Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-02 / 9. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 2, 1961 Ifi tAAjdxmváuu/ tochnikxx ISMERETLEN “SZOMSZÉDUNK” A VÉNUSZ A Vénusz — Földünk testvérbolygója — hangoztatták a múlt századvégi csillagászok. Tömege Földünkének valamivel több, mint nyolcvan százaléka. Távolsága a Naptól a Föld—Nap távolságnak mintegy kéthatmada s ezért úgy vélték, hogy felületén a hőmérséklet az élet szempontjából megfelelő. Ez utóbbi következtetés azonban nagyon elvont elméleti alapokra támaszkodott csupán. Az űrhajózással tavaly nyert adatok szerint a Vénusz rádiósugárzása alapján meghatározott felületi hőmérséklet értéke plusz hatvan és plusz négyszáz Celsius-fok közé esik. A csillagászatnak csak a legutóbbi időkben kialakult pontos szinképelemzési módszerekkel sikerült kimutatnia, hogy a Vénusz álthatolhatatlan felhőkkel borított légkörében a széndioxid mellett vizgőzmole- kulák is találhatók. A Vénusz az égboltnak a Nap és a Hold után megfigyelhető legfényesebb égiteste. Régebben, amikor még az égitestek mozgásával nem voltak teljesen tisztában, ezt az égitestet — hol hajnali, hol esti láthatósága miatt — esthajnalcsillagnak is nevezték. A Holdhoz hasonló1 alakváltozásait — mely egyébként látszó fényességének és látható méreteinek változását is okozza v- először Galilei figyelte meg távcsövén át, 1610 január 10-én. Galilei ezt a körülményt Kopernikusz elméletének bizonyítékaként tekintette. A Vénuszról a csillagászat történetében azóta is komoly viták folynak. Élénk képzelőtehetségű csillagászok — köztük a nálunk is jól ismert francia csillagász: Camille Flammarion — azon a véleményen voltak, hogy ezt a bolygót az élőlényeknek olyan csoportja birtokolja, amelyek a földtörténeti középkorban bolygónkat uralták. Ezt az elképzelést a Vénusz tengelyforgási idejével is igyekeztek alátámasztani, ügy vélekedtek, hogy ennek a bolygónak a tengelyforgási ideje alig néhány perccel különbözik a Földétől. Ez azt jelentette volna, hogy a Vénusz felületén a nappaloknak és az éjszakáknak várakozási periódusa csaknem olyan, mint a Földünkön. Ezek az elképzelések azonban csupán ábrándnak bizonyultak a fejlődő csillagászati kutatások tükrében. A Vénusz bolygó tengelyforgásának idejét — vagyis a Vénusznapnak tartamát —még ma is csak megközelitőleg ismerjük. A Vénusz- bolygó felületét övező, a fénynek áthatolhatatlan takaró pedig kizárja annak lehetőségét, hogy rajta hasonló tipusu élőlények jöjjenek létre, mint a mi bolygónkon. A modern kutatások tükrében tehát a Vénusz csak annyiban marad testvérbolygója a Földnek, amennyiben méretének és tömegének adatai hasonlók a Földéhez. E különös bolygón a Földénél valószínűleg erősebb mágneses tere miatt — különleges erősségű sarki fény figyelhető meg. Ennek a jelenségnek a létezését már a múlt század végén jelezte egy akadémiai előadásában Konkoly Thege Miklós magyar csillagász, aki a Magyar Tudományos Akadémia jelenleg is működő Csillagvizsgáló Intézetét megalapította. Az eddig mondottak tehát azt bizonyítják, hogy a Vénuszról rendkívül keveset tudunk. A térségébe irányított szovjet rakétának igv korántsem az a célja, hogy ennek a bolygónak a felületén a földtörténeti múltban élő állatokhoz hasonló lényeket keressen. A Vénusz felé vezető mesterséges bolygó-pálya megalkotásakor az ábrándos céloknál gyakorlatibb feladatok vezették a szovjet rakétatechnikusokat. A cél elsősorban az volt, hogy olyan pályát hozzanak létre, amelynek tanulmányozása — a beépitett műszerek felhasználásával — felvilágosítást ad arra, hogy milyen égimechanikai és irányítástechnikai problémákat kell megoldani, hogy Földünk bolygótársai a Holdhoz hasonló biztonsággal váljanak elérhetővé. Mindez azt igazolja, hogy a szovjet rakéta technikusok a látványos kísérletek keresése helyett arra 'alapítják tudományos megfigyeléseken nyug vó erőfeszítéseiket, hogy a Naprendszer vizsgálatainak eredményeit az egyetemes emberiség érdekeit szolgáló tudományos kutatások sorompójába állítsák. A kísérlet megalapozza a további kutatásoknak azt a lehetőségét, amely Földünk valódi testvérbolygójának tűnő Marsra indítandó rakéták páJyakialakitásához szükséges adatokat is szolgáltatják. Ugyanakkor a második szovjet mesterséges bolygó — amelyet a nyolcadik sputnik- ról indítottak — a bolygóközi tér fizikájára vonatkozóan is minden bizonnyal fontos adatokat szolgáltat majd. A Vénusz tanulmányozása megváltoztathatja Földünkről alkotott eddigi nézeteinket Vlagyimir Belouszov, a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Szövetség elnöke, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja utal arra, hogy a Vénusz-ürhajófelbocsátása nemcsak a csillagászat és az űrhajózás előtt nyit meg uj távlatokat, hanem a földdel foglalkozó tudományok, igy a geofizika, a geokémia és a geológia előtt is. Belouszov hangsúlyozza, hogy a bolygók összehasonlító géofizikai tanulmányozása igen érdekes mivel naprendszerünk mindegyik bolygója egv összefüggő kozmikus porfelhő sűrűsödése eredményeképpen jött létre és a bolygók további fejlődése is alapjában véve egységes törvényeknek kell hogy engedelmeskedjék. A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Szövetség elnöke cikke további részében megállapítja, hogy a különböző bolygók belsejében és felületén lezajló folyamatok alakulásában természetesen eltérések is vannak. Mindenesetre a Vénusz fizikai sajátságai más bolygókénál közelebb állnak a Föld sajátosságaihoz. Méreteit és tömegét tekintve a Vénusz alig kisebb a Földnél. Ezért várható — Írja Belouszov —, hogy belsejének és felületének fejlődése majd nem ugyanúgy alakul, mint a Földé, geofizikai szempontból tehát rendkívül érdekes a Vénusz tanulmányozása. *•Belouszov professzor kijelenti, hogy ha a Vénuszon nem fedeznek fel ugyanolyan hegyeket és vulkánokat, mint amilyenek a Földön vannak, el kell gondolkozni majd ennek okain ég.azon, helyesek-e általában a bolygók és különösen a Föld fejlődésére vonatkozó elméleteink. Uj módon kell talán felvetni a Földünk belsejében feltételezett folyamatok jellegének kérdését is. v Jelentés a Hold felszínéről . . Moszkva — Egy szovjet utdós megállapította, hogy a Hold felszoine megkeményedett habhoz hasonló és nem por. így jelentette ezt a TASS, a Szovjetunuió hivatalos sajtóügynöksége. A tudós rádióteleszpóp utján állapította meg. hogy a Hold külső burka legalább egy méter mélységben kemény — közli a TASS jelentése. Erre is jó a tudomány A University of California School of Medicine előadás-sorozatot folytatott, amelynek témaköre “Az ember és a civilizáció —- az emberi értelem kontrollálása” volt. Dr. Holgar H.vden, a svédországi Göteborg Egyetem tudósa előadásában saját kutatómunkájával foglalkozott. felmondta, hogy egy olyan orvosságot fedezett fel, amely képes élesen megváltoztatni az állati agyvelő érzelem-szabályozó sejt jeit. Utalt arra is, hogy az orvosságot, amelynek a tricyano-amina-propene nevet adta, elmebetegek gyógyítására is lehet majd használni. De az orvosság legnagyobb jelentőségét abban látta Dr. Hyden, hogy népek gondolkodását lehet vele befolyásolni, vagyis feltalálta a betegágynak által olyan sokat hangoztatott agymosás eszközét. Az uj vegyszer, feloldható fehér por. Kis adagban használva, nincs mérgező hatása, de egy órán belül molekuláris változást okoz az agysejt összetételében. Az idegsejtek belsejében 25 százalékkal növeli a ribonukleinsav fehérjét és a zsírtartalmat, az idegburkolat fehérje tartalmát pedig felére csökkenti. így megváltoztatja a sejt összetételét és a működését. Miután a ribonukleinsav fehérje az emlékező mechanizmust szabályozza, mennyiségének megváltoztatása befolyásolhatja az egyén elmebeli állapotát, magyarázta dr. Hv- den, hajlamosabbá teszi a “befolysáolhatóságra.” Dr. Hyden a baltimorei John Hopkins Egyetem kutatói közreműködésével végez kísérleteket a vegyszerrel. Nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy az orvosság mennyiben változtatja meg az egyén viselkedését. A kísérletek még csak rövid ideje folynak, mondotta. Feltételezte, hogy ha az elmebaj az egysejtek defektusából származik, akkor a találmány az. agysejtek gyógyításával nor- malizálhatja az agyműködést. Különös hangsúllyal magyarázta dr. Hyden a vegyszer alkalmazhatóságát a tömeggondolkodás megváltoztatására. “Egyszerűen az ivóvízkészletben kell az anyagot feloldani. Olcsóbb szer az agymosásra, mint bánni más.” EGÉSZSÉGÜNK Ma már segíthetünk a tetanüszos (merevgörcs) megbetegedésen, azért mégis sokan halnak meg ennek következtében. 1960-ban San Francisco és Los Angelesből jelentettek haláleseteket, amelyek egyike egy nő körme alatt levő kis szálkáiul keletkezett, a másikat egy rózsa tüskéje okozta. A nyugati rakpart munkásai között két tetanusz okozta halált jelentettek az utolsó pár évben. A tetanusz olyan görcsöket okozhat, amelyek kettétörhetik egy ember hátát. Ma ez ellen “toxoid” oltással védekeznek. A II. világháború bebizonyította, mennyire hatásos ez. A rengeteg sebesülés ellenére nem volt tetanusz, okozta halál, mert a tetanusz elleni oltás kötelező volt a hadseregben. finnek «ellenére az Egyesült Államokban csupán egy a négy közül oltatta be magát tetanusz ellen, habár a Galiforniai Orvosszövetség felszólítja az embereket, hogy vegyenek ilyen oltásokat. Rámutatnak a következőkre: A tetanusz bacillusait mindenfelé megtaláljuk, ott vannak a földben, a porban, nagy mennyiségben minden trágyában. Igen könnyen kerülnek az ember testébe, ha a kertben dolgozunk akár egy komolytalannak látszó vágásból, amelyet munka közben kaphatunk, autószerencsétlenségből kifolyó fertőzésnél, stb. Újszülött is kaphat tetanuszt, ha az. anya köldöke fertőzött. Mindenki tudja, milyen veszedelmes a rozsdás szeg karcolása. De a tisztán fénylő szeg is tartalmazhat tetanusz bacillusokat. Főzelékeken, ruházaton, a hajban, még a pókhálón is találtak ilyen bacillusokat. Mit várhatunk az oltásoktól? A tetanusz-bacillusok életük egy részét a békésen legelő állatok, lovak és tehenek beleiben élik le. Ez az oka, hogy oly nagy mennyiségben találhatók a trágyában, a legelőkön, ahol ezen állatok tartózkodnak. Pl bacilus ott él, ahol nincs oxigén, ahova nem hatol be a levegő. Kis szúrás a bőrön azért lehet néha olyan veszedelmes, mert hamar bezáródik, nem hatol bele levegő; a sérült jelentéktelennek tartja és tudomást sem vesz róla. Hiába is próbálja valaki kívülről fertőtleniteni, ha a tetánusz-baeilus már behatolt és mérgezést okozott! Manapság a kisgyermekeket rendszeresen beoltják tetanusz ellen csakúgy, mint a diftéria. szamárköhögés és gyermekparalizis ellen, még pedig rendszeresen egyszerre adják valamennyit. A mi gyermekkorunkban ez az. összevont oltás még nem volt divatban, de tény az, hogy még azok is, akik megkapták, időközönként kell, hogy egy-eg.v újabb oltást kapjanak, hogy megőrizzék védettségüket. Aki sohasem kapott ilyen védő oltást, a következő hatást várhatja: Rendesen két-három oltást adnak, amelynek következménye egy kis gyorsat múló, kellemetlen érzés lehet. Nincs olyan rossz utóhatása, mint például a tífusz elleni oltásnak, amelyre szintén szükségük van azoknak, akik bizonvs világrészekbe utaznak. Az első oltások után is minden három-négy évben szükség van egy-egy oltásra. Az-”, orvosok ugyan a rakparti rakodó munkásoknak, vágy hasonló helyeken, mint például a. raktárakban dolgozóknak, minden második évben ajánlják, mive’ azok sokszor kerülnek érintkezésbe e gyilkos b icl- lusokkal. Ajánlatos felhívni az, orvos figyelmét Ha valaki munkaközben megsérül, feltétlenül mondja meg orvosának, ha sohasem kapott tetanusz elleni oltást. Ez esetten “antktoxin” oltást kap. Vannak, akik erre olyan erősen reagálnak, hogy megbetegednek tőle. Azért jó ha van védő oltás, mert a sérülés alkalmával az már elkésett. A védő oltást viszont nem fájdalmas és nem is kerül sokba. MINDEN MAGYAR, AKI HALADÓ, EGY MAGYAR SZÓ OLVASÓ!