Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-02-23 / 8. szám

Thursday, February 23, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 2 A KEGYETLEN KONGÓI GYILKOSSÁG MEGRÁZTA A VILÁGOT! Spontán tiltakozások robbantak ki az ENSz-ben és az Egyesült Államok nagy városaiban. Tovább folytatódtak a belga követségek elleni tüntetések Az Egyesült Államok népe sem maradt közöm­bös Lumumba, kongói miniszterelnök és két tár­sának legyilkolásával kapcsolatban. A magas tá­mogatással végrehajtott kegyetlen törvénytelen­ség és erőszak, heves tiltakozást váltott ki New Yorkban is. Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben, Adlai E. Stevenson, az Egyesült Államok képviselője tartotta első nagyobb beszédét, és eb­ben védte az ENSz szerepét a Kongó Köztársa­ságban, amivel hatalmas tüntetést váltott ki a karzat közönségéből. A tüntetők — számos néger férfi és nő volt közöttük — követelték Lumumba gyilkosainak a megbüntetését és az imperialisták azonnali kivonulását Kongó területéről. A tiltakozás olyan heves volt, hogy az ülést félbe szakították. Közben a teremőrök megtá­madták a demonstrálókat és erőszakkal távolítot­ták el őket a Biztonsági Tanács terméből. Ennek kapcsán 21 ember sérült meg. Daniel II. Watts, a 9 hónappal ezelőtt megala­kult Afrikai Felszabadító Bizottság elnöke kije­lentette, hogy csoportjának tagjai és az On Gu­ard nevű szervezetből kb. ötvenen jutottak be a Biztonsági Tanács termébe. A nők fekete gyász- fátyolt viseltek, mig a férfiak fekete karszala­got hordtak. Először békés tüntetéssel akarták felhívni a Tanács figyelmét a Kongóban elköve­tett igazságtalanságokra és az azonnali cselek­vésre, hogy a bűnösök és magasrangu támogató­ik elnyerjék büntetésüket. Mikor Stevenson ki­nyilvánította beszédében, hogy Amerika kormá­nya támogatja Hammarskjoldot az ENSz főtit­kárát, egy asszony az On Guard csoportból felug­rott, hogy tiltakozásának adjon kifejezést. A ve­rekedésre azért került sor, mert a teremőrök rá­rohantak az asszonyra. A New York-i rendőrség szerint a “zendülést” főleg az Egyesült Afrikai Nemzeti Mozgalom tag­jai okozták. Ennek a mozgalomnak az elnöke, James Lawson kijelentette, hogy legalább tizen­öt szervezet vett részt a tüntetésben. Az ENSz őrsége eltávolította a tiltakozókat a tanácsteremből, de nem tudta megakadályozni ennek folytatását. A First Avenue-ra kiszorított emberek hóval és kövekkel dobálták meg az őrö­ket. Majd ezután a rendőrség rohamozta meg a csoportot és hármat letartóztatott közülük. A nap további folyamán újabb csoportok és szervezetek kapcsolódtak bele a tüntetésbe. A First Avenue nyugati oldalán az ENSz épületé­vel szemben álltak ezek az emberek táblákat tart­va kezükben. A táblákon a következő feliratok voltak: “Belga disznók,, ne henteregjetek tovább Kongóban”, “Gyilkosok részvénytársasága, Ham- merskjold, Ralph Bunche, Kasavubu, Csőmbe, Mobutu”, “Imperialisták — Lumumba vére a ke­zeteken szárad”. 9 diák a katolikus St. John’s University-ből Dag Hammarskjöld mellett próbált szimpátia- tüntetést rendezni és csak a rendőrség mentette meg őket a tömeg támadásától. A rendőrök egy 25 éves Brooklyn-i néger diákot le is tartóztat­tak ezzel kapcsolatban. Benjamin A. Davis, az Amerikai Kommunista Párt országos titkára is csatlakozott az ENSz előtt tüntetőkhöz. Kijelentette, hogy az a meg­győződése, “minden amerikai kötelessége, hogy tiltakozzon Lumumba meggyilkolása miatt.” Később Davis csatlakozott egy kb. 125 tagú másik tüntető csoporthoz, akik a 42. utca és a First Avenue sarkán tüntettek az Afrika Felsza­badulására alakult Ideiglenes Bizottság mellett. Tiltakozó csoportok voltak még a Belga Kon­zulátusnál a Rockefeller Plaza 50-es számú ház előtt. Iráni egyetemi hallgatók pedig a 42. utcá­nál tüntettek a saját kormányuk ellen, mert be­záratott egy egyetemet és egy tanárképzőt. Az ENSz előtt tiltakozó tömegben ott volt Paul Robeson Jr., a nagy néger énekes fia is. A kü­lönböző irányból és különböző jelszavak alatt tün­tető tömegek végül is egyesültek a késő délután folyamán. Elhatározták, hogy a Times Square-re vonulnak. Meg is indultak a 42. utcában egy arab turbánt viselő férfivel az élén, de mikor a Stern áruház elé értek az Avenue of the Americas sarkán, rendőrök állták el az útjukat. Lawrence McKearney rendőr-főfelügyelő helyettes szólítot­ta.,fel a tömeget a. szétoszlásra. “Azonnal oszol­janak szét! Már egész nap kisérjük magukat. Elég volt!” Az emberek visszakiabálták, hogy al­kotmányos jogukat gyakorolják, mert joguk van a szabad gyülekezésre és a szabad véleménynyil­vánításra. Mivel a 42. utcában rendőrök sorfalába ütköz­tek, a tömeg az Avenue of the Americas-on foly­tatta útját. Ekkor lovasrendőrök intéztek roha­mot ellenük és erőszakkal szétoszlatták őket. A szétkergetett emberek tiltakoztak a rendőrerő­szak ellen és elhatározták, hogy a Seventh Ave. és a 125. utcánál fognak gyűlést rendezni Har­lem szivében. A gyűlést meg is tartották nagy tömeg rész­vételével. Az első szónok Davis volt, aki a kü­lönböző néger nemzeti csoportok közötti egység szükségességét hangoztatta. Washingtonban ugyancsak voltak tüntetések. A Belga Követség előtti tiltakozók legnagyobb része a Howard University diákjaiból tevődött össze, köztük a fele afrikai. A rendőrség számos diákot letartóztatott és a főkapitányságon meg­motozták őket, erszényeiket, óráikat és övüket elszedték tőlük és csak fejenként 300 dollár elle­nében voltak hajlandók, a másnapi kihallgatásuk­ig, szabadon bocsátani őket. Chicagóban nigériai diákok egy csoportja tün­tetett a Belga Konzulátus előtt. Egyiptom fővárosában, Kairóban nagy tömeg rohanta meg és "gyújtotta fel a Belga Követsé­get Lumumba meggyilkolása elleni tiltakozáskép­pen. Nagy számú titkos akta elégett. A tömeg a cimert is leszedte az épületről. Ugyancsak tüntetett Kairó népe az angol és amerikai követség előtt. Egyes hírforrások szerint az Egyesült Arab Köztársaság kormánya elhatározta, hogy jelen­tős gazdasági és katonai segélyben fogja része­síteni Antoine Gizenga kormányát, akit “Kongó Állam törvényes képviselőjének ismernek el”. Párisban 106 személyt tartóztatott le a rend­őrség, mert tüntettek a Belga Követség előtt. Számosán megsebesültek. Lyonban, a rendőrség­gel való összecsapás folytán hat néger diák sé­rült meg. ' Tüntetéseket jelentettek még Colomboban (Ceylon), Dublinban, Rómában, Casablancában, Marokkóban, Teheránban, Khartumban (Szu­dán), Melbournéban (Ausztrália), New Delhi­ben és még más városokban. Ghanaban Accra városból jelentettek nagyobb tüntetést. A tömeg követelte a gyilkosságban bű­nös kongói politikusok letartóztatását. Az Egye­sült Államok követsége előtt is tüntettek és le­tépték a cimert az épület homlokzatáról. Belgrádban a diákok tiltakozó gyűlést tartot­tak Patrice Lumumba meggyilkolása miatt. Majd a Belga Követség elé vonultak és több helyen az| épület falára meszelték Lumumba nevét. Varsóban ugyancsak nagy tüntetéssel juttatta az ifjúság kifejezésre ellenszenvét, a kongói né­pet elnyomó gyarmatosítókkal szemben. Moszkva népe szintén nagy tömegben tünte­tett a Belga Követség előtt. Nagy tömeg vonult Londonban a Belga Követ­ség elé az elmúlt vasárnap este, hogy tüntessen Lumumba és társai meggyilkolása miatt. A tün­tetők Dag Hammarskjöld lemondását, a Kongó­ban bebörtönzött politikai foglyok azonnali §za- badonbocsátását és a kongói parlament összehí­vását követelték. A rendőrség, a követség épülete felé vezető utón, megtámadta a tömeget és 26 embert letar­tóztatott közülük. Az összeütközés során a rend­őrség tagjai közül is többen megsérültek. A tün­tetők beverték a közelben lévő Fasiszta Egyesü­lési Mozgalom központi helységének az ablakait és ajtaját, amiért a rendőrség újabb három em­bert fogott el1 és indított eljárást ellenük. A tüntetés a Trafalgar Square-n kezdődött, a- hol a Gyarmati Felszabadító Mozgalom gyűlést hivott egybe, egy afrikai szervezet bizottságá­nak a támogatásával. A gyűlésen sok ezren je­lentek meg. A tömeg egyhangúan elfogadott egy határozatot, amelyben sürgetik, hogy Anglia, a független afrikai-ázsiai államok és az összes “de­mokratikus népek” követeljék a belga tisztek, seregek és ügynökök kiűzését a Kongóból. A NÁCIZMUS SZABADSÁGA Az amerikai sajtó a napokban adta hírül, George L. Rockwell nácivezér számára megadják a jogot, hogy a New York város szivében lévő Union Squaren gyűlést tarthasson és “politikai nézetét” kifejthesse. Az állam Fellebbezési Bí­rósága hozta ezt a határozatot és azzal indokolta meg döntését, hogy diktatúrához és zsarnokság­hoz vezethet, ha megvonnák tőle a szabad szólás jogát. A bíróság döntése szerint, tehát annak az em­bernek, aki a lakosság tekintélyes számának a kiirtását hirdeti és másik ugyancsak jelentős ré­szének deportálására uszít, joga van terjeszteni “eszméit”. De nem csak arról van szó, hogy sza­badon szónokolhat és uszíthat az emberi jogok ellen, hanem ehhez még rendőri segédletet is fog kapni. New York állam Legfelső Bírósága ugyan­is azért utasította el tavaly julius 4-ére az en­gedély megadását, mert attól tartott, hogy Rock­well beszéde nyomán verekedés és tüntetés ke­letkezik. Előrelátható volt, hogy a hatalmas vá­ros lakosságának olyan óriási tömegei fognak til­takozni a náci vezér és bandája ellen, hogy a rend­őrség nem lesz képes megakadályozni az össze­csapást. A Fellebbezési Bíróság most, úgy lát­szik, biztosítani akarja a számára megfelelő kar­hatalmat, amely képes megvédeni őt a tömegek felháborodásától és dühétől. Éberségre kell, hogy intsen mindenkit ez a döntés és különösen a megokolása. Nem olyan régen történt, hogy egy másik polgári állam, a Weimar-i Németország ugyanilyen indokkal en­gedte meg Hitlernek és terrorlegényeinek a hu- sczas évek végén, hogy aláássák az állam törvé­nyeit és diadalra jutassák a fasizmust. — Ab­ban az időben is már sokan felismerték a náci mozgalom veszélyét az, emberiség számára, de az akkori politika irányitói Ugyanúgy a demokráciá­ra és a szabad véleménynyilvánításra hivatkoz­tak. A demokráciának ezek a “bajnokai” persze el­felejtkeznek “liberalizmusukról, ha a szocializ­musról van szó. Akkor minden eszközt jónak tar­tanak ennek megakadályozására. A munkásmoz­galom börtönt megjárt tagjai lehetnek a tanuk arra, hogy a bíróság nem szokott olyan nagy súlyt helyezni a szólásszabadságra, ha osztályel- lenségeit akarja megsemmisíteni. A munkásosztálynak épp ezért fel kell ismer- nei azt a veszélyt, amelyik a fasizmus erősítésé­vel akarja megsemmisíteni kivívott szabadság- jogait. Nem szabad lebecsülni azt, amit Rockwell és legényei- New York-i “bevonulása” jelent az egész nemzet számára. Számos jel mutat arra, hogy Amerika népe fel­ismerte az uj nácizmus veszélyét és nagyarányú tiltakozás készül a szabadságjogokat megcsufoló Fellebbezési Biróság-i határozat ellen. Az előre várható tömegtiltakozás hatására, Wagner pol­gármester kijelentette, hogy utasítani fogja Charles H. Tennyt a városi hatóság jogi taná­csosát, hogy fellebbezze meg a bíróság határoza­tát New York állam legfelsőbb jogi fórumához a Court of Appeals-hez. Nekünk magyaroknak különösen éberen kell fi­gyelnünk az eseményeket, mert Rockwell támo­gatói között ott találhatjuk a nyilasokat is. Leg­utóbb egy Pál János nevű egyenesen Kanadából jött az Egyesült Államokba, hogy egy gyűlésen részt vegyen. Tudjuk, hogy Amerika magyarsá­gának csak egész, kis töredéke szimpatizál a ná­cizmussal és ép ezért szükséges az, hogy az itte­ni magyarság is kifejezést adjon tiltakozásának: a tömeggyilkosságot és zsarnokságot jelentő fa­sizmus felélesztése ellen. AZ EDINBURGHI POLGÁRMESTER NYILATKOZIK Dr. Greig Dunbar, Edinburgh főpolgármestere a Rotary Club ebédjén mondott beszédében a leg­melegebb elismerés hangján ismertette benyomá­sait, amelyeket tavalyi magyarországi látogatása alkalmával szerzett. Az angol főpolgármester megállapította, hogy az ipari munkásságnak Ma­gyarországon ma sokkal jobb dolga van, mint a kommunisták hatalomraj utása előtt volt. “Úgy láttam, hogy a magyar nép túlnyomó többsége boldog és megelégedett a kommunista kormány­zás alatt” — jelentette ki dr. Greig Dünbar.

Next

/
Thumbnails
Contents