külföldön élők óhazai hozzátartozóit és ezek életéről ripoi'tban számol be; j) rendszeres műsor minden kedden a gyermekeknek, pénteken a fiataloknak és minden második szerdán leányoknak, asszonyoknak. A SZÜLŐFÖLDÜNK adásait itt, Észak-Ame- í'ikában a következő időpontokban és hullámhosz- szokon lehet jó vételkörülmények között fogni: Newyorki időszámítás szerint este 8.00 órától 8.30-ig, 9.00 órától 10.00-ig, 11.30-tól 12.00-ig a 25.2 és a 30.5 métei'es rövidhullámon. Rossz volt a nyomás Tisztelt Szerkesztőség! A lap feb. 16-iki számának 10-ik oldalán lévő cikket, “Hétköznapok a XXI. században” cimüt jó volna, ha a szei’kesztőség újból közölné, mei't ez az oldal majdnem teljesen olvashatatlan volt, alig érte a nyomdafesték. Jó volna, ha előre tájékoztatva lennénk, hogy milyen lesz a következő század élete, milyen szenzációs uj j áram vek lesznek. Mihail Vasziljev és Szergej Guscsev szovjet újságírók gyönyörűen illusztrált könyvét jó lenne, ha a Magyar Sző kis füzetben előállítaná, magyarul és angolul, hogy ezt a remek könyvet itt született leányaink, fiaink, unokáink is elolvashatnák. Ha ilyen értékes tudományos könyveket olvasnának és tanulmányoznának, akkor kevesebb hatással lenne rájuk az elvakult vallási tanítás. Pável J.
