Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-02-23 / 8. szám
JO AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 23, 1961 Kiújulhat háború Keleten? A tervbe vett izraeli csatornaépítés az arabok ellenállásával találkozik A Közel-Keleten a második világháború óta fennáll a háborús feszültség'. Mikor 1948-ban, az ElNSz döntése folytán, a kettéosztott Palesztina területének egy részén létrejött Izrael állama, nyilt háború tort ki az uj aham és az arabok köpött. Ez a háború a rákövetkező évben fegyverszünettel végződött, amit az ENtiz katonai bizottsága ellenőriz. A íegyverszünet értelmében demilitarizált zónát jelöltek ki az arab államok és Izrael határterületein, nogy kiküszöböljék a súrlódásokat az érdekelt országok között. Mindezen óvintézkedés ellenére igen gyakran fordultak elő összeütközései és határincidensek *zen a területen. Mindazonáltal az 1956-os Gaza- Svezeti és Szmai-félszigeti háború óta aránylag csend uralkodott itt. Az utóbbi ülőben azonban megint egyre hangosabb fenyegetőzések hangzanak el mindkét részről. Ám most nem a szokásos határincidensről van szó, hanem egy sokkal na- gyobbszabásu tervnek a kivitelezéséről vagy bukásáról. Ez a terv a Jordán folyó vizének a fel- használását érinti. Izrael területének egy nagy része— a Negev — aszályos, sivatagi jellegű és így jelenlég alkalmatlan a mezőgazdaság számára. Ennek a kis országnak pedig szüksége lenne a Negev kihasználására, mert népsűrűsége nagy. A Negév, területének felét foglalja el és igy igen jelentős nyereséget jelentene ennek termővé tétele, amit öntözés által akarnak elérni. Ennek a nagyszabású tervnek a végrehajtásához van szükség a Jordán folyó vizének a felhasználására. _ Az arab államok élesen ellenzik az öntözési tervet. A fő alapja ellenzésüknek még az izrael- arab háborúban gyökeredzik. A harcok folyamán LOO,030 arab hagyta el az országot és menekült át a szomszédos területekre: .Egyiptomba, Libanonba és főleg Jordánba. Ezeknek a menekülteknek a problémája képezi azóta is állandóan a vita, tárgyát Izrael és arab szomszédai között. Ezért hangzottak el a Jordán vizénék felhasználásával kapcsolatban fenyegető nyilatkozatok az Egyesült'Arab Köztársaság politikusainak szájából, A fenyegető megnyilvánulások főleg-katonai körökből hangzottak el először és az egyik arab tábornok szerint az izraeli részről tervbevett munkálatok megindulása a nyilt háborút vonná maga után. Ezt a nyilatkozatot még több hasonló követte a többi Izraellel határos állam vezetői részéről. Izraelt ezek a nyilatkozatok ugylátszik nem felemlítették meg, mert' a terv előmunkálatai tovább folynak. Hosszú'csatornákat ásnak az ország északi részén és már majdnem elérték a Ti- bérias tó vidékét. A Tibérias tó a Jox-dán folyóból nyeri vizét és az első szakasza az öntözési tervnek a tó vizének a felhasználása. Később tovább szándékoznak- vezetni a csatornát déli irányba egész Eeersheba-ig, a Negev középpontjáig. De már a munkálatok kezdetén konfliktus kitörésének a veszélye fenyeget, mert a Tibérias tó Vidékének északi és nyugati része (amit a csatorna munkálatai alatt rövidesen elérnek) demilitarizált övezet. Az arabok szerjnt a csatornázással Izrael megsérti a fegyverszüneti megállapodást, mert erőditési célokat is szolgál áz öntözési terv a számára. A fegyveres fenyegetésnél sokkal veszélyesebb Izraelre az a másik megtorlás, amit az arab országok kilátásba helyeztek, ha az öntözési munkálatokat nem hagyják abba. Ez pedig abból állna, hogy .eltérítik a jelenlegi irányából a Jordán folyó felső-folyásának mellékvizeit. A Jordán folyó ezekből a mellékvizekből táplálkozik és ha ezeket eltérítik eredeti irányukból, az egész Tibériast jelentéktelen tócsává változtathatják. Libanonban a Ilasbani folyó, Szíriában a Dán és a Banias folyók azok, amelyek Izrael északi részébe igyekeznek és ott egyesülnek, hogy a Jordán folyó felső szakaszát alkossák. Egy néhány mérföldre délre a galileai tótól, a Yarmuk vize cmlik bele a vitatott folyóba. A Yarmuk, amelyik jelentős vízmennyiséggel járul hozzá a terület fő- f oly ójának gyarapításához, egyben határt is képez Nasser Szíriája és Hussein király Jordániája között. A sziriaiak erőmüvet akarnak építeni, amellyel megakadályoznák a folyók útját Izrael felé, mig a libanoniak a Hasbani eltérítéséről beszélnek. A Jordán felső folyásának eltérítéséhez tehát az arab államok összefogására van szükség, amit ebben az esetben minden valószínűség szerint meg is tudnának valósítani, habar éles ellentétek választják el őket más téren. A csatornázási munkálatok izraeli részről tovább folynak és egy újabb véres közelkeleti háború kitörésének veszélye ott lebeg az Arab-félsziget népeinek feje felett. jAz emberiség érdeke természetésén űz, hogy megszűnjön a háborús feszültség a világ bármelyik pontján, mert senki nem tudhatja előx*e mivé fejlődhet -egy fegyveres konfliktus. Mi hát a megoldás? Öt évvel ezelőtt az Egyesült Államok egy tervet terjesztett az érdekelt országok kormányai elé. A fervat Eric Johnston, Eisenhower elnök közel- keleti jxxilönleges megbízottja szex-kesztette meg. ő szei’inte ixgy lehet megoldani a problémát, hogy mindkét fél részesedik a Jox-dán folyó vizéből. Jordán, Libanon és Szixia kapna elegendő vizet Robert Ekwalla, a Kameruni Általános Munkásszövetség titkára és Isaac N’Doph, az építőipari szakszervezet .elnökségének megbízottja fontos küldetést vállalt, mikor elindult, hogy több országban ism-ex'tesse, mi töx-ténik országukban. Mindketten hosszú éveket töltöttek a francia gyax-matositók börtöneiben. A fraíxciák az öt év óta tartó gyarmati háborúban sem tudták legyőzni a kameruni népet. A gyarmati katonaság az ország kétharmad részét tartja megszállva, de ez nem jelenti, hogy e területeken a helyzet ux-ai. Ellenkezőleg, minden erőfeszítésük ellenére a felszabadító munkás-paraszt hadsereg már sok felszabadított területen megszilárdította hatalmát, befolyását pedig kiterjeszti a franciák által megszállt területekre is. A múlt század 80-as éveitől Kamex-uxx német “védnökség” volt az első világháborúig. Akkor a francia és angol gyarmatosítok felosztották egymás között. Ettől az időtől kezdve szerepelt a kettészakított ország Angol-, illetve Francia-Ka- merun néven. A második világháború után ENSz gyámsági területnek nyilvánították, és igazgatásával az angolokat és a franciákat bizták meg. A második világháború Után,'mint Afrika többi ox'szágában, Kamerunban is megerősödtek a függetlenségeLkövetelő erők. 1948-ban életrehiv- ták a Kameruni Népek Szövetségét ezt a proletárjel Lg ü vezető erőt, amely a szakszervezetek, a fiatalok, a nők népi szervezeteire támaszkodik. Tömegmészárlásokkal, sortüzekkel, letartóztatásokkal (több; mint ötvenezer embert börtönöz- tek be), és falvak felégetésével sem tudták a gyarmatosítok elfojtani a nép harcát. ’A véres megtorlásokra a függetlenség hívei fegyveres felkeléssel válaszoltak, s miután a francia imperialisták látták, hogy a klasszikus gyarmatosító módszerek csődöt mondtak, elhatározták, hogy “önként” függetlenséget adnak Kamerunnak. így hirdették ki 1960 január 1-én Francia-Kamerun függetlenségét. De a hatalmat a franciák nem a függetlenségi mozgalom vezetőinek, hanem a gyarmati időkben is velük együttműködő kolla- boránsoknak a kezére játszották. A függetlenségi deklaráció előtt egy héttel a fx-anciák biztosítani akarták uralmuk fenntartását, és az általuk kiszemelt minisztgi'elnök, Ahidjo teljesítette is kívánságukat. ^059 december 25-én Párizsban ■gazdasági és katonai szerződést irt alá. Ez az egyezmény a szuverenitás minden jegyét (honvédelem, diplomácia, pénzügy, kereskedelem és a felsőoktatás intézését is) átengedte Franciaországnak. Az országban max^fdt a francia gyarmatosítók hadserege is. A nép egyetlen lényeges követelését sem váltották valóra. A háború pedig tovább folyt a nagylétszámu munkás-paraszt hadsereg ellen, amely nem hódolt be a gyarmatosítók akai’ata előtt, s nem fogadta el a névleges függetlenséget, mert azt vallja: “Nincs igazi politikai felszabadulás gazdasági és szociális fel- szabadulás nélkül.” A függetlenség kihirdetése óta a gyarmatosi- tók kiszélesítették agressziójukat. Kamerunban állomásozó hadseregük létszáma ma 200,000 fő köiáil van. A kameruni katonákat eltávolították az országból, s az algériai harcterekre irányították. az országba pedig a Fi’ancia Közösség országaiból vezényeltek csapatokat. A helyzet legújabb fejleménye, hogy a gyar- matositók légiex'őt vetettek be, miután gyalogsászáraz területeinek az öntözésére és Izrael felé is kiterjesztenének egy csatornát ivóvíz felhasználása céljából. Akkor egyedül Sziria foglalt állást a terv ellen. Ellenállása főleg bizalmatlanságból származott, mert töx'ténetének utolsó 150 éve megtanította arra, hogy ne bízzon a Nyugatban, mely kizsákmányolta. De ha Johnson terve nem is oldotta volna meg a terület pi'oblémáját, mert imperialista törekvéseket láttak egyes államok meghxxzódni mögötte, kétségtelen, hogy csak az összes érdekelt országok bevonásával és szükségleteik figyelembevételével lehet majd kiküszöbölni a háborús feszültséget a világnak ezen a x’észén. Az Egyesült Nemzetek Szövetségére hárul ez a feladat, hogy a közvetítő szerepét vállalva, hozza közel egymáshoz azokat a népeket, amelyek a jelenben még kox-mányaik harcias politikája miatt szemben állnak egymással. A feszültség további fenntartása a Jordán völgyében, hatalmas termietek pusztulásához vezethet, mert az öntözés nxegvaiósitása itt létkérdés az érdekelt országok számára. Mig ha niegegyeznek és összefognak, virágzó termőföldeket hozhatnak létre. A: - : :J A A A guk sorozatosan vereséget szenvedett. 1981 január 4-, 5- és 6-án a ngambei kerületben a bombatámadásoknak több mint 200 halálos áldozata volt. A De Gaulle és Ahidjo miniszterelnök közötti katonai megállapodás feljogosítja a NATO-t hogy az ország területén 6 katonai támaszpontot épitsen. Ezek közül kettő (Kunden és Salack) már készen áll. A franciák mellett nyugatnémet légiósok is részt vesznek a háborúban. A‘ bonni kormány nemrég 250 millió frankot juttatott a kameruni kormánynak, amelyet Washington is pénzzel és fegyverrel támogat. A frontok állása arról tanúskodik, hogy a gyarmatosítók sem a függetlenségi nyilatkozattal, sem a koncentrált támadással nem érték el céljukat. Több tartomány teljes vagy csaknem teljes egészében a kameruni felszabadító hadsereg ellenőrzése alatt áll. (Bamileke, Sanaga-Maritime, Moungo, Nkam, Wouri.) A francia hadsereg behatolási kísérletei ezekre a területekre valameny- nyi esetben összeomlottak. A függetlenségért 'harcoló erők befolyása az ország nagyobbik részén éi-venyesül. Ez megmutatkozik az ország 120,000 lakosú legnagyobb városában, amely a politikai élet központja, Doua- lában is. A harcok az ország legfontosabb mezőgazdasági területein folynak, ahol a parasztság zöme él. A pax-asztság adja a felszabadító hadsex-eg tömegeit, biztosítja a hadsereg élelmiszerellátását és az összekötő szolgálátot. A múlt évben lezajlott választásokon ezeken az országrészeken a lakosság a kormány jelöltjei helyett az illegalitásban dolgozó Kameruni Népek Szövetsége vezetőire szavazott. A közeljövőben Brit-Kamerun fontos politikai esemény színhelye lesz. Még e hónapban népszavazást tartanak. Hova kíván csatlakozni ez az ox-- szág? A lakosság természetesen egyesülni kíván a volt Francia-Kamerunnal. Az angolok azonban Nigériához akarják csatolni, amelynek ftigget- lehségét a közelmúltban hirdették ki és ahol a hatalom az angolbarát feudális erők kezén van. > Az előkészületek korántsem népszavazásra, inkább hadjáratra való készülődésre utalnak. A helyi lakosságból álló haderőt kivonták az ország- ból és helyére angol haderőt vezényeltek. Nagy letartöztatási akcióval akarják megfélemlíteni a népet. A volt Francia Kamerunt a francia British Kamerunt pedig az angol gyarmatosítók akarják megtartani. — A Kamerunnak adományozott függetlenség jó példa, mit élés mire szolgál az effajta függetlenség, de arra is, hogy az ilyen gyarmatokitó fogásokkal nem lehet elfojtani az igazi függetlenségért folyó harcot. IIBIHIIIIIIIIIIIIIMIINIIIIIIIIIIIIIII PESTHIDEGKUTON él Nagy Sándor nyugalmazott tengerészkapitány, akinek lakása valóságos hajómodell-muzeunx. A 40 dax-abból álló, páratlan gyűjteményt most védetté nyilvánították. Az érdekes anyagból az Esztergomi Városi Tanács állandó kiállítást x-endez be a Balassa Bálint Múzeumban. • A NÉHÁNY ÉVE MEGSZŰNT hires Zala megyei fitveházi délszláv együttest most ujjászer- vezik. A feladatot a községi nőtanács vállalta magára, '
