Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-02-16 / 7. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ 8 Levelek a Szerkesztőhöz Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával Olvasóink | hozzászólnak 3 a közügyekhez \ Rossz volt az elválás Tisztelt Szerkesztőség! Én is voltam az óhazában, amiről egy más alkalommal megírom majd a véleményemet. Most csak annyit, hogy minden képzeletet felülmúlt az, amit ott láttam. Szépen haladnak, s olyan jó és szép volt minden, hogy nagyon, de nagyon rossz volt az elválás. Andy Barta Gazdag a tartalma Rev. Gross igazat mond Tisztelt Szerkesztőség! A naptárhoz annyi a megjegyzésem, hogy Rév. Gross tapasztalatai c. cikk maga egy naptárt tesz ki és ez egyedül megér nem egy dollárt, de ötöt is. A munkásérzelmti emberek büszkék lehetnek Rév. Grossra és Írásaira és Petőfi ama sorait, hogy ahol egy pap szót emel, ott az igazság meg- feszittetik, igy változtathatjuk meg: Ahol egy Rev. Gross szót emel a munkásnép érdekében, ott a többi pap hazugsága lelepleződik. Bacsó János, Calif. Thursday, February 16, 1961 Szülőföldem szép határa... Tisztelt Szerkesztőség:, Nagy örömmel olvastam Rev. Gross Írását a naptárban, könnyeztek a szemeim, hogy olyan távol kell meghalnom a szülőhazámtól. Ugyancsak nagy meglepetésben részesültem, amikor Magyar- országból olyan szép könyvbe összefoglalva elküldték nekem szülőföldem történetét. Még azt is megtaláltam benne, amiről előző levelemben érdeklődtem: az 1956-os időkről. Egy dollárt küldök, bár többet küldhetnék. A. Danczi, Chicago Nem jó... Nem jó ... Az alábbi levélrészletet egy kedves olvasónkhoz érkezett magyarországi levélből vettük ki. Úgy hisszük, hogy számíthat olvasóink érdeklődésére. Drága néni és bácsi! A tanulókkal Budapesten voltunk és megnéztük a Ludas Matyi c. táncjátékot az Erkel színházban (2600 férőhelyes). Nagyon tetszett, ötletes rendezés, művészi kivitellel párosult, Tercsi nénivel kapcsolatban a helyzet az, mintha ő beleesett volna egy gödörbe és onnan hiába akarja az ember kimenteni, minden segítő kezet, minden megoldást mereven elutasít, közben pedig panaszkodik, hogy nem törődik vele senki. A nyáron felkerestem és valami pozitivet akartam hallani tőle, miképen képzeli életét leélni. Elköltözni az erdőszéléről — nem jó; társbérlet — nem jó; házeladás — nem jó; szociális otthon — nem jó! Fél házáért lakást vehet, nyugdijából eléldegélhet, 700 frt.-t kap. mert édesapám 850 frt.-t kap két személyre. Abban a percben, mikor elhatározta, hogy mit akar, mi mindnyájan segítségére leszünk, de igy nem tudjuk mit csináljunk. Nem tudom milyen körülmények között élnek azok, akik a panaszos leveleket küldözgetik, de azt hiszem, túloznak, vagy eltúloznak bizonyos dolgokat. Nagyon kevés az olyan ember, aki nem élhet jól és rendesen. Ennek oka, hogy öreg, vagy beteg, vagy nem tudja beosztani a keresetét, vagy nem szeret dolgozni. Az állam minden erejével azon van. hogy öregségére mindenki, még a földművesek is, nyugdijat kapjanak (mert a gyermeki hálára, szeretetne nem mindig lehet számítani, de az államra igen). Persze ez a nyugdíj-ellátás minden vonalon még nincs megoldva, mert most folyik a szocialista mezőgazdaság átszervezése. Nálunk tüzelőt is lehet kapni utalványra, melyet a nyugdíjasoknak is felkínálnak, s akkor részletekben fizethetik a nyugdijukból. A betegekről való gondoskodás is egyik szociális feladata az államnak. December óta minden TBC-s beteg ingyen orvosi ellátásban, kezelésben részesül, kórházért, szanatóriumért, gyógyszerért nem fizet. A betegbiztosítást mindenkire ki akarják terjeszteni! Nálunk nincs munkanélküli, inkább munkáMiiányról beszélhetünk. Tehát, aki dolgozik, annak megvan a megfelelő jövedelme és nem kell attól félnie, hogy holnap a munkaalkalom megszűnik. Csókoljuk Mária, Laci és Miki, Kiskőrös liift mondott a kocsis? Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék többet küldeni, mint az öt dollárt, de a mindenható 1958 óta gondot visel reám, hogy a doktortól, orvosságtól meg ne szabaduljak. Valószínűleg fél, hogy még milliomos leszek és akkor nem mehetek a mennyországba. Egy pár szót a Rev. Gross ajánlatához, hogy hívják meg az itteni protestáns papokat óhazai látogatásra, ő elfelejti, hogy ,a Szovjetunióban még 40 év után is volt egy Pasternák, aki a régi jó világot visszasírta. Én nem mernék ezeknek a becsületéért sem jótállni, habár ezek is úgy jártak, ahogy a tiigyi pap kocsisa mondta: Volt a papnak két cselédje, s mikor reggel arról diskuráltak, hogy milyen jó dolguk is van a papoknak, a papné, aki ottjárt, meghallotta, s azt mondta neki, hogy hát maga miért nem lett pap, János ? Azért tiszteletes asszony — mondta a kocsis —, mert nem jutott eklézsia! Nos, hát ezek az itteni papok miért jöttek ide? Mert ott nem jutott eklézsia, de ők már azt elfelejtették. Wm. K. MINDEN MAGYAR. AKI HALADÓ, EGY MAGYAR SZÓ OLVASÓ! Tisztelt Szerkesztőség! Bocsánat, hogy elmaradtam kissé az évkönyv díjazásával, de csak most van időm átnézni és olvasgatni. Máris látom, hogy gazdag tartalma van, sokat lehet majd belőle tanulni. Szeretem a Magyar Szóban közölt írásokat és küldök egy kis támogatást: $5-t a lap javára, $5-t az évi naptárért és $5-t a Geréb lapfenntartó alapra. Kívánom Geréb munkástársnak, hogy még számos éven át írjon a magyar munkásság javára és tanítására. Vágó, New Jersey Aki végig élte a fasizmust tudja a különbséget Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék egy érdekes jelenséggel foglalkozni. Az utóbbi időben ha két ember összetalálkozik és politizálni kezd, gyakran felvetődik a kérdés: mi a különbség a kommunizmus (szocializmus) és a hitleri fasizmus között? Igen sok esetben elhangzik ilyenkor, hogy nincs különbség a kettő között. Csak egy válaszom van ezek felé nekem, aki végigéltem a magyarországi fasizmust, majd az auschwitzi borzalmas szenvedéseket; legalább 48 órára próbálták volna volna meg azt az életet és csak mentek volna át azon, amin több millió zsidó és egyéb fajú ártatlan felnőtt és gyermek keresztül ment. Nagyon soknak azok közül, akik ma igy nyilatkoznak, anyját, testvérét, stb. vitték a gázkamrákba, vagy csak éppen szórakozásból boxol- ta őket halálra egy-egy SS legény, mig ő itt Amerikában, mit sem törődve az eseményekkel, kényelmesen nézte televízióját és jóízűen nevetett egy-egy komikus viccein. Persze az a sok millió mártír nem tud idejönni és vitába szállni velük, hogy megmondja nekik, hogy Ők csak azért élték túl a háborút és azért menekültek meg a biztos haláltól, mert 20" millió orosz katona feláldozta életét, s az orosz hadsereg, karöltve az amerikaiakkal, legyőzte a hitleri fenevadat. Biztos vagyok abban, hogy ha a hitlerizmus győz, akkor ezeknek az “uraknak” a nagyrésze, akik ma úgy nyilatkoznak, hogy nincs különbség a kettő között, nem igen nyilatkozhatna, mert már nem lenne az élők sorában. Azt hiszem, jó lesz ezeknek az embereknek elgondolkozni az események felett és mielőtt ismét nyilatkoznak, az a javaslatom feléjük: nézzék meg az “Exodus” c. most bemutatott filmet. Margó Kifogástalan Tisztelt Szerkesztőség! Nagyon sajnálom, hogy nem tudok legalább 5 dollárt küldeni a kalendáriumért, mint a tehetősebb munkástársak, de a segélyből még ezt is nehéz elszakítani. De a lap nélkül nem tudok élni és ha valamikor nem érkezik meg a szokott időben, hát mérgesen megyek haza a postáról. A kalendárium kifogástalan. J. K., Kanada Lwvwv» t>mwmmuwmm«wumuwwuw EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE! A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE A kubaiaknak van miből... Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldök 5 dbllárt a naptárért, ami igen jó. Rev. Gross cikkét élvezettel olvastam, csak Írjon máskor is. Látom, hogy azok a “szegény” magyarok húst is esznek, bizony a régi Magyarországon nem jutott a szegény parasztnak még bab sem. A múlt héten az üzleti negyedben megfigyeltem, hogy mennyi kubai van itt, mind jólöltözöt- tek; az asszonyoknak van aranyláncuk és vásárolnak mindenfélét, ugylátszik, hogy van miből! Ahol dolgozom, pár asztalosra volt szükség; a Miami Héráidban hirdettünk és jött is vagy tiz, de mind kubai és egy sem volt köztük, aki angolul tudott volna. Mindegyiknek ott lógott a nyakában az aranylánc. Tolmács által megkérdeztem, minek van a lánc a nyakukban, mire azt vá- llaszolták, hogy ők hisznek istenben, de Castro nem. Ugylátszik a papok elbolonditották őket. Kettőt felvettünk, igen jó munkások. Mutogattam nekik, hogy mit kell csinálni és tudják is. Magyarul beszélek hozzájuk; mert mindegy, hogy angolul, németül, vagy csehül szólok, egyiket sem értik meg, hát akkor az édesanyám nyelvét használom velük. Az olvasók leveleit igen szeretem. Azt tudom, hogy kevés van, iaki a helyesírást tudja, de hát a szerkesztőség dolga, hogy kijavítsa. Ferenc Jóska idejéből való a legtöbb olvasó, s abban az időben szegény munkásgyerekek nem igen járhattak iskolába. Szörny Ferkó Tisztában vasi a helyzetével Tisztelt Szerkesztőség! Annakidején, amikor a Geréb lapfenntartó alapra illett és kellett volna valamit küldeni,, kénytelen voltam fogorvosom amúgy is jól megalapozott anyagi jóléti alapját támogatni. Eredmény: egy hid a számban és pénzem a fogorvos bankszámláján. Viszont “büszke” elégtétel a számomra, hogy valamit mégiscsak szereztem Amerikában. Szereztem egy uj hidat, sok, sok tapasztalatot és négy évvel több is nyomja a vállamat. Mégiscsak érdemes volt! Valóban értelmes, érdemes és főleg intelligens cselekedet volt felrúgni mindent és otthagyni azt a rendszert, amely hosszú történelmünk egész ideje alatt először és mindenek felett a dolgozó nép ‘ érdekeit helyezte előtérbe, mé^ a fennálló apróbb hibák és hiányosságok ellenére is. Csoda tehát, ha a régen ideszakadt magyar, akit a régi “úri” Magyaroi’szág népnyuzó, népelnyomó rendszerei üldöztek el otthonról, bizalmatlan az újonnan jöttékkel szemben ? Az ujame- rikás vagy fasiszta érzelmű, vagy opportunista, de legjobb esetben is ingatag, félrevezethető ember. Ezt gondolja a régi amerikai és nem is egészen jogtalanul. Egyik sem jó ajánlólevél és esetleg a legutóbbival szemben egy kis szánalmat érez. Ideje, hogy szembenézzünk a száraz tényekkel. Egy kissé messze vittek gondolataim igazi szán dékomtól. Utólag küldök két dollárt a Geréb lapfenntartó alapra és kívánom Geréb munkástársnak, no meg jómagunknak is, hogy még nagyon hosszú ideigl olvashassuk izes, logikus, munkásöntudattal áthatott és jólfelkészült, nagy tapasztalatról, tudásról tanúskodó cikkeit. S. Z„ New York
