Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-02-23 / 8. szám

16 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 23, 1961 Magyar Távirati Iroda Hírei MÁJUSBAN RENDEZIK AZ IPARI VÁSÁRT A hagyományossá vált Budapesti Ipari Vásárt az idén május 19—29 közt rendezik meg a Város­ligetben. A már nemzetközi jelentőségű vásáron kiállít több szocialista ország mellett Jugoszlávia, Ausztria, Franciaország, Marokkó, Anglia, Hol­landia, a Német Szövetségi Köztársaság és Olasz­ország, jelen lesznek Kanadai, dán, svájci és svéd cégek is. Májusra egyébkent megnyitják a nagy- közönség előtt a gellerthegyi Citadellát. A festői fekvésű épületben turistaszállót es eitermet ren­deznek be. GYŐZTEK A MAGYAR LABDARUGÓK A magyar lagriarugo v*iogátott az elmúlt héten két mérkőzést játszod Kairóban. Az első találko­zón 2:0, a másodikon 5:z aranyban győzne le az Egyesült Arab Köztársaság, illetve Kairó válo­gatottját. A Grosics — Ma era i, Sipos, Sarosi — Solymosi, Kotasz — Sándor, Görocs, Albert, l i- chy, Bödör összeállítású magyar együttes az eiső mérkőzésen győzelme ebenere elég alacsony szín­vonalat mutatott, a visszavágón azonban~a telje­sítmény már 'lényegein joob vou. A magyar mérkőzéssel avatták tel egyébként Kairó uj sport­stadionját, s. 50,000 néző volt kiváncsi a baráti találkozóra. Ennyi néző még soha nem volt labda­rugó mérkőzésem Egyiptomban. CSEHSZLOVÁKIA ELNÖKE MAG YARORSZÁGON / Hétfőn négynapos baráti latögatasra Budapest­re érkezett Antonin Novotny Csehszlovákia köz- társasági elnöke. A nagy szeretettel fogadott vendég, akit magyarországi útjára elkísért több magasrangu csehszlovák államférfi, látogatást tett fővárosi és vidéki gyárakban, gazdaságokban, tárgyalásokat folytatott „magyar párt- és kor­mányvezetőkkel. A csehszlovák vendégeket min­denütt meleg barátsággal üdvözölte a magyar la­kosság. A SZOCIALISTA TERMELÉS i terjeszkedik Az MSZMP központi bizottsága nagyjelentő­ségű közleményt adott ki, amelyben bejelenti: Megvalósították a párt VII. kongresszusának ha­tározatait, s az ipar után a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszo­nyok. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és az egyszerűbb szövetkezetekben 1,200,09) dol­gozó paraszt gazdálkodik, kereken kilencmillió ka tasztrális hold földön. Az ország szántóterületének kereken 90 száza­léka a szocialista szektorhoz tartozik. Eb! ől az állami gazdaságok részesedése 14, szövetkezeteké 72 százalék, az egyszerűbb szövetkezeteké mint­egy 3 százalék. Az ország 3273 városából és köz­ségéből 3055 termelőszövetkezeti város és köz­ség. A parasztság önkéntes szövetkezésével létre­jöttek a feltételek, hogy a magyar mezőgazdaság kiemelkedjék viszonylagos elmaradottságából, meggyorsuljon az ország fejlődése. Már a tavaly befejeződött hároméves terv idején mintegy 16 miiliárdot fordítottak mezőgazdasági beruházá­sokra, a Szövetkezetekben sokezer uj üpéletet hoztak tető alá. A mezőgazdaság három év alatt 19,000 traktort, 2100 gabonakombájt kapott, két­millió tonna műtrágyát használtak fel. ' • Bár az elmúlt három évből az időjárás miatt csak egy esztendőben volt jó termés, a másik ket­tőben közepes, illetve gyenge, a mezőgazdaság össztermelése mégis több mint 11 százalékkal haladta meg az 1955—57-es átlagot. Idén a ter­melés újabb, csal nem fi százalékos emelését Jrá- nyozzák elő. Baranya és a megyeszékhely gyors kulturális fejlődésének demonstrációjaként 1961-től minden évben megrendezik a pécsi ünnepi játékokat. Az ünnepi hetek műsorában kiváló hazai és külföldi szólóművészek, karmesterek és együttesek szere­pelnek majd. c Magyarországon is hatalmas felháborodással fogadták Lumumba s harcostársai meggyilkolásá­nak hírét. A főváros és a vidék népe tiltakozó gyűlések százain Ítélte el az imperialisták, a gyar­matosító hatalmak gaztetteit. Az ENSz-hez kül­dött táviratokban követelték a gyilkosok felelős- ségrevonását, Hammarskjöld főtitkár eltávolítá­sát. • Hétfőn délután, afrikai útjáról hazafelé menet, Budapestre érkezett Leonid Brezsnyev, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke. CSÓK ISTVÁN (1865-1981) Csók István, kétszeres Kossuth-dijas festőművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, Feb. 1-én, életének 96. évében elhunyt A magyar művészetnek, a magyar kultúrának nagy halottja van. Két héttel kilencvenhatodik születésnapja előtt meghalt Csók István, festő- művészetünk doyenje, a magyar képzőművészek kedves Pista bácsija. Hosszú, sikerrel teli pálya, hatalmas munkál­kodás, külföldi és hazai dijakkal, aranyérmekkel kitüntetett életmű áll. mögötte. Népköztársasá­gunkban a szeretet és a megbecsülés vette körül. Mindenki, aki a szépnek, az érzelmekkel teljes és a nép minden rétegéhez szóló művészetnek a hi­ve, természetesnek tekintette, hogy 1948-ban, a Kossuth-dij alapításakor az első kitüntetett mű­vészek között kapta meg az egyik nagydijat. Külföldi és hazai múzeumokban, nagy magán­gyűjteményekben hirdetik képei, a magyar való­ság és magyar életöröm művésze, aki dunántúli dombokrók és- szeretett Budapestről Münchenbe, Párizsba is magával vitte a magyar táj és a ma­gyar ember szeretetét. És a szépség szeretetét. A női test szépségének a magyar festők közül ta­lán ő a legerőteljesebb megörökitője. És érett pompában ragyognak tájképei, balatoni képei, melyeken tündökölnek a hazai színek, különösen a nyár örömökben és termékekben gazdag vará­zsa. Az arcképfestésben is igen tevékeny volt. Önarcképei megőrzik számunkra kedves, figyel­mes tekintetét, de különösen feljetehetelenek csa­ládjáról, Zürü lányáról festett gyengéd és finom­ságokban életvidám képei. Pályájának elején a falusi életképek foglalkoz­tatták, ezekkel is nyerte első dijait Bécsben, Ant­werpenben., Párizsban. A millenium idején a tör­ténelmi festészet is foglalkoztatta, s pótolhatat­lan veszteségnek éreztük, amikor kiderült, hogy érdekes kompozicióju, nagy történelmi képe, a Báthory Erzsébet a második világháború viharai között eltűnt. Emlékezéseinek, e tanulságos, szép kis könyv­nek egy helyén azt irta a mester, hogy sehol sem lehet oly szépet álmodni, mint a műteremben, ő nemcsak álmodta, de meg is valósította a szépet. Ez a szépség sugározta azt a törhetetlen optimiz­must, az életnek azt a szeretetét, ami Csók Ist­ván lelkében élt. És hogy halála órájában' most erKe emlékezünk, erre az életszeretetre, törvény- szerű az. Mert egész művészete az optimizmust, az emberben való hitet fejezi ki. Mi sem ragyogóbb tanúbizonyság erre, mint utolsó jelentős alkotása, a Háború és béke hár­mas tagozatú festménye, amelyet 86 éves korá­ban alkotott. Háboruellenes mü ez, amellyel gaz­dag művészi pályafutás betetőzéseként vett részt a mester népének a békéért folytatott harcában. Jelképes “tripitchon” ez, amely a valóság elemei­ből alkotja meg mondanivalóját. A két szárny a háború borzalmait idézi: egyiken a házroncsok között holtan fekvő anyával és gyermekével, a' másikon saskeselyü kegyetlen alakja alatt tömöt­ten sorazozó katonasirokkal De a hang­súlyozott, nagyobb és monumentáli.sabban elkép­zelt és kidolgozott középső mezőn a béke áldásait, az élet örömét fejezik ki a magyar tájban pihe­nő dolgozók. E dolgozóktól Csók István sohasem szakadt el. öregen, de ifjú lélekkel és frisseséggel vett részt a szebb, jobb életért való harcukban; éppen úgy mint művészeti életünk demokratikus átalakítá­sában, amikor elfoglalta a Magyar Képző és Ipar---" művész Szövetség elnöki székét. Közéleti tevé­kenységét éppen oly fontosnak tartotta; mint a művészetit. Töretlennek és teljesnek érezzük müvét. De töretlennek és teljesnek érezzük most, halála órájában gazdag életét is. Arcáról nem hervadt le soha a mosoly, ajkáról nem fogyott el, soha az izes, kedves szó: mindig volt újabb és újabb tör­ténete gyerekkoráról, a dunántúli falvak életéről, a modern magyar művészet kezdeteiről, és arról a sok-sok emberről, akivel pályája során össze­találkozott. Csók István mester volt. Nemzedékeket taní­tott a festészetre. De nemzedékeket tanított a lá­tásra, a művészetben tükröződő szép valóság meg­látására, az öröm Ízlésére, az élet szervezetére is. Ezt adta népének életében és ez az öröksége. Szeretetteljes emberségét megőrzi az emlékezet. Gazdag életművét pedig megőrzik a múzeumok, ahol mindig ott lehet találni a csodálókat, művé­szete régi és uj híveit, szivünknek oly kedves al­kotásai előtt. RÓZSAVÖLGYI UJAüB NAGY GYŐZELME Szülőföldünk világhíres futó ja, Rózsavölgyi István, diadalt diadalra halmoz amerikai túrája során. Immár ötödik' győzelmét aratta az elmúlt hét péntekjén, a Madison Square Gardenben az egymérföldes vei'senyben. Ez a győzelem egyben a Jim Beatty által tavaly felállított rekord megdöntését jelentette 1.4 má­sodperccel. Rózsavölgyi 4 perc és 4 másodperc alatt futotta le ,a mérföldes távolságot. A magas termetű magyar at­léta részideje a verseny első há­rom negyedében a következő volt: 1:02.7, 2:05.1 és 3:05.8. Ezekben a fordulókban még nem tört az élre Rózsavölgyi. Az utol­só futamnál azonban mindenkit fölényesen elhagyott. Rózsavölgyi legközelebbi ellen­fele a mérföldes távolságban '.Amerika legjobb futója Jim Beatty lesz. ADVERTISEMENT ?mlm\ “Hamantashen” A hozzávaló adja meg a “Ha- mabtasben” jellegzetes izét. A Fischer Simon-féle lekvár a leg­népszerűbb az összes szilvalek­várok között, immár több mint 50 év óta. Válogatott kaliforniai húsos szilvából és más finom al­kotórészekből készült, élvezetes, mint finom gyümölcsíz kenyérre kenve, vagy Ízletes töltelék süte­ményekbe. Itt közlünk egy receptét pu- rimra: HAIVIANTASHEN 4 tojás, egy csésze olaj, 1 és 14 csésze cukor, 2 kávéskanál vanilia, 3 kávéskanál sütőpor, >4 kávéskanál só, 514 csésze liszt és Fisher Simon-féle lek­vár. Verjük fel a tojást, tegyük be­le az olajat, cukrot, vaníliát, sü­tőport, sót. Tegyük hozzá foko­zatosan a lisztet és jól keverjük el. Gyúrjuk, amíg sima lesz és nyújtsuk ki meglisztezett desz­kán. Vágjuk a tésztát 3, 4 in- cses, köralaku darabokra és ken­jünk minden darabra Fischer Simon lekvárt. Hajtsuk össze a darabokat és nyomjuk be a szé­leit. Tegyük zsírozott alacsony tepsibe, majd a sütőbe és süssük mérsékelt tűznél (375 fok) 30 percig, vagy arurg világosbarna lesz. (Bármilyen élesztős tészta is megfelelj Ne.. feledkezzünk meg arról, hogy Fischer Simon-féle lekvárt vegyünk, amely tökéletessé teszi a “Hamantashen”-t. SUTIIt COMMUNITJSf ÜNNEPELJE VELÜNK WILLIAM Z. FOSTER i SO-ik születésnapját és a Worker 37-ik évfordulóját ;! > március hó 3-án, pénteken este 7.30-kor :! ;! a Carnegie Hallban !í <; Kitűnő művészek kulturprogramja; ;! <; film Foster életének fontosabb állomásairól !> Szónokok: i Gus Hall, az Amerikai Kommunista Párt főtitkára !> * 5 3 Elizabeth Gurley Flynn, a KP alelnöke, aki most tért !; <; vissza európai útjáról ;! James E. Jackson, a Worker szerkesztője <; Louis Weinstock, a Worker ügyvezetője Belépődíj 99 cerit !> ■ •; Jegyek kaphatók a Worker Irodájában, 23 West 26th Street !; ; I és a Jefferson Bookshop-ban, 100 East 16th Street Mm» schools sons

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents