Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-02-23 / 8. szám
Thursday, February 23, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 2 A KEGYETLEN KONGÓI GYILKOSSÁG MEGRÁZTA A VILÁGOT! Spontán tiltakozások robbantak ki az ENSz-ben és az Egyesült Államok nagy városaiban. Tovább folytatódtak a belga követségek elleni tüntetések Az Egyesült Államok népe sem maradt közömbös Lumumba, kongói miniszterelnök és két társának legyilkolásával kapcsolatban. A magas támogatással végrehajtott kegyetlen törvénytelenség és erőszak, heves tiltakozást váltott ki New Yorkban is. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében, Adlai E. Stevenson, az Egyesült Államok képviselője tartotta első nagyobb beszédét, és ebben védte az ENSz szerepét a Kongó Köztársaságban, amivel hatalmas tüntetést váltott ki a karzat közönségéből. A tüntetők — számos néger férfi és nő volt közöttük — követelték Lumumba gyilkosainak a megbüntetését és az imperialisták azonnali kivonulását Kongó területéről. A tiltakozás olyan heves volt, hogy az ülést félbe szakították. Közben a teremőrök megtámadták a demonstrálókat és erőszakkal távolították el őket a Biztonsági Tanács terméből. Ennek kapcsán 21 ember sérült meg. Daniel II. Watts, a 9 hónappal ezelőtt megalakult Afrikai Felszabadító Bizottság elnöke kijelentette, hogy csoportjának tagjai és az On Guard nevű szervezetből kb. ötvenen jutottak be a Biztonsági Tanács termébe. A nők fekete gyász- fátyolt viseltek, mig a férfiak fekete karszalagot hordtak. Először békés tüntetéssel akarták felhívni a Tanács figyelmét a Kongóban elkövetett igazságtalanságokra és az azonnali cselekvésre, hogy a bűnösök és magasrangu támogatóik elnyerjék büntetésüket. Mikor Stevenson kinyilvánította beszédében, hogy Amerika kormánya támogatja Hammarskjoldot az ENSz főtitkárát, egy asszony az On Guard csoportból felugrott, hogy tiltakozásának adjon kifejezést. A verekedésre azért került sor, mert a teremőrök rárohantak az asszonyra. A New York-i rendőrség szerint a “zendülést” főleg az Egyesült Afrikai Nemzeti Mozgalom tagjai okozták. Ennek a mozgalomnak az elnöke, James Lawson kijelentette, hogy legalább tizenöt szervezet vett részt a tüntetésben. Az ENSz őrsége eltávolította a tiltakozókat a tanácsteremből, de nem tudta megakadályozni ennek folytatását. A First Avenue-ra kiszorított emberek hóval és kövekkel dobálták meg az őröket. Majd ezután a rendőrség rohamozta meg a csoportot és hármat letartóztatott közülük. A nap további folyamán újabb csoportok és szervezetek kapcsolódtak bele a tüntetésbe. A First Avenue nyugati oldalán az ENSz épületével szemben álltak ezek az emberek táblákat tartva kezükben. A táblákon a következő feliratok voltak: “Belga disznók,, ne henteregjetek tovább Kongóban”, “Gyilkosok részvénytársasága, Ham- merskjold, Ralph Bunche, Kasavubu, Csőmbe, Mobutu”, “Imperialisták — Lumumba vére a kezeteken szárad”. 9 diák a katolikus St. John’s University-ből Dag Hammarskjöld mellett próbált szimpátia- tüntetést rendezni és csak a rendőrség mentette meg őket a tömeg támadásától. A rendőrök egy 25 éves Brooklyn-i néger diákot le is tartóztattak ezzel kapcsolatban. Benjamin A. Davis, az Amerikai Kommunista Párt országos titkára is csatlakozott az ENSz előtt tüntetőkhöz. Kijelentette, hogy az a meggyőződése, “minden amerikai kötelessége, hogy tiltakozzon Lumumba meggyilkolása miatt.” Később Davis csatlakozott egy kb. 125 tagú másik tüntető csoporthoz, akik a 42. utca és a First Avenue sarkán tüntettek az Afrika Felszabadulására alakult Ideiglenes Bizottság mellett. Tiltakozó csoportok voltak még a Belga Konzulátusnál a Rockefeller Plaza 50-es számú ház előtt. Iráni egyetemi hallgatók pedig a 42. utcánál tüntettek a saját kormányuk ellen, mert bezáratott egy egyetemet és egy tanárképzőt. Az ENSz előtt tiltakozó tömegben ott volt Paul Robeson Jr., a nagy néger énekes fia is. A különböző irányból és különböző jelszavak alatt tüntető tömegek végül is egyesültek a késő délután folyamán. Elhatározták, hogy a Times Square-re vonulnak. Meg is indultak a 42. utcában egy arab turbánt viselő férfivel az élén, de mikor a Stern áruház elé értek az Avenue of the Americas sarkán, rendőrök állták el az útjukat. Lawrence McKearney rendőr-főfelügyelő helyettes szólította.,fel a tömeget a. szétoszlásra. “Azonnal oszoljanak szét! Már egész nap kisérjük magukat. Elég volt!” Az emberek visszakiabálták, hogy alkotmányos jogukat gyakorolják, mert joguk van a szabad gyülekezésre és a szabad véleménynyilvánításra. Mivel a 42. utcában rendőrök sorfalába ütköztek, a tömeg az Avenue of the Americas-on folytatta útját. Ekkor lovasrendőrök intéztek rohamot ellenük és erőszakkal szétoszlatták őket. A szétkergetett emberek tiltakoztak a rendőrerőszak ellen és elhatározták, hogy a Seventh Ave. és a 125. utcánál fognak gyűlést rendezni Harlem szivében. A gyűlést meg is tartották nagy tömeg részvételével. Az első szónok Davis volt, aki a különböző néger nemzeti csoportok közötti egység szükségességét hangoztatta. Washingtonban ugyancsak voltak tüntetések. A Belga Követség előtti tiltakozók legnagyobb része a Howard University diákjaiból tevődött össze, köztük a fele afrikai. A rendőrség számos diákot letartóztatott és a főkapitányságon megmotozták őket, erszényeiket, óráikat és övüket elszedték tőlük és csak fejenként 300 dollár ellenében voltak hajlandók, a másnapi kihallgatásukig, szabadon bocsátani őket. Chicagóban nigériai diákok egy csoportja tüntetett a Belga Konzulátus előtt. Egyiptom fővárosában, Kairóban nagy tömeg rohanta meg és "gyújtotta fel a Belga Követséget Lumumba meggyilkolása elleni tiltakozásképpen. Nagy számú titkos akta elégett. A tömeg a cimert is leszedte az épületről. Ugyancsak tüntetett Kairó népe az angol és amerikai követség előtt. Egyes hírforrások szerint az Egyesült Arab Köztársaság kormánya elhatározta, hogy jelentős gazdasági és katonai segélyben fogja részesíteni Antoine Gizenga kormányát, akit “Kongó Állam törvényes képviselőjének ismernek el”. Párisban 106 személyt tartóztatott le a rendőrség, mert tüntettek a Belga Követség előtt. Számosán megsebesültek. Lyonban, a rendőrséggel való összecsapás folytán hat néger diák sérült meg. ' Tüntetéseket jelentettek még Colomboban (Ceylon), Dublinban, Rómában, Casablancában, Marokkóban, Teheránban, Khartumban (Szudán), Melbournéban (Ausztrália), New Delhiben és még más városokban. Ghanaban Accra városból jelentettek nagyobb tüntetést. A tömeg követelte a gyilkosságban bűnös kongói politikusok letartóztatását. Az Egyesült Államok követsége előtt is tüntettek és letépték a cimert az épület homlokzatáról. Belgrádban a diákok tiltakozó gyűlést tartottak Patrice Lumumba meggyilkolása miatt. Majd a Belga Követség elé vonultak és több helyen az| épület falára meszelték Lumumba nevét. Varsóban ugyancsak nagy tüntetéssel juttatta az ifjúság kifejezésre ellenszenvét, a kongói népet elnyomó gyarmatosítókkal szemben. Moszkva népe szintén nagy tömegben tüntetett a Belga Követség előtt. Nagy tömeg vonult Londonban a Belga Követség elé az elmúlt vasárnap este, hogy tüntessen Lumumba és társai meggyilkolása miatt. A tüntetők Dag Hammarskjöld lemondását, a Kongóban bebörtönzött politikai foglyok azonnali §za- badonbocsátását és a kongói parlament összehívását követelték. A rendőrség, a követség épülete felé vezető utón, megtámadta a tömeget és 26 embert letartóztatott közülük. Az összeütközés során a rendőrség tagjai közül is többen megsérültek. A tüntetők beverték a közelben lévő Fasiszta Egyesülési Mozgalom központi helységének az ablakait és ajtaját, amiért a rendőrség újabb három embert fogott el1 és indított eljárást ellenük. A tüntetés a Trafalgar Square-n kezdődött, a- hol a Gyarmati Felszabadító Mozgalom gyűlést hivott egybe, egy afrikai szervezet bizottságának a támogatásával. A gyűlésen sok ezren jelentek meg. A tömeg egyhangúan elfogadott egy határozatot, amelyben sürgetik, hogy Anglia, a független afrikai-ázsiai államok és az összes “demokratikus népek” követeljék a belga tisztek, seregek és ügynökök kiűzését a Kongóból. A NÁCIZMUS SZABADSÁGA Az amerikai sajtó a napokban adta hírül, George L. Rockwell nácivezér számára megadják a jogot, hogy a New York város szivében lévő Union Squaren gyűlést tarthasson és “politikai nézetét” kifejthesse. Az állam Fellebbezési Bírósága hozta ezt a határozatot és azzal indokolta meg döntését, hogy diktatúrához és zsarnoksághoz vezethet, ha megvonnák tőle a szabad szólás jogát. A bíróság döntése szerint, tehát annak az embernek, aki a lakosság tekintélyes számának a kiirtását hirdeti és másik ugyancsak jelentős részének deportálására uszít, joga van terjeszteni “eszméit”. De nem csak arról van szó, hogy szabadon szónokolhat és uszíthat az emberi jogok ellen, hanem ehhez még rendőri segédletet is fog kapni. New York állam Legfelső Bírósága ugyanis azért utasította el tavaly julius 4-ére az engedély megadását, mert attól tartott, hogy Rockwell beszéde nyomán verekedés és tüntetés keletkezik. Előrelátható volt, hogy a hatalmas város lakosságának olyan óriási tömegei fognak tiltakozni a náci vezér és bandája ellen, hogy a rendőrség nem lesz képes megakadályozni az összecsapást. A Fellebbezési Bíróság most, úgy látszik, biztosítani akarja a számára megfelelő karhatalmat, amely képes megvédeni őt a tömegek felháborodásától és dühétől. Éberségre kell, hogy intsen mindenkit ez a döntés és különösen a megokolása. Nem olyan régen történt, hogy egy másik polgári állam, a Weimar-i Németország ugyanilyen indokkal engedte meg Hitlernek és terrorlegényeinek a hu- sczas évek végén, hogy aláássák az állam törvényeit és diadalra jutassák a fasizmust. — Abban az időben is már sokan felismerték a náci mozgalom veszélyét az, emberiség számára, de az akkori politika irányitói Ugyanúgy a demokráciára és a szabad véleménynyilvánításra hivatkoztak. A demokráciának ezek a “bajnokai” persze elfelejtkeznek “liberalizmusukról, ha a szocializmusról van szó. Akkor minden eszközt jónak tartanak ennek megakadályozására. A munkásmozgalom börtönt megjárt tagjai lehetnek a tanuk arra, hogy a bíróság nem szokott olyan nagy súlyt helyezni a szólásszabadságra, ha osztályel- lenségeit akarja megsemmisíteni. A munkásosztálynak épp ezért fel kell ismer- nei azt a veszélyt, amelyik a fasizmus erősítésével akarja megsemmisíteni kivívott szabadság- jogait. Nem szabad lebecsülni azt, amit Rockwell és legényei- New York-i “bevonulása” jelent az egész nemzet számára. Számos jel mutat arra, hogy Amerika népe felismerte az uj nácizmus veszélyét és nagyarányú tiltakozás készül a szabadságjogokat megcsufoló Fellebbezési Biróság-i határozat ellen. Az előre várható tömegtiltakozás hatására, Wagner polgármester kijelentette, hogy utasítani fogja Charles H. Tennyt a városi hatóság jogi tanácsosát, hogy fellebbezze meg a bíróság határozatát New York állam legfelsőbb jogi fórumához a Court of Appeals-hez. Nekünk magyaroknak különösen éberen kell figyelnünk az eseményeket, mert Rockwell támogatói között ott találhatjuk a nyilasokat is. Legutóbb egy Pál János nevű egyenesen Kanadából jött az Egyesült Államokba, hogy egy gyűlésen részt vegyen. Tudjuk, hogy Amerika magyarságának csak egész, kis töredéke szimpatizál a nácizmussal és ép ezért szükséges az, hogy az itteni magyarság is kifejezést adjon tiltakozásának: a tömeggyilkosságot és zsarnokságot jelentő fasizmus felélesztése ellen. AZ EDINBURGHI POLGÁRMESTER NYILATKOZIK Dr. Greig Dunbar, Edinburgh főpolgármestere a Rotary Club ebédjén mondott beszédében a legmelegebb elismerés hangján ismertette benyomásait, amelyeket tavalyi magyarországi látogatása alkalmával szerzett. Az angol főpolgármester megállapította, hogy az ipari munkásságnak Magyarországon ma sokkal jobb dolga van, mint a kommunisták hatalomraj utása előtt volt. “Úgy láttam, hogy a magyar nép túlnyomó többsége boldog és megelégedett a kommunista kormányzás alatt” — jelentette ki dr. Greig Dünbar.
